Hétfőn, magyar idő szerint kedd hajnalban a Denver Broncos elnöke Pat Bowlen közölte, a továbbiakban nem tart igényt Josh McDaniels vezetőedző szolgálataira. Az ex-Patriots OC munkáját kevesebb, mint 2 év után 'köszöntük meg'. Noha, forró volt a talaj a lába alatt, szezon közbeni menesztése mégis meglepő volt. Nem azért, mert bármi is jól sült volna el a keze alatt idén (is), hanem mert Bowlen nem is olyan rég megerősítette őt a pozíciójában, amit később ugyan úgy módosított, hogy megvárja a szezon végét, és utána dönti el, hogy mi a legjobb a csapatnak. Nos, úgy tűnik mégse lett megvárva a szezon vége.



Lássuk, hogy is vezetett JMD göröngyös útja a szakadékba:
A 2008-as szezonban óriási összeomlást követően a befejező 3 meccs alatt 3 meccses előnyt leadva, az utolsó fordulóban megsemmisítő verést kapva a Boltstól, lemaradtunk a rájátszásról, és bebizonyosodott, hogy Mike Shanahan és a Denver Broncos kapcsolata megfáradt. Ezért a vezetőség úgy gondolta, az a legjobb, ha megvállnak a csapatot korábban két Super Bowl-győzelemig vezető edzőtől. A menesztés megosztotta a Broncos-drukkereket, sokan nem felejtették a sikereket, amit neki köszönhettünk, viszont a többség /*beleértve a magyar szurkolók keménymagját*/ úgy gondolta, hogy Shanahan már nem képes visszavezetni a csapatot a sikerek útjára, amit az a tény is alátámasztott, hogy csapatunkkal utoljára John Elway érkezése előtt esett meg az a szégyen, hogy zsinórban háromszor lemaradjunk a rájátszásról. Bowlent az se zavarta, hogy Shanahannek még 3 éve és 20 milliója hátra volt a szerződéséből, hogy baráti kapcsolatot ápoltak egymás között vagy a rokoni szálak (sógorok voltak), a döntés megszületett, Shanny ment, a csapat pedig elkezdett új HC után nézelődni.



Jó helyzetben voltunk, hisz ugyan 5 csapat is új HC után nézett, de a Rams, Broncos, Jets, Browns, Lions ötösből mi tűntünk a leghálásabb edzői feladatnak egy tökéletes offense-zel, ahol csak a védelmet kellett volna helyre rakni. Cutler éppen klubrekordot jelentő 4500 yardot passzolt nem kevesebb, mint 25 TD-vel karöltve, a futójátékunk pedig a példátlanul sok sérülés, és a rengeteg különböző kezdő RB ellenére is gyilkos volt. Összesen 1862 yardot futottak, 4,8-as átlaggal /*nehéz elhinni, de tényleg*/. Ellenben a liga legrosszabb védelmével szégyenkezhettünk, ami meggátolt minket attól, hogy a playoffba jussunk. Ezek után elég egyértelműnek tűnt, hogy egy defenseguru kell nekünk. Ennek megfelelően az első meghallgatottunk Steve Spagnulo volt, a New York Giants Super Bowl-győztes DC-je /*Nem formális meghallgatás volt, mert a Giants még a rájátszásban vizézkedett*/. Pár nappal később pedig ugyanazon év Super Bowl-vesztes OC-je jött hozzánk, Josh McDaniels, akivel Tom Brady NFL-rekord 50 TD passzt adott, a Patriots pedig veretlen alapszakaszt zárt, 500 pont fölött termelve. Mellettük tárgyaltunk még Raheem Morris-szal, a Tampa Bay DC-jével, Jason Garrettel a Cowboys OC-jével, Bob Stoops-szal, az Oklahoma vezetőedzőjével (NCAA), Rick Dennisonnal, a saját offensive assistantunkkal és Laslie Frazierrel, a Vikes DC-jével. Viszont kezdetektől a Spagnulo-JMD kettős volt a favorit. Közülük pedig utóbbi lett a befutó. Sokakat meglepett, hogy nem egy a defense-ben járatosabb HC jött, de ugyanakkor minden ellenfelünk rettegett, hogy ha Casselből QB-t csinált, akkor mire lehet képes Cutlerrel. LOL. Utólag jót lehet ezen röhögni...

De ne szaladjunk ennyire előre. Kineveztük McDanielst aki - a 49ers-szel mint HC megbukott, de a védelemhez ettől függetlenül nagyon értő -  Mike Nolant hozta maga mellé DC-nek. Hamar betöltettek a kevésbé fontos edzői pozíciók is, többnyire a saját családjából, de Mike McCoy OC-vel elégedettek lehettünk. GM-nek pedig kineveztük Brian Xanderst.



Az edzői stáb felállta után megkezdődött a tisztogatás a játékosok között. A liga legrosszabb védelmének tagjai közül nem sokan élték ezt túl, csak azok akik tényleg megérdemelték, mint Bailey, DJ vagy Doom. S miután a megszabadultunk, akiktől meg kellett, elkezdtük igazolni az új játékosokat. Ekkor kezdődött JMD ámokfutása is. Szép lassan elkezdte számára otthonosabbá tenni a csapatot azzal, hogy idehozta azokat a játékosokat, akikre korábbi csapatának nem volt szüksége. Az első ilyen név Jabar Gaffney volt, akivel egyébként, a többiekkel ellentétben nagyon jól jártunk. Viszont azzal, hogy a carrier-Bronco, megbízható longsnapperünket elküldte, hogy sokkal drágábban ide hozza Lonie Paxtont, azzal máris ellenszenvessé vált egyesek szemében. Aztán pár nappal később összebalhézott Jay Cutlerrel és Tony Schefflerrel is. Itt már többeknél elszakadt a cérna. Ez is összefügg az ex-Patses-igazoláshadjárattal, ugyanis Cutler azon sértődött be, hogy Casselre akarják cserélni őt karrierje legjobb éve után. Nos, a vita csúnyán elfajult, és ebben a rinyagép is legalább ennyire hibás, de ha jobban kezeli JMD a helyzetet, akkor ki se alakult volna az egész balhé. Viszont kialakult, Jay pedig annyira bevágta a durcit, hogy kénytelenek voltunk elcserélni. Szerencsénkre a Chicago Bears nevetségesen túlfizette, a két első és egy harmadik körös pickkel, valamint Kyle Ortonnal nagyon jól jártunk - járhattunk volna, ha a drafton nem pazarolja el őket.

JMD a draftot azonban saját játszóterének tekintette. A kövezkező évi elsőkörös pickünket elcserélte egy idei második körösért, hogy megszerezze Alphonso Smitht, aki azóta már nincs is a csapatnál. A dologhoz hozzátartozik, hogy a második körben Phonso stealnek számított, ám úgy hogy egy első köröst adtunk érte, már kevésbé. Feltrade-eltünk nem olcsón egy Richard Quinnért, aki nem hogy a 3. körben bent lett volna, de a mockok szerint még a 6.ban, vagy akár udfa-ként is. A 2. körbe feltradelni mindenképp túlzás volt, ahogy az 5. körbe is az azóta szintén kirúgott Tom Brandstaterért. Tíz játékost hoztunk a drafton, ebből öt van már csak a keretben, McKinley R.I.P. :(. Ez magáért beszél.

A szezon előtt még megnézte JMD, hogy eddig kivel nem balhézott össze a rosteren, megtalálta Brandon Marshallt, és pótolta ami eddig elmaradt. Marshall a hozzá megszokott higgadt, értelmes és józan módon kezelte a dolgot, megjelent az edzésen, hogy végig rinyáljon a tradeelése mellett, és elrúgdossa a labdákat. A Marshall trade-et ekkor még nem merte behúzni McDaniels. Óriási káosz uralkodott a csapaton a vezetőedzőnknek köszönhetően.

Az idény mégis szenzációsan kezdősött számunkra. Az ellenfeleink alábecsültek minket, mi meg megleptük őket azzal, hogy van védelmünk, méghozzá mennyire aggresszív és kemény. A szerencse is mellénk szegődött (Holy Stokley), így aztán 6-0-val mentünk byeweekre. Ez a 6-0 sok szakértőt is megtéveszettt, a csapat ennyire nem volt jó, ez csak a szerencse és a meglepetés ereje miatt együttesen történt. Aztán ezután kielemeztek minket, nem becsültek alá és sz***ágra kerültünk. Sikerült alulmúlni az egy évvel korábbi összeomlást, s 4 vereséggel felyeztük be a szezont, ráadásul ekkor se maradt el az utolsó körös megalázás, melyet ezúttal a KCtól kaptunk sok szerettel ITTHON. A szezon végére a JMD vs Marshall & Scheffler helyzet annyira elmérgesedett, hogy McDaniels az utolsó meccsre (amikor még a rájátszásért küzdöttünk) mindkettejüket eltiltotta.

A szezon tanulsága az volt, hogy JMD nem tudja kezelni a sztárokat, eltékozolja a jó játékosok tehetségét (Hillis, Scheffler, Royal), 0 a playcalling. Decemberre 2 játék maradt a playbookban: Moreno run for no gain, és pass short to Marshall. Valamint sikerült a liga legjobb falát teljesen tönkrevágnia, összerombolnia. 11 sack helyett 34, és Moreno csak 3.8as átlaggal futott, pedig kétség nem fér hozzá, hogy tehetségesebb, mint a korábbi futók, Selvin Young vagy Tatum Bell,... A védelem viszont az egész szezont nézve is helyt állt, Doom sack-király lett, de nem mintha ez JMD érdeme lenne.

Az offseasonben aztán visszatért a jól bevált problémamegoldó módszeréhez és elüldözte Marshallt és Schefflert. Mindketten áron alul mentek, előbbiért egy 2010-es és egy 2011-es 2. körös picket kaptunk, utóbbit egészen nevetséges módon egy 5. körösért zavarta el, úgy hogy még egy 7. köröset is mellé adott. Traktort, a helyi kedvencet pedig elcserélte Brady Quinnre, aki már korábban bebizonyította, hogy nem NFL-szintű QB, de még két draftcetlit is adtunk mellé. Idén Hillisnek ProBowler teljesíménye van, Quinn pedig 3rd QB nálunk. Mondhatom megérte ez is. Helyükre jöttek a peccből kidobott emberek ismét.

A drafton teljesen egyértelmű volt, hogy a falat kell befoltozni. A két legalkalmasabb ember erre Iupati és Pouncey lett volna, azonban a csodás Alfi-trade miatt csak egy első körös választási jogunk volt, és mindketten 1. körös prospectek voltak. Elkezdtünk lefelé tradeelni 1/11->1/13 + egy 4. kör OK. 1/13->1/24 OK. De utána 1/24->1/22 ugyanazért a 4. körért amit az előbb kaptunk. MEGALOL. Ráadásul Demaryius Thomas-ért, azt a GB-t előztük így be, akikről 100000% volt, hogy Bulaga-t húzzák, és korábban WR még nem ment ki, és nem Bay-Bay volt az első számú prospect (hanem Dez Bryant). Jött rosszabb is. Visszatrade az első körbe /*amire nem lett volna szükség, ha nem tradelünk Phonsoért*/ Tim Tebowért. Ez a húzás megosztja a szakértőket, van aki szerint A+ van aki szerint F, ebbe most bele se mennék, de az nagyon valószínű, hogy a 2. körben ugyanúgy bent lett volna, az meg biztos, hogy az 1/25ért adni egy 2. egy 3. és egy 4. körös picket az hyper LOL. Hogy a Phonso-tradere feltegyük a koronát az offseasonben eltradeltük az ugyanazon évi 7th rounder TE-re, Gronkowskira. Szánalom.

Az égiek is JMD vesztét akarhatták, mert a 2 évvel korábbihoz hasonló sérüléshullám jött ránk, csak ezúttal már az offseasonban. Megsérült Clady, aki visszatért ugyan az első hétre, de a teljesítményében továbbra is meglátszik a kihagyás. IR-re került Dumervil, és a Buck-Moreno kettős is sérülésekkel bajlódott, hogy csak a fontosabbakat emeljük ki.

Az idény közben aztán McDummy újra csillapíthatatlan vágyat érzett, hogy idehozzon még egy peccest, azonban már minden onnan kirúgott játékos volt legalább egyszer a mi keretünkben, úgyhogy a trade mellett döntött, és egy 4. körösért megszerezte Laurence Maroneyt. A nogainnek becézett, korábbi első körös futónak némi túlzással 2006-os draftolása óta egyetlen jó meccse sem volt, és valószínűleg kevesebb, mint 2 nap választotta el a cuttól. Zseniális. LoMo aztán nálunk is megmutatta, hogy honnan ered a beceneve, nem kevesebb, mint 74 yardot hozott össze egészen 2.1-es átlaggal. Mindössze 4 meccsen volt aktív, ez mindent elmond.




















A szezon amúgy idén se kezdődött olyan rosszul. 2-4 ugyan, de a sorsolás nehezén már azt hittük túl vagyunk. Azonban akkor következett az Oakland-meccs. Nem, erről még mindig nem tudok írni, de már akkor ki kellett volna rúgni JMD-t páros lábbal. Az egy gyalázat volt. És mint Broncos-drukker, személyesen is megalázottnak érzem magam miatta. Sokkal jobb a folytatásban se lett, Londonban a meccsre krikettezéssel készülve edzés helyett vereséget szenvedtünk a szintén nagyon gyenge 49erstől. Ráadásul utóbb kiederült, hogy a krikettezés mellett videóztunk is, ami tilos... A byeweek után a KC-t ugyan legyőztük, de a Chargers ellen ismét feltörölték velünk a padlót, és a Ramstől is kikaptunk. Ekkortájt derült fény a spygate2.0-ra, de akkor még Bowlen előbb megerősítette JMD-t a helyén, majd valaki közölhette vele, hogy 3-8-cal állunk, mert még aznap úgy módosította álláspontját, hogy a hátralévő 5 meccsen előrehaladást akar látni, és majd a szezon után dönti el, hogy mi a legjobb a csapatnak.

Nos, nem akarom lespoilerezni StormST összefoglalóját, de úgy is mindenki tudja, hogy azóta kikaptunk. Bírói tévedések hátráltattak ugyan /*ezt lehet, hogy csalásnak fogjátok majd olvasni az összefoglalóban, és az talán közelebb is áll a valósághoz*/, de nem emiatt kaptunk ki. Hanem mert a D összeszedte ugyan magát, de az O kilátástalanul játszott (kivéve Moreno-t), és a hibás edzői döntések miatt, mint pl 2:30-al a vége előtt nem neki menni a 4&shortnak. A meccs után állítólag még DJ-vel és Champpel is összeveszett...

Hétfő este pedig Bowlen kevesebb, mint 2 évvel a kinevezése után kirúgta McDanielst. Az edzőknek általában 2 évnél többet szokás/illik adni, ha maradt volna lehet, hogy beérik a munkája, lehet hogy máshol sikeres edző lesz, tanulva az itteni hibáiból, de azok után, amit a csapattal tett, én akkor is örülnék a menesztésének, ha 9-3-mal állnánk. Neki nem kellett volna csapatot építeni, csak karbantartania, és rendbeszedni a védelmet /*ezutóbbit Nolan meg is tette*/, ehelyett idejött, mint egy játszótérre, lerombolta Shanny homokvárát, és egy viskót kezdett építetni a helyére. Csupa Patsből kirúgott játékosból nem lehet ütőképes csapatot építeni. Eltékozolta a fiatal tehetségeket, mint Hillist, Schefflert vagy Marshallt, képtelen volt kezelni a sztárjátékosokat, és amit a falunkkal tett... Ami a legjobb a ligában azt minek piszkálni? A 6-0-s kezdés óta, ami azért csak kisebb részben az ő érdeme, 5-17-tel állunk. Időtlen idők óta nem volt ilyen rossz sorozatunk, '73 óta biztos nem. Donkeyst csinált a Broncosból. Megbocsájthatatlan! Erősebb volt a csapatunk mielőtt ő idejött! És most 2 évet vesztettünk. Bye-bye gyerekes, arrogáns, túlértékelt, beképzelt, tiszteletlen LOSER...



Pat Bowlen nyilatkozata:
"A döntésem, hogy leváltom Josh McDanielst, mint vezetőedzőt nem volt könnyű. Mindig tisztelni fogom a szenvedélyéért, a lelkesedéséért, a kemény munkájáért, és megköszönöm az erőkifejtéseit. Végülis nem voltam elégedett az eredményekkel és az iránnyal, ahova a csapat tartott. A döntés, hogy változtassak nagyon nehéz, de szükséges volt a szervezet és a szurkolóink miatt.
Mindenki, beleértve magamat is felelős a csalódást keltő szezonért, és most felelős, hogy helyre állítsa a győzelmi kultúrát, amit megalapozott ez a franchise. A teljes egyesületünk teljes mértékben arra összpontosít, hogy visszatérjünk arra a szintre, amit a szurkolóink elvárnak, és kívánnak a Denver Broncostól."

A hátralévő 4 meccsen az idén érkező RB coach, Erik Studesville fogja vezetni a csapatot. Mire számíhatunk? A Cardinals ellen kiderül, a legkönnyebb hátralévő meccsünk, két kifejezetten rossz formában lévő, széteső csapat Loser Bowlja lesz. Ha azon sem leszünk képesek valamit mutatni, akkor a másik három csak kínszenvedés lesz, viszont a játékosok között vannak olyan vezéregyéniségek, akik átsegíthetik ezen az időszakon a csapatot.

Hogy utána mi lesz, azt lehet hogy még maga Bowlen se tudja. Már elkezdtek dobálózni azokkal a nevekkel, akikkel mindig is szoktak, akikkel két éve is dobálóztak. Gruden Cowher, ... Fölösleges álmodozni, vagy foglalkozni ezekkel. NCAAből nincs komoly esély megfelelő HC-re /*Hacsak Hawkins nem, ő úgyis ismerős Coloradoban :D*/, az NFL edzőkkel és coordinátorokkal pedig meg kell várni a szezon végét. Akire lehet esélyünk, és én személy szerint nagyon örülnék neki, az Gary Kubiak. Játékosként a teljes pályafutását a Denver Broncosnál töltötte, mint Elway cseréje, és 1995-2005-ig a mi OC-nk volt. Ez alatt két SB-t nyertünk és utoljára vele voltunk POban. Azóta a Houston Texans vezetőedzője, ahol egy nagyon szimpatikus együttest rakott össze, viszont a csapat megragadt a szimpatikus vesztes szinten. Idén a Texans-fanok alighanem rájátszást vártak a csapattól, ami már tavaly is majdnem összejött, azonban ehelyett visszaesés jött, így könnyen lehet hogy megköszönik eddigi munkáját. Ennek az esélyét növelhetnénk, ha sikerülne megverni őket. Új edző témában érdemileg, bővebben valószínűleg csak a szezon után szolgálhatunk...