Az utóbbi néhány napban a Colorado Rapids labdarúgói két mérkőzést is lejátszottak, és az ezeken megszerzett négy ponttal tovább sikerült javítanunk a helyzetünket, így fordulóról fordulóra egyre közelebb kerülünk a rájátszáshoz, amikor már csak négy mérkőzésünk maradt hátra az alapszakaszból. Ez tehát már több, mint be nem vallott álom, a csapat igenis playoff-esélyes!


Múlt szombaton léptünk pályára a bajnoki címvédő Real Salt Lake otthonában az idei Rocky Mountain Cup series első mérkőzésén. Az elmúlt években a utah-iak mindig kibabráltak velünk, a legutóbbi, 2006-os sikerünk óta mindig ők hódították el a két rivális közti Kupát, és közben több alkalommal is borsot törtek az orrunk alá a szezon hajrájában, most azonban a Smith-legények rendkívül elszántan készültek a rangadóra. Sérülés miatt hiányzott a legutóbbi öt meccsen öt gólt vágó Cummings, így Casey ékpárja a nemrég megszerzett Kandji lehetett, miközben a jobb szélen a másik új fogás, Mullan is kezdőként lépett pályára. A Rapids a következő összeállításban vette fel a harcot Utah-ban: Pickens - Kimura, Wynne, Moor, Wallace - Mullan, Mastroeni, Larentowicz, Smith - Casey, Kandji. A várakozásoknak megfelelően a házigazdák támadtak többet a mérkőzésen, de a mieink nem adták olcsón a bőrüket, masszívan védekeztek, és egy-egy veszélyes ellenakció vezetésére is képesek voltunk, azonnal látszott, hogy nem beszéltünk a levegőbe, amikor elszánt nyilatkozatokat tettek a játékosaink a meccs előtti hangolódás jegyében. Eközben a mérkőzés első negyedórájában Casey és Wynne is sárga lapot kapott a sorainkból. A 36. percben aztán tényleg sokkolni tudtuk a bajnok csapatot, hiszen Kimura jobb oldali felívelését a büntetőpont magasságából Conor Casey mesterien csúsztatta a hálóba. Rögtön nagyobb iramot kezdett el diktálni az RSL, de nem tudták elkerülni, hogy a félidőben 1-0 arányban a Rapids fiai vezessenek.
A második játékrészben fokozatosan egyre nagyobb nyomás helyeződött a mieink kapujára, de továbbra is remekül tartottuk magunkat, Pickens jó formában védve hárította az ellenfél valamennyi próbálkozását. Hatvanhárom perc játék után hajtottuk végre az első cserénket, amikor a középpályán Mullant az energetikus Thompson váltotta. Kisvártatva egy látványos denveri akció befejezéseként Smith eresztett meg egy közeli kísérletet éles szögből, de a hazai kapus védte a próbálkozását. Nem igazán tudtunk kijönni a szórításból, és minden erőnket a védekezés töltötte ki, de remekül bekkeltünk, és kevés igazi lehetőség akadt a Salt Lake előtt. Az utolsó húsz percen belülre érve lehoztuk Kandji-t, hogy a védekező középpályás LaBaeux-t küldjük pályára az elhárítás erősítése érdekében, és ezután is hősiesen tartottuk magunkat. A hajrára mindent megpróbált az ellenfél, de szinte tíz mezőnyjátékossal hősiesen tettük a dolgunkat, és egyre közelebb kerültünk a megváltó hármas sípszóhoz. A rendes játékidő utolsó perceiben a sárgalapos Wallace-t lecseréltük és a magas Palguta állt be a védelembe takarítani, majd a hosszabbítás pillanataiban a tizenhatoson belül Wynne kezére pattant a labda, de végülis nem ítéltek tizenegyest a játékvezetők tanácskozása után. A hatperces hosszabbítás harmadik minutumában viszont Wynne-t túlugorva befejelték az egyenlítést érő találatot, nem sikerült megszereznünk a három pontot. Fájdalmas pontvesztés volt, legalább a döntetlen összejött, ami még mindig nagy sikernek tekinthető, de joggal lehetünk kicsit bosszúsak a végjáték miatt, hiszen nagyon kevésen múlott, hogy nem törtük meg a RSL másfél éve tartó hazai veretlenségét, és nem okoztunk óriási visszhangot kiváltó bravúrgyőzelmet Sandy-ben.



A szerdai napon már hazai környezetben játszhattuk le a soros mérkőzésünket, melyen a Philadelphia Union együttese volt az ellenfelünk. Casey a sárga lapok miatti eltiltásából adódóan nem állhatott a csapat rendelkezésére, Cummings viszont felépült, így a jamaikai lehetett Kandji társa a csatársorban. Ezen kívül csak annyi változás történt a múlt hétvégi csapathoz képest, hogy Thompson volt a jobb szélső, és Mullan a padon kezdett. Vagyis a Rapids a kezdő 11-e a Pickens - Kimura, Wynne, Moor, Wallace - Thompson, Mastroeni, Larentowicz, Smith - Cummings, Kandji összeállításban pompázott. A szokásos, hazai mérkőzéseken megszokott forgatókönyv szerint kezdődött a mérkőzés, vagyis hamar neki estünk az ellenfélnek, és alig hét perc után már meg is szereztük a vezetést, amikor Kandji a jobb szélről befelé kanyarodva gurított középre, Omar Cummings pedig kicsit becsúszva a hálóba továbbította a játékszert. Nem elégedtünk meg az egygólos vezetéssel, és újabb hét perc elteltvel Smith szögletét az ötös elől Omar Cummings akrobatikus mozdulattal a levegőben tűzte be a hosszú sarokba a tanácstalan philadelphiai védők gyűrűjében. Gyakorlatilag negyedóra alatt padlóra küldtük az ellenfelet, és bár a Union láthatóan nem akarta egyszerűen feladni küzdelmet, esélyük sem volt a mieink magabiztos játéka ellen. Az első félidő több érdekességet nem is igazán tartogatott, legfőképpen a védekezésre összpontosítottunk, miközben Kandji-ék még néhányszor megkeverték az ellenfél védelmét, de az első 45 perc után maradt a 2-0-s vezetésünk.
A második félidőt nagyobb elánnal kezdte a Philadelphia, de nem engedtük nekik, hogy szépítsenek, visszavertük az akcióikat, s Cummings egy bal oldali szóló végén közel járt a mesterhármashoz, csak kevéssel gurított a hosszú sarok mellé. Kisvártatva elkezdtünk cserélgetni, és a 62. minutumban beállt Mullan, aki Smith-t váltotta, majd kisvártatva Cummings harcolt egy szabadrúgást 23-25 méterre a kaputól. A pontrúgásból a csapatkapitány Mastroeni erős lövése messzire jött ki a kapusról, a szemfüles Wells Thompson pedig a kipattanóból volt eredményes. Háromgólos előnyben abszolút megnyugodhattunk, az utolsó húsz percen belül beküldtük Claudio Lopez-t és Amarikwa-t, s igazi gálaestet tartottunk a bő tízezres, hálás közönségünk előtt. Öt perccel a mérkőzés vége előtt Kandji robogott el a jobb oldalon ziccerben, önzetlen középre gurításából pedig Quincy Amarikwa idei első gólját szerezve belőtte a negyedik hazai találatot is. Végül a Philly sem távozott üres kézzel a Dick's Sporting Goods Park-ból, ugyanis az utolsó pillanatokban szépíteni tudtak egy remek lövéssel, miután Moor képtelen volt becsúszva felszabadítani. A végeredmény tehát 4-1 lett, sorozatban a tizedik hazai mérkőzésünket vívtuk meg veretlenül, ugyanakkor négy shutout után újra kaptunk gólt a saját pályánkon.



Be tudunk számolni még egy szenzációs hírről: Omar Cummings lett szeptember hónap játékosa az MLS-ben az Észak-amerikai labdarúgó-riporterek, és -újságírók szavazatai alapján. A denveriek jamaikai csatára a havi négy mérkőzésén hat gólt szerzett, és éves szinten 12 találatával már a csapat legeredményesebb játékosának mondhatja magát. Az elismerése azért tekinthető különlegesnek, mert ez mindössze a negyedik alkalom a klub fennállása óta, hogy egy játékosunkat a hónap legjobbjának válaszották a ligában, korábban Conor Casey (2009. május), Mark Chung (2003. július) és Ross Paule (1998. június) részesült hasonló jutalmazásban.

Az MLS Nyugati Főcsoportjának állása (W-L-T):

1. Los Angeles Galaxy 15-6-5, 50 pont (26 meccs)
2. Real Salt Lake 13-4-9, 48 pont (26 meccs)
3. FC Dallas 11-2-13, 46 pont (26 meccs)
4. Colorado Rapids 11-7-8, 41 pont (26 meccs)
5. Seattle Sounders 11-9-6, 39 pont (26 meccs)
6. San Jose Earthquakes 11-8-6, 39 pont (25 meccs)
7. Houston Dynamo 7-14-5, 26 pont (26 meccs)
8. Chivas USA 7-14-4, 25 pont (25 meccs)

Négy fordulóval a befejezés előtt már több pontot szereztünk az elmúlt évbeli 40 pontos teljesítményünkhöz képest, és legutóbbi ennyi ponttal 2006-ban zártunk, amikor eleddig utolsó alkalommal kvalfikáltuk magunkat a rájátszásba.

Az MLS góllövőlistájának élmezőnye:
14 gólos: Edson Buddle (Los Angeles Galaxy),
13 gólos: Juan Pablo Angel (New York Red Bulls),
12 gólos: Chris Wondolowski (San Jose Earthquakes), Dwayne De Rosario (Toronto FC), Omar Cummings (Colorado Rapids), Sebastien Le Toux (Philadelphia Union),
11 gólos: Conor Casey (Colorado Rapids),
10 gólos: Fredy Montero (Seattle Sounders), Jeff Cunningham (FC Dallas), Kei Kamara (Kansas City Wizards).






















A playoff-ban nyolc csapat vehet részt, a két nyolctagú konferencia első két-két helyezettje automatikusan kvalifikálja magát a rájátszásba, míg a fennmaradó négy Wild Card-helyet az őket követő négy legjobb mérleggel rendelkező csapat foglalhatja el.

A rájátszás-harc állása (W-L-T):

*1. Los Angeles Galaxy 15-6-5, 50 pont (26 meccs)
*2. Real Salt Lake 13-4-9, 48 pont (26 meccs)
3. Columbus Crew 13-7-6, 45 pont (26 meccs)
4. New York Red Bulls 13-8-5, 44 pont (26 meccs)
5. FC Dallas 11-2-13, 46 pont (26 meccs)
6. Colorado Rapids 11-7-8, 41 pont (26 meccs)
7. Seattle Sounders 11-9-6, 39 pont (26 meccs)
8. San Jose Earthquakes 11-8-6, 39 pont (25 meccs)
9. Kansas City Wizards 9-10-6, 33 pont (25 meccs)
10. Toronto FC 8-11-7, 31 pont (26 meccs)
11. Chicago Fire 7-10-8, 29 pont (25 meccs)
12. Philadelphia Union 7-13-6, 27 pont (26 meccs)
13. New England Revolution 7-14-5, 26 pont (26 meccs)
14. Houston Dynamo 7-14-5, 26 pont (26 meccs)
15. Chivas USA 7-14-4, 25 pont (25 meccs)
16. D.C. United 5-18-3, 18 pont (26 meccs)

Az első két helyezett már biztos résztvevője a rájátszásnak, de az őket követő három együttest is már csak pár pont választja el a biztos bejutástól, mint ahogy a Rapids-nek sem hiányzik már sok hozzá. Látható, hogy nyolc ponttal vezetünk az első nem-playoff-helyen álló Kansas City előtt. A további két kiadó helyre még öt csapat pályázhat, akik jelenleg a 7-11. pozícióban tanyáznak, de a Fire helyzete már igencsak az utolsó szalmaszálba való kapaszkodás fogalmát meríti ki, a Seattle és a San Jose jókora esélyes a kvalfikációra. Míg a sereghajtó öt kiscsapat már végképp lemondhatott a playoff-ról.

A következő mérkőzésünket éppen a toronymagas ligautolsó D.C. United ellen vívhatjuk hazai környezetben, és minden bizonnyal a honi veretlen sorozatunk növelése, egy újabb győzelem kiharcolása lehet az elvárásunk ellenük. Ezt követően a befejező három meccsen a három legerősebb nyugati csapattal fogunk találkozni, beleértve a Rocky Mountain Cup series visszavágóját is.

A Rapids hátralévő mérkőzései az alapszakaszból:

Október 3. vasárnap, 03:00 Colorado Rapids - D.C. United
Október 10. vasárnap, 00:00 FC Dallas - Colorado Rapids
Október 17. vasárnap, 04:30 Los Angeles Galaxy - Colorado Rapids
Október 24. vasárnap, 03:00 Colorado Rapids - Real Salt Lake