Az elmúlt egyetemi futballszezonra visszatekintő sorozatunk második részében a Colorado Buffaloes szereplését vesszük górcső alá. A 2012-es pocsék szezont követően a program élére Mike MacIntyre-t nevezték ki vezetőedzőnek, aki ha nem is azonnal, de hosszútávon mindenképpen előrelépést ígért a boulderi sportkedvelőknek. A kezdet kifejezetten jól sikerült, ugyanis 4-8-cal egészen becsületes szezont zártunk.



Szeptember 1-jén az évadnyitó során sikerült visszavágni a Rocky Mountain Showdown keretein belül az egy évvel ezelőtti vereségért a Colorado State-nek és MacIntyre fiai egy parázs mérkőzésen 41-27 arányban diadalmaskodtak. A Buffs az elejétől kezdve előnyben volt, leszámítva a harmadik negyed végét, amikor visszajött a meccsbe a Rams, de a negyedik negyedben a Bölények ismét a rivális fölé tudtak kerekedni. A harmadéves QB Connor Wood kereken 400 yardot jegyzett, három TD-passza közül a tíz elkapással és 208 yarddal jeleskedő Paul Richardson kettőt szerzett meg, D.D Goodson pedig egyet, míg a sophomore Nelson Spruce egy híján 100 yardot ért el nyolc catch-ből.

Az első hazai mérkőzésen esélyeshez méltóan, bár kicsit döcögősen győztük le a másodosztályú Cent Arkansas gárdáját 38-24-re, csak a záró negyedben döntöttük el a meccset. Wood ezúttal nem adta alább 341 yardnál, három TD mellé viszont két eladott passzt is vétett, megint Richardson kapott el két TD-t, és átlépte a 200 yardot. A junior CB Greg Henderson pedig egy 46 yardos INT return TD-vel hívta fel magára a figyelmet.

A harmadik hétre tervezett Fresno State elleni mérkőzést a kritikus időjárásra hivatkozva törölték és később sem tudták már pótolni a szezonban. (Megúsztunk egy biztosra vehető vereséget. :))

Ezután következett a bye week, így a csapat három hetes pihenő után kezdhette meg a konferencia-menetelést az Oregon State vendégeként. Hiába készültünk rá a mérkőzésre, nem tudtuk elkerülni a papírforma, 44-17-es fiaskót. A Beavers esélyt sem adott a mieinknek, az első három játékrész alatt mindössze egyetlen FG-t harcoltunk ki, az utolsó negyedben McCulloch és Richardson TD-vel szépítettünk.

Az országos második kiemelt Oregon ellen vívtuk az év legjobban várt hazai mérkőzését, nem mindennap látogat ekkora csapat a Folsom Field-re, a Ducks azonban nem kegyelmezett, 57-16-ra mosták le a csapatot. Valamennyi pontot az első félidőben szereztünk, de sajnos a vendégek a kezdetektől fogva fölényben voltak. Will Oliver háromból három mezőnygólt berúgott, az egyetlen TD-t pedig Goodson jegyezte Richardson átadásából, miközben az irányító Wood 205 passzolt yard közben két INT-et vétett.

Sorozatban a harmadik sima vereséget sem tudtuk elkerülni, az Arizona State otthonában 54-13-ra végeztünk, gyakorlatilag végig epizódszereplők voltunk. A kezdő irányító a freshman Sefo Liufau lehetett, aki a második negyedben Spruce-nak adott egy TD passzt, 169 yard és 18 completion mellett azonban két labdát is eladott.

A Fresno State elleni törlés helyére az FCS-es Charl Southern ellen kötöttünk le egy hazai meccset, melyet 43-10-re biztosan be is húztunk. Bár kevés passzjátékkal operáltunk, Liufau eljuttott 198 yardig, ebből 122-t (beleértve az egyetlen TD-t is) Richardson kapott el. A földön viszont valósággal remekeltek a Bölények: a lassan első számúvá előlépő freshman Michael Adkins II négyszer jutott be az end zone-ba összesen 137 yard megtétele közben, míg a sophomore Christian Powell ugyancsak szerzett egy touchdown-t.

Az önbizalomnövelő siker után hamar visszazökkentünk a régi kerékvágásba, és az Arizona dolgát csak három negyeden át tudtuk megnehezíteni, a vége 44-20 lett. Liufau éles meccsen is állta a sarat, 212 passzolt yard közben egy-egy TD-t és INT-et regisztrált, a pontszerző elkapás szokás szerint Richardson-é volt, aki egymaga 132 yardot fogott meg, míg Adkins II egy újabb futásos TD-t tudott magáénak.

A #20 UCLA otthonában is becsülettel helytálltunk, a 45-23-as vereség kapcsán nem volt okunk a panaszra, pláne hogy a 0-14-es harmadik etap kivételével minden egyes negyedben szoros eredményre voltunk képesek. Liufau eddigi legjobb mérkőzésén végre nem dobott pick-et, ellenben 36 kísérletből 25-ször megtalálta a célpontokat és adott egy újabb TD-passzt Richardson-nak, miközben hét különböző elkapót használt. Adkins II távollétében Powell kapta meg a cipelések zömét, 97 yarddal hálálta meg a bizalmat, viszont az egyetlen földi beérésünket nem ő, hanem a harmadéves Tony Jones jegyezte.

A következő körben sajnos alaposan beleszaladtunk a késbe, a Washington otthonában 59-7 arányban kaptunk ki, az első negyed után momentumaink sem akadtak.  0-10 után Liufau egy 53 yardos TD-passzt hintett Richardson-nak, az ifjú QB azonban 160 yardon maradt és két eladott labdája is akadt, a hajrában Wood is pályára lépett, de nem sok vízet zavartunk.

Egy héttel később viszont a szezon talán egyetlen nyerhető konferencia-mérkőzésére alaposan felszívtuk magunkat, és 41-24 arányban, végig vezetve felülmúltuk a California gárdáját. Liufau szépen felállt a padlóról és 364 yardos teljesítménye közben három TD-passzt (és egy pick-et) jegyzett. Richardson és Spruce egyaránt 140-140 yardot szelidített meg, azonban egyikük sem ért el elkapott TD-t - utóbbi egy visszahordást követően azért beért az end zone-ba, ellenben Adkins II, Tony Jones és a tight end Kyle Slavin igen.

Nagyon készültünk a szezon utolsó hazai fellépésére, de a 23. kiemelt USC ellen csak egy 47-29-es vereségre voltunk jók. Ráadásul az első három negyed alatt a Trojans mindent eldöntött, 22 pontot is csak a záró menetben tudtunk szerezni, amikor már lefutott volt a mérkőzés. Liufau mérlege 17/33, 188 yard, 2 TD és 1 INT volt - Richardson és Spruce kapta el ezúttal a TD-ket, utóbbi egy 38 yardos átadással ért be.

Az utolsó héten a Utah otthonáaban reménykedtünk a szép búcsúban, de 24-17-re kikaptunk a szomszédos állam rivális csapatától. Sajnos, későn ébredtünk, az első félidő 0-21-es eredményét követően hiába igyekeztünk, a második 30 percben már csak szorossá tudtunk tenni az eredményt, az egyenlítés nem sikerült. Liufau 241 yarddal és két TD-vel végzett egy újabb pick mellett. Nagyszerű passzt adott az utolsó egyetemi meccsén pályára lépő Scott Fernandez-nek, a másik TD-t Spruce regisztrálta, míg Oliver egy közeli FG-vel egészítette ki a pontszerzéseinket.

A Buffaloes 2013-as eredményei:

Szeptember 1. Colorado Buffaloes - Colorado State Rams (Denver, Sports Authority Field at Mile High Stadium) 41-27 W
Szeptember 7. Colorado Buffaloes - Central Arkansas Bears 38-24 W
Szeptember 14. Colorado Buffaloes - Fresno State Bulldogs elmaradt
Szeptember 28. Oregon State Beavers - Colorado Buffaloes 44-17 L
Október 5. Colorado Buffaloes - Oregon Ducks 16-57 L
Október 12. Arizona State Sun Devils - Colorado Buffaloes 54-13 L
Október 19. Colorado Buffaloes - Charl Southern Buccaneers 43-10 W
Október 26. Colorado Buffaloes - Arizona Wildcats 20-44 L
November 2. UCLA Bruins - Colorado Buffaloes 45-23 L
November 9. Washington Huskies - Colorado Buffaloes 59-7 L
November 16. Colorado Buffaloes - California Golden Bears 41-24 W
November 23. Colorado Buffaloes - USC Trojans 29-47 L
November 30. Utah Utes - Colorado Buffaloes 24-17 L

A Pac-12 konferencia South divíziójának végeredménye:

1. Arizona State Sun Devils 8-1
2. UCLA Bruins 6-3
3. USC Trojans 6-3
4. Arizona Wildcats 4-5
5. Utah Utes 2-7
6. Colorado Buffaloes 1-8

Korán eldőlt, hogy az utószezonra idén nem lehet esélyünk, de azért a négy leginkább nyerhető mérkőzésen hoztuk a papírformát és a fejlődés megkérdőjelezhetetlen volt a 2012-es évadhoz képest. Egyetlen hiányérzetünk talán csak az utolsó fordulós Utes elleni vereség lehet: jobb első félidővel talán lett volna esélyünk egy nagy rivális elleni skalppal zárni az esztendőt, és a 4-8 helyett az 5-7 sokkal szebben mutatott volna.

Az évad első harmada után váltottunk kezdő QB-t: Liufau nehéz kezdés után vállalható számokat hozott, és a nyolc kezdő mérkőzésén 1779 yardot passzolt 12-8-as TD-INT mutató mellett; míg Wood az első négy felvonáson 1103 yardot ért el 8 TD-passz és 7 eladott labda közben. 21 TD elkapásból 10-et Richardson birtokolt, aki ráadásul 1343 yarddal magasan kiemelkedett a többiek közül. A második helyezett Spruce csak 650-nel és 4 TD-vel követte, míg Goodson 306 yardot és 2 TD-t kaszált. A futók közt is szoros volt a harc: az átlagot tekintve Adkins II 5.2-vel jobb volt a 3.8-as Powell-nél, aki viszont 27 yarddal többet futott, de a TD-k tekintetében a freshman-nel hattal volt a legjobb a csapaton belül. Pozitívum, hogy jövőre még mindkettejükkel biztosan számolhatunk.

Reményeink szerint 2014-ben talán ennél jobb szezont is futhatunk, ami óhatatlanul a Bowl-szereplés iránti vágyainkat fogalmazhatja meg. 2007 óta nem voltunk résztvevői az évvégi küzdelmeknek, de ebből a konferenciából bizonyára jövőre is borzasztó nehéz dolgunk lesz. Mindenesetre MacIntyre kezdése biztató volt, várjuk a még eredményesebb folytatást!