Kiharcolta a rájátszásban való részvétel jogát a szezont pocsékul kezdő Colorado Mammoth gárdája az NLL-ben, miután a finisre nagyszerűen magára találó denveri együttes az elmúlt hétvégi fellépése alkalmával, 11-7 arányban múlta felül a nyugati listavezető Calgary Roughnecks csapatát a Pepsi Centerben. A csapatunk ezzel egy év kihagyást követően újra visszatérhet az utószezon vérkeringésébe, ahol az első körben, április utolsó hétvégéjén éppen a legutóbb legyőzött albertai alakulattal találkozhatunk.



















Múlt péntek este a Mammoth csapata azzal a tudattal látta vendégül a rivális Roughnecks-t, hogy győzelem esetén biztosan kiharcolnánk a rájátszásba jutást, ellenkező esetben viszont még izgulnunk kellene a Rush, illetve a saját magunk utolsó alapszakasz-mérkőzéséért. Ellenfelünk 11-4-gyel már biztos divízió-győztesként várta a rangadót, számukra már nem igazán volt tétje a denveri összecsapásnak, szemben a mieinkkel, akiknek a rájátszás szempontjából égető fontossággal bírt az újabb albertai csapat elleni randevú. A 'Necks-t korábban, az idei alapszakaszban házon kívül egyszer már legyőztük, egy héttel a coloradói meccs előtt pedig mindössze egy gólos vereséget szenvedtünk tőlük, vagyis bár a tabellán mérföldek választják el egymástól a két csapatot, játéktudásban, és az egymás elleni meccseken korántsem volt fellelhető ekkora differencia a felek közt. Ráadásul abból a szempontból is érdekes volt ez a párosítás, hogy a playoff kiharcolása esetén a divízió-elődöntőben éppen egymás ellen játszhatna az egymást cseppet sem kedvelő két csapat.

A szezon utolsó hazai mérkőzésére majdnem teltház, egészen pontosan 17 841 fanatikus látogatott ki a Pepsi Centerbe, hogy minden eddigi hangulatot felül múlva, belehajszolják a sikerbe a csapatot, és a játékosokkal együtt ünnepelhessék az esetleges playoff-részvételt. Az igyekezetünk ellenére a legelső minutum végén a vendégek szerezték meg a vezetést, amikor Toth hajszálpontos bejátszásából az újonc Ivey köszönt be egy nagyszerű bevetődéses találattal. Szerencsére különösebben nem szegte a Mammoth kedvét a korai hátrányba kerülés, nagy lendülettel vetettük bele magukat az akciókba, és három perc elteltével Jamie Floris tollából máris megérkezett az egyenlítést érő gól, aki A. Gajic remek passzából volt eredményes a kapu előteréből. Ezt követően Allen hátulról érkező szerelése miatt kerültünk létszámhátrányba, de az első PK-lehetőséget nagyon szépen hárítottuk el, majd nem sokkal a kiegészülést követően, Langtry passzából Gavin Prout tört előre megállíthatatlan lendülettel, és magabiztos találattal ragadta magunkhoz a vezetést. Nem sokáig tudtuk megtartani az előnyt, hiszen mintegy másfél perc múlva a tavalyi szezont még Denverben töltő Conway bombagóljával egyenlítettek a kanadaiak. A játékrész második fele újabb találat nélkül telt el, ugyan a mieinknek még két emberelőnyös helyzete is volt, képtelenek voltunk gólra váltani azokat, Poulin ismét nagyszerű védésekkel keserítette el a támadóinkat, így az első 15 perc végére a 'Necks megtartotta a 2-2-es részeredményt. A második negyed elején viszont már semmi sem tántoríthatta el a hazai csapatot az előny újbóli megszerzésétől, és alig egy perccel a folytatás után, Jed Prossner középtávoli köténygóljával 3-2 arányban kerültünk lépéselőnybe. Kisvártatva egy késleltetett kiállítás miatt már hat mezőnyjátékossal támadtunk, amikor újabb találatot tudtunk elhelyezni a Calgary hálójában, miután a hadvezér John Grant Jr egészen messziről bombázott Poulin mögé, és növelte először az est folyamán két gólosra az előnyünket. Kisvártatva I. Gajic és Snider kakaskodott össze egymással, és amíg a denveri középpályás csupán szimpla büntetést kapott, addig a kanadaiak fenegyereke 2+2 perces kiállításban részesült, vagyis újabb Mammoth emberfórhoz lehetett szerencsénk. A létszámfölényes lehetőségünk alatt először az ifjú Dickson jóvoltából szerzett egy káprázatos találatot az ellenfél, ugyanis az év újonca díj legfőbb várományosa a kapu mögül, a levegőben úszva húzta be a labdát Levis hálójába. A játékosainkat különösképpen nem zavarta meg a hihetetlen emberhátrányos gól, a következő felállásunk során már gólra váltottuk a PP-t, és Dalgarno hát mögötti lekészítéséből újra John Grant Jr vágott be egy elképesztő erejű lövést, mellyel visszaállítottuk az 5-3-as különbséget. Aztán viszont hasonlóan az első negyedhez, ismét lecsendesedett a gólgyártás a játékrész második felére, és a hátralévő bő hat percben nem esett újabb találat egyik oldalon sem, pedig a Roughnecks-nek két PP-lehetősége volt a felzárkózásra, és a mieink előtt is adódott egy újabb fór. A mérkőzés felénél tehát tulajdonképpen magabiztosan vezetve, 5-3 arányban álltunk jobban, de további komoly küzdelmek vártak még ránk a folytatásban, hogy sikerüljön megvalósítani a céljainkat.

A mérkőzés szünetében a klub első embere, Steve Govett köszöntötte a Colorado Avalanche jégkorongcsapatának közelmúltban visszavonuló legendás játékosát, Adam Foote-ot, és egy 52-es számú hazai Mammoth-mezt adott át a leköszönő klasszisnak. A denveri lacrosse egyesület ezzel a gesztussal fejezte ki elismerését az egész városban hatalmas tiszteletnek örvendő sportoló előtt.























A második félidő is nagy csatában indult, és már a legelején egy-egy kiállítás sújtotta mindkét csapatot, miután először a hazai kapitány Gallant volt szabálytalan, majd másodpercekkel a létszámfölény megkezdését követően a 'Necks egy hibás sorcserét vétett, így négy-a-négy ellen zajlott le a két minutum jelentős része. Nem sokkal később, amikor kereken öt perc pörgött le a harmadik negyedből, sikerült egy újabb góllal megerősítenünk a vezetésünket, ekkor ugyanis Dan Carey törte meg a félidei csendet egy jobb oldali betörést követően szerzett találattal. A 6-3-as előnyünk csupán néhány percig lehetett érvényben, mert a játékrész fele magasságában Ranger verte meg a kapu mögött az őt őrző Ethingtont, és az alapvonal magasságából remekül helyezett Levis mellett a hosszú felsőbe. Öt perccel a negyed vége előtt egy hosszú calgary-i támadás Hawksbee szabálytalanságával ért véget, az így kapott fórral pedig sikerrel jártak el a vendégek, és Levis hiába mutatott be több bravúros megmozdulást is a kapuban, Conway hatalmas lövése révén mégis ki tudták használni az emberfórt, ezzel már egyetlen gólra zárkózott fel a vetélytárs. Kétségtelenül nehéz helyzetbe kerültünk, de a további rámenős Roughnecks-támadásokat sikerrel vertük vissza, így az utolsó negyedre 6-5-ös vezetéssel fordulhattunk rá. A harmadik játékrész végén még történt egy kiállítás a vendégeknél, az emberelőnyt pedig a negyedik felvonás elején, húsz másodperc alatt gólra tudtuk váltani Joel Dalgarno jóvoltából, aki A. Gajic zseniális bejátszását továbbította a kapuba. Pár perccel később I. Gajic kapus elleni szabálytalanságával fogyatkoztunk létszámhátrányba, azonban a PK-t nagyszerűen hatástalanítottuk, majd másodpercekkel a kiegészülést megelőzően emberhátrányos gólt szereztünk, amikor John Grant Jr Prout passza után értékesített egy ajtó-ablak lehetőséget, ezzel elérte a mesterhármast, és visszaállította a két csapat közti megnyugtató, három gólos különbséget. A folytatásban rövidesen máris a mieink próbálkozhattak öt-a-négyben, a soros emberelőnyt pedig villámgyorsan gólra váltottunk Dan Carey nagy erejű löketével. Kezdték egyre jobban elveszteni a fejüket az ellenfél játékosai, ahogy veszni látszott számukra a mérkőzés, és pár perc múlva újra létszámfölényben találhattuk magunkat a gyepen, nem is zavartattuk magunkat, amikor újabb gólt szereztünk PP-ből, ezúttal Joel Dalgarno köszönt be egy kinti lövéssel. Ezzel már 10-5-re vezettünk, és a denveri csapat egyre nagyobb erőkkel kopogtatott a playoff kapuján, már szinte csak a visszaszámlálással kellett törődnünk. Nem sokkal később Toth találatával ugyan szépítettek a vendégek, de a vezetésünk már így sem forgott különösebb veszélyben, és ezzel az ellenfél is pontosan tisztában volt. Az utolsó öt percben a 'Necks még amolyan minden mindegy alapon a kapus lehozatalával is próbálkozott támadásban, ám a denveri labdaszerzést követően a veterán Steve Toll helyezett el egy újabb találatot az üresen hagyott ketrecben, mielőtt Poulin visszaért volna a kispadról. Az ezt követő faceoff után Snider és Leveque csapott össze egymással, és bár a játékvezetők határozott fellépésének köszönhetően nem alakulhatott ki igazi verekedés a felek között, mindketten büntetésekben részesültek, a 'Necks játékosánál végleg elszakadt a cérna, és miután még a büntetőpadról is üvöltözött a bírókkal, megkapta a végleges fegyelmi kiállítást is. A következő denveri emberelőny alatt C. Manning elfutása révén SHG-t szerzett a 'Necks, így valamelyest közelebb tudtak zárkózni, de a hajrában már nem történt változás, az utolsó percek csendesen teltek el, az ellenfél is bele tőrödött a sorsába, a denveriek pedig leginkább a mérkőzés lefújását várták. Ami meg is történt, 11-7-re győzedelmeskedtünk, a befejezés után a játékosok és a szurkolók egyaránt önfeledten ünnepelhették, hogy a Mammoth bejutott az NLL 2011-es rájátszásába.

A legjobb egyéni teljesítmények:

- Grant Jr 3+1 és 20 lövés
- Dalgarno 2+2
- Carey 2+1
- Prout 1+5
- Prossner és Floris 1+1, Toll 1 gól
- Langtry 1 assziszt, Hawksbee 1 assziszt és 11 szerzett labda
- Levis 40/47-es védési hatékonyság
- Leveque 2/8-as faceoff-hatékonyság, Allen 7/15-ös faceoff-hatékonyság
- A harcias középpályás, Jarrett Park a közelmúltban elszenvedett sérülése miatt nem vállalhatta a játékot ezen a mérkőzésen, míg a másik két kimaradó a két újonc támadó, Ned Crotty és Connor Martin voltak.

Videóösszefoglaló a mérkőzésről:

A mérkőzés teljes egészében ITT nézhető meg!

A nyugati divízió állása (W-L):

1. Calgary Roughnecks 11-5
2. Washington Stealth 8-8
3. Minnesota Swarm 7-8
4. Colorado Mammoth 5-10
5. Edmonton Rush 5-11

Kialakult a playoff-mezőny a nyugati divízióban, és az utolsó mérkőzésünk eredményétől függetlenül, biztosan a negyedik helyen zárjuk az idényt. Az alapszakasz befejező fellépését a Minnesota Swarm otthonában tudhatjuk le, vasárnap hajnali 02:30-tól, a mieink számára már abszolút tét nélküli lesz az összecsapás, Benesch-éknek viszont még a divízió-elődöntőbeli pályaelőny kiharcolásáért diadalra lenne szükségük ellenünk.

A rájátszás első fordulójában az ellenfelünk biztosan a Calgary csapata lesz, akikkel nagyon szoros meccseket játszottunk az alapszakaszban, a továbbjutás egy mérkőzésen fog eldőlni, és már az is biztossá vált, hogy április 30-án, szombatról vasárnapra virradóra, hajnali 02:30-as kezdettel léphetünk pályára velük szemben a Scotiabank Saddledome-ban. A másik ágon a Stealth és a Swarm párharcának pályaválasztója még nem tisztázódott, míg Keleten Buffalo-Boston és Toronto-Rochester ütközeteket rendeznek a rájátszás első körében a hónap utolsó hétvégéje alatt.