Az előző három forduló vereségeit követően a legutóbbi mérkőzésén a Colorado Rapids bajnokcsapata ugyan győzelmet nem tudott szerezni, de jelentősen megtizedelt összeállításban játszva is képes volt megmenteni egy pontot a Chicago Fire elleni hazai 1-1-es döntetlennel záruló találkozó alkalmával. Ezzel a nyugati táblázaton visszacsúsztunk a negyedik helyre, de remélhetőleg már a kilábalás kezdetét láthattuk a csapattól, és ezt követően újra győzelmekhez is lesz szerencsénk.




















Nem éppen kedvező előjelekkel várhattuk a szombat esti mérkőzést a Dick's Sporting Goods Park-ban, ugyanis a heti tréningeken, és az előző mérkőzésen újabb sérülések történtek a csapatnál, így összesen már nyolc játékost voltunk kénytelenek nélkülözni a Fire elleni találkozón. A rutinos Conor Casey sorozatban a negyedik meccset hagyta ki a sérült térdhajlítója miatt, de már egyre közelebb van a visszatéréshez; egy másik támadó, Quincy Amarikwa két héttel ezelőtt csereként beállva ficamította ki a bokáját, így továbbra sem állhatott a csapat rendelkezésére; egy harmadik csatárunk, az ír légiós Caleb Folan combizom sérülés miatt volt harcképtelen; miközben a szélső Wells Thompson ételmérgezés miatt nem vállalhatta a játékot. Casey-hez hasonló, térdhajlító-sérülés következtében a védelem meghatározó alakja, Marvell Wynne, és az újonc szélső hátvéd Eddie Ababio ugyancsak maródi volt. Emellett a tavalyi fináléban térdszalag-szakadást szenvedő Macoumba Kandji még mindig nincs játékra kész állapotban, a középpályás Brian Mullan pedig a Seattle elleni kíméletlen szabálytalansága után, mellyel eltörte Zakuani lábát, tíz meccses eltiltásban részesült. Így aztán kissé szokatlan összeállításban kellett felvennünk a harcot a Fire-rel: a védelemben Marshall és Wallace egyaránt kezdett; a jobb szélre Nyassi került be; a csatársorban pedig a maradék két egészséges támadónk jutott lehetőséghez. Vagyis a coloradói kezdő 11 a következőképpen festett: Pickens - Kimura, Marshall, Moor, Wallace - Nyassi, Larentowicz, Mastroeni, Smith - Akpan, Cummings.

A hazai közönség nagyon szerette volna, ha a Rapids végre kilábal az elmúlt hetek sikertelen időszakából, és közel 12 ezer szurkoló látogatott ki Commerce City-be, a helyszíni szurkolásra. A tartalékos összeállítás ellenére, a hazai csapat rámenősen kezdte a mérkőzést, és az első időszakban folyamatosan ötletes támadásokat vezettünk, bár komolyabb gólhelyzetet képtelenek voltunk kialakítani, a labda többnyire a chicagói térfélen járt. Ezt követően viszont az ellenfél kezdte átvenni az irányítást, és negyedóra játék után a Fire első alkalommal került igazi helyzetbe, de Segares lehetősége éles szögből elkerülte a rövid sarkot, melyet a kimozduló Pickens nagyszerűen zárt. Kisvártatva a mieink részéről Larentowicz veszélyeztetett egy kemény távoli lövéssel, de a chicagói portás még az utolsó pillanatban ki tudta pofozni a kapuból a kellemetlen, lapos kísérletet. Ezt követően sor került a mérkőzés első sárga lapos figyelmeztetésére, melyet a középhátvéd Marshall számlájára írhattunk fel. Félóra elteltével újabb hazai lehetőség alakult ki, amikor Nyassi egy remek ütemű kiugratással játszotta meg Cummings-t, aki a büntetőterület jobb oldali sarkáról küldött rá egy ígéretes kísérletet, melynek a vendég hálóőr útját tudta állni. A félidő befejezése úgy tűnt, hogy csendesen telik el, az utolsó minutumokban egyik csapat sem tudott valamire való gólhelyzetet teremteni magának, aztán egyszer csak a Fire egy nagyszerű támadást vezetett a jobb oldalon, és a villámgyors elfutást követő beadás után a kapu elé érkező Pappa sodorta be a játékszert a ketrecbe, két Rapids-hátvédet megelőzve. Így némi meglepetésre, az első 45 perc végeztével, a Chicago 1-0-s lépéselőnybe került, és ők várhatták jobb helyzetből a második felvonást.

A folytatás ígéretesen kezdődött a mieink számára, és megint egyből többet kezdtük el birtokolni a labdát, majd kevesebb, mint öt perc után az egyenlítő gól is megérkezett, miután Cummings több ember gyűrűjéből pazar labdával ugratta ki Andre Akpan-t a jobb oldalon, a másodéves csatár pedig kissé éles szögből, félelmetes gólt ragasztott a hosszú felsőbe, ezzel 1-1-re kiegyenlítette a mérkőzés állását. A 2010-es draft első körében megszerzett támadó a tavalyi szezonban szinte végig kegyvesztett volt, most a sérülések miatt azonban letudhatta élete első kezdő mérkőzését az MLS-ben, melyen egy nagyon fontos találat formájában megszerezte karrierje első gólját az amerikai profi ligában. A találat egyre inkább meghozta a csapat játékkedvét, egyre magabiztosabb támadójátékot mutattunk be, és folyamatosan a denveriek akcióztak, néhány perc múlva Nyassi robogott el a jobb szélen, de centerezését Akpan elől tisztázni tudták a vendég hátvédek. A következő időszakban is egyértelműen a Rapids bizonyult aktívabbnak, ám a mezőnyben hiába játszottunk ötletesen, a kapu közelébe érve, rendre elfogyott a tudományunk, és képtelenek voltunk minőségi gólhelyzeteket kialakítani. Már a 75. percben jártunk, amikor Cummings a felezővonal magasságából lendült akcióba, több hátvéden is keresztül verekedte magát, azonban hiába került helyzetbe harciasan, a lövése kifejezetten gyengére sikeredett, így Conway kapus könnyedén léphetett közbe. Nem sokkal később, egy távoli szabadrúgás után Pickens-nek volt szüksége bravúros megmozdulásra, hogy a veszélyesen csavarodó játékszert még valahogy kitolja a keresztléc alól. A rendes játékidő hajrájában Smith mester élt az első cserelehetőségével, amikor Nyassi-t az általában kevés játéklehetőséget kapó LaBauex-val helyettesítette. Az utolsó pillanatokban még Smith szöglete után közvetlen közelről Moor fejelt a kapu mellé, elszalasztva ezzel a győzelem reményét, így be kellett érnünk az 1-1-es döntetlennel. Nagyon szépen harcoltunk ezen a mérkőzésen, és ennyire felforgatott összeállításban az egy pont miatt sem kell szégyenkeznünk.

Videóösszefoglaló a mérkőzésről:



Gary Smith, vezetőedző, véleménye a mérkőzésről:

"Rendkívül nehéz körülmények között készülhettünk erre a mérkőzésre, de azok a játékosok, akik pályára léptek, egytől egyig nagyszerű teljesítményt nyújtottak, és a kedvezőtlen előjeleket meghazudtolva, is képesek voltak elérni egy döntetlen eredményt. Szerettünk volna győzni, és úgy gondolom, hogy többet is tettünk a három pont megszerzéséért, de továbbra is hadilábon álltunk a gólszerzéssel és a helyzetbe kerüléssel, megint nagyon sok lehetőséget puskáztunk el, amikor az utolsó passzokba hiba csúszott. Andre és Omar nagyszerű támadó kettőst alkotott egymással, annak ellenére, hogy egyáltalán nem játszottak még együtt, talán csak egy-két kommunikációs hibára emlékszem tőlük. Elégedett vagyok a csapat játékával, a srácok kicsit csalódottak, hogy nem sikerült győznünk, de úgy vélem, hogy a következő mérkőzésünkre csak még inkább motiváltak leszünk."

A pályafutása első MLS-gólját szerző Andre Akpan örömtelien nyilatkozott a lefújást követően: "Nagyon régóta vártam már erre a pillanatra, hogy a kezdőcsapatban kaphassak lehetőséget. Sajnálom, hogy ehhez a csapattársaim sérülésére volt szükség, jobbulást kívánok mindannyiuknak. Igyekeztem a saját játékomra koncentrálni, több alkalommal is helyzetbe tudtam kerülni, és az egyiket ki is használtam Omar nagyszerű labdája után. Nagyon boldog voltam, hogy betaláltam, úgy éreztem, hogy valósággal szárnyaltam a gólom után. Nagyon remélem, hogy minél több lehetőséghez juthatok a folytatásban, és további gólokat is fogok tudni szerezni."


















A tartalékcsapatunk a szezonbeli harmadik meccsén a harmadik vereségét is elszenvedte az MLS Reserve League-ben, miután vasárnap délelőtt a Dick's Sporting Goods egyik edzőpályáján 2-1-re veszítettünk a Chicago Fire B-csapata ellen. A második félidő elején a középpályás Steven Emory találatával még vezettünk, azonban nem sokkal később két perc alatt megfordította az állást az ellenfél, így ők diadalmaskodtak. A denveri tartalékok a következő összeállításban léptek pályára: Ceus (Joyce) - Earls, Palguta, Holody, Earls - Armstrong (Montez), Perez, Emory, Nane, Janniere, LaBauex - Bannister (Rogers).

Az MLS Nyugati Főcsoportjának állása (W-L-T):

1. Los Angeles Galaxy 4-2-3, 15 pont (9 meccs)
2. Real Salt Lake 4-1-0, 12 pont (5 meccs)
3. Seattle Sounders 3-2-3, 12 pont (8 meccs)
4. Colorado Rapids 3-3-1, 10 pont (7 meccs)
5. FC Dallas 3-3-1, 10 pont (7 meccs)
6. Portland Timbers 3-3-1, 10 pont (7 meccs)
7. Chivas USA 2-2-3, 9 pont (7 meccs)
8. Vancouver Whitecaps 1-4-3, 6 pont (8 meccs)
9. San Jose Earthquakes 1-4-2, 5 pont (7 meccs)

A csapat a közeljövőben két idegenbeli mérkőzést is le fog játszani, melyekről majd legközelebb egy bővebb írásban fogunk beszámolni. Magyar idő szerint csütörtökre virradóra, hajnali 02:30-as kezdettel a Houston Dynamo (3-1-3) lesz az ellenfelünk, míg a hétvégi fordulóban a New England Revolution (2-3-3) ellen léphetünk pályára vasárnap hajnalban, 01:30-tól. Remélhetőleg eredményes szereplésben lesz részünk a soron következő nehezebb mérkőzéseken.