Az utolsó előtti fordulóban a Colorado Mammoth együttese 9-7-es vereséget szenvedett múlt hétvégén hazai környezetben a Boston Blazers-től. Ez azt jelentette, hogy lacrosse-osaink denveri történetük során idén első ízben képtelenek voltak bejutni a rájátszásba, mivel ehhez a maradék két meccsüket meg kellett volna nyerniük.




















A Pepsi Center-ben természetesen az idei hetedik hazai mérkőzésünkön is 15 ezer fanatikus várta a Mammoth-ot. A jó hangulatról az "Állatbarátok éjszakája" elnevezésű rendezvény gondoskodott, melynek formájában az összes denveri csapat kabalaállata berohant a játékosokkal együtt a bemutatásnál, és a meccs teljes egészében a lelátón, vagy a pályán bohóckodtak szórakoztatva a nézőket. A játékban kevesebb örömöt lelhettünk, gól ugyanis az első tíz percben nem született, akkor is Veltman révén a Blazers került előnybe, majd még az első szünet előtt Rooney növelte 2-0-ra a vendégek előnyét. A mezőnyben nem játszottunk rosszul, minőségi helyzeteket tudtunk kialakítani, viszont a kapu előtt rendre elfogyott a tudomány a sztár portás Cosmo-val szemben.
A második negyedben is hatalmas küzdelem dominált, kevés helyzettel, annál több fizikai összecsapással zajlott a találkozó. Aztán hat perc elteltével végre megszereztük az első gólunkat, amikor McKay kiugratása után Prossner (a múlt heti transition player of the week) tüzelt a bostoni ketrecbe. Alig fél perccel később viszont Dawson révén máris visszaállította a kétgólos különbséget az ellenfél. Több gól nem született már ebben a negyedben sem, miután A. Gajic lövése után a labda a játékvezetők a videófelvételek megtekintése alapján úgy látták, hogy nem haladt át a gólvonalon, Cosmo kapusnak bizony óriási mázlija volt, mert nem rajta múlott, hogy az újonc nehéztüzér nem szerzett gólt. A félidő előtt még McKay és Rooney dulakodott össze, miközben a nagyszünetben 3-1-es előnyt birtokolt a vendég együttes.
A félidőben a nap programja keretén belül ügyességi bemutatót tartott a pályán egy sereg kutya és egy sereg gazdi, de még néhány macska is feltűnt a küzdőtéren, mint ahogyan cicákban a jacuzzi-ban és a Wild Bunch koszorújában sem volt hiány. Végül folytatódhatott a játék is, több bostoni is hamar a büntetőpadon találta magát, de semmire sem mentünk Cosmo ellen az emberelőnyökkel, viszont Giles és Dawson révén a Blazers létszámhátrányos találatokat pakolt be Leyshon-nak. (1-5) Kezdett elúszni a hajó, de a lemondó gondolatainkat előbb Shewchuk feledtette egy PPG-vel, majd a sikeres faceoff után alig néhány másodperccel az újonc C. Smith is eredményes volt. Úgy tűnt, hogy beindulhat a csapatunk hengere, és sikerült is több életveszélyes akciót vezetve beszorítanunk a vendégeket a saját kapujuk elé, de a klasszis Dawson egy újabb elképesztő találattal megint eredményes tudott lenni szinte a semmiből, ezzel elérte a mesterhármast. Fél percre rá Prossner bombájával kapaszkodtunk továbbra is két gólra, így az utolsó negyedet megelőzően 4-6 volt a részeredmény.
Kissé meglepően indult a negyedik negyed, ugyanis még a játék megkezdése előtt a játékvezetők valami problémát találtak Cosmo kapus szerelésével, így a hálóőr 2+10-es végleges büntetést kapott. Az eleddig 30/34-gyel védő elsőszámú portást az újonc Rose váltotta, aki finoman fogalmazva sem tartozik az acélos kapus közé, ez a kis közjáték is felcsillantotta a reményt a mieink előtt. A bizonyos létszámfölényünket A. Gajic találatával abszolváltuk, ezzel 6-5-re léptünk fel, majd következett egy jókora csetepaté, amikor Durno akción kívül vetődött rá nagy erővel, sportszerűtlenül a betegen játszó I. Gajic-ra, melyet a denveri társak nem néztek jó szemmel, és alaposan kiosztották a tettest, majd a büntetőpadra vonuló bostonit még a csapat speakere is megillette néhány keresetlen szóval (persze, immár mikrofon nélkül, civilben).  Kisvártatva Shewchuk látványos, előrevetőedéses találatával az egyenlítés is sikerült, ám csak átmenetileg, mert hiába rohamoztunk hihetetlen erőbedobással, egy lefordulást követően Dawson járt túl a hátvédeink eszén. Mindent megpróbáltunk az újabb gólokért, de sehogysem akart összejönni, aztán ami nem ment a felállt védelem elleni akciókból, az egy kósza ziccerből összejött, amikor a hátvéd Catton lőtt egy magabiztos gólt nagyszerű kiugrása végén. (7-7) Az utolsó hat percen belül járva kiegyenlítettünk, és tovább döngettük a vendég kaput, de megint nem volt szerencsénk, többször hihetetlen módon akadt el a labda Rose-ban, majd Dawson egy komolytannak tűnő elfutásba belegyorsítva megint átvert mindenkit, és a napi ötödik gólját is belőtte. Az utolsó bő két percben nem tudtunk betalálni, Gajic-ék nagy erőkkel próbálkoztak, de hiábavaló volt már minden kísérlet, főleg hogy az utolsó másodpercekben Ross beállította a 9-7-es győzelmet a Boston javára. A Blazers ezzel nagy lépést tett a rájátszás felé, a Mammoth számára pedig biztossá vált, hogy nem juthatunk már be a playoff-ba.

A legjobb egyéni teljesítmények:
- Prossner 2+1
- Shewchuk 2 gól
- A. Gajic, C. Smith, Catton mind 1 gól
- Langtry, McKay és Malawsky 2-2 assziszt, Richardson egy assziszt
- Levis 37/46
- I. Gajic súlyos bélbetegsége ellenére vállalta a játékot a fontos mérkőzésre, és bár pontot nem jegyzett, a támadóegységünk meghatározó embere volt 12 lövésével és négy szerzett labdájával.

A nyugati divízió állása:

1. Washington Stealth 10-5
2. Edmonton Rush 10-6
3. Calgary Roughnecks 9-6
4. Minnesota Swarm 5-10
5. Colorado Mammoth 4-11

Ezzel a vereségével a csapat tehát kiszállt a rájátszásért vívott küzdelemből, a nyugati négy playoffoló kiléte már ismert, Keleten még a Boston, a Rochester és a Buffalo harcol az utolsó két fennmaradó pozícióért. A Mammoth 2010-es záró mérkőzését szombatra virradóra, hajnali 3:00-tól játssza a címvédő Calgary Roughnecks ellen a Pepsi Centerben. Bár már tétje nem lesz a meccsnek, a becsületünk miatt igenis fontos összecsapás lesz, nem mindegy, hogy a világ legjobb lacrosse-közönsége előtt nyeretlenül zárunk-e egy szezont vagy sem, és a ligautolsó hely elkerüléséhez is győznünk kell.