Sikerekkel zárta a 2011es naptári évet a Colorado Avalanche csapata, az óév utolsó hetében lejátszott négy meccsből hármat megnyertünk. Egyre jobb helyzetben vagyunk a táblázaton, de komoly érvágás súlytotta a napokban a denveri hokisokat, Matt Duchene térd sérüléssel legalább 4 hétre kiesett.



















A mostani időszakban először december 26án léptünk pályára és a mumus Minnesota Wild otthonában 4-2es sikerrel vetettünk véget a rivális ellen tartó vesszőfutásnak és a 9 meccses idegenbeli nyeretlenségnek.
Továbbra is többen hiányoztak sérülés miatt, a csatárok közül Kobasew, Mueller, Jones, Yip volt harcképtelen, a védelemből Wilson sérült, az egyetlen kimaradó megint Quincey volt, a sérülése óta elvesztette a helyét a hátsó hatosban. Giguere korábbi sikeres meccsei ellenére a karácsonyi pihenő után Varlamov kapott lehetőséget a ketrec előtt.
A visszafogott első harmadban egyetlen gól esett, nem mi szereztük, hanem a Wild volt eredményes Bouchard emberelőnyös kapás góljával. A második játékrészben komolyabb nyomásba kezdtünk, több helyzetet kialakítottunk Backstrom kapuja előtt, a 31. percben az egyenlítés is megérkezett, PP alatt Duchene lövését Ryan O'Reilly továbbította a hálóba. Nem sokáig volt döntetlen az állás, másfél perc múlva Clutterbuck vette vissza az előnyt a Minnynek, Johnson a saját kapu mögött hagyta el a korongot. Szerencsére még a harmad vége előtt sikerült válaszolni, a támadó zónában szerzett korongot Gabriel Landeskog sodorta a gólvonal mögé. A harmadik harmadban fokozódott a denveri nyomás, egyértelmű fölényben játszottunk és csak Backstrom tartotta a döntetlent a Wildnak. Aztán tíz perccel a vége előtt már a finn kapus se mentett, O'Reilly bejátszását az előre húzódó hátvéd Jan Hejda vágta be. Nem sokkal később a negyedik gólt is bevittük, T.J. Galiardi a saját harmadban szerzett koronggal megindult és nagyszerűen lőtt a hálóba, ezzel bebiztosítottuk a sikert.
A meccs második felében domináltunk és szerencsére sikerült feltörni a defenzív ellenfelet, négy gól elég volt ellenük a győzelemhez. A gólszerzők közül O'Reilly, Hejda, Galiardi mind 1+1et ért el, a cseh hátvéd már a negyedik találatát szerezte a szezonban, az újonc Landeskog 7 gólos a szezonban. Az AHL csapat pontkirálya Van Der Gulik két gólpasszt adott, említésre méltó volt még O'Byrne +3as statisztikája. Varlamov meggyőző teljesítménnyel tért vissza a jegelésből, az orosz kapus 20 védéssel 90 % felett zárt. McLeod a meccs elején kőkeményen palánkhoz vágta Spurgeont, 5 perces és végleges kiállítást kapott, szerencsére az eltiltást megúszta.




















Másnap újabb meccset játszottunk, nem sikerült folytatni a jó formát, a Winnipeg Jets elleni 4-1es vereséggel megszakadt a hazai győzelmi széria.
Egyetlen helyen se változott az összeállítás, ugyanazzal a 16 mezőnyjátékossal vettük fel a kesztyűt a "dél-nyugati" kanadai csapat ellen, csak kapust cseréltünk, a veterán Giguere védett.
Álmosan kezdtük a meccset, az előző napi pályára lépés miatt érthető volt, csak kihagyott helyzetekig jutottunk, mindenkit sokkolt a Jets a 17. percben Kane kontrából szerzett találatával. Hamarosan a vendégek tovább hűtötték a kedélyeket, a középső harmad első perceiben Stapleton pofozta be a pakkot a kisodródó Giguere mellett az üres ketrecbe PPben. Két gólos hátrányban egyre kilátástalanabb volt a helyzetünk, mi támadtunk általában, jól dolgoztunk ki helyzeteket, de a lövéseink rendre tompán sikerültek. Közben a Winnipeg veszélyes kontrákat vezetett és a 35. percben tovább növelték az előnyt, Kane elsőre ziccert hibázott, de Thorburn kapu mögül visszatett korongját már bevarrta a hosszú oldalról. Két harmad után 0-3ra álltunk és a harmadik felvonás elején Slater fájdította tovább a szívünket, Giguere a kapuja mögött elvesztette a korongot, ebből voltak eredményesek. A negyedik kapott góllal eldőlt a meccs sorsa, nem sok esélyünk maradt a továbbiakra, még az utolsó percekben egy látványos szépítő találatot szereztünk a 4. sor által, a gyönyörű kapu előtti háromszögezés végén Kevin Porter köszönt be, legalább egy becsület gólt összehoztunk.
Hiába volt 33-26 arányban több lövésünk, a veszélyesen kontrázó Jets meglepett minket, ólomlábakon mozogtunk hátul és kihagytuk a helyzeteket, ezt a vereséget betudhatjuk a B2Bnek. Giguere nem tudta megismételni a múlt heti remeklését, 22 védésre volt képes és több gólban benne volt, főleg az utolsót köszönhettük neki. A szépítő gólt szerző Porter még csak másodszor volt eredményes a szezonban. O'Brien -3at regisztrált, a teljes Landeskog-O'Reilly-Hejduk sor -2-vel végzett. Érdekes volt még, hogy mindössze két darab 2 perces kiállítás volt a meccsen, mellette McLeod-Stuart és O'Brien-Glass bunyók történtek.

Ezután a csütörtöki játéknapon ismét hazai meccs jött, ahol javítottunk és 3-2re diadalmaskodtunk a Phoenix Coyotes ellen, így klub rekord beállítást jelentő 8 hazai győzelemmel zártuk a decembert.
Erre a meccsre visszatért sérüléséből Kobasew, helyette Malone maradt ki az összeállításból, illetve Quincey is bekerült a védelembe Hunwick kárára. Ezen felül kapust is váltottunk, a két napja bizonytalankodó Gigueret újra Varlamov helyettesítette a gólvonal előtt.
Jó iramban kezdődött a találkozó és a nyitó harmad feléhez közeledve a lendületes denveri támadások góllal fejeződtek be, Stastny tökéletes bejátszását a jó ütemben érkező Kevin Porter lökte be közelről. Nem sokáig tartott az előny, alig öt perc múlva Boedker lecsorgó korongból szerzett találatával válaszolt a Yotes. Az első szünetre mégis vezetéssel mentünk le, egy gyors támadás végén a Galiardi által hátra tett korongot Stefan Elliott bombázta a phoenixi ketrecbe. A középső harmadban is folytatódott a célratörő játék, több kiállításunk volt, de megszűrtük a PKkat és rendkívül lendületes támadó hokit mutattunk be. Sajnos nem sikerült újabb gólt szerezni, helyette kevéssel a második szünet előtt Boedker újabb góljával egyenlített a farkasok csapata. Nem szegte kedvünket, hogy másodszor is válaszoltak és tíz perccel a meccs vége előtt Gabriel Landeskog szerzett újra vezetést egy közelről értékesített helyzetből. A hátralévő időben a Coyotes nagy rohamokba kezdett, alaposan próbára tették Varlamovot és a denveri védelmet, de szerencsére többször nem tudtak egyenlíteni, megtartottuk a vezetést.
Komoly érvágás kísérte a mérkőzést, az első harmadban Duchene térd sérlést szenvedett és kiszállt, később kiderült, hogy legalább 1 hónapos kihagyás vár a centerre. Landeskog nyolcadszor volt eredményes a szezonban, karrierje második győztes gólját szerezte, hozzá hasonlóan Porter is góllal folytatta, két meccsen egymás után talált be. Elliott a 17. meccsén már a negyedik gólját ütötte, ismét nagyszerű kinti lövéssel volt eredményes. Stastny csak egy asszisztot szerzett, de nagyon okos játékot mutatott, 7 kapura lövéssel a csapat legjobbja volt. Varlamov 25/27es mutatóval védett, a két gólnál nem állt a helyzet magaslatán, egyébként nem védett rosszul.























Szombaton még egyszer pályára léptünk 2011ben, ráadásul az Anaheim Ducks ellen idegenben arattunk 4-2es sikert, ezzel 9 győzelemmel zártuk a hónapot és ebben is megismételtük a decemberi klub rekordot.
Duchene kiesése miatt nem kellett újabb játékossal feltölteni a keretet, mert szerencsére Jones pont felépült, így csak ez volt a változás a csapatban. Továbbra is Malone és Hunwick ültek a lelátón. Illetve kapust váltottunk, hogy Giguere az egykori sikercsapata ellen védhessen.
Szilveszter kora estéjén lassan jöttek játékba a csapatok, de hat perc után O'Reilly elegánsan tartotta meg a korongot a támadó harmadban, majd egy finom passzal Milan Hejdukot hozta helyzetbe, ő pedig könnyű találattal szerezte meg a vezetést. Az Anaheim valamivel többet próbálkozott, Giguere hibátlanul védett, az első harmadban még Johnson bunyózott, az eredmény nem változott. Aztán a középső játszma elején másfél perc különbséggel két gólt vertünk, Kyle Quincey távoli bombával volt eredményes, Chuck Kobasew pedig közelről pofozott be egy lepattanót. Ügyesen kevergettünk a támadó zónában, maximálisan uraltuk a mérkőzést. Azért a szépítés összejött a hazaiaknak, Visnovsky távoli lövése a kapu előtti tömegen átjutva védhetetlen volt Giguerenek. További felzárkózást nem engedélyeztünk és amikor éppen kezdett volna lendületbe jönni a Ducks, akkor a 42. percben Milan Hejduk révén kihasználtunk egy tökéletesen kijátszott PPt. 4-1re vezettünk és eldőlni látszott a meccs, a hazaiak kétségbeesett próbálkozásai csak egy szépítést eredményeztek, a vége felé Ryan lőtt gólt, kettővel így is győztünk.
Nagyon jól kontrolláltuk a meccset, az elejétől fogva végig vezettünk és különösen a második harmadtól kezdve játszottunk fölényben. Giguerenek 18 védés is elég volt a győzelemhez a volt csapata ellen, a védők kiválóan szűrtek előtte és a Ducks is gyámoltalan volt. Hejduk 13 meccses gól nélküliséget duplázással szakított meg, a kapitány 11 gólos a szezonban. Mindkétszer O'Reilly készített elő neki, remek passzokkal hozta helyzetbe a veteránt, 28 pontnál tart. Illetve Quincey és Kobasew volt eredményes, mindketten a negyedik góljukat szerezték. Duchene nélkül az első leckét teljesítettük, de nehéz feladatok várnak még ránk.

Az Észak-nyugati divízió állása (W-L-OT):

1. Vancouver Canucks 24-13-2, 50 pont
2. Minnesota Wild 21-13-6, 48 pont
3. Colorado Avalanche 21-18-1, 43 pont
4. Calgary Flames 18-16-5, 41 pont
5. Edmonton Oilers 15-16-3, 33 pont

A közeljövő programja:

Január 3., kedd, 04:30 Los Angeles Kings - Colorado Avalanche
Január 7., szombat, 02:30 Chicago Blackhawks - Colorado Avalanche
Január 8., vasárnap, 02:00 St. Louis Blues - Colorado Avalanche

Jó formát kaptunk el az elmúlt hetekben, de tartok tőle, hogy Duchene elvesztése fájó veszteség lesz a következő minimum négy hétben. A csapat már kilencedik a nyugati rangsorban, azonos pontszámban vagyunk az utolsó PO-helyet elfoglaló Starsszal. Reméljük tudjuk folytatni ezt a szériát, januárban sok kérdésre választ kaphatunk, hogy valóban versenyben tudunk-e lenni a playoffért, vagy idén is elhullunk az élesedő küzdelmekben.