A kanadai őshüllők levadászása után, két nap pihenő várt a Denver Nuggetsre, majd a L.A. Clippers ellen folytathatta a megkezdett menetelést George Karl alakulata. A következő meccsünkre Memphisben került sor, majd egy „visszavágó” erejéig Los Angelesbe látogatott a csapat, ma hajnalban pedig már Lakers vizitált a Pepsi Centerben. Most pedig, következzen az említett négy összecsapás rövid összefoglalása és értékelése.
























Kirobbanó formában vártuk a Los Angeles Clippers elleni mérkőzést, a csapat hat mérkőzés óta nem talált legyőzőre, így joggal reménykedhettünk a nagyszerű sorozat folytatásában. Egyedül Lawson hiányzása árnyalhatta képet, a helyén a veterán Miller kezdett, a többi poszton a megszokott kezdőnk lépett pályára. Az ellenfél csapatában kezdő volt Billups, akit a közönség tapsvihara fogadott. Az első negyedet mi kezdtük jobban, de Billups pontjaival hamar felzárkózott a Clippers. A negyed során az állás szorosan alakult, egyik csapat sem tudott komolyabb előnyt építeni a nyitó játékrészben. A következő negyedben több lehetőséget kaptak a cserék, pályára került az eddig keveset látott Stone is. Ebben a játékrészben inkább a mi akaratunk érvényesült, sikerült 6-8 pontra elhúzni a vendégektől, a félidőben öt ponttal mentünk a kaliforniaiak előtt. A harmadik felvonás sokban a nyitó negyedre hasonlított, Billups ebben a szakaszban is remekelt, tőlünk elsősorban Gallinari szállította a pontokat, a dudaszó pillanatában pedig Rudy Fernandez egy fantasztikus megmozdulással ugrasztotta talpra a helyszínen lévő közel 20000 fanatikust. A negyedik negyed jól kezdtük gyorsan tíz pontra növeltük a két csapat közti különbséget, a vendégek gyorsan kapcsoltak és hamar kiegyenlítették az állást. Innentől kiegyenlített csata folyt a parketten, a végjáték izgalmasnak ígérkezett. Az utolsó fél percben azonban semmi sem jött össze, több hibát vétett a csapat kelleténél, így a Clippers 109:105-ös győzelmével pontot tett a győzelmi szériánk végére. Bosszúsak lehetünk e miatt a vereség miatt, hiszen az utolsó negyed elején már a kezünkben érezhettük az irányítást, de nagyon könnyen visszaengedtük a meccsbe az ellenfelet. Az igazsághoz hozzá tartozik az is, hogy a vendégek nagyszerű napot fogtak ki, remekül szórták a hármasokat, összesen 14 alkalommal találtak be három pontot érően. A Billups-Paul páros nagyon megnehezítette a dolgunkat, különösen a korábbi denveri kedvenc játszott nagyszerűen. A csapatteljesítmény megint kiváló volt, öten értek legalább 10 pontot, csak egy kiugró egyéni alakítás hiányzott a győzelemhez.

Január utolsó estéjét Memphisben töltötte a Nuggets. Ellenfelünk a Memphis Grizzlies volt. Nehéz mérkőzésre lehetett számítani ellenük, hiszen egy fiatal és gyors játékot játszó csapat, ráadásul hazai környezetben elég meggyőzően teljesítettek eddig. Mellettünk szólt, hogy a Grizzlies back-to-back mérkőzést játszott ellenünk és négy meccses vereségsorozat állt a hátuk mögött. Lawson felépült és elfoglalta helyét a kezdőben, a többi poszton nem történt változás. A nyitó negyedben fej fel mellet haladt a két csapat, az utolsó pillanatokban sikerült egy kicsit elszakadnunk. A második negyed elején tovább távolodtunk a hazaiaktól és úgy tűnt kézben tartjuk a mérkőzés alakulását. A szünetre ennek megfelelően 12 pontos előny birtokában mehetett a Nuggets. A fordulás után a macik közelebb kerültek, de Harrington pontjainak köszönhetően megtartottuk a vezetést. A negyedik negyed elején sikerült megszilárdítani a vezető pozíciónkat, de a hazai csapat nagy hajrát indított és az utolsó másodpercekben sikerült egyenlíteniük. Jöhetett a hosszabbítás. Az OT-ben jobban kezdtünk, magunkhoz ragadtuk a kezdeményezést, négy ponttal vezettünk. Fél perccel a vége előtt aztán Mayo egy hármassal fordított, innentől a hazai csapat nyeregbe került, mi pedig hibáztunk. Fernandez hármasból egyenlíthetett volna az utolsó pillanatban, de kimaradt a dobása. A mérkőzést a Memphis nyerte 100:97-re. Nem játszottunk jól ezen a mérkőzésen, ennek ellenére szinte végi nálunk volt az előny és úgy érzem inkább mi irányítottuk a játékot a találkozó nagy részében.  A vereség okát abban látom, hogy nem volt ma senki a csapatban, akinek a kulcsszituációkban oda lehetett volna adni a labdát, Miller ésHarrington próbálkozott, de ketten kevesek voltak. A kezdőcsapat erősen maga alatt teljesített, Afflalo és Gallinari csak 8-8 pontig jutottak, Mozgov egyetlen pontocskát hozott, Lawson pedig 12 egységgel zárta a találkozót. A legeredményesebb játékosunk 23 ponttal Harrington lett, a pontok mellett 10 lepattanót is szerzett, őt Miller követte 20 ponttal.

A következő fellépésre Los Angelesben került sor, hamar megadatott a visszavágás lehetősége a L.A. Clippers ellen. Nem csak a néhány apja elszenvedett hazai vereség miatt volt fontos a visszavágás, ezzel a találkozóval kezdetét vette egy három meccsből álló széria, a szezon második back-to-back-to-back sorozata. A kezdés nagyon gyengére sikerült, potyogtak a hármasok és a gyűrű alatt is a hazai csapat dominált, 32-19-re nyerték az első negyedet a kaliforniaiak. A második negyedben aztán belehúztunk, Nené, Lawson, Gallinari és Miller is magukra találtak, még a félidő előtt megfordítottuk az állást és a nagyszünetre már 3 pontos előnyben voltunk. A harmadik negyedben nagyon jól kezdtünk, Mozgov is csatlakozott a pontszerzőkhöz, hamar tíz pont fölé kúszott a két csapat közti különbség. A negyed végén két Harrington tripla után pedig már a húsz pontot közelítette az előnyünk. Teljesen nyugodtan várhattuk a záró negyedet, miután a különbség tovább nőtt, Karl lehetőséget adott Fariednek, Hamiltonnak és Carrollnak is. Végül nagyon simán 112:91-re vertük a Clipperst. Nagyszerűen ment a játék a csapatnak, védekező és támadó oldalon is kimagasló teljesítményt nyújtottunk. A lepattanókat tekintve legázoltuk a hazai csapatot, de természetesen a dobások tekintetében is nagyságrendekkel voltunk jobbak ezen a mérkőzésen. A hármasokat közel 60%-os hatékonysággal értékesítettük és a büntetőzésünk is egészen kiváló volt. Gallinari 21 ponttal az összecsapás legeredményesebb játékosa volt, rajta kívül még négyen érték a 10 pontot. Nagyon tetszett Mozgov játéka, az orosz centernek nagy szerepe volt abban, hogy ilyen magabiztosan uraltuk a palánk alatti területeket.



















A széria következő állomására már Denverben került sor, az ellenfél a Los Angeles Lakers volt. A találkozó első negyedében inkább a Lakers irányított a játékot, de nem tudták lerázni a Nuggetset, jól tapadtunk rájuk és folyamatosan lőtávolságon belül voltunk. A második negyedben Afflalonak egyenlíteni is sikerült, de a vendégek visszavetté a vezetést, a szünetre három pontos hátránnyal érkeztünk. A harmadik játékrészben rövid időre magunkhoz ragadtuk vezetést, de Bryant-ék nem hagyták annyiban a dolgot és visszavették az előnyt. Az utolsó negyedet mínusz négy pontról indítottuk, a hajrá izgalmasnak ígérkezett. Az utolsó három perc nagyon izgalmasan telt, a Lakers vezetett, de mindent megtett a csapat az egyenlítés érdekében. Talán benne volt a lábakban és a fejekben a Clippers elleni találkozó, ezért szokatlanul pontatlanul ment a játék a legvégén, de még így is volt esély az egyenlítés kiharcolására. Ám a közönség fergeteges biztatása ellenére sem sikerült megfordítani az állást, így 93:89 arányban elszenvedtük idei negyedik vereségünket hazai pályán. Kissé fásultnak éreztem a játékunkat, ez a Lakers most kifejezetten elkapható lett volna, egyébként is nagyon gyengék idegenbe és most sem brillíroztak Bryanték, inkább a mi bénázásunknak köszönhetik a győzelmet. Lassan játszottunk és hiányzott az ötlet a csapatból, hiba volt felvenni a vendégek játékstílusát. A Bynum-Gasol kettős megoldhatatlan feladat elé állította a magas embereinket, rengeteg lepattanót szereztek ellenünk. A kezdőnk gyengén teljesített csakúgy, mint a Memphis ellen. A legeredményesebb játékosunk Harrington volt a maga 24 pontjával, őt Miller követte 16 egységgel. Ilyen kevés pontot szerezve képtelen nyerni a csapat és Karlnak kezdenie kellene valamit a meccsek végi szituációkkal is.

A nagy menetelés után kissé megtorpant a csapat, különösen fájó a két Los angelesi csapat elleni vereségünk. A Clippers elleni idegenbeli lehengerlő siker viszont bizakodásra adhat okot. Reméljük a mostani zakók csak kisebb kisiklások voltak és a csapat tovább folytatja a remek szereplést már ma hajnalban a Portland elleni csoportrangadón.

Az Észak-nyugati divízió állása:

1. Oklahoma City Thunder 18-4 (22 meccs)
2. Denver Nuggets 15-8 (23 meccs)
3. Portland Trail Blazers 12-9 (21 meccs)
4. Utah Jazz 13-10 (23 meccs)
5. Minnesota Timberwolves 11-12 (23 meccs)

A közeljövő programja:

Február 5., vasárnap, 04:00 Portland Trail Blazers - Denver Nuggets
Február 7., kedd, 03:00 Denver Nuggets - Houston Rockets
Február 9., csütörtök, 03:00 Denver Nuggets - Dallas Mavericks
Február 10., péntek, 03:00 Denver Nuggets - Golden State Warriors
Február 12., vasárnap, 01:00 Indiana Pacers - Denver Nuggets