Nagyszerű hajrájának köszönhetően a Colorado State Rams kosárcsapata a Mountain West konferencia negyedik helyén végzett az egyetemi bajnokságban, csupán a három kiemelt tudta megelőzni a mieinket. A zöld-fehérek az utolsó négy meccs közül hármat megnyertek, ráadásul két újabb hatalmas skalpot is begyűjtöttünk hazai pályán, így akár még a March Madness-en való részvételre is lehet esélyünk.























Február 21-én, egy látszólag átlagos kedd estén, csoda történt Fort Collins-ban, ugyanis a Kosok a szezon - de talán az elmúlt évek egyik - legjobb játékával 71-63-ra diadalmaskodtak az aktuális konferencia-első New Mexico ellen. Ráadásul a Lobos a mérkőzés napján a 18. és a 21. kiemeléseket foglalta el az NCAA top25-ös listáin, és több mint egy hónapon keresztül nem találtak legyőzőre, így a győzelem különösen értékes volt. Az első félidőben végig fej-fej mellett haladtunk a vendégekkel, és inkább mi mentünk az eredmény után, a második játékrészben azonban egyre jobban felemésztettük őket, és a végjátékban a magunk javára döntöttük el a mérkőzést. A harmadéves magas ember Pierce Hornung nem csak felvette a kesztyűt a konferencia legjobb játékosának járó díjra pályázó Drew Gordon-nal, de minden téren felül is múlta a UNM klasszisát, miután 13 ponttal és 15 lepattanóval bődületes dupladuplát szállított. Ehhez még hozzájött Dorian Green hidegvérű játéka, aki 17 pontot termelt, Wes Eikmeier pedig szerényebben teljesítve is 11 ponttal tudta segíteni a csapat boldogulását a nagy siker alkalmával. A Rams sorozatban a 12. mérkőzését nyerte meg hazai pályán, és pár héttel a SDSU leigázását követően újabb topcsapatot fektettünk két vállra a Moby Arena-ban.

Néhány nappal később sajnos helyre állt a világ rendje, és folytatódott az idegenbeli gyengébb szereplés, a 24/25. kiemelt San Diego State 74-66 arányban győzte le a mieinket. A csapat sokáig nagyon jól állt, az első félidő végeztével még 34-30-ra vezetett Tim Miles vezetőedző csapata, és a második játékrész alatt is egy darabig az élen jártunk, ám amikor igazán fontos volt, az utolsó tíz percben a komolyabb játékerőt képviselő Aztecs el tudott szakadni tőlünk. A kis csatár Wes Eikmeier és a hátvéd Dorian Green voltak szokás szerint a csapat élharcosai, mindkét junior kosaras 14 pontig jutott, de nem sokkal maradt el tőlük Pierce Hornung sem, akinek a 11 pontja mellé csak egyetlen lepattanó hiányzott volna a dupladuplához. Ezzel a vereséggel visszacsúsztunk 6-6-os konferencia-mérlegre, és a negyedik helyért folytatott csatában is hátrányba kerültünk a TCU legénységével szemben.

Ezt követően újabb komoly erőpróba várt a csapatra, hiszen a szerdai játéknapon megint egy kiemelt látogatott a Colorado State falai közé. És a Rams hősei újra hatalmas meglepetést okoztak, ugyanis egy elképesztő összecsapás végén 66-59-re legyőztük az UNLV gárdáját. Sokáig nem úgy nézett ki, hogy harmadszor is sikerülhet megverni egy kiemelt vetélytársat, az első félidőben a csapat rendkívül pontatlanul játszott, és a vendégek 15 pontos fór birtokában mehettek le a pihenőre. Miles mester azonban agresszívebb támadójátékra sarkallta a társaságot a szünetben, a srácok pedig megfogadták tanácsokat, lépésről lépésre egyre feljebb zárkóztunk, majd amikor a 8371 fős közönség is megérezte a győzelem lehetőségét, már semmi sem menthette meg az elkényelmesedő Rebels-t. Dorian Green a 16 pontjából 14-et a második húsz percben szórt, és első számú zászlóvivője volt a csapatnak. Mellette szokás szerint Wes Eikmeier volt kiemelhető 11 ponttal, de a kezdőből még a végzős Will Bell 9 pontja is hasznunkra lett a végjátékban. A program történetében korábban soha nem fordult elő, hogy egy szezonban három kiemelt csapatot is legyőztünk volna, míg 1961 óta először tudtuk újra veretlenül zárni az összes hazai konferencia-mérkőzést.

Ezzel a győzelemmel hatalmas lépést tettünk a csoport előkelő, negyedik helye felé, ennek érdekében már csak a szombati záró meccset kellett megnyernünk az Air Force birodalmában. Az állami rangadón nem számíthatott sétagaloppra a CSU, de nem is történt meglepetés, a jó második félidei játéknak köszönhetően 75-65-re sikerült megverni a gyengélkedő ellenlábast. Az elmúlt időszak mérsékeltebb meccseit követően Wes Eikmeier újra igazán megrázta magát és klasszis teljesítménnyel állt a gárda élére, öt hárompontost elsüllyesztve 23 ponttal jeleskedett. Természetesen a másik kiemelkedő játékosunk, Dorian Green sem sokkal maradt el tőle, ugyancsak kiválóan célozva kintről, 16 ponttal és 6 lepattanóval követte a legjobbunkat. Szerencsére nem érte kellemetlen meglepetés a csapatot, elhódítottuk az MWC negyedik helyét, egyúttal életben tartottuk a reális esélyeket az országos tourney-szereplést illetően.

A Mountain West konferencia végeredménye (conf W-L, összetett W-L):

1. San Diego State Aztecs 10-4 (24-6)
2. New Mexico Lobos 10-4 (24-6)
3. UNLV Rebels 9-5 (25-7)
4. Colorado State Rams 8-6 (19-10)
5. TCU Horned Frogs 7-7 (17-13)
6. Wyoming Cowboys 6-8 (20-10)
7. Air Force Falcons 3-11 (13-15)
8. Boise State Broncos 3-11 (13-16)

A konferencia-tornát március 8-tól 10-ig rendezik meg Las Vegas-ban, és negyedik helyezettként a Colorado State a negyeddöntőben a nagyszerűen teljesítő TCU-val találkozhat. Azt már bebizonyítottuk, hogy hazai pályán bármelyik riválist képesek vagyunk legyőzni, kérdés hogy egy néhány napos tornán mire leszünk képesek. Némileg a szerencsénket szolgálja, hogy a tiebreaker-ből a SDSU került a konferencia élére, hiszen egy esetleges első körös győzelem után az elődöntőben velük találkoznánk, és nem a számunkra nehezebb ellenfél Lobos-szal, és nem is a torna házigazdájával.

Sikeres konferencia-torna esetén nem kizárt, hogy még a March Madness résztvevői közé is odaérhet a gárda, de maradjunk annyiban, hogy a biztos NCAA Tournament-szerepléshez meg kéne nyernünk az MWC-bajnokságot, hiszen jól tudjuk, ha nem muszáj, akkor nem nagyon szeretnek coloradói csapatot meghívni a show-ra.

De ne is ez érdekeljen bennünket - haladjunk szépen lépésről lépésre, elsőként a konferencia-negyeddöntőben jövő csütörtökön, 23:30-tól fogunk küzdeni a Horned Frogs ellen.