Véget ért az NBA alapszakasza, a Denver Nuggets bejutott a rájátszásba, ahol az első körben a Los Angeles Lakers ellen mérettetünk meg. Három találkozót játszottak le eddig a csapatok a párharcból, most ezek összefoglalója következik, de csak miután pótoltam a reguláris szakasz utolsó mérkőzéséről szóló jelentést.





















Az alapszakasz utolsó mérkőzését a Minnesota Timberwolves ellen játszottuk. Különösebb tétje már nem volt ennek a találkozónak, a Minny szempontjából pedig már csak a kötelesség teljesítéséről szólt a mérkőzés. A kezdőötösünk az utóbbi időben megszokott Koufosszal nyitottunk centerben, a többi poszton pedig a szezonban eddig megszokott játékosok kaptak helyt. Lendületes játékkal nyitottunk, de az első negyedben még sikeresen tartotta magát a Wolves. A második játékrészben már egyértelmű fölénybe kerültünk, esélyt sem adtunk a hazaiaknak. A második félidőben sem lassítottunk, simán tartottuk a húsz pont feletti különbséget. Nagyon felszabadult, lendületes játékkal szaladtunk át az alapszakasz utolsó mérkőzésén a Minnesotán. Azt hozzá kell azonban tenni, hogy a Minnyt túlzottan nem izgatta már ez a találkozó, a csapat nagy része valószínűleg összekészítette a horgászfelszerelést és a meccs után már indultak is a megérdemelt pihenőjükre. A csapatból heten értek legalább 10 pontot, de senki sem jutott 20-ig vagy a fölé, így jött össze ez a 131:102-es önbizalomnövelő győzelem, amivel bebiztosítottuk a hatodik helyet, elkerülve ezzel a legrosszabb match-up-nak tartott Thundert.

Egy hete hasonló időpontban a rájátszás küzdelmei is megkezdődtek, ellenfelünk az első körben a Los Angeles Lakers. A mérkőzést a csapat az alapszakasz utolsó meccseinek megfelelő felállásban kezdte. Az első negyedben az utolsó három percig egész szépen tartottuk a lépést a hazaiakkal, ekkor léptek először igazán, köszönhetően elsősorban a hármasoknak, amiket a játékrész hajrájában szereztek. A folytatásban Harrington és Brewer tripláival sikeresen felzárkóztunk, de ahogy közeledett a szünet, úgy kezdett ismét távolodni a Lakers, a félidőre 10 pontos hátrányban mentünk. A harmadik felvonáson nagyon sok múlott, de a Lakers jobb játékkal rukkolt ki a pihenőt követően, így növelni tudták az előnyüket. A záró játékrészben csoda kellett volna, hogy forduljon az állás, a hazaiak nem csináltak semmi mást, csak tartották az előnyüket, sajnos képtelenek voltunk komolyabb átütőerővel játszani ezen a mérkőzésen, ezért megérdemelt vereséget szenvedtünk 103:88 arányban. Az találkozó előtt is sejthető volt, hogy a kulcspozíció a center poszt lesz. Bynum semlegesítése létfontosságú az egész párharc szempontjából. Ezen a találkozón ez a legkevésbé sem sikerült, hiszen a Lakers magas ember uralta a festéket, védekezésben és támadásban sem tudtunk fogást találni rajta. Bynum remeklése mellett még az is belefért, hogy Gasol gyengébben teljesítsen, a párharc első mérkőzésén. A frontcourt elég csúnyán leszerepelt az első mérkőzésen és sajnos a hátvédsor sem tudta ezúttal kompenzálni a hiányosságokat. Lawson nem tudta betölteni a vezér szerepét, egyszerűen nem volt helye, nem tudott a tábla közelébe férkőzni, ha mégis akkor nagy eséllyel blokkolták. Afflalo is rosszul játszott, sem védekezésben sem támadásban nem nyújtott megfelelő teljesítményt. Pontatlanul dobott és Bryant is sokszor túljárt az eszén. Egyetlen játékosunk, akivel elégedettek lehettünk talán Gallinari volt, az olasz 19 pontig jutott, de tőle is több kell majd a folytatásban, különösen védekezésben. A játék ezen elemében mindenképpen javulnunk kell, agresszívabb védőmunkára és gyors támadásokra van szükségünk, ha meg akarjuk szorongatni a továbbiakban a Lakerst.





















A párharc második mérkőzését múlthét szerdán játszották. Karl az előző találkozó kilátástalan játékát követően sem változtatott a csapaton, ugyan azt a kezdőt küldte pályára, mint az első meccsen. Eléggé beragadtunk a rajtnál, már-már úgy tűnt ez a mérkőzés is sima lesz, mint az előző. A negyed közepére visszakapaszkodtunk, de aztán megint a Lakersnek jött ki inkább a lépés és magabiztos vezetéssel zárták az első játékrészt. A következő negyedben Mozgov révén sikerült egyenlíteni, de a hazaiak eszméltek és a nagyszünetig visszaállították a számukra megnyugtató előnyt. A harmadik negyed első felét még az öltözőben töltötte a csapat, a Lakers nagyon ellépett, de szerencsére a záró negyedre sikerült visszaverekedni magunkat a mérkőzésbe. Az utolsó negyedben becsülettel próbálkozott a csapat, bár a játékrész elején még tetemes hátrányban voltunk a mérkőzés végére sikerült elég közel kerülni az ellenfélhez, de a Lakersnek mindig volt annyi tartaléka, hogy visszaverje a próbálkozásainkat, így végül, az elsőnél jóval szorosabb mérkőzésen 104:100 arányban veszítettünk. Sokat javult a játékunk az első összecsapáshoz képest, ezúttal ez egy szoros vereségre volt elegendő. A festékben már kiegyenlítettebb volt a harc, igaz, Bynum így is karriercsúcsot ért a rájátszásban, ami a szerzett pontjait illeti. Lawsonnak sikerült ezúttal a csapat élére állni, 25 ponttal és 7 assziszttal zárta a találkozót, ezzel a csapat legeredményesebb játékosa volt. Nagyot javultunk a játékunk talán legfontosabb elemében, a gyors indításokból szerzett pontok tekintetében. Néhány játékosunk sajnos rossz napot fogott ki, Gallinari, Afflalo és Harrington is vaktölténnyel lőttek a mérkőzés nagy részében, sajnos nagyon gyenge százalékkal értékesítették a dobásaikat. Ennek a három játékosnak lényegesen jobban kellene teljesítenie, különösen Afflalonak és Gallinarinak, mert nélkülük nem sok esélyünk van rá, hogy megfordítsuk a párharcot. Kiemelhető még McGee, aki 6 blokkot osztott ki a mérkőzésen, ezzel jelentős részt vállat abból, hogy szoros mérkőzést tudtunk játszani.

A harmadik mérkőzést szombat hajnalban vívtuk, immár hazai pályán csaptunk össze a Lakersszel. Karl az első két találkozó tapasztalatai alapján lecserélte Koufost a kezdőben, Mozgov vette át a görög helyét. Ennek elsődleges oka valószínűleg Bynum semlegesítése volt. Jól kezdtünk, az első negyedben irányítottuk a találkozót. Néhány perccel a második negyed kezdete után már 24 ponttal vezettünk, mondhatjuk, hogy állva hagytuk az ellenfelet. A félidei szünetig a Lakers közelebb zárkózott, majd a harmadik negyedben jelentősen csökkentette a hátrányát. A záró negyedre fordulva hét pontos fórban voltunk. A negyedik felvonás nagy részében sikeresen őriztük az előnyünket, majd a mérkőzés vége előtt még tovább nőtt a különbség. A végeredmény 99:84-es győzelem lett. Több kiváló teljesítmény volt a csapatban, elsőként Lawsont emelném ki, 25 ponttal és 7 assziszttal zárt, McGee pedig 15 lepattanóval és 16 ponttal dupla-duplát ért el. Ők ketten nagyon jól játszottak, rajtuk kívül még Farried is szép teljesítményt tett le az asztalra, 15 lepattanó és 12 pont állt a statisztikai lapján a mérkőzés végén, energikusan és nagyon lendületesen kosárlabdázott. A győzelem ellenére van még miben javulnunk, a dobószázalékunk elég gyenge volt, Gallinari, Brewer és Afflalo is rossz arányban értékesítették a helyzeteiket. Ezen találkozón a játék legtöbb elemében sikerült a vendégek fölé nőni. A palánk alatti terület ezúttal a miénk volt, talán Karl húzása jött be, de inkább arra tippelek, hogy Bynumnak a magaslati levegő okozott inkább problémát.

A harmadik mérkőzésből meríthet erőt a csapat és szurkolók is. Ezzel az elszántsággal kell a további találkozókon is pályára lépni. A negyedik mérkőzés nagyon fontos lesz a párharc alakulása szempontjából, mindenképpen győzni kell, ha életben akarjuk tartani a továbbjutási reményeinket.

Az Észak-nyugati divízió végeredménye:

1. Oklahoma City Thunder 47-19 (66 meccs)
2. Denver Nuggets 38-28 (66 meccs)
3. Utah Jazz 36-30 (66 meccs)
4. Portland Trail Blazers 28-38 (66 meccs)
5. Minnesota Timberwolves 26-40 (66 meccs)

A párharc következő mékőzései:

4. mérkőzés: Május 7., hétfő, 03:30 Denver Nuggets - Los Angeles Lakers
5. mérkőzés: Május 8., kedd, Los Angeles Lakers - Denver Nuggets 
6. mérkőzés: Május 10., csütörtök, Denver Nuggets - Los Angeles Lakers (ha szükséges)
7. mérkőzés: Május 12., szombat, Los Angeles Lakers - Denver Nuggets (ha szükséges)