A hosszú nyári szünet és az offseason után eljött az idő, kezdetét vette az NBA 2012-13-as idénye. A Denver Nuggets rögtön egy komolynak mondható keleti túrával vág bele a küzdelmekbe. Első fellépésünk alkalmával a Philadelphia otthonába látogattunk, majd az Orlando és Miami ellen vitézkedett együttesünk.



Szezonbéli első mérkőzésünk máris egy pikáns találkozónak mondható összecsapás volt, hiszen Andre Iguodala hosszú időt töltött a Philadelphia 76-ers kötelékében mielőtt idén nyáron a Nuggetsbe cserélték. Igu természetesen kezdőként lépett pályára volt csapata ellen, Lawsonnal, Farieddel, Hamiltonnal és Koufosszal alkotva a csapatunk első ötösét. Nem kezdtük túl jól a találkozót, az első negyed képét inkább a hazai csapat határozta meg. A második negyedben is végig a 76ers vezetett, de időnként elérhető közelségbe került a fordítás lehetősége, ám a szünet előtti percek az ellenfélnek jobban sikerültek így ők mehettek megnyugtató, 8 pontos előny birtokában. A szünet után rendkívül gyengén játszott a csapat, aminek következtében elhúzott a Philly a harmadik negyedben. A záró játékrészt jelentős hátrányból kezdtük, aztán a negyed közepe táján elkezdtünk zárkózni, egészen egy pontra sikerült feljönni, de ekkor megtört a lendület, újra a hazai csapat került fölénybe, amire már nem volt válaszunk. Végül megérdemelten nyert a hazai csapat 84-75 arányban. Meglehetősen gyenge színvonalúra sikeredett ez az összecsapás. Mind a két gárda nagyon pontatlanul játszott, a hazaiak javára néhány extra teljesítmény –elsősorban Hawes-re gondolok- és minimális pontosság béli különbség döntött. Borzasztó gyengén büntetőztünk és a hárompontosokat is nagyon gyatra százalékkal dobtuk. A legtöbb pontot Lawson szerezte a maga 16 egységével, rajta kívül Miller és Iguodala értek el kétszámjegyű értéket. Amit nagyon érdekesnek találtam a mérkőzéssel kapcsolatban az Faried második félidei eltűnése, pontosabban padoztatása. A tavalyi év felfedezettje nem mozgott rosszul az első két játékrészben, Karl azonban valamiért a teljes második félidőre jegelte őt.

Floridában folytattuk a túrát, ahol előbb az Orlando Magic-kel találkozott a Nuggets. Hamilton helyett Gallinari kezdett a másik négy helyen nem változott a kezdőnk összetétele. A találkozó a Magic fölényével indult, az első negyedet simán uralta a hazai csapat. A folytatásban a helyzet még rosszabbra fordult, nagyon leszakadtunk a szünetig, 21 pontos hátrányban vártuk a második félidőt. A harmadik játékrész valamivel eredményesebb játékot hozott, ennek köszönhetően sikerült 10 pontra is megközelíteni a vendéglátókat. Ennél többre azonban nem futotta az erőnkből, a záró negyedben a különbség újra nőni kezdett és a Magic eldöntötte a találkozót. Gyenge és indiszponált játékot játszva, simán 102-89-re veszítettünk. A dobóforma a nyitómérkőzéshez hasonlóan borzalmas volt, különösen a hármasok mennek gyengén, de a büntetőzés terén is jelentős javulásra volna szükség. Sajnos a védekezésünk is teljesen szétesett formát mutatott, ilyen teljesítmény mellett nem sok csapat ellen rúghat labdába Karl legénysége. Ezen a találkozón a visszatérő Gallinari volt a legeredményesebb játékosunk, 23 pontot szerzett az olasz, de ezek döntő része büntetőkből született, a kinti dobásai továbbra is kritikán aluliak.

Két kiábrándító mérkőzés után a Miami Heat otthonában zártuk ezt a túrát. Az első mérkőzések alapján nem sok jóra számíthattunk a bajnok ellen. A csapat a Lawson, Iguodala, Gallinari, Faried, Kuofos összetételű ötössel kezdte a találkozót. Az első negyedben jól játszottunk, végre életjeleket mutattunk támadásban, igaz hátul még mindig adódtak problémák szép számmal. A második negyedben még ráerősítettünk és a vezetést is átvettük, komolyabb előnyt azonban nem tudtunk felépíteni. A szüntet követően kiegyenlített volta játék, szoros állásnál fordultunk a záró periódusra. Az utolsó játékrészben is végig csak néhány pont választotta el a csapatokat, a mérkőzés egész a végéig nyitott maradt. Egy pontos előny birtokában vártuk a Miami utolsó támadását, James egy betörés után leosztott a sarokba, ahonnan Allen három pontot érően betalált, sőt még egy faultot is kiharcolt. Ennél a szituációnál a védelmünk nagyot hibázott, Brewer ugyanis besegített Jamesre, ezért maradhatott Allen tisztán a sarokban, ahonnan köztudottan nagyon veszélyesen szóra a hármast. A hátralévő hat másodperc már nem volt elég arra, hogy pontot szerezzünk, így végül egy szoros találkozón 119-116-ra vereséget szenvedtünk. Az eredmény dacára ez a találkozó már sokkal több pozitívumot tartogatott, mint a korábbi két mérkőzésünk. Támadásban különösen sokat léptünk előre ezúttal, ötletes és hatékony támadásokat vezettünk, remekül támadtuk a gyűrűt és megfelelő harciassággal léptünk fel a palánk alatt. Elsősorban Faried játéka tetszett, 22 ponttal és 12 lepattanóval dupla-duplát ért el, sok jó megoldása volt, nagyon hasznosan játszott. Rajta kívül még Iguodala és McGee játéka érdemel dicséretet, Iguo szintén 22 egységgel zárt, McGee pedig kis híján dupla-duplával zárt. A hármasok és a védekezés terén még mindig sok javítani való van, de összességében ez a találkozó már azt a csapatot kezdte idézni, amit az idény nagy részében látni szeretnének a denveri fanatikusok.

Kezdődött már ennél jobban is szezon a Nuggets háza táján. Az első két mérkőzésünk kiábrándítóan gyenge volt, de szerencsére a Heat ellenében már pozitív irányba indult a csapat. A Pistons ellen hazai környezetben is bemutatkozik tétmeccsen az idei csapat, jó lenne folytatni a javuló formát és három vereség után kozmetikázni a mutatónkon is!

Az Észak-nyugati divízió állása:

1. Minnesota Timberwolves 2-1 (3 meccs)
2. Portland Trail Blazers 2-2 (4 meccs)
3. Oklahoma City Thunder 1-2 (3 meccs)
4. Utah Jazz 1-3 (4 meccs)
5. Denver Nuggets 0-3 (3 meccs)

Közeljövő mérkőzései:

November 7., szerda, 03:00 Denver Nuggets - Detroit Pistons
November 8., csütörtök, 02:00 Houston Rockets - Denver Nuggets
November 10., szombat, 04:30 Denver Nuggets - Utah Jazz
November 11., vasárnap, 04:30 Golden State Warriors - Denver Nuggets