A rossz kezdés után sikerült a javítás a Denver Broncos-nak, miután múlt vasárnap 31-14-re felülmúltuk a Seattle Seahawks csapatát az Invesco Field-en. Ez zsinórban a 11. megnyert hazai nyitómeccsünk volt, ami jelenleg a leghosszabb aktív sorozat a ligában. Ezúttal viszont sokkal komolyabb kihívás vár a Vadlovakra, a Csikók személyében.
Haladjunk viszont szépen sorjában, és először nézzük meg mi történt a csapatunkkal:
Kisebb változások ugyanis most is voltak, mégpedig, az eddig se a legstabilabb, RB poszton. Múlthéten Maroney jövetelével Andre Brownt cutoltuk. A mindig magabiztos és sosem kapkodó JMD az azóta eltelt pár nap alatt mégis meggondolta magát, és inkább Lance Ballt rúgta ki, Brownt pedig visszahozta a Practice Squadunkból. (A PS-t egyébként ezután Dyral Briggs LB-vel töltöttük fel. Egy 49ers udfa 2009-ből.). Brown 2009-es draft 4. körében kelt el, a New York Giants játékosa lett. Csakhogy aztán elszakadt az achillesze és azóta se sikerült teljesen felépülnie, így lemaradt az óriások 53-as rosteréről. Szerencséjére az NFL csapatai között akad egy, csakis 1, akiket nem zavar ha valaki - főleg egy RB - sérült, sőt talán még előnyt is jelent... :) Gyorsan lecsaptunk rá, de bő egy hét múlva szereztünk egy másik - sérült - RB-t Maroney személyében, aminek ő lett az áldozata, a PSben kötött ki. A történet innentől ismert, Ballt kivágtuk, őt pedig aktiváltuk a practice squadból. Hogy meddig marad az megósolhatatlan, amennyit JMD variál ezen a poszton. Moreno helye biztos, amíg egészséges Buckhalter-é is, Maroney drágába került, úgyhogy ha elküldené, azzal csak fokozná a 'nemzetközi helyzetet', szóval a következő hülye ötlet áldozata alighanem ő lesz a futók között. Ami pedig Ballt illeti, őt nem kell visszasírni.
Ezek után lássuk kivel is játszunk vasárnap:
A két lovas csapat egymás elleni mérlege felénk tolódik. 11 győzelmünk mellett mindössze 7 vereségünk van, azonban amióta Peyton Manning irányítja az indianapolisi csapatot, nem sok babér teremett nekünk, és vasárnap se mi leszünk a meccs esélyesei. A közös történelem legjelentősebb pillanata az 1983-as draft volt, amikor is az akkor még Baltimore Colts az 1/1-es választási jogával kiválasztotta John Elway-t. Elway-nek azonban legnagyobb szerencsénkre semmi kedve sem volt Baltimore-ba menni, ezért hamar kijelentette, hogy ha nem trade-elik el őt, akkor elmegy baseballozni. /*A New York Yankees draftolta őt, miután az egyetemen jobbszélsőként .361-gyel ütött és 50 RBI-ja volt 49 meccsen, közben dobóként 5-4-es győzelem-vereség mutatót és 4,51-es ERA-t jegyzett.*/ A Coltsnak nem volt más választása, el kellett cserélniük. A trade-re a Craig Morton kiöregedését megoldani kívánó, Denver Broncos jelentkezett, és ugyan a Colts megkérte az árát, de utólag már tudjuk ki járt jobban vele. A QB Mark Herrmannt, az OL Chris Hintont, és az 1984-es 1. körös draft cetlinket adtuk nekik. Minden idők egyik legnagyobb denveri sportolójáról, Elway-ről külön cikket, vagy akár cikksorozatot lehetne írni, csodálatos pályafutásáról azonban ebben az előzetesben nem számolunk be, csupán arról, hogy a számtalan 4. negyedes fordítása közül az elsőt éppen ellenük mutatta fel, 0-19-ről három TD-vel. /*Akár ez a meccs is megérhetne egy külön cikket. :)*/
A Csikók ma már Indianapolisban laknak, és egy újabb 1/1-es irányítóra épített bajnokesélyes csapattal látogatnak hozzánk. Peyton Manning négyszeres alapszakasz MVP /*ebből egyet meg is érdemelt (többet nem :P)*/, igazi statvadász, mi pedig a kedvenc ellenfelei közé tartozunk, a 2003-as és 2004-es Wild Card-meccset máig hiába próbáljuk kiverni a fejünkből. 2007-ben egy olyan Super Bowl-on ugyan, amiből Ted Mosby 2030-ban már semmire sem emlékszik, még arra se, hogy kik játszottak, de Rex Grossman segítségével végül begyűjtötték történelmük második SB-győzelmét. Azóta is minden évben stabil playoff-résztvevők, és tavaly újra sikerült bejutniuk a nagydöntőbe, ahol a New Orleans Saints ellen teljesült Manning nagy álma és az apja egykori csapatának, a szenteknek is adott egy 'TD-passzt' a döntőben, név szerint Tracy Porternek, amivel el is döntötte a meccset. A dolog egyetlen apró szépséghibája, hogy a passz címzettje ellenük játszott. :D
Amiben bízhattunk volna az az, hogy a Super Bowl-vesztes csapatok a rákövetkező évben általában visszaesnek. Azonban az elmúlt két forduló alapján azt láthatjuk, hogy Manning csak még motiváltabb lett, és újra legjobb éveit idézően játszik. Közben az első meccsüket 34-24-re elvesztették Houston-ban, a második játékhéten viszont egy 38-14-es csapást mértek odahaza a Giants-re. A Houston Texans mögött második legjobbak a total offense-ben, a passz játékban pedig mindenkit felülmúlnak. Ráadásul egyelőre úgy néz ki, hogy Champ Bailey és Knowshon Moreno sem játszhat majd ellenük, ami tovább csökkenti az amúgy is nullához konvergáló esélyeinket. A futó játékuk viszont szerencsére lényegesen kevesebb veszéllyel fenyeget.
Van azért sebezhető pontjuk is, a futás elleni védelmük idén se tűnik acélosnak. Moreno nélkül Buckhalternek lehet a legnagyobb esélye hozni a yardokat és pályán kívül tartani a Colts offense-t. Ami a passz játékunkat illeti, azt leginkább a két DE-jük veszélyeztetheti, közülük is is főleg Dwight Freeney-vel gyűlhet meg az OL-ünk baja.
Az aktuális információk szerinti sérültek:
Denver Broncos:
- OUT: Knowshon Moreno RB, Ryan Harris T
- Questionable: Champ Bailey CB, Andre Goodman CB, Chris Kuper G, Wesley Woodyard LB
- Probable: Laurence Maroney RB, Darcel McBath S
Indianapolis Colts:
- OUT: Anthony Gonzalez WR, Ramon Humber LB, Bob Sanders S
- Questionable: Joseph Addai RB, Eric Foster DL, Pierre Garcon WR, Charlie Johnson T, Brandon King CB, Clint Session LB
- Probable: Gary Brackett LB, Jerraud Powers CB, Jeff Saturday C
Sok magyaráznivaló nincs rajta, nem állunk túl jól. Két kezdőnk biztosan hiányzik, további három játéka pedig erősen kérdéses. Nem biztos, hogy nem tennénk jobban, ha inkább hagynánk, hogy épüljenek fel teljesen a sérülésekből, mintha kockáztatnánk, hogy a meccsen komolyabban rásérüljenek a problémáikra.
Ami engem illet, tartom a szezon előtti tippemet, azaz a vereséget. Nyerni jönnek hozzánk, és nem is kell pánikba esni, ha kikapunk tőlük. Nem őket kell megvernünk /*főleg ennyi sérülttel nem*/, vannak könnyebb ellenfelek. Ha viszont mégis sikerülne a bravúrgyőzelem, az óriási szenzáció lenne, és nagyon nagy lökést adhatna a csapatnak. A meccs vasárnap 22:15-kor kezdődik és a Sport TV élőben közvetíti.
Végül kénytelenek vagyunk egy rossz hírről beszámolni. A csapat másodéves elkapója Kenny McKinley a héten öngyilkosságot követett el. Mindössze 23 éves volt, családos, kívül minidig vidám, jókedvű ember. Nem találok szavakat rá... Nyugodj békében Kenny! Négy éven belül a harmadik aktív Bronco, aki idő előtt távozott, Darrent Williams és Damien Nash után. :(
A tragédia természetesen a csapatot is megviselte, s a játékosok napokkal később is megrendülten nyilatkoztak a történtekről. Kedden JMD és a ST-kapitány Woodyard tartottak sajtótájékoztatót, mindketten rettenetesen maguk alatt voltak még a tragédia után. A tréner többször is elcsukló hangon, könnyeivel küszködve beszélt a néhai elkapóról, többek között megemlítette, hogy Kenny volt a legboldogabb frissen draftolt játékos, akihez szerencséje volt kétéves munkássága alatt, "senki sem örült jobban a telefonhívásomnak, mint Kenny tette". A linebacker pedig a fenti idézetet fogalmazta meg, mely szerint a vasárnapi mérkőzésen "vele a vállunkon, és vele a szívünkben fogunk játszani". Több játékosunk is egy sokat mosolygó, igazán humoros fiatalemberre emlékezett Kenny személyében, aki valósággal az öltözői élet lelke volt az állandó tréfálkozásaival, így mindannyian megrendülten állnak a halála előtt. Ahogyan sajnos az elmúlt években volt alkalmunk megtapasztalni, a Broncos példaértékű magatartást mutatott a történtek után, biztosak lehetünk benne, hogy a játékos emlékét ezek után is méltóképpen fogjuk őrizni. Péntek délután a klub megemlékezést tartott McKinley életéről, melyre természetesen az eltávozott játékos családját is meghívták. A csapat öltözőjében az elhunyt helyét érintetlenül fogják hagyni ezután, míg a vasárnapi mérkőzést megelőzően néma csenddel fognak emlékezni rá, a Colts elleni meccsen pedig valamennyi Broncos-játékos viselni fogja a sisakján Kenny 11-es mezszámát, ezzel is adózva az egykori csapattárs emléke előtt...
Kenny McKinley (1987-2010)
