Az utóbbi néhány napot a Colorado Rapids labdarúgói a nyugati partvidéken, Kaliforniában töltötték a felkészülés jegyében, ahol több környékbeli amatőr vagy egyetemi csapattal tréningeztek együtt, valamint néhány felkészülési mérkőzésre is sor került a keddtől szombatig tartó látogatás alatt. Az MLS címvédője egy előidény-mérkőzést vívott a San Jose Earthquakes ellen, miközben a denveri csapat tartalékai további két találkozót bonyolítottak le egy-egy alacsonyabb osztályú együttessel szemben.


A Rapids kerete a kaliforniai edzőtáborban:

Kapusok: Matt Pickens, Ian Joyce, Stew Ceus;
Hátvédek: Anthony Wallace, Marvell Wynne, Scott Palguta, Kosuke Kimura, Tyrone Marshall, Eddie Ababio, Mike Holody, Drew Moor;
Középpályások: Pablo Mastroeni, Jeff Larentowicz, Brian Mullan, Davy Armstrong, Joseph Nane, Sanna Nyassi, Josh Janniere, Steven Emory, Ross LaBauex, Wells Thompson, Jamie Smith;
Csatárok: Conor Casey, Andre Akpan, Omar Cummings, Quincy Amarikwa.

A 26 fős delegáció, kiegészülve a teljes edzői stábbal, kedden a délutáni órákban érkezett meg a Santa barbara-i repülőtérre, ahonnan egy rövid buszos utazást követően jutottak el a szálláshelyre, az óceán mellett fekvő Ventura Beach Hotel-be. A csapat az első edzését szerda reggel tartotta meg a közeli Oxnard College pályáján, melyen a keret egyik fele vett részt, mivel a többiekre aznap délután egy barátságos mérkőzés várt, ugyancsak ebben a létesítményben.

Szerdán a Rapids tartalékcsapata a Ventura County Fusion együttesével mérkőzött meg, akik a USL Premier Development League-ben, az Egyesült Államok legerősebb amatőr bajnokságában szerepelnek, és a közelmúltban több figyelemre méltó, szoros eredményt értek el felkészülési meccseken az MLS élcsapataival szemben, így személyükben a mieink egy kifejezetten nívós edzőpartnerrel találkoztak.
A coloradói csapat a következő összeállításban lépett pályára a Fusion ellen: Ceus - Ababio, Holody, Marshall, Palguta - Nyassi, Nane, LaBaeux, Thompson, Akpan, Amarikwa. A mérkőzés meglehetősen lassan vette kezdetét a délutáni szieszta hangulatában, majd a szendergős első 20 percet követően, egyszercsak a játékvezető fújt ébresztőt, amikor váratlanul tizenegyest ítélt a Fusion javára, miután Marshallt látták szabálytalannak a büntetőterületen belül. Az ellenfél a büntetőt sikeresen értékesítette, a Rapids pedig egy szemvillanás alatt sebességi fokozatot váltott, azon nyomban nagyobb lendülettel kezdtünk el játszani, s a 25. percben Thompson rögtön egyenlíthetett volna, de nagy lövése a hosszú oldali kapufán puffant. Kisvártatva az egyik Fusion-játékos megkapta a második sárga lapját a mérkőzésen, így a játékvezető kiállította őt, de a találkozó barátságos jellegére való tekintettel a két vezetőedző gyorsan megállapodott benne, hogy folytatódjon 11-11 mezőnyjátékossal a küzdelem. A folyamatos coloradói akciók végén a 38. minutumban végre megszületett az egyenlítést érő találat, amikor Thompson bal oldali szögletrúgása után a kapu torkából Tyrone Marshall bólintott a hálóba. Egy újabb perc sem pörgött még le, és Amarikwa finom kiugratásából Andre Akpan törhetett ziccerben kapura, a másodéves támadó pedig elegáns mozdulattal emelt a kifutó kapus felett a hálóba. Újabb két perccel később, Ababio tört be a tizenhatoson belülre egy jobb oldali elviharzást követően, ahol lerántották őt, a meccs második tizenegyesét már a mieink kapták, melyet Sanna Nyassi kíméletlenül értékesített. Ezzel a félidőre 3-1-es előny birtokában térhettek le a mieink.
A szünetben egyetlen cserét hajtottunk végre, és a hátvéd Marshall helyét a középpályás Emory foglalta el, mely által LaBaeux húzódott vissza bal bekknek, Palguta pedig bement Marshall eredeti helyére, a középhátvéd posztjára. Alig néhány perccel a folytatást követően, máris szépített a Ventura együttese, miután a helyi csatár egy-az-egyben léphetett ki a kapusunkkal szemben, Ceus pedig képtelen volt elhárítani a ziccert. Kisvártatva visszaállítottuk a két gólos differenciát, a 49. percben ugyanis Nyassi verte meg emberét a jobb szélen, jó ütemű középreadását pedig Andre Akpan csúsztatta a kapuba, aki ezzel már a második találatát szerezte a mérkőzésen. Néhány perc múlva ismét egy könnyű gólt adományoztunk az ellenfélnek, a hátvédeink teljesen ártalmatlan szituációban szórták el a játékszert, az így kialakított ziccert, pedig ismét gólra váltotta a Fusion együttese, akik ezzel 4-3-ra zárkóztak fel. A találkozó 60. minutumában végrehajtottunk egy kettőscserét, a középpályán alkalmaztunk frissítéseket, távozott a pályáról Nane és Thompson, őket pedig két ifjú játékos, Armstrong és Janniere váltották a maradék félórára. A folytatásban Akpan hagyott ki egy hatalmas lehetőséget, nagy helyzetében a kapus bravúrral hiúsította meg a csatár mesterhármasát, ám nem sokkal később Akpan passza után Quincy Amarikwa lövése már védhetetlennek bizonyult. A meccs utolsó harmada ismét nyugodtabb körülmények között telt, annyira már nem erőltettük a támadásokat, ellenben jobban ügyeltünk a védekezésünkre, így gond nélkül őriztük a vezetésünket. Negyedórával a befejezés előtt Emory gurított le egy szabadrúgást Michael Holody-nak, aki közel 30 méterről, iszonyatos erővel bombázott a hálóba egy remekül eltalált lövésből. Az eredmény már többször nem változott, a tartalékcsapatunk kifejezetten komolyan vette a mérkőzést, és igazi gólfesztivált rendezett a Ventura ellen, végül 6-3-ra diadalmaskodtunk a PDL-es együttes ellenében.



















A csütörtöki napon csak egy edzés szerepelt a programban, majd délután elutaztunk a másnapi előidény-meccsünk helyszínére, a Csendes-óceán partja mentén, északabbra található San Luis Obispo városába. Péntek este pedig a tavalyi főcsoport-döntőben kiütött San Jose Earthquakes gárdájával találkoztunk a California Polytechnic State University stadionjában.
Ezen az összecsapáson a címvédő Rapids már igencsak ütőképes felállásban képviseltette magát, hiszen Smith mester gyakorlatilag a tavalyi rájátszásban megszokott kezdő 11-et küldte pályára a kezdésnél: Pickens - Kimura, Wynne, Moor, Wallace - Mullan, Mastroeni, Larentowicz, Smith - Casey, Cummings. Nem kezdtük rosszul a mérkőzést, s a találkozó elején Casey és Cummings egyaránt zavarba tudta hozni a kaliforniaiak védelmét, ugyanakkor a 'Quakes-nek is voltak ígéretes lehetőségei. Aztán 30 perc elteltével Wynne rántotta le ellenfelét a büntetőterületen belül, a játékvezető pedig habozás nélkül tizenegyest ítélt, melyet a tavalyi aranycipős Wondolowski magabiztosan értékesített Pickens-szel szemben, így a San Jose szerezte meg a vezetést. A bekapott gól után még inkább rákapcsolt a Rapids, de képtelenek voltunk kihasználni a lehetőségeinket, így az első 45 percet követően az ellenfelünk állt jobban 1-0 arányban.
A szünet alatt a denveriek két cserét hajtottak végre: a támadó sorban Cummings-t Amarikwa helyettesítette a második félidőre, míg az előidényben első alkalommal pályára lépő csapatkapitány Mastroeni is befejezte a játékot az első félidő végeztével, az ő pozícióját pedig Nane foglalta el a továbbiakban. A második játékrész eleinte kiegyenlített küzdelemben zajlott, majd ahogy haladt előre a mérkőzés, úgy kezdte egyre inkább fokozatosan átvenni az irányítást a csapatunk, de hiába támadtunk többet, sokáig nem igazán tudtunk igazi gólhelyzetet teremteni Busch kapus portája előtt, így nem sok esélyünk volt az egyenlítésre. A félidő fele magasságában rövid időn belül végrehajtottunk két újabb személyi cserét a középpályán, s Mullan helyére Thompson állt be, Smith-t pedig Nyassi váltotta. A két lendületes szélső beállításával még aktívabb lett a támadójátékunk, és ekkor már igazi helyzetekig is eljutottunk, a végjátékban például Wallace távoli szabadrúgása kipattant a kapusról, az ismétlést azonban Nyassi a kapufára tette. Az utolsó tíz percre Casey helyét Akpan foglalta el a csatársorban, akinek szintén volt pár ígéretes próbálkozása az egyenlítés érdekében. Az utolsó percekben Moor megelőzte a kifutó kapust, és átfejelte felette a játékszert, azonban a labda a kapu mellett kötött ki néhány centiméterrel. A csapatunk hiába tett meg mindent az egyenlítés érdekében, és hiába játszottunk fölényben a mérkőzés nagy részében, egy 11-es góllal az Earthquakes legyőzött bennünket 1-0 arányban, pedig 13-6 arányban több kapura lövést eresztettünk meg. Természetesen egy előkészületi mérkőzésen mindez nem probléma, bizonyára így is sok tapasztalattal gazdagodtunk a mérkőzés után, remélhetőleg sikerül tanulni a hibáinkból, és a hátralévő előidény-meccseken már valamivel eredményesebb támadójátékot tud bemutatni az első csapatunk, s nem marad mindig meddő a mezőnyfölényünk.




















Szombat délelőtt még egy utolsó barátságos mérkőzésre kerítettünk sort, amikor a Rapids tartalékai a helyi 'Cal-Poly' University gárdájával mérkőztek meg a tegnapi meccs helyszínén, egy kétszer 35 perces edzőmeccs keretein belül. Jobbára azok kaptak lehetőséget, akik előző este az Earthquakes ellen nem, vagy csak keveset játszottak, s a kiegészítő embereink a következő hadrendben szálltak harcba: Ceus - Palguta, Ababio, Holody, LaBauex - Thompson, Armstron, Emory, Nyassi, Janniere - Akpan. Kissé fáradtan mozgott a csapat az első félidőben, így a nyitó 35 minutum gól nélküli döntetlennel zárult, majd Marshall-t küldtük pályára, aki Thompson-t váltotta. Öt perc telt el a második játékrészből, és máris megszerezték a vezetést a mieink, miután LaBauex jobb oldali beadása Emory-t találta meg középen, aki egy pazar labdát adott a védők mögött bemozduló Sanna Nyassi-nak, az új szerzemény pedig a kapus elfektetése után az őrizetlenül maradó hálóba gurított. Nem sokkal később, újra a fiatal tehetség Emory volt a főszereplő, miután az ellenfél térfelén lekapcsolt egy óvatlan átadást, és azonnal indította az üres területre futó Andre Akpan-t, aki könnyedén gólra váltotta a kiugrást. A harmadik gólunkat tíz perccel később újra Andre Akpan szerezte, aki egy tizenegyest váltott gólra a házigazdák kezezését követően. A hajrában már nem történt változás, könnyedén megtartottuk az előnyünket, s a Rapids tartalékai 3-0-s győzelemmel zárták le az előidény kaliforniai felvonását.

A csapat két győzelemmel és egy vereséggel a tarsolyában, a szombat délutáni órákban hagyta maga mögött a napfényes Kaliforniát, és utazott haza a lassacskán már tavaszodó Colorado-ba. A következő néhány napban idehaza, a Dick's Sporting Goods Park-ban fog edzeni a társaság, majd a jövő héten már újra úton leszünk, hiszen jövő szerdán a Seattle Sounders otthonában fogunk fellépni, szombaton pedig az újonc Vancouver Whitecaps-nél leszünk hivatalosak az utolsó felkészülési találkozónkra. A rajt előtti utolsó héten már hazai környezetben készülhetünk, majd március 19-én, szombaton, kerül sor a 2011-es szezonbeli nyitómérkőzésünkre a Portland Timbers ellenében.