Az elmúlt hétvégén rendezték meg New York City-ben az idei NFL Draftot, melyen a Denver Broncos hosszú fennállása valaha volt legelőkelőbb pozíciójában választhatott játékost az első körben, s az 1/2-es pick mellett még további, kifejezetten értékes húzásokkal gyarapodtunk. Lássuk, a Vadló-család legújabb tagjait!





















Múlt csütörtökön tartották a börze első napját, vagyis a nyitó forduló választásait, ahol az 1/1-es pick az utóbbi időszak elvárásainak megfelelően a Heisman-trófea-nyertes irányító, Cam Newton lett a Panthers által, míg a mieink az összetettbeli második lehetőségből a linebacker Von Miller játékjogát foglalták le, tehát a kiváló vezéregyéniség megszerzése érdekében lemondtunk a legnagyobb hiányposztunk befoltozásáról, és bent hagytuk a két legjobb DT-t, Dareus-t és Fairley-t is. A papírforma alapján az első ötben kelt még el Dareus a Bills által, Green a Bengals-hoz került, míg Peterson a Cardinals ölébe hullott, így Newton véleményes kiválasztását leszámítva túl nagy reach nem született a draft legelső húzásai között.

Von Miller személyében a klub egyértelműen a legfőbb kiszemeltjét tudta kiválasztani, ugyanis a Texas A&M linebacker-ével az előzetes meeting-ek kiválóan sikerültek, így az egyesület és a játékos együttes örömére május 28-án létre jöhetett a közös frigy, és Miller a Broncos-hoz került. Az egyetemi bajnokságban ideje nagy részét defensive end-ként töltötte 3-4-es felállásban, de a profik közt első sorban várhatóan strongside LB-ként érdemes számolni vele, kiváló védőmunkára képes passzjáték ellen, például az elmúlt két college szezonban összesen 27.5 sack-et postázott, beleértve azt a 17 darabot, mellyel 2009-ben az ország legjobbja volt. A tavalyi évben az egyetemi liga legjobb linebacker-ének választották, számtalan All-American, és Big12 All-Star csapatba került be, eddig parádés karriert futott, mely után joggal várhatunk el tőle határozott teljesítményt az NFL-ben, és abszolút nem tekinthető meglepetésnek, hogy a legjobbak között talált gazdára. Lehet vitatni, hogy vajon Dareus jobban megérte volna-e, mindenesetre a denveri stáb valamiért Miller mellett döntött, úgy tűnik, Fox mester az elmúlt években csak félmegoldásokból élő, gyengélkedő linebacker-sort szeretné minden áron új alapokra helyezni, ennek érdekében egy fantasztikus képességű játékost draftolt, aki várhatóan a mentalitásával és képességével egyaránt a csapat éljátékosai közé tartozhat.

A 2011-es NFL Draft első körének választásai:

1. Carolina Panthers - Cam Newton, QB, Auburn
2. Denver Broncos - Von Miller, LB, Texas A&M
3. Buffalo Bills - Marcell Dareus, DT, Alabama
4. Cincinnati Bengals - A.J. Green, WR, Georgia
5. Arizona Cardinals - Patrick Peterson, LSU
6. Atlanta Falcons - Julio Jones, WR, Alabama
7. San Francisco 49ers - Aldon Smith, DE, Missouri
8. Tennessee Titans - Jake Locker, QB, Washington
9. Dallas Cowboys - Tyron Smith, OT, USC
10. Jacksonville Jaguars - Blaine Gabbert, QB, Missouri
11. Houston Texans - J.J. Watt, DE, Wiscosin
12. Minnesota Vikings - Christian Ponder, QB, Florida State
13. Detroit Lions - Nick Fairley, DT, Auburn
14. St. Louis Rams - Robert Quinn, DE, North Carolina
15. Miami Dolphins - Mike Pouncey, C, Florida
16. Washington Redskins - Ryan Kerrigan, DE, Purdue
17. New England Patriots - Nate Solder, OT, Colorado
18. San Diego Chargers - Corey Liuget, DT, Illinois
19. New York Giants - Prince Amukamara, CB, Nebraska
20. Tampa Bay Buccaneers - Adrian Clayborn, DE, Iowa
21. Cleveland Browns - Phil Taylor, DT, Baylor
22. Indianapolis Colts - Anthony Castonzo, OT, Boston College
23. Philadelphia Eagles - Danny Watkins, OG, Baylor
24. New Orleans Saints - Cameron Jordan, DE, California
25. Seattle Seahawks - James Carpenter, OG, Alabama
26. Kansas City Chiefs - Jonathan Baldwin, WR, Pittsburgh
27. Baltimore Ravens - Jimmy Smith, CB, Colorado
28. New Orleans Saints - Mark Ingram, RB, Alabama
29. Chicago Bears - Gabe Carimi, OT, Wiscosin
30. New York Jets - Muhammad Wilkerson, DE, Temple
31. Pittsburgh Steelers - Cameron Heyward, DE, Ohio State
32. Green Bay Packers - Derek Sherrod, OL, Mississippi State

Az első körre nem volt több választási lehetőségünk, viszont a múlt pénteki második fordulót két draft pick-kel (36. és 46. pozíció) a tarsolyunkban, izgatottan várhattuk. A magasabbik cédulából máris egy lefelé cserét hajtottunk végre, nem titkoltan számítani lehetett rá, hogy lesznek csapatok, akik az irányítók miatt szeretnének feljönni a második kör elejére, így tett a 49ers is, akik a kilenc hellyel lejjebbi, 45. helyre jogosító draftjoguk mellett egy negyedik és egy ötödik körös lehetőséget bocsátottak a hasznunkra, mely fordulókra a draft előtt nem rendelkeztünk választással. Ezek után a második körben a 45. és a 46. pozícióban, egymás után két húzással bírtunk, melyekből a safety Rahim Moore-t és az offensive tackle Orlando Franklin fogtuk ki.























Moore egyértelműen az idei draft-felhozatal legjobb safety-je volt, akire nagy szükségünk volt a kiöregedő félben lévő hátsó védelmi alakzatunkba, mivel a két általános kezdő közül, Dawkins pályafutásából már nem sok van hátra, Hill pedig tavaly sérülésekkel bajlódott, és egészségesen sem mindig jelentett életbiztosítást. Utolsó egyetemi évében az UCLA secondary-ben egyértelmű meghatározó játékos volt, tíz interception-je tekintélyt parancsoló volt, utolsó három idényében stabilan kezdőként kapott lehetőséget, senior korában már a csapatkapitányi címet is büszkén viselhette. A legtöbb szakértő komoly profi karriert jósol neki, örülhetünk, hogy mindezt először is Denverben bizonyíthatja, hibátlan választás volt, hiszen szükségünk volt az erősítésre ezen a poszton, nála jobb játékost pedig lehetetlen lett volna a drafton találni ide.

Franklin megszerzése már egy kicsit jobban megoszthatta a szurkolóinkat, előzetesen nyilván nem offensive tackle-t szerettünk volna a második körben látni, de nagy valószínűséggel a pick hátterében az állhat, hogy a klub nem akar/nem tud megállapodni a lejáró szerződésű Harris-szel, így a támadó falban szükségünk van egy kezdő szinten bevethető játékosra. A kanadai származású sportoló a Miami egyetemről érkezik, és egyértelműen kezdő potenciállal rendelkezik, különösen futás ellen tud eredményesen blokkolni. Hasonló méretekkel bír, mint a csapat másik OT-je, Clady, és további pozitívum vele kapcsolatban, hogy RT és LT poszton egyaránt képes megállani a helyét, aminek könnyen hasznát vehetjük, ha Clady-t át kell helyeznünk a jobb oldalra, amennyiben a bal kezes Tebow lesz az első számú QB.

A 3. kör, 67. helyére jogosító lehetőséget megtartottuk, és ebből egy újabb linebackert, Nate Irving-et választottuk ki. A North Carolina State tehetsége három szezonban léphetett pályára, mivel 2009-ben egy súlyos autóbaleset miatt egyáltalán nem játszhatott, de egy évvel később, félelmetes formában tért vissza, a kihagyása meg se látszott rajta, hiszen 110 tackle-t, hat kikényszerített fumble-t, három sack-et és egy interception-t hajtott végre a 2010-es idény alatt, ahol a poszt legjobbjának járó, Butkus-díj választásán is elődöntős volt. Irving mindhárom LB-poszton megfordult az egyetemi évei alatt, utoljára middle linebacker volt, de nálunk leginkább a weakside-ra várható, ahol nagy eséllyel kezdő is lehet. Mindez még a jövő zenéje, ezzel a választással viszont jelentősen felfrissítettük a védelem középső sorát, ugyanis az eddigi meghatározó harcos, D.J. Williams mellé két fiatal fegyverhordozót választottunk ki a drafton, akikkel vélhetően komoly előrelépésben lehet részünk az utóbbi esztendők állapotaihoz képest.















Legközelebb, a szombati zárónapon a 49ers-től szerzett lehetőségből, a 4/108-as pozícióban szólítottunk játékost a csapathoz, amikor a defensive back Quinton Carter ölthette magára a sötétkék mezt. Vagyis a LB-sor mellett a secondary megfiatalítását is nagyon komolyan gondoltuk az idei börzén, Carter személyében egy újabb safety-ként is bevethető játékossal gazdagodtunk, bár az egyetemen többnyire cornerback-t játszott, nagy eséllyel a profik táborában FS-ként fogunk számolni vele. Az oklahomai záró évében négy labdaszerzést hajtott végre, igencsak jó kezei vannak, de újonc idényében vélhetően csak sérülések esetén, vagy tartalékként juthat szóhoz, illetve jobbára a special team-ben számíthatunk rá, többen előtte lesznek a rangsorban, és még van mit tanulnia a rutinosabbaktól.

Ezt követően az ötödik körre lett volna újabb pick-ünk a San Francisco-val megköttetett csere értelmében, azonban egy feltrade által előrejöttünk egy fél fordulót a negyedik kör végére, a 129. pozícióba, melyért cserébe a Packers-nek adtuk az ötödik és az egyik hatodik fordulós választásunkat, hogy miénk lehessen a TE Julius Thomas. A veterán Graham távozásával kétségtelenül ez is hiányposzt lett, még akkor is ha köztudott, hogy Fox nem sűrűn szándékozik bevonni a tight end-eket a passzjátékba, mindenképpen szerettünk volna legalább egy hatékony elkapó TE-et választani a drafton. Thomas futball karrierjéről nem sokat lehet tudni, mivel az FCS-es Big Sky konferenciában játszott a Portland State-en, és mindössze két évet töltött a gyepen, mivel előtte még kosárlabdázott, de a kiváló centermunkája ellenére úgy gondolta, futballistaként állhat komolyabb jövő előtte. A draftot megelőző combine-on nagyszerű fizikumáról tett tanúbizonyságot, és egyébként is félelmetesen atletikus adottságai vannak, sokat kell még fejlődnie, de a tehetsége megvan hozzá, hogy kiforrott játékos legyen belőle. Nagy kérdés egyelőre, hogy miként alakul a pályája, de egy negyedik kör végi választást megért ez a próba, mivel akár még nagyon jól járhatunk vele.

Legközelebb mindössze a hatodik fordulóban, a 189. összesített pozícióból választhattunk, és a LB Mike Mohamed mellett helyeztük el a voksunkat. A California egykori tackle-gyárosa, és a védelem vezéregyénisége volt az egyetemi csapatában, ennyire hátul nehéz lett volna számunkra hasznosabb embert találni, nem egy alkalommal átlagon felüli produkcióra volt képes az NCAA-ben, még ha nem is tekinthető annyira komplex játékosnak, mint a két korábbi LB-pickünk. Egy próbát vele is érdemes tenni, mivel az egyik tartalék pozíciót simán kiharcolhatja magának, és a special team-be is be kell állítani valakit, bár bizonyára csak a jövő fogja eldönteni, hogy valójában mennyire bizonyult jó választásnak.

Az utolsó körre még két lehetőségünk maradt, a 7/204-esből a TE Virgil Green-t hoztuk, a sor 247. helyén pedig a DE Jeremy Beal került a birtokunkba. Az újabb elkapó stílusú tight end bizonyára Thomas-szal kelhet versenyre a kerettagság kiharcolásáért, tehetsége alapján egyértelműen a hetedik körnél jóval előrébb sorolható, viszont a sérülékenysége miatt nem kelhetett el korábban, már az egyetemi évei alatt több komoly műtétre volt szüksége. A Nevada csapatában nagyszerű búcsú szezont zárt, hiszen 14.7 yardos átlagával a csapat egyik legjobb elkapója volt, miközben a blokkolásaival is hozzájárult ahhoz, hogy az ország egyik legjobb futócsapata csapata legyenek, így aztán tényleg joggal reménykedhetünk benne, hogy képes lesz komoly karriert csinálni a Broncos-ban. Beal választása egyértelműen egy hosszútávú befektetést szolgál, ugyanis pass rusher DE-re jelenleg nincsen szükségünk, viszont az Oklahoma-ból érkező tehetségben komoly potenciál rejlik, így adott esetben néhány év múlva talán szóhoz juthat a Dumervil-Ayers páros mögött. Egyelőre csak tartalékként és ST-erként lehet számításba venni, és a jövő fogja meghatározni a későbbi sorsát.
















Dióhéjban ennyi történt a drafton, ami a Broncos csapatát közvetlen érintette, én személy szerint abszolút sikeresnek ítélem meg a stáb teljesítményét, hiszen JMD politikájával ellentétben kimondottan a szükséges posztokra választottuk embereket, és az előzetes aggodalom-keltéssel ellentétben, szerencsére irányítót sem draftoltunk. Nyilván egy draft tényleges értékét csak évek múlva lehet kőbe vésni, amikorra már meglátjuk, hogy a kiválasztott játékosok mit tudnak a profik között, de előzetesen mindenképpen nagyon sikeresnek vélem a börzét. A LB-sort alapjában véve építettük újjá Miller-rel és Irving-gel; a safety-k táborát ugyancsak két nem akármilyen erősítés érte; sikerült egy abszolút megfelelőnek tűnő OT-t hoznunk; illetve a TE-posztra is éles versenyt keltettünk két frissen draftolt tehetséges játékos közt. Azt hiszem, hogy a Fox-Elway páros első feltűnése határozottan sikerült, és első lépésben sikerült elkezdenünk a minőségi változásokat szorgalmazó takarítást a keretben.

Természetesen hiányposztjaink továbbra is akadnak, de az már a draft előtt is nyilvánvaló volt, hogy minden szükségletünket nem fogjuk tudni kielégíteni a börzén, hiszen több sebből vérzett a csapat. Mindenképpen szükségünk lesz a free agency-n, és valószínűleg a trade-fronton is a további határozott szerepvállalásra, például egy running back, egy-két defensive tackle és egy használható punter mindenképpen kelleni fog még a következő idényre.

Remélhetőleg, a közeljövőben végre rendeződhetnek a bérviták a tulajdonosok és a játékosok között, hiszen alighanem nem vagyok vele egyedül, aki egy ilyen bizalom-gerjesztő draft után, csak még jobban várja az új NFL-szezon kezdetét.

Mindenek előtt, a következő feladat a drafton ki nem választott játékosok szerződtetése lesz, akik közül haromt, szakértő szerkesztőnk, intelmei alapján leginkább Ryan Winterswyk (DE, Boise State), Darren Evans (RB, Virginia Tech), Chas Henry (P, Florida), Nick Bellore (LB, Central Michigan), Ladi Ajiboye (DT, South Carolina) és Mike Blanc (DT, Auburn) lenne érdemes, hogy a figyelmünk középpontjába kerüljön.