Az első négy héten aratott három sikert követően óriási hátraarcot vett a Colorado State Rams futballcsapata az NCAA 2011-es szezonjában, és a Bowl-reményeket szövögető gárda mindössze 3-8-cal, a Mountain West konferencia hatodik helyén fejezte be a dicstelen esztendőt.
Nem sok reményünk maradt a finisre, az utolsó három forduló valamennyi mérkőzését meg kellett volna nyernünk, hogy legalább a remény meglegyen a bónuszmérkőzésre, de a mieinknél erősebb és jobb formában lévő csapatok ellen halvány reményeink sem lehettek. November 19-én a a konferencia bajnoki címéért igyekvő TCU otthonába látogattunk, de hamar eldőlt, hogy nem sok keresnivalónk lehet az aktuális 19. kiemelt ellen. Az első félidő utolsó pillanataiban 0-13 után Chad VanderMolen 24 yardos mezőnygóljával iratkoztunk fel az eredményjelzőre, azonban a második félidő kezdetén két további TD-vel végleg eldöntötte a meccset a Horned Frogs. Végül a harmadik negyed végén mi is szereztünk egy TD-t, amely a senior futó Raymond Carter 66 yardos elkapását követően született meg. A végeredményt mégis a TCU állította be a záró negyedben szerzett pontjaival, így 34-10 arányban kényszerültünk fejet hajtani a lényegesen erősebb vetélytárs előtt. Thomas sérülése miatt a freshman QB Garrett Grayson élete első kezdő mérkőzését játszotta az egyetemen, 14 sikeres passzából 248 yardot haladt előre a csapat, az első TD és az első INT is megszületett a zöldfülű irányítónak. 160 yardot futottunk, Grayson 53 yardja mellett Carter és Nwoke osztoztak a cipeléseken, de meglepetésre mégis a QB érte el a legjobb átlagot. A vereséggel immár matematikailag is biztossá vált, hogy a Rams 2008 óta most sem fog Bowl-t játszani.
A következő fordulóban az állami-, és konferencia-rivális Air Force csapatával mérkőztünk meg Fort Collins-ban, de a több sebből vérző Rams-szel szemben a még reális Bowl-esélyei életben tartásáért küzdő Falcons volt az egyértelmű favorit. Mégis sikerült meglepetést okozni az elején, az első negyedben a junior elkapó Byron Steele 4 yardos TD-jével a CSU került lépéselőnybe. Nem sokáig tartott a hazai öröm, a második negyedben minden az ellenkezőjére fordult - az offense labdákat vesztett, az AFA pedig nemes egyszerűséggel szétpasszolta a secondary-t. Az egyoldalú küzdelem során csak a második negyed alatt 31 pontot kapott a csapat, ezek után gyakorlatilag a teljes második félidő formalitássá vált. Változás már nem történt, a különbség megmaradt, a másodéves Chris Nwoke két TD-t futott a hajrában, 29 carry-ből 269 yardig meg sem állt, így az iskola történetének valaha volt egyik legjobb futóteljesítményét mutatta be. Sovány vigasz volt a remeklése, mert 45-21 arányban újabb vereséget szenvedtünk. A futójáték kiválóan működött, így legalább a bizonytalan Grayson válláról komoly terhet sikerült levenni, az ifjú irányító ismét dobott pick-et és csak 125 yardot hoztak a konyhára az átadásai. A nagy ellenféltől elszenvedett fiaskó egyúttal azt jelentette, hogy az egymást követő hatodik évben is az AFA szerezte meg a két csapat közt zajló Ram-Falcon trophy-t.
December 3-án az utolsó játékhéten egy abszolút tét nélküli mérkőzésen fogadtuk a Wyoming-et, a mieink már biztosan lemaradtak a további küzdelmekről, a Cowboys pedig korábban elérte a Bowl-képes mérleget. Így legfeljebb presztízskérdés lehetett a találkozó, ugyanis a két szomszédos állam csapatai örök harcban állnak egymással, már csak emiatt is szerettünk volna emelt fővel búcsúzni a 2011-es szezontól. Az első félidő alatt a vendégek két TD-t, a mieink viszont csupán két FG-t szereztek, a végzős rúgó Chad VanderMolen 21 és 44 yardról sem tévesztett célt, így 6-14-es lemaradásban voltunk a hosszabb szünet alatt. A folytatásra sikerült összeszedni magunkat, a harmadik negyedben több veszélyes drive-ot vezettünk a futójátékra építve, két alkalommal pedig az összesen 158 yardot száguldó Raymond Carter közeli beéréséivel fejeztük be a labdabirtoklásunkat. Ennek köszönhetően 19-14-re fordítani tudtunk, vagyis előnnyel vártuk a záró játékrészt. Sajnos, a vezetés nem sokáig tartott, az utolsó tíz percen belül egy 35 yardos passzjátékkal fordította meg az állást a maga javára a Cowboys, ám az elhibázott kétpontos kísérlet miatt csak egyetlen ponttal álltak jobban. A következő próbálkozás alkalmával a fél pálya közelében csődöt mondtunk egy 4th down-nál, majd már csak 3 perc volt hátra, amikor újra labdát kaptunk, de az újonc irányító 11 yardról behátrált az end zone-ba, ahol földre vitték egy safety-ért, 19-22. Kezdett elúszni a mérkőzés, de 47 másodperccel a befejezés előtt punt-ra késztettük a vendégeket, viszont rövidesen Grayson hosszú passzából interception született, amivel végleg eldőlt a mérkőzés, maradt a 22-19-es végeredmény a Wyoming javára. Grayson meglehetősen gyámoltalan formában játszott, 15/25-ös hatékonysága közben 143 yardot értek a passzjátékai, három alkalommal adta el a labdát, viszont ismét mobilis volt, 91 yardot tett meg futva, így a már említett Carter mellett a legjobbunk volt a földön. A szép búcsú sem igazán sikerült a senioroknak, a csapat zsinórban nyolc vereséggel zárta az esztendőt, miután az elképesztő sérüléshullám miatt 19 játékos együttesen 101 meccset hagyott ki.
A Mountain West konferencia végeredménye (conf W-L, overall W-L):
1. TCU Horned Frogs 7-0 (10-2)
2. Boise State Broncos 6-1 (11-1)
3. Wyoming Cowboys 5-2 (8-4)
4. San Diego State Aztecs 4-3 (8-4)
5. Air Force Falcons 3-4 (7-5)
6. Colorado State Rams 1-6 (3-9)
7. UNLV Rebels 1-6 (2-10)
8. New Mexico Lobos 1-6 (1-11)
Az idény végén kiadott All-MWC csapatokban azért szép számmal képviselték az állami egyetemet a Rams-játékosok. A konferencia első számú csapatába egyedül a sophomore Nordly Capi került be a DL-ből; a 0.83-as meccsenkénti sack-, és a 0.58-as kikényszerített fumble-átlagával az ország legjobbjai között szerepelt, 1983 óta a legfiatalabb CSU-játékos az all-conference first team-ben. Néhány támadójátékos a konferencia második sorába lett jelölve, mint például a RB Chris Nwoke, a TE Crockett Gillmore, az OT Paul Madsen és a C Weston Richburg, továbbá a Mountain West második számú puntere a junior Pete Kontodiakos lett.
A 3-1-es villámrajt után sorozatban nyolcszor vesztettünk, s bár szeptemberben felcsillant a Bowl-mérkőzés reménye, csúfos véget ért az idei bajnokság számunkra. Nem volt meglepetés tehát, hogy az egyetem új sportigazgatója az évad végeztével menesztette a futballprogram élén a 2008-as szezon óta dolgozó Steve Fairchild-ot. Röviddel később már meg is találták az utódot az idei BCS-döntős Alabama Crimson Tide offensive coordinatora, Jim McElwain személyében, akinek segítségével remélhetőleg 2012-től új időszámítás kezdődhet az évek óta vegetáló Rams-nél.
Rams football: Keserves befejezés
2011.12.13. 12:44 - Filip89
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.