Az utolsó hetekben sem tudta megmenteni a már korábban elszállt szezont a Colorado Buffaloes futballcsapata, és a befejező négy fordulóban is csak vereségeket szenvedtünk, így a program egyetlen győzelemmel zárta a 2012-es kiírást, amely később Jon Embree vezetőedző állásába került.



A szezon kilencedik meccsét november első hétvégéjén játszottunk 1-7-es mérleggel a tarsolyunkban, melyen az országos ranglista aktuális 14. helyezettje, a Stanford Cardinal lehetett az ellenfelünk a Folsom Field-en. Nem kezdtük rosszul a mérkőzést, és az ellenfél első támadását sikerült hamar elfojtanunk, viszont a második drive alkalmával Webb a saját térfelünkön interception-t dobott, melyet a vendégek azonnal TD-re hordtak vissza. Az első negyedben több pont nem is született, olcsón megúsztuk tehát a kezdést, ám a játékrész utolsó másodperceiben Kasa egy elkapást követően elvesztette a játékszert, az ebből indított akciót pedig pár play alatt TD-ig vitte a Cardinal a második felvonás elején. Sőt, miközben a mieink sorban rúgták a gyors punt-okat, addig vendég oldalon zsinórban három további TD született, az első félidő végére tehát gyakorlatilag teljesen eldőlt a mérkőzés, 35-0-s hátrányban voltunk. Ezek után a második 30 perc már nem sok izgalmat tartogatott, szerencsénkre a vendégek is visszavettek egy kicsit, a továbbiakban "csak" 13 újabb pontot szereztek, a mieink viszont egyetlen pontszerző helyzetbe sem kerültek, legtöbbször a saját térfelünkön megakadtunk, így a találkozó végeredménye egyértelmű, 0-48-as vereség lett. Az offense mindössze 76 megtett yardot és hat first down-t volt képes összehozni, mindhárom irányító színre lépett, összesen 12 sikeres átadáson osztoztak meg testvériesen. A szezonban sok vereségünk volt, de ez mind közül az egyik legkilátástalanabb volt, amit talán a leginkább érdemes gyorsan elfelejteni, ezen a szinten már tényleg jobb inkább homokba dugni a fejünket.

Egy héttel később az Arizona Wildcats otthonában igyekezhettünk a javítás szerény reményével pályára lépni. A legelső coloradói akció punt-tal végződött, amellyel a házigazdáknak a saját 7 yard-osukról kellett indulniuk, s rögtön az első játékban kiharcoltunk egy fumble-t, melyet követően az újonc Powell roboghatott be az end zone-ba. Az előny nem tartott sokáig, a Wildcats percek alatt kiegyenlített, de kisvártatva Hirschman vezetésével egy nagyszerű támadást vezettünk, melynek végén az utolsó egy yard-nak már nem mentünk neki 4th & goal-nál, hanem beértük a biztos közeli mezőnygóllal, így 10-7-tel álltunk jobban a nyitó játékrész végeztével. A rövid szusszanást követően az Arizona pihente ki magát jobban, rögtön két támadást két villámgyors futott TD-vel fejeztek be, a kettő közt a Buffs másodéves irányítója interception-t dobott. Kisvártatva újra elő tudtunk húzni egy hosszú és eredményes támadást, melynek végén ismét Powell libbent be az end zone-ba közvetlen közelről. Visszazárkóztunk négy pontra, de a félidő előtti pillanatokban a hazaiak hintettek még egy TD-t, így 28-17-es lemaradásból vághattunk neki a folytatásnak. A harmadik negyed alatt aztán minden korábbi kérdés megválaszolásra talált, az Arizona három megválaszolatlan TD-vel lombozta le végleg a mieinket. Az utolsó játékrészre már lefutott a mérkőzés, azért még próbáltuk menteni a menthetőt, és a freshman Abron rittyentett egy 10 yardos futott TD-t, nem sokkal később pedig egy 71 yardos összjátékkal voltunk eredményesek, Wood átadása a junior TE Scott Fernandez-t találta meg a szezonbeli első touchdown-jáért, de ezzel is csak 18 pontos hátrányba tudtunk visszakapaszkodni. Nem sokkal később a házigazdák még egyszer eredményesek voltak, amivel kialakult az 56-31-es végeredmény. A Wildcats első számú futója, Carey új konferencia-rekordot jelentő 366 futott yard-dal zilálta szét a coloradói védelmet, összesen közel 500 yardot futhattak ellenünk, miközben a mieink végig meglehetősen szerények voltak. Christian Powell 137 yardot szorgoskodott össze két TD kíséretében, míg Hirschman csak egy átadást hibázott el (12/13), amely interception volt és 123 yardot passzolt, Wood 4/7-es hatékonysággal 90 yardig jutott. Végre szorosabb eredményre voltunk képesek, de reális győzelmi esélyeink sajnos ezúttal sem voltak.

A következő körben gyakorlatilag megint az esélytelenek nyugalmával léphettünk pályára az országos 25. kiemelt Washington Huskies ellen annak ellenére is, hogy hazai környezetben rendezték a találkozót. Az első félidőben kétségtelenül erőn felül teljesítettünk, nagyon jól tartottuk magunkat, és bár támadásban képtelenek voltunk helyzetbe kerülni, Wood két pick-et is dobott a nyitó két negyed alatt, csak egyetlen igazi lehetőséget hagytunk a vendégeknek a pontszerzésre, és nem sokkal a szünet előtt egy TD-vel be is találtak voltak. Féltávnál az állás 0-7 volt az esélyesebb nyugati partiak számára, és a második félidőben sajnos Webb vezérletével sem tudtunk eredményesebbek lenni, ráadásul a Huskies első két támadása újabb TD-vel ért véget, így kezdett végképp eldőlni a mérkőzés. A harmadik negyed második felében végre tudtunk vezetni egy ígéretes támadást, mely csak az ellenfél 20-as vonalánál ért véget, Will Oliver 37 yardos mezőnygóljával sikerült feliratkoznunk az eredményjelzőre. Egyből a következő labdabirtoklást a Washington is sikeres mezőnygóllal zárta, így a befejező játékrész előtt a házigazdák már 24-3-ra vezethettek. Sajnos, a titkon remélt nagy fordulat a végjátékban sem következett be, épp ellenkezőleg a vendégek további két beéréssel végképp tetemessé növelték a különbséget, sanszunk sem maradt a szépítésre, be kellett érnünk a 38-3 arányú fiaskóval. Ismét csak asszisztálni tudtunk az ellenfél sziporkázásához, a coloradói támadóegység mindössze 141 yardot volt képes összekaparni. A három irányító közül egyik sem váltotta meg a világot, Wood három sikeres passz mellett egyenesen két labdát adott el, megint csak strigulázni tudtuk az egyoldalú vereséget.

A szezon záró mérkőzését a november 23-i, pénteki játéknapon vívhattuk a szomszédos rivális Utah Utes gárdája ellen, akiket egy évvel ezelőtt le tudtunk győzni a szezon befejező meccsén, ismét hasonló búcsúban reménykedtünk. Hiába igyekeztünk volna, a nagy kapkodásban Hirschmann már a legelső percekben eladta a labdát bőven a saját térfelünkön, a vendégeknek nem volt nehéz dolguk megszerezni a vezetést egy 16 yardos TD-játékkal kevesebb mint egy perc leforgása alatt. A második boulderi drive már összehasonlíthatatlanul jobban sikerült, a nagyszerű rohamozás végén Hirschmann passzát Spruce kapta el az end zone-ban 8 yardért, így rövid idő alatt kiegyenlítettünk. Az első negyedben már csak egy Utes FG esett, amely támadás Abron labdavesztéséből indult, ezzel a vendégek lehetettek lépéselőnyben az első játékot követően. A második negyedben Olver elpuskázott egy rúgást 43 yardról, majd a vendégek betaláltak egy újabb TD-vel, a szünet előtti utolsó pillanatokban pedig Hirschmann földön való bejutásával zárkóztunk feljebb 17-14-re. A hosszabb pihenőt követően az első támadást a Utes vezetette, melyet sikeres mezőnygóllal zártak le, majd a mieink következtek, és az ígéretes nyomulást Jones TD-jával tettük valóban eredményessé, az ezt követő extra point értékesítésével pedig a vezetést is átvettük 21-20 arányban. Aztán jónéhány akcióváltás következett, majd a negyed utolsó mozzanataként a freshman Abron pontot érő futásával hallattunk magunkról, így a záró játékrészt megelőzően már nyolc pontos volt a csapat előnye. Megint nem örülhettünk sokáig, sajnos a negyedik negyed elején hamar szerte foszlottak a Bölények reményei, az első akciójából TD-t szerzett a Utah és az értékesített két pontossal ki is egyenlítettek. Mi több, ezek után Hirschmann a legelső play során pick-et hintett, a hazai 30-asról pedig pillanatok alatt újra pontot szerzett az ellenfél. Ezzel átvették a vezetést átmenetileg, de bennünket sem kellett félteni, a kickoff-ból az elsőéves DB Mosley repült vissza egy 100 yardos TD-vel, Oliver soron következő kezdőrúgásából viszont a Utes is zavartalanul roboghatott vissza. Nyolc perc maradt még a találkozóból, több változás viszont már nem történt, a kissé őrült finisből a Utes jött ki jobban, a végeredmény így 35-42 lett nem a mi javunkra. Hirschman megkapta a teljhatalmat erre a mérkőzésre, a nagy igyekezetben azonban hiába jegyzett 30 sikeres átadást és lépte át a 300 yardot, mert egyetlen TD-passz mellett négy interception is jutott neki, az egy futott beéréssel pedig túl sokat nem tudott kozmetikázni. Nelson Spruce volt a leghatékonyabb elkapónk, tíz labdából majd' 100 yardot termelt és az egyetlen TD-passzunk címzettje is ő volt. Vereséggel, de több fiatal játékos ígéretes szereplésével fejeztük be a szezont, ami összességében sajnos így is több mint csapnivalóra sikeredett számunkra.

A Pac-12 konferencia végeredménye (conf W-L, overall W-L):

Északi csoport:
1. Stanford Cardinal 8-1 (11-2)
2. Oregon Ducks 8-1 (11-1)
3. Oregon State Beavers 6-3 (9-3)
4. Washington Huskies 5-4 (7-5)
5. California Golden Bears 2-7 (3-9)
6. Washington State Cougars 1-8 (3-9)

Déli csoport:
1. UCLA Bruins 6-3 (9-4)
2. USC Trojans 5-4 (7-5)
3. Arizona State Sun Devils 5-4 (7-5)
4. Arizona Wildcats 4-5 (7-5)
5. Utah Utes 3-6 (5-7)
6. Colorado Buffaloes 1-8 (1-11)

Rengeteg freshman játékos erősítette a Buffs keretét, így sajnos elkerülhetetlen volt ennyi vereség. Az effajta mélyrepülést nem tűrhette az egyetem vezetősége, és napokkal a szezon lezárását követően menesztették az eddigi vezetőedző, Jon Embree-t a program éléről. Jövőre talán egy picit rutinosabb és összeszokottabb lesz a gárda, és ha egyből látványos javulást nem is várhatunk, de talán tényleg elindulhatunk végre pozitív irányba.