Ahogy az elmúlt években már kellőképpen hozzászoktunk, a 2012-es egyetemi futballszezonban is csak egyetlen csapatunk érte el a Bowl-képes mérleget. Szokás szerint az Air Force Falcons programja gondoskodott arról, hogy a coloradói egyetemi futball is képviseltesse magát az idei utószezonban. Noha az idei keret korántsem volt annyira erős, mint az utóbbi években bármikor, a Légierő gárdája így is elérte a hat győzelmet, amely azt jelentette, hogy zsinórban a hatodik esztendőt zárhatjuk le jutalom mérkőzéssel.





















Az AFA hat éven belül immár negyedik alkalommal vehet részt a Bell Helicopter Armed Forces Bowl-on, egyáltalán nem ismeretlen tehát számunkra a texasi Fort Worth városában található Amon G. Carter Stadium gyepszőnyege. Alapjában véve a Mountain West és a Conference-USA konferencia egy-egy csapata vesz részt ezen a meccsen évről évre, amennyiben valamelyik csoport nem delegál elegendő klubot az utószezonra, akkor általában egy független program szokott meghívást kapni a megmérettetésre. A Bowl-ra idén tizedik alkalommal kerül sor, és az elmúlt kilenc alkalommal kilenc különböző győztes született. Első ízben 2003-ban a Boise State nagy küzdelemben 34-31-re diadalmaskodott a saját pályáján fellépő TCU ellen, majd a Cincinnati (vs Marshall 32-14), a Kansas (vs Houston 42-13) és a Utah (vs Tulsa 25-13) győzelme következett. 2007. december 31-én az Air Force először vett részt az Armed Forces Bowl-on, amely egyben a mostani hatéves Bowl-sorozatunk kezdete volt. A Calhoun-éra első esztendejében a mieink az esélyesebb Californiával találták szemben magukat, és 42-36-os vereséget szenvedtek. Egy év múlva ismét meghívták az AFA-t Texas-ba, és a Houston ellen kísérelhettük meg elhódítani a trófeát, de ismét szoros küzdelemben alul maradtunk 34-28 arányban. A 2009-es esztendő utolsó napján viszont eljött az a pillanat, amire valamennyi Falcon évek óta várt, az Air Force elhódította az Armed Forces Bowl-t, miután 47-20-as fölényes győzelemmel vágtunk vissza a Houston-nak az előzőévi fiaskóért. Egy évvel később az Army lett a bajnok az SMU 16-14 arányú legyőzésével, míg a tavalyi felvonást a BYU nyerte a Tulsa ellen 24-21-re.

Az idei megmérettetésen egy helyi illetőségű csapat lesz az ellenfelünk, a Rice Owls kampusza ugyanis Houston-ban található. Az egyetem futballprogramját 1912-ben hozták létre, három évvel később csatlakoztak az első osztály vérkeringéséhez, amelytől kezdve 80 éven keresztül a Southwest konferencia tagjai voltak (hétszer hódították el a bajnoki címet), egészen a csoport feloszlásáig. 1996-tól 2004-ig a WAC-ban versengtek, míg a 2005-ös szezon óta a Conference-USA mezőnyét erősítik. Hosszú történetük ellenére az idei mindössze a tizedik Bowl-szereplésük lesz, az eddigi kilenc alkalom során öt győzelmet és négy vereséget könyveltek el. Először az 1938-as Cotton Bowl Classic-ot nyerték meg éppen a Colorado ellen, majd '47-ben az Orange Bowl-on, '50-ben és '54-ben újra a Cotton Bowl-on diadalmaskodtak. A következő időszakban öt éven belül további három jutalomjátékon vettek részt, mindhármat elvesztették. Majd hosszú szünet következett, a program 2006-ig képtelen volt elérni az 50 %-os mérleget, és ebben az évben sem volt sok beleszólásuk a New Orleans Bowl végkimenetelébe a Troy ellen, akiktől 41-17-es vereséget szenvedtek. Eddigi utolsó Bowl-szereplésükre négy évvel ezelőtt került sor, amikor a Texas Bowl keretein belül 38-14-re sikerült legyőzniük a Western Michigan együttesét.

Az Owls a mieinkhez hasonlóan 6-6-os mérleggel zárta az idei szezont, mellyel egyike voltak a C-USA öt Bowl-képes csapatának, a konferencia nyugati divíziójában a harmadik helyen végeztek a Tulsa (10-3) és a Southern Methodist (7-6) mögött. A non-conference meccsek közt találkoztak például a UCLA-val és Kansas-szel, előbbitől hazai pályán sima vereséget szenvedtek, utóbbit viszont 25-24 arányban felül tudták múlni házon kívül, mellyel az idény legnagyobb skalpját gyűjtötték be. Nem akármilyen hajrával harcolták ki a meghívást, ugyanis nyolc mérkőzés után még 2-6-os mutatóval rendelkeztek, az utolsó négy fordulóban hibátlan teljesítményre volt szükség a cél teljesítéséhez. Szerencséjükre a papíron legnehezebb meccseken ekkor már túl voltak, így a Southern Miss (44-17), a Tulane (49-47), az SMU (36-14) és a UTEP (33-24) legyőzésével jogot nyertek maguknak a bónuszmeccsen való fellépésre. Csakúgy, mint az Air Force, ők is futásban erősebbek: a harmadéves futó Charles Ross 743 futott yard mellett négy TD-t repesztett; a szintén junior RB Turner Peterson pedig 510 megtett yard mellett ötször ért be az endzone-ba. Az irányító Taylor McHargue ugyancsak a mobilis QB-k közé tartozik, 628 yard-dal a csapat legjobb futóinak egyike, 11 földi beéréssel pedig magasan a legjobb a Rice-ban. Emellett passzolni is bátran képes, közel 60 %-ban értékesítette az átadásait és átlépte a 2000 yardot, mialatt 11 TD-t regisztrált öt eladott labda ellenében. Sokoldalúságára jellemző, hogy a szezonban egyik mérkőzésen három passzolt, egy héttel később három futott TD-t hajtott végre. Széles elkapó-repeortárja van, akik közt előszeretettel osztja meg a passzokat, a legtöbb elkapott yard-dal a sophomore Jordan Taylor (673), a legtöbb elkapott TD-vel a senior Sam McGuffie (5) bír. A gárda junior rúgója Chris Boswell alaposan kitett magáért a magunk mögött hagyott esztendőben, 21 sikeres mezőnygólja közben csak öt hibázott el, abból négyet 40 yardos távolság felett, miközben hat FG-t értékesített 50+ yardról, beleértve egy 57 yardos kísérletet.

Az Air Force a futballprogram 1955-ös fennállása óta a 23. Bowl-mérkőzésre készül, az örökmérleg 10-11-1-es statisztikát mutat. Már tavaly a zsinórban öt Bowl-szereplés iskolarekordnak számított, most a hatodik is összejött, tovább javítva a csúcsot. Korábban két alkalommal is csak négyéves sorozathoz volt szerencsénk 1982-85-ig és 1989-1992-ig, most azonban a Calhoun-érában eddig valamennyiszer Bowl-lal búcsúztunk az évtől és az aktuális végzős sportemberektől. Ami az elmúlt időszakot illeti, a mostani sorozatban először 2007-ben váltottunk tikettet pluszmeccsre, abban az évben pont az Armed Forces Bowl-on szerepeltünk, és 42-36-ra elbuktunk a California ellen. Egy esztendővel később ugyanott a Houston csapata állított meg bennünket 34-28 arányban, azonban 2009-ben már összejött a visszavágás, harmadik nekifutásra végre megszereztük az Armed Forces Bowl-t, miután 47-20-ra legyőztük az akkori 25. kiemelt Houston-t. Ezt követően az Independence Bowl-on vettünk részt, s nagy küzdelemben 14-7-re diadalmaskodtunk a Georgia Tech felett. A tavalyi esztendő utolsó napjaiban pedig a Military Bowl-t vesztettük el a Toledo ellen drámai küzdelem árán 42-41-re egy hajrábeli sikertelen kétpontos révén.



Az idei szezont megelőzően rengeteg korábbi meghatározó játékosról kellett lemondanunk, és komoly kételyekkel kezdtük a 2012-es esztendőt, de a hat győzelem elérése reális célkitűzés lehetett a Calhoun-legények előtt. Végülis mindez üggyel-bajjal sikerült, több meglepő vereséget szenvedtünk, például mindkét hadi rivális ellen kikaptunk, a Navy és az Army elleni fiaskók pedig a Commander-in-Chief's trófeáról való lemaradást jelentették. A legnagyobb pofon mégis a Mountain West harmatos csapatai közé tartozó UNLV elleni vereség volt, illetve vesztettünk az MWC két legjobbja, a Fresno State és az SDSU ellen, és az országos rangsorban jegyzett Michigan-t is csak megszorongatni tudtuk. Connor Dietz három év masszív padozást követően végzősként ígéretesen töltötte be Jefferson helyét, nem vitte túlzásba a passzokat, de a 8-3-as TD-INT mutató elfogadható, ráadásul 658 futott yard-dal és öt beéréssel a földön is hatásos. Nála jobban csak a fantasztikus szezont repesztő Cody Getz teljesít, aki sérülése ellenére meghaladta az 1200 yardot és 9 TD-vel is házi listavezető. Szokásához híven a csapat az ország legjobb futó egységei közé tartozik, meccsenkénti 328.8 yardos átlaggal a másodikok vagyunk az NCAA-ben, cseppet sem estünk vissza az előző évekhez képest. Getz mellett a másodéves Jon Lee, a végzős Wes Cobb és az alaphelyzetben elkapó Ty MacArthur is sokszor veszi kézbe a játékszert. Az AFA védelme sem teljesített gyengébben az elmúlt években megszokottnál, 28.7 meccsenkénti engedett ponttal a konferencia negyedik legjobb mutatóját postáztuk, míg országos szinten 28-ok voltunk a passz elleni védekezésben 203.6-os átlaggal mérkőzésenként.

A két program eddig hat alkalommal csapott össze egymással, 1998 óta egyszer sem, utoljára a mieink diadalmaskodtak 22-16-ra a Falcon Stadium-ben. Az örökmérleg egyértelmű Sólyom-fölényről árulkodik, hatból ötször győztünk, hazai pályán valamennyiszer elhúztuk a nótájukat. A szombati lesz viszont az első olyan összecsapás a felek közt, amely semleges pályán, éppen egy Bowl-ért fog zajlani. A múlt tehát mellettünk szól, de talán itt érdemes megemlíteni, hogy az AFA mindössze 1-7-es mérleggel rendelkezik meccs helyszínül szolgáló Amon G. Carter Stadium-ben: ötször vesztettünk a TCU ellen konferencia-mérkőzésen, kétszer pedig az Armed Forces Bowl-on kaptunk ki, az egyetlen győzelmet 2009-ben regisztráltuk a Houston elleni Bowl-siker alkalmával.

A 2012-es szezon végén az AFA végzős linebacker-ét Alex Means-t Colorado állam legjobb védőjátékosának választották, hozzá hasonlóan még öt senior játékos kapott helyet az All-Colorado first team-ben, név szerint a futó Cody Getz, az OL-ember Jason Kons és Jordan Eason, a linebacker Austin Niklas és a safety Brian Lindsay.

A mérkőzésre magyar idő szerint szombat este, 17:45-ös kezdettel kerülhet sor, és az interneten keresztül biztosan nézhető lesz. Az óév legutolsó fontos coloradói összecsapásán valamennyi szurkolónknak kötelező buzdítania az Air Force-t, hogy sikerüljön győzelemmel búcsúzni a szezontól, a végzős sportolóktól és persze a 2012-es sportesztendőtől!