A kéthetes olimpiai szünetet megelőző utolsó öt meccséből négyet megnyertek a Colorado Avalanche hokisai, így alig több, mint 20 mérkőzéssel az alapszaksz vége előtt magabiztosan őrizzük a rájátszást érő, hatodik helyezést a Nyugati Főcsoportban.

Legelőször magabiztos játékkal 3-0-ra iskoláztuk le az Edmontont; majd egy remek mérkőzésen a St. Louis-t vertük 5-2 arányban; utána a sírból hoztunk vissza egy meccset, és kétgólos hátrányból végül hosszabbításban 4-3-ra diadalmaskodtunk az Atlanta ellen; folytatva a szép sorozatot 2-1-gyel a Phoenix-et is lepipáltuk; viszont zárásként az utolsó meccsünkön a sok kihagyott helyzet miatt 3-0-s fiaskóba szaladtunk bele Los Angeles-ben.

- Támadók: Az amerikai válogatottal Vancouverben pompázó Stastny továbbra is vezeti a csapat házi pontlistáját, jelenleg 54 pontos, miután az elmúlt öt találkozón öt pontot szerzett. Igaz, ezt két meccs alatt gyűjtötte be, lévén a Blues ellen 1+1-ezett, az Atlanta ellen pedig három gólpasszt adott. Annak ellenére, hogy az utolsó két mérkőzésen több komoly lehetőséget is méltatlanul elpuskázott, változatlanul nagy formában játszik és szépen szervezi az első sor akcióit, és még védekezésben is határozott. Stewart félelmetes decemberi-január góllövő formája valamelyest alábbhagyott, a februári hat meccsen mindössze két gólt szerzett, miközben három ponttal zárt a Blues ellen, beleértve a GWG-t, és bepakolt egy gólpasszt a Thrasers elleni gólja mellé is. Azért újra megtalálta a jobbik arcát, és a néhány pontképtelen meccse után a múlt héten megint nagy formát volt képes mutatni. Jobbára Galiardi erősítette az első sort, de néhány kisebb sérülés miatt lejjebbi összetételekbe is kénytelen volt beszállni rövidebb időre. A legutóbbi öt meccset 1+1-es mérleggel tudta le, rendkívül megbízható az emberhátrányos védekezésben, és a mezőnybeli játéka is nagyon hasznos a csapat számára, eközben gyakran még a támadójátékunkat is tudja segíteni, és helyzetekben tud kerülni, és már 26 pontot szedett össze az idényben. Az újonc Duchene nagyszerű dolgok bemutatására képes meccsről meccsre, kiváló technikai képességei segítségével félelmetesen játszik. A Phoenix elleni 2-1-es siker alkalmával mindkét gólunkat ő szerezte, ezzel a klub történetének ötödik újonc hokisa lett, aki elérte a 20 gólos határt, egyben pillanatnyilag a csapat legjobb góllövője. Közben az egész NHL-t tekintve is a legjobb a pontok (42) és a gólok terén is az újoncok között, az 1/1-es Tavares egyre inkább kezd eltűnni a ködben mögötte. Wolski az Edmonton ellen egy szép találattal megtörte gólcsendjét, ám azóta megint csak egy asszisztra futotta erejéből, az utóbbi szűk egy hónapban kétségtelenül hullámvölgyben van, bár 47 pontjával még mindig második a csapaton belül házi kanadai táblázaton. A szünet talán neki jön a legjobban, mert igencsak megcsömörlött az utóbbi időben, és fejben egy kicsit jobban össze kéne szednie magát, hogy újra megközelíthesse az őszi parádés formáját. Az elsőéves Yip bejátszotta magát a második sorba, már 11 találatnál jár 25 meccs alatt, úgy hogy az utolsó három találkozón nem szerzett pontot, ami máris pályafutása eddigi leghosszabb pontnélküli sorozata. Előtte kettőt vágott a St. Louis-nak és egyet az Edmontonnak, kiválóan kerül helyzetbe, nagyon érzi a lehetőségeket a kapu torkában, és 22 %-os góllövési hatékonyságával messze a legjobb ember a jelenlegi aktív keretünkben. A 3. sor motorja, O'Reilly az Edmonton ellen kapott egy lövést a lábára, a kisebb sérülése miatt így a következő, St. Louis-meccset kihagyni kényszerült, majd visszatérése után az Atlanta ellen csak -2-ig jutott. A mezőnyben nagyokat harcol, és rendszerint jó megoldásokat választ, de mostanában a védekező játékának színvonala csökkenésnek indult, persze ebben sortársai mérsékeltebb produkciója is bőven benne van, de a szünet szerintem neki is most jól jön. McLeod kemény, helyenként agresszív munkájával igyekszik a csapat hasznára lenni, bár kilábalt a hullámvölgyből, még mindig kicsit rapszódikus a teljesítménye, a támadásbeli produkciója még javulhatna, de legalább már a fizikai párharcokba gyakran képes oda tenni magát, közben szezonbeli 14 bunyójával toronymagas denveri listavezető. Végre Svatos is alkalmas a játékra, legalábbis fizikai jelenlétét tekintve, mert a teljesítménye még mindig elég sikertelen, helyenként legalább hajt becsülettel, és úgy nem jön neki össze semmi, máskor viszont hosszú időszakokra hajlamos eltűnni. Szerzett egy pontot mostanában, így kereken 10 egységnél tart 43 meccset követően, óriási mély gödör számára az idei év, több pletyka szerint el akarja cserélni őt a klub, és néhány keleti csapat érdeklődne is iránta. Tucker a legalsó sorban újra kezdi összeszedni magát, egyre többet vállal támadásban és a lélektani hadviselésből is újra kiveszi a részét, ha a játékban nem is olyan ellenállhatatlan, mint októberben volt, de így legalább nem teljesen hasznontalan, egyébként St. Louis ellen neki is volt egy pontja. Rendkívül szimpatikusnak mondható az a stílus, melyet Durno képvisel, hiszen alig 6-8 perceket játszva szántja fel a jeget, amikor csak beküldjük, remekül dolgozik a letámadásban, s mi több, az Atlantának egy feledhetetlen vetődéses egyenlítő gólt ütött. Ráadásul a LA ellen gyönyörűen felvette a harcot az allattomos ellenfelekkel, és nem hagyta magát a sorozatos durva belépők ellen sem. A fiatal Mercier is kevés lehetőséget kapott, ráadásul nem is minden meccsen került be az összeállításba, de nagyon bátran harcol, a Coyotes ellen kifejezetten kellemes meglepetés volt a játéka, amikor alig pár percet játszva is többször került gólhelyzetbe és egy zseniális ütközést is bemutatott. Visszaküldtük őt azóta a LEM-be, hogy az olimpiai szünet alatt a playoffért harcoló AHL-csapatunknak segítsen, de ha a sérülések újra beütnek, akkor bátran számíthatunk rá ismét. Az AHL-sztár Haydar az Atlanta ellen lejátszotta idei első, egyben utolsó meccsét a nagyok között, nem sokkal később pedig visszakerült a farmcsapathoz Mercier-vel együtt. Koci a Blues ellen egy King elleni verekedés során eltörte a kezét, így előreláthatólag többhetes kihagyásra számíthat. Hejduk térde nem jött rendbe a szünet előtt, de így legalább nem kapkodjuk el a visszatérését, és még két héten át tökéletesítheti az egész évben őt hátráltató testrészét, és március 1-jétől újra játszhat. A keményfiú Hendricks a bokájával bajlódik, de remélhetőleg ha nem is egyből a szünet után, de ő is minél hamarabb visszatérhet. Ugyanakkor viszont Stoa váll sérülése és Jones térdszalag-szakadása jóval komolyabbnak tűnik, és egyikük sem igazán várható már ebben a szezonban.

- Hátvédek: A védelem bástyája az utóbbi időben Quincey volt, aki újabban megint képes volt összehangolni a kiegyensúlyozott, kétirányú játékát, s védekezésben, támadásban egyaránt közel a legjobbját hozta. A múlt héten zsinórban három meccsen adott gólpasszt, beleértve az Atlanta elleni +3-as estéjét. Ismét az Avs legeredményesebb bekkje, hiszen már 25 pontnál tart az évben. Mellette Hannan szintén megbízhatóan áll a lábán hátul, és szükség esetén a támadásokhoz is bátran becsatlakozik, az Oilers-nek adott asszisztjával már 14 pontos, viszont az elmúlt négy meccse mindegyikén negatív mutatót hozott, így lecsúszott +7-re, pedig nemrégiben még ennek közel a dupláját jegyezte plusz/mínuszban. Sok lehetőséget kapott mostanában Clark is, aki az Edmonton ellen gólt, két nappal később pedig egy zseniális asszisztot ért el, zseniális munkát végez védekezésben, nagyszerűen takarít a kapunk előtt, sokat blokkol, és a korongot is jól játssza ki előrefelé, jelenleg 17 pontos +10 mellett. Az újonc Wilson pályafutása leghosszabb, hárommeccses pontszerző sorozatát könyvelhette el a közelmúltban, beleértve az Edmonton ellen lőtt pazar találatát és néhány asszisztot, ezzel már 14 pontnál jár, és ugyancsak +10-es, továbbra is elég jó formában teszi a dolgát, és amint látjuk támadásban is elég hatékony. Cumiskey is fantasztikus módon játszott mostanában, az Atlanta ellen a hosszabbítás kilencedik másodpercében vitte be a győztes gólt sajátos előrekorcsolyázása után, amivel már az idei hetedik gólját ütötte. Viszont legközelebb, a Phoenix ellen, hiába játszott megint kiválóan, a találkozó hajrájában egy kíméletlen, fejre irányuló ütközéstől agyrázkódást kapott, így bizonytalan ideig nem számíthatunk rá. A csapatkapitány Foote szintén a Coyotes ellen sérült meg, miután a meccs elején a hátát fájlalta, így az utolsó meccsünkön már rá sem számíthattunk, érdekesség, hogy az Edmonton ellen két gólpsszt is jegyzett. Reméljük, hogy a kéthetes szünidő során mindkét ki tudnak majd gyógyulni aktuális sérülésükből. A Kings ellen bekerülhetett a csapatba Liles és Salei is, a kegyvesztett amerikai bekk négy meccsen volt tartalék, amikor Los Angeles-ben újra pályára léphetett, ahol közepes produkciót hozott, nem igazán találja a helyét továbbra sem, miközben már a klub is nagy erővel keresi az új csapatát, mivel egyre inkább létszámon felülivé vállt. A veterán fehérorosz mindössze másodszor vállalta a játékot idén, legutóbb még októberben szerepelt, azóta hát sérülés hátráltatta, a Kings ellen a hosszú kihagyás ellenére nagyot játszott, sokat ment előre a támadásokkal, öt kapura lövéssel messze a legtöbbet próbálkozó denveri lett, és hátul is stabilan végezte az elhárítást, jelenleg pedig hazája válogatottját képviseli az Olimpián.

- Kapus: Anderson védett az utolsó 15 meccsünk mindegyikén teljes hosszában, és az elmúlt öt alkalommal is nagyszerű teljesítményt mutatott be. Az Oilers ellen már harmadszor ért el idén hibátlan mérleget, összesen pedig szezonbeli hatodik shutoutját tudta le. Az ezt követő három találkozón egyaránt 32-33 védéssel zárt bőven 90 % felett, míg nem jött a Kings elleni számára is gyengébb nap, amikor csupán 20/23-ig jutott, de egyszer ő is hibázhat, a lényeg, hogy hosszú távon továbbra is lenyűgöző. Idő közben letudta szezonbeli 50. kezdő mérkőzését és átlépte a 30 győzelmes határt is, 92.4 %-os a védési hatékonysága és 2.42-es a kapott gól átlaga, továbbá 12 perc büntetésével és 3 gólpasszával még színesebbé teszi a kollekcióját. A szünet neki is jól fog jönni, hiszen hatalmas terhelés alatt állt az elmúlt hónapokban, a kéthetes pihenőt követően pedig tiszta fejjel, pihenten vetheti bele magát a szezon hajrájába.


















Az Észak-nyugati divízió állása:

1. Vancouver Canucks 37-22-2, 76 pont (61 meccs)
2. Colorado Avalanche 35-20-6, 76 pont (61 meccs)
3. Calgary Flames 30-23-9, 69 pont (62 meccs)
4. Minnesota Wild 30-27-4, 64 pont (61 meccs)
5. Edmonton Oilers 19-36-6, 44 pont (61 meccs)

Azonos pontszámmal állunk a Canucks-szal együtt, akik a divízió-elsőség miatt a harmadik helyen állnak a főcsoportban, míg a mieink Nyugat hatodik pozíciójában szünetelhetnek. A folytatás március 1-jétől következik, és már csak 21 mérkőzésünk lesz hátra az idei alapszakaszból.