Ezidáig kissé méltatlanul siklottunk át blogunk cikkjeiben olyan fontos szereplők fellett, vagy csak érintőlegesen említettük meg őket, akik bizony a legnélkülözhetetlenebb tényezői egyes csapataink sikeres szereplésének. Nem másról, mint a négy legnagyobb denveri klub vezetőedzőiről van szó, akik ligájuk szintjén szakmailag igencsak alulértékeltek, és többé-kevésbé szerény korábbi karrierrel rendelkeznek, mostanában mégis nagyon magasra repítették csapatainkat.

- Elsőként itt van Joe Sacco neve, aki 2009 nyarán vette át az irányítást a Colorado Avalanche kispadján, azt követően, hogy előtte több éven keresztül a klub farmcsapatánál dolgozott, míg a '90-es években még aktív játékos volt. Az alig 40 éves tréner a 2008/09-es szezonban fennállása leggyengébb teljesítményét produkáló Avs-t alaposan kivezette a gödörből, és a mindenki által messze leírt, biztos ligautolsónak várt fiatalos Avalanche-t 21 meccsel az alapszakasz vége előtt stabil rájátszás-helyen tartja, és ki tudja mi lesz még a nagy menetelés vége. A legfontosabb, hogy a jónéhány újonccal felálló csapatot nem csak nyerni tanítja meg, hanem sportág iránti alázatra, a kemény munkára is kiválóan neveli zöldfülű játékosait. Sacco szerződése három évre érvényes, ezalatt évente kevesebb, mint 1 millió dollárt keres, ebben a tekintetben is kuriózum a remeklése. Egyre több helyen merül fel a neve, hogy esélyes lehet a szezon végén az NHL-ben az év edzője választáson is.

- Jim Tracy igazi hőstettet hajtott végre a tavalyi szezonban a Colorado Rockies menedzsereként, ugyanis április-májusban a csapat mindössze 18-28-as mérleggel szerénykedett, 15 győzelem hátrányban a rájátszástól, majd miután Tracy-t kinevezték a posztjára, 74-42-es győzelem-vereség mutatót ért el vele a csapat. A Rox végül fennállása leghatékonyabb alapszakaszát zárta, bár végül a rutintalan csapat a playoff első körében búcsúzott. Tracy elismerésre méltó produkciója azonban nem merült feledésbe, ugyanis a Nemzeti Liga legjobb menedzserének választották meg. A tréner fantasztikusan motiválta a csapat sztárjátékosait, és mindenkiből kihozta a maximumot, még a fiatalokat is nagyszerűen menedzselte, miközben végig nagyon okosan kevergette a kártyáit. Az áprilisban rajtoló új idényt megelőzően pedig már tetszése szerint formálhatta tovább a tavaly menet közben megkapott játékoskeretet, így joggal bízhatunk profizmusában, hogy 2010-ben még komolyabb sikerekre vezetheti a baseballosainkat. Mellesleg az idei offszezonban megújított kontraktusa értelmében is alig keres többet évi 1 milliónál.

- A Denver Broncos élére a tavalyi szezont megelőzően ugyancsak egy újonc edzőt neveztek ki, miután a sorozatos sikertelenségeket követően a 15 éven át a csapatot irányító Mike Shanahan helyére az agilis Josh McDaniels-t ültették. A nem éppen halkszavú tréner hamar ambíciózus munkába kezdett, ami alaposan megosztotta a denveri szurkolók véleményét, mivel múlt nyáron úgy cserélgette a játékoskeretünket, mint más az ingjeit, közben pedig nem egy kulcsemberrel össze is zördült. Aztán végülis az eredmények JMD igazát bizonyították, hiszen a Broncos 6-0-val kezdte a szezont, majd a hosszabb szünetet követően viszont kijött a gárda a ritmusból, és a vezetőedző is képtelen volt jó döntéseket meghozni a fontos helyzetekben, így végül a csapat 8-8-cal zárt, és nem jutott be a playoffba sem. Ettől függetlenül újonc szezonnak nagyon jó évet produkált JMD, érezhetően egy karakteres csapatot hozott össze, tanulópénznek remek volt a szezon, reméljük okulni fog hibáiból, és 2010-től a szezon második felére is jobban fog tudni koncetrálni. Rámenőssége, szókimondósága pedig kifejezetten komoly egyéniséggé emeli őt, miközben a négy éves szerződése alatt összesen 11.9 M-t keres, tavaly 2.2 millió volt a jussa, de a negyedik évben is mindössze 3.7 millióval fog gazdagodni.

- És akkor végezetül a jó öreg George Karl, aki kapott hideget-meleget is folyamatosan a szurkolóinktól, mégis elévülhetetlen érdemei voltak a Denver Nuggets kosarasainak utóbbi időbeli sikerességéből. A csapat 2009-ben története legjobb szezonját hozta, miután az alapszakasz második helyén végezve egészen a nyugati főcsoport-döntőig jutottunk el, és ott is csak nagy csatában maradtunk alul a későbbi győztes Los Angeles Lakers-szel szemben. Karl a saját csendes, barátságos stílusában kiválóan beleillik a karizmatikus, harsány sztárjátékosokat felvonultató csapatba, és ezzel a mentalitással kiválóan tudja kihozni a játékosaiból a maximumot. Tanítványai imádják őt, mert egy igazán lojális tréner, ezért is volt különösen fájó a héten nyilvánosságra került információ, mely szerint a mester ismét rákos megbetegedéssel küzd. Karl az idei szezonban 3 milliós fizetéssel bírt, a közelmúltban újították meg szerződését, melynek értelmében 2010-ben 4.5 millió dollár lesz a fizetése, ezzel egyértelműen a város legtöbbet kereső edzője lesz, miközben egészségi állapotáért is kénytelenek vagyunk fohászkodni, hiszen az ő személyes szenvedése mellett a csapatra is komoly kihatással lehet a tréner problémája.

Végezetül a nagy kérdések az olvasó felé:
Szerinted ki a legjobb edző a városban, és ki az, a négy nagyszerű tréner közül, aki a legjobban megéri a pénzét, illetve hogyan raknád erősségi sorrendbe a szakembereket?!