Szerda este 21 órakor vezették be a cserestopot az NHL-ben, és az utolsó napi minden eddiginél nagyobb mozgásőrületben a Colorado Avalanche is lebonyolított két cserét, melyből az egyik igen komoly horderővel bírt NHL-szinten is.

- Elcseréltük a szélső Wojtek Wolski-t a Phoenix Coyotes-hoz Peter Mueller és Kevin Porter szolgálataiért cserébe.


















A 2004-es draft első körében (21. pozíció) megszerzett Wolski idén töltötte negyedik szezonját csapatunknál, és 62 mérkőzés után 47 pontjával az Avs második legeredményesebb játékosa volt a szezonban, de az elmúlt jónéhány hétben csak kereste a formáját, és amint látjuk, a klub igencsak elvesztette a bizalmát irányába. Ráadásul az év végén lejárt volna a szerződése, bizonyára nem sikerült volna megegyeznünk vele, ezért is döntöttünk inkább az elcserelése mellett, s vélhetően Sacco mester sem volt maradéktalanul elégedett a játékával, számtalan alkalommal melőzte őt rossz formája miatt. A lengyelországi születésű támadó 2005-ös debütálása óta 302 mérkőzésen 193 pontot (73 gól és 120 assziszt) szedett össze a Colorado színeiben. Legeredményesebb szezonjában, 2006/07-ben 50 pontig jutott 76 találkozó alatt. Jónéhány kellemes pillanatot okozott a denveri szurkolók számára az elmúlt években felejthetetlen játékstílusával, és szimpatikus gólörömével biztosan sokunk szívébe lopta be magát nálunk eltöltött ideje alatt. Számomra a legszemélyesebb élmény vele kapcsolatban, hogy életem első élőben megtekintett NHL-es draftja alkalmából őt választottuk az első körös lehetőségünkből a börze 21. pozíciójában. De ez már a múlt, s még ha bizonyára fáj is, el kell búcsúznunk tőle...

Az érkezők közül Mueller a 2006-os draft első körének összesítésbeli nyolcadik pozíciójában kelt el a Coyotes által, miután remekül teljesített az USA U18-ban és a WHL-ben is, ahol utolsó évében a liga legjobb játékosa lett. Kezdésként nagyszerű újonc idényt futott, 22 góllal és 54 pontjával egyaránt a liga legjobb elsőévesei között tartották számon a 2007/08-as szezonban, ami után a 2008-as VB-n is játszhatott, és bronzérmes lett az amerikai válogatottal. Azóta viszont jelentősen visszaesett, nagyon nem találta a formáját tavaly és ebben a szezonban sem. Az egy évvel ezelőtti idényt 36 ponttal (13+23) zárta 72 meccsen játszva, míg az aktuális évad során jelenleg mindössze 17 pontos, s 54 mérkőzés alatt négy gólt ütött, jócskán formán kívül teljesített a sajátos politikával rendelkező egyesületnél. A 21 éves center, aki bizonyára az Avs-ben jobbszélsőt fog játszani, nincs mit szépíteni, jó nagy hullámvölgyben van, csak reménykedni tudunk benne, hogy a környezetváltozás jó hatással lesz rá, és ki tudja hozni magából a legjobb tudását, hogy a hasznunkra tudjon vállni. Ha elkapná a ritmust, akkor rettentő gólérzékeny, technikás, hajtós típusú játékos tud lenni, néhány éve nagyon komoly tehetségnek számított a ligában, azóta kissé megállt, sőt, visszaesett a fejlődése. Mégis kedvező előjel lehet, hogy bemutatkozó mérkőzésén, ma hajnalban a Ducks ellen nagyon jól megértette magát Duchene társaságában, és egy pazar gólt is vágott. Idén 850 ezer dollárt keres, a nyáron korlátozott szabadügynökké válik, bizonyára szerény formája miatt még egész kedvező áron is megállapodhatunk vele.

A nála két évvel idősebb Portert 2004-ben a draft 4. körében választotta ki a Yotes. Ezt követően négy évet töltött el a University of Michigan egyetemi csapatnál, ahol utolsó évében 43 meccsen 63 pontot (33+30) szórt, ezzel 2008-ban a legjobb egyetemi hokisnak járó Hobey Baker-díjat is elhódította. 2008 őszén szerződődött a profik táborába, s 34 meccsen négy pontot szerzett az NHL-ben, míg az AHL-ben masszív pont/meccs körüli teljesítményre volt képes. Az idei szezon nagy részét szintén a San Antonio Rampage csapatánál töltötte, s 52 mérkőzés alatt 40 pontot (15+25) szorgoskodott össze, közben négy meccs erejéig a Coyotes-ban is feltűnt. Megszerzését követően azonnal leirányítottuk őt a Lake Erie Monsters-hez, és mivel az AHL-ben elég stabil játékosnak számít, így biztosan erősítést jelenthet a farmbajnokságban rájátszásért küzdő együttesünknek, viszont többen is megelőzik őt a rangsorban, így egyhamar nem várható, hogy az Avalanche-be is be fog férni.

- Megszereztük a veterán Stephane Yelle-t és a fiatal Harrison Reed-et a prospect Cedric McNicoll-ért és egy hatodik körös választási lehetőségért cserébe.

A 35 esztendős rutinos Yelle annak idején a Colorado-ban kezdte NHL-pályafutását, hiszen 1995-től 2002-ig a denveri csapatot erősítette, vagyis tagja volt mindkét Stanley Kupa-győztes együttesünknek. Ezalatt összesen több, mint 500 mérkőzésen lépett pályára az Avs-ben, s általában a harmadik-negyedik sorban harcolva tette a dolgát, miközben 143 pontot szedett össze. 2002 őszén a Drury-cserében továbbítottuk őt a Flames-hez, ahol 2008-ig szorgalmasan küzdött. A tavalyi szezont már a Bostonnál töltötte, idénre pedig a Carolina-hoz szerződött. A 2009/10-es idény eddigi szakaszában 59 találkozón hét pontot kapart össze, rutinja, vezetőszerepe és elkötelezettsége hasznos lehet a fiatalokból álló csapatunk számára. A veterán harcos idén, szerződése utolsó évében 550 ezer dolláros fizetéssel bír. Talán egy-két évvel ezelőtt nagyobb erősítésnek számított volna a megszerzése, mostanra már bizony igencsak kiégett, de a harmatos Carolina-ból való távozás, s még inkább a régi-új környezetbe való visszatérés még könnyen feldobhatja őt, és a negyedik sorunkban a többi csupaszív hajtós játékosunk társaságában simán elkaphatja a ritmust. Vélhetően élvezni fogja a játékot a csikócsapatban, olyan régi játszótársakkal együtt, mint Foote vagy Hejduk.

"Stephane veterán vezetőszerepet hoz a csapatunknak, aki egy igazi ismerős arca a klubnak, főleg emberhátrányban és az alsóbb sorokba jelenthet komoly erősítést" - említette GM Sherman.

A mellette érkező, mindössze 22. életévében járó Reed-et a 2006-os draft 3. körében választotta ki a Carolina. A jobbszélső három teljes szezont húzott le az OHL-ben, s 204 mérkőzése folyamán 178 pontot termelt együttesen a Sarnia Springs és a Guelph Storm csapataiban játszva, de kétségtelenül korábbi állomáshelyén jobban muzsikált, a draftolását követő szezonban például 81 pontos (29+52) szezont rittyentett a Springs játékosaként. A tavalyi idény folyamán került fel az AHL-be, s az Albany csapatában 70 meccsen 9 pontra futotta erejéből, közben az ECHL-ben is feltűnt. Az idei szezonban ugyancsak játszott már az ECHL-ben is, miközben AHL-szinten hat pontot számlál 45 találkozót követően. A statisztikái nem árulkodnak túl fényes jövőről, őszintén szólva azon is meglepődnék, ha meg tudna ragadni a Monsters keretében, mert az alsóbb sorokban is igen kemény harc dúl a pozíciókért, és az új fiút könnyen kiszoríthatják onnan.

A távozó McNicollt tavaly tavasszal szerződtettük szabadügynökként, miután a QMJHL-es Shawinigan együttesében parádésan játszott, s összesítve négy év alatt 248 meccsen 263 pontot szerzett, utolsó évében a 100 pontos határt is átlépte. Ősszel került fel nálunk a profikhoz, a Lake Erie Monsters-ben nehezen kezdett, és végülis 13 pontnál (5+8) járt 45 meccs után, de elég magasnak tűnt számára az AHL-bajnokság szintje. Mivel jónéhány center van előtte a rangsorban, ezért abszolút bevállalhatónak tűnik az elcserélése, nehezen küzdhette volna magát előrébb, amint láttuk a jókora sérüléshullámaink esetén is másik 3-5 csatár került fel helyette az Avs-be, a Hurricanes színeiben nyilván szebb jövő állhat előtte.

Összességében: Kijelenthető, hogy elég rizikós húzást vállaltunk be Wolski Muellerre váltásával. A lengyel származású balszélső az elmúlt 20-25 meccsen igencsak indiszponáltan játszott, nem találta a helyét, ám mintha Mueller stílusa jobban illene Duchene játékához, a két technikás fiatal szemlátomást remekül megértette egymást a Ducks elleni találkozó teljes hosszában, ami mindenképpen bizakodásra adhat okot a jövőt illetően. Viszont Wolski távozásával az eddigi egyenlőtlenség még inkább felborult a támadósorokban, és most már a bal széleken lényegesen gyengébbek vagyunk, mint centerben vagy a jobb oldalon. Jobb megoldás szűkében vélhetően ezentúl is Galiardi, valamint a remélhetőleg minél előbb reaktiválandó Hejduk játszhat LW-t, de jövőre mindenképpen el fog kellni az erősítés ezen a poszton. Portert egyelőre kevésbé ismerjük, az NHL-ben még nem bizonyított, de a LEM-ben hasznos lehet, jövőre pedig akár a nagycsapat közelébe is kerülhet, ha jó formát kap el, és bizonyít a csapatnak az offszezonbeli edzőtáborok során. Yelle az amúgyis keményen harcoló negyedik sorunkat, és az emberhátrányos védekezésünket pörgetheti fel még jobban, akiknek harcias játéka könnyen tűzelheti fel a gólszerző sorainkat is, raádásul igazi familiáris arcként, valamint az egyik legidősebb csatárunként még komoly vezetőszerepet is várhatunk tőle. Érte McNicoll ilyen körülmények között simán feláldozható volt, miközben sem Reed, sem pedig a hatodik körös draftjog nem bír különösebben nagy értékkel.

A sors legfurcsább fintora, hogy péntek hajnalban a Colorado éppen a Phoenix otthonában látogat, vagyis Wolski első Coyotes-mérkőzésén rögtön ellenünk lesz kénytelen pályára lépni, miközben Mueller is nagyon gyorsan viszontláthatja korábbi csapattársait.