Az elmúlt hétvégén a hazai közönség elé visszatérő Colorado Rapids gárdája ismét egy nagyon magabiztos, 3-0-s győzelmet aratott a Dick's Sporting Goods Park-ban. A sorozatbeli harmadik háromgólos itthoni diadalmenetünk szenvedő alanya ezúttal a New England Revolution együttese volt.


A szombat esti mérkőzésre visszatért a csapatba néhány hét kihagyás után a középhátvéd Wynne, s vele párhuzamosan vált ki a térdproblémákkal küzdő Baudet. A további összeállításunkban csak annyi változás történt, hogy a csereüzletben távozó Ballouchy helyett az új szerzemény Mullan bemutatkozhatott a jobb szélen játszva. Vagyis a Rapids a következő összeállításban várta a kezdő sípszót: Pickens - Kimura, Moor, Wynne, Wallace - Mullan, Larentowicz, Mastroeni, Smith - Casey, Cummings. Az ötödik perc végeztével a házigazdák máris megszerezték a vezetést, miután a bal oldalon Smith pompásan indította a védő mögé beinduló Omar Cummings-t, a bombaformában lévő jamaikai támadó pedig könnyedén helyezett jobbal a hosszú sarokba. Továbbra is támadásban maradtunk, és néhányszor igencsak megkevertük a bostoniak védelmét, majd a legnagyobb helyzetünkre éppen a félidő közepén került sor, amikor Casey a tizenhatoson kívülről egy jól eltált lövéssel a kapufára tüzelt. Nem kellett sokat várnunk azonban rá, hogy megszülessen a megnyugtató második találatunk, a 35. minutumban ugyanis nagyszerű gurigázást követően Cummings hozta kihagyhatatlan helyzetbe Conor Casey-t, melyből az erőcsatár közelről kissé kisodródva, de ballal magabiztosan lőtt a rövid sarokba. A Revolution meglehetősen bizonytalanul játszott, az első félidőben az is ritkaságszámba ment, hogy egyáltalán a felezővonalat átlépjék, nem hogy Pickens kapujáig eljussanak, míg a Rapids a határozott támadójátékának köszönhetően különösebben komoly megerőltetés nélkül is 2-0-s előnyt kovácsolt össze magának a szünetre.
A második félidőben sem sokat változott a játék képe, az ellenfél talán lélekben már feladta, a mieinknek pedig már nem volt sürgős menniük előre, de természetesen jobbára így is a vendég térfelén pattogott a labda, bár gólhelyzetbe már jóval ritkábban tudtunk - vagy inkább akartunk - kerülni. Egy óra játékidő után lehoztuk Mullant, a helyén pedig a másik friss csereüzletben megszerzett Kandji debütálhatott a denveriek szerelésében. Kisvártatva éppen a friss erő Kandji labdájából húzott el Cummings a jobb szélen, középre lőtt passzát Casey estében kapásból vágta kapura, de a vendégek portása egy látványos bravúrral hárította a nem különben szépségdíjas próbálkozásunkat. Az utolsó húsz percen belülre érve újabb cserékre szántuk el magunkat, levittük mindkét kezdőcsatárunkat, így Casey és Cummings helyét az utóbbi időben sokat mellőzött Amarikwa, valamint a középpályás Thompson foglalhatták el. A 80. minutum során Thompson lekészített labdájából Larentowicz küldött rá jó 25 méterről egy életerős lövést, de a kapus ismét a helyén volt. Nem elégedtünk meg azonban ennyivel, és pár perccel később Kandji remek indításából Wells Thompson törhetett előre, aki néhány cselt követően beállította a 3-0-s végeredményt. Az egykori Revs-játékos a találata után megmutatta a pólóját a volt csapattársainak, a mez levételéért pedig sárgalapos figyelmeztetésben részesült. Különösebb változás már nem történt a hajrában, az újabb sikerrel a Rapids immár négy meccses hazai győzelmi sorozatban van, mialatt még csak gólt sem kaptunk.

Videóösszefoglaló a mérkőzésről:



Gary Smith vezetőedző véleménye:
"Azt hiszem, a mai mérkőzés után nem sok kritikát tudok megfogalmazni a játékosaim felé, egyszerű példamutató volt, ahogyan a teljes 90 percet végig dolgozták. A jó támadójátékunknak köszönhettük az újabb kiváló hazai eredményt. Általában ha elöl sok helyzetünk van, és értékesíteni tudunk belőlük néhányat, az önbizalmat ad a hátvédeinknek is, ezáltal az egész csapat szinte kizökkenthetetlen ritmusban tud játszani, ilyenkor pedig nagyon erősek vagyunk. Nagyjából már az első 20-30 percben megmutattuk, hogy mire számíthat az ellenfél, és viszonylag hamar el is döntöttük a három pont sorsát. Nagyon elégedett voltam a két új játékosunk debütálásával, Mullan különösen az első félidőben nagyszerűen teljesített, remek labdákat adott, és keményen küzdött a középpályán, bemutatkozó mérkőzésnek tökéletes volt tőle. Kandji játékától pedig egyre izgatottabb vagyok, a hajrában nagyon élt, abszolút színt tudott vinni a mérkőzés befejezésébe, több helyzetet is kidolgozott, bizakodó vagyok vele kapcsolatban a továbbiakra nézve. A következő fordulóban szeretnénk végre idegenben is elérni egy jó eredményt, a Salt Lake ellen különösen nehéz mérkőzésünk lesz, de komoly célokkal utazunk el hozzájuk."


- A csapat sorozatban immár a negyedik hazai mérkőzését nyerte meg kapott gól nélkül, közben három döntetlen mellett hat alkalommal értünk el győzelmet a május 5-i utolsó denveri vereségünk óta, vagyis a DSG-ben a csapat immár kilenc mérkőzés óta nem talált legyőzőre.

- A gólzsák Conor Casey a New England ellen szerezte pályafutása 39. találatát a Rapids-ben, ezzel a klub történetének mindenkori házi góllövőlistájának élén beérte az eddigi csúcstartó Paul Bravo-t. A 2007 óta a csapatot erősítő támadó a következőket mondotta ennek kapcsán: "Nagyszerű elismerésnek tartom, hiszen korábban több nagyszerű játékos erősítette a csapatot, mint mondjuk Bravo, Cunningham vagy Spencer, most mégis beértem őket, pedig még csak négy éve vagyok itt, és további szép esztendőket szeretnék még eltölteni Denverben."

- A két kezdőcsatárunk Omar Cummings és Conor Casey változatlanul fej-fej mellett halad a gólok terén 2010-ben, mindketten szombaton szerezték meg ugyanis a tizedik találatukat az évben, ezzel már csupán négy góllal vannak lemaradva a liga góllövőlistáját vezető Galaxy-s Buddle mögött. A denveri álomduót megelőzi még a 12 gólos Angel (New York), illetve a 11-11 találattal álló De Rosario (Toronto) és Le Toux (Philadelphia), de kétségtelenül a hajrába fordulva nekik is van még esélyük az Aranycipő elhódítására.

- A következő fordulóban a Real Salt Lake ellen lépünk pályára, mely egyben az idei Rocky Mountain Cup párharc első mérkőzése is lesz. Mint ismeretes az MLS-ben az egymáshoz közeli rivalizálással bíró csapatok egy-egy külön kupáért harcolnak, melynek sorsa az alapszakasz alatti két egymás elleni mérkőzés fényében dőlhet el. Az eddigi öt Kupából hármat a Salt Lake nyert meg, a mieink hiába bírnak jobb egymás elleni mutatóval 9-6-3 arányban, 2005 és 2006 kivételével valamennyiszer a RSL örülhetett az összetett sikernek, de talán idén eljön a mi időnk.

Az MLS Nyugati Főcsoportjának állása (W-L-T):

1. Los Angeles Galaxy 15-5-5, 50 pont (25 meccs)
2. Real Salt Lake 13-4-8, 47 pont (25 meccs)
3. FC Dallas 10-2-13, 43 pont (25 meccs)
4. Colorado Rapids 10-7-7, 37 pont (24 meccs)
5. Seattle Sounders 10-9-6, 36 pont (25 meccs)
6. San Jose Earthquakes 10-7-6, 36 pont (23 meccs)
7. Chivas USA 7-13-4, 25 pont (24 meccs)
8. Houston Dynamo 6-14-5, 23 pont (25 meccs)

Jelenleg a negyedik helyen tanyázunk, szoros csatában az üldöző Seattle és San Jose csapataival, ugyanakkor az utolsó nem rájátszáshelyen álló együtteshez képest még mindig megnyugtató az előnyünk. Ezután tehát a címvédő Real Salt Lake lesz az ellenfelünk, akik ellen az idegenbeli mérkőzésünk magyar idő szerint vasárnapra virradóra, hajnali 4:00-tól kezdődik Utah-ban.