A péntek délelőtti sajtótájékoztatóján a Colorado Avalanche veterán csapatkapitánya, Adam Foote bejelentette, hogy az idény végeztével vissza fog vonulni, és húsz esztendő profi jégkorongozást követően szögre akasztja a korcsolyáját. A karrierje túlnyomó részét a denveri csapatnál, és annak jogelődjénél töltő kőkemény bekk reményei szerint az Edmonton Oilers elleni vasárnapi szezonzáró mérkőzésen, még egyszer utoljára pályára léphet, ahol egy klasszikus értelemben vett búcsúszereplést tudhat le, és nyíltan elköszönhet a hazai közönségtől.





















A 39 éves klasszis az idei szezon jelentős részében különféle sérülésektől volt korlátozva, és csupán 46 találkozón volt alkalma pályára lépni, jelenleg is éppen egy bokasérüléssel bajlódik, melyet még három héttel ezelőtt szedett össze egy lövésblokkolás következtében. Foote a sajtótájékoztatón megemlítette, hogy visszavonulását leginkább a fizikai állapotának megromlása sürgette meg, az ősszel még nem úgy kezdte el a 2010/11-es szezont, hogy ez lesz az utolsó éve a ligában, de aztán ahogy haladtunk előre, és egyre többször esett ki hosszabb-rövidebb időre különböző egészségügyi problémákkal, úgy egyre inkább felerősödött benne a befejezés gondolata, melyről még február végén tájékoztatta a klub vezetését.

"Ahogy minden kanadai kis srác gyermekkori álma, az én célom is az volt, hogy játsszak egy meccset az NHL-ben. Most, húsz év után, több mint 1000 NHL-mérkőzéssel a hátam mögött, szerencsésnek érezhetem magam, hogy ilyen sokáig részese lehettem az aktív sportnak" - kezdte mondandóját leköszönő hokis.

"Úgy gondolom, hogy két mérkőzéssel az alapszakasz vége előtt, itt az ideje, hogy mindenkivel tudassam az elhatározásomat, mely szerint visszavonulok a jégkorongozástól. Köszönöm a klubnak, hogy megadták nekem a lehetőséget, hogy a legelegánsabb módon köszönhetek le, és bízom benne, hogy még vasárnap lehet egy utolsó mérkőzésem a pályafutásom során" - mondta Foote, majd köszönetét fejezte ki karrierje összes edzőjének, az Avalanche mindenkori vezetőségének és tréneri stábjának, végezetül pedig el-elérzékenyülve beszélt az egykori játékostársakról, és az általa mindig imádott denveri szurkolókról.

Az 1989-es draft második körének első kiválasztottja az Avalanche-jogelőd, Quebec Nordiques által, tagja volt a denveri egyesület mindkét Stanley Kupa-győztes csapatának. Ráadásul az 1996-os és a 2001-es bajnoki címből is oroszlánrészt vállalt a mindig határozott, kőkemény védőmunkájával, és példaértékű vezetőképességeivel. Foote a '90-es évek egyik meghatározó hátvédje volt, ugyan sohasem a pontszerző képességeiről volt híres, mindent elsöprő fizikai fellépésével teljesen új stílust honosított meg az NHL-ben, az ellenfél csatárai rettegtek tőle, senki sem szeretett ellene játszani. Karrierje csúcsidőszakában számtalan feledhetetlen ütközést hajtott végre, s a legnagyobb riválisokkal megannyi ádáz csatát vívott meg.

Foote a draftolásától kezdve 2004-ig, majd 2008-tól mostanáig erősítette a csapatunkat, ezalatt 966 alapszakasz-, és további 170 playoff-mérkőzésen lépett pályára a Nords/Avs színeiben, mindkét számadat a legtöbbnek számít a klub védői között, és a csapat mindenkori történetében egyedül a legendás Joe Sakic lépett pályára nála több mérkőzésen. A klub valaha volt második legeredményesebb hátvédjeként vonulhat vissza, 966 fellépése alatt 259 pontot (56 gól és 203 assziszt) szorgoskodott össze, de a mostani éllovas, John-Michael Liles csak a közelmúltban előzte őt meg. Emellett az összesített +129-es plusz/mínusz statisztikája a közelmúltban visszavonult Peter Forsberg mögött a legjobb plusz/mínusz mutató az Avalanche-nél. A lockout-ot követő első szezont megelőzően a Columbus Blue Jackets gárdájához írt alá, ahol 2005 és 2008 között csapatkapitány volt, majd a '08-as deadline napján a denveri klub egy első körös draftjogot adott érte az ohio-iaknak a klasszisunk reaktiválásáért cserébe. Bizonyára sokak számára örök emlék marad Foote-tal kapcsolatban, hogy a trade megtörténte napján a hátvéd azonnal magánrepülőre szállt, hogy még az aznap esti calgary-i mérkőzésen pályára tudjon lépni régi-új csapatában, és végül a második harmad alatt érkezett meg a helyszínre, és a villámgyors átöltözést követően a meccs kellős közepén kifutott a többiekhez a kispadra, és elképesztő lelkesedéssel hajtotta végig a találkozó hátralévő részét. Újkori coloradói történetének első idényében valósággal megfiatalodott az addig sokak által már kiégettnek tartott hátvéd, és 2008 nyarán újabb két éves szerződést kötött a csapatunkkal, amely az idei évad végeztével jár le. Közben Sakic visszavonulása után, 2009. szeptember 11-én rangidősként megkapta a csapatkapitányi posztot, mellyel az Avalanche történetének valaha volt második kapitánya lett, egyben a quebec-i időket is beleszámítva harminc esztendő alatt is mindössze a kilencedik büszke tulajdonosa lehetett a C betűnek.

A torontói származású sportoló az NHL-es sikerei mellett a kanadai nemzeti csapat színeiben is számtalan alkalommal léphetett pályára. Részt vett zsinórban három Olimpián 1998 és 2006 között, melyek közül a 2002-es Salt Lake city-i viadalon aranyérmesek lettek, míg a 2004-es Világ Kupán is tagja volt a győztes Kanada válogatottjának, és a torna All-Star csapatába is besorolást nyert.



Az egykori csapattárs és jó barát, az Avalanche korábbi kapitánya, Joe Sakic a következőket nyilatkozta Foote visszavonulása kapcsán: "Szerencsés voltam, hogy pályafutásom nagy részében egy csapatban játszhattam vele. Adam nagyszerű vezér és kiváló csapattárs volt, mindig is megtiszteltetésnek éreztem, hogy vele egy csapatban lehetek. Külön öröm volt, hogy három Olimpián is ott lehettünk együtt a kanadai válogatottban, ami mindkettőnk számára különleges élmény volt. Adam a klub történetének emblematikus figurájaként vonul vissza, rengeteget tett a csapatért sok-sok éven át, imádott ezért a klubért játszani, és nagyon büszke vagyok rá, hogy csapattársa lehettem."

A megfiatalított Avs zászlóvivője, a másodéves Matt Duchene is elismerően beszélt példaképéről, egyben lakótársáról: "Egyértelműen azon három-négy játékos közé tartozott, akik a legnagyobb hatást gyakorolták rám gyermekkoromban. Sajnálom, hogy most búcsúzik tőlünk, de nagyszerű érzés volt együtt játszani vele, és úgy vélem, hogy minden egyes játékosunk a csapatban tudott valami hasznosat tanulni tőle."

Az már korábban eldőlt, hogy a leköszönő 52-esünk a következő szezontól az U13-as Colorado Thunderbirds kölyökcsapatát fogja trenírozni, vagyis Sakic-hez hasonlóan ő is marad a sportág vérkeringésében, még ha egyelőre nem is a legjobbak között. Arról jelenleg nem szeretett volna nyilatkozni, hogy milyen tervei vannak a távlati jövőre nézve, de alighanem könnyen elképzelhető, hogy néhány éven belül valamilyen poszton munkát vállalhat az Avalanche stábjában.

Kevesebb, mint két éven belül Foote személyében immár a harmadik legendás coloradói hokiklasszis vonul vissza Sakic és Forsberg után. Egyúttal távozásával az 1996-os, első coloradói majorsport bajnoki címet elérő csapat utolsó tagja is elköszön a klubtól, és őt követően már több Nordiques-os múlttal rendelkező játékos sem lesz az aktív keretben, míg a 2001-es Stanley Kupa-nyertes együttesünkből egyedül Milan Hejduk marad hírmondónak, akinek a nyáron lejár a mostani szerződése.

Ez a sportvilág rendje, idővel a klasszisok elbúcsúznak, senki sem játszhat örökké, és az Avalanche-nél a közelmúltban jöttek el ezek a büszke, ám annál szívszorítóbb pillanatok, amikor egymás után sorban kell elköszönnünk az egykori kedvenceinktől aktív pályafutásuk befejezésével, akiket remélhetőleg majd edzőként vagy menedzserként a közeljövőben viszont láthatunk a klub élén. Távozásával az elmúlt évtized sikercsapata végképp leköszönt, és a generációváltással eljött a mostani fiatal játékosaink ideje, hogy Foote-ékhoz hasonló karriert befutva, nagy sikereket érjenek el az elkövetkezendő esztendők során, a példaképek adottak, reméljük a srácok képesek lesznek újra felvirágoztatnia a klubot.

Ne feledjük azonban, hogy minden bizonnyal vasárnap még lesz egy utolsó lehetőségünk, hogy Foote-ot láthatjuk játszani az Edmonton Oilers elleni találkozón, melyen utoljára léphet jégre a profik között, hogy elbúcsúzzon a szeretett csapatától és a hűséges szurkolóitól. Foote várható búcsúmeccse magyar idő szerint vasárnap este, 21 órától veszi kezdetét a Pepsi Centerben.