Immár hatodik alkalommal jelentkezünk hétfőn a Denver Nuggets lockout ideje alatt Európában játszó három játékosának szereplését, mindennapjait követő sorozatunkkal. A méltán népszerű, "Hódítók Európában" teleregény ezúttal is eseménydús játékhétről számolhat be a kosárlabdázás iránt érdeklődő olvasóinknak.






















A két héttel ezelőtti lazsálás és jólét után felpörögtek az események Timofey Mozgov életében, és az orosz fővárosi csapat, a BC Khimki a múlt héten két mérkőzést is lejátszott a hazai pontvadászatban. A tavalyi döntős két győzelemmel rajtolt a PBL-ben, hétfő délutáni ellenfele az évadbeli első fellépésére készülő Spartak Saint Petersburg volt a moszkvai Basketball Center-ben. Hazai környezetben a Khimki tűnt esélyesnek, ehhez képest eleinte rendre a vendégek álltak jobban, és a szorosabb első negyed után a másodikban jobban el tudtak lépni, így a nagyszünet idejére 42-35-ös előnybe kerültek. A második felidőben szép lassan felzárkózott a kék-sárga együttes, Mozgov különösen ez időtájt kezdte rémuralma alá vonni a pálya mindkét végén a festéket, és leginkább a center dominanciáját kihasználva szűkült a különbség, de az utolsó játékrész előtt még mindig a Spartak ment néhány egységgel. A Khimki hiába igyekezett óriási lendülettel, a szívósan küzdő vendégek foggal-körömmel ragaszkodtak a vezetéshez, és egészen az utolsó pillanatokig őrizték az egy-két pontos fórt. Az utolsó percben is a Spartak vezetett, majd előbb a vendégek, aztán a hazaiak is kettőből csak egy büntetőt értékesítettek, a legvégén pedig kimaradt a vörösök távoli hárompontos kísérlete, így 66-66-os döntetlennel zárult a rendes játékidő. A hosszabbítás alatt megint az idegenben játszó együttes jutott vezetéshez, két perccel a befejezés előtt már 6 pont volt a fór, azonban az első OT végén a Monya triplájával egyenlített a Khimki, mellyel 74-74-re végeztek a felek az öt perc után, másodszor is szinte a sírból hozták vissza a meccset Mozzy-ék. A második ráadásban már semmit sem bíztak a véletlenre a vendéglátók, rögtön magukhoz ragadták az előnyt, és a legvégsőkig megőrizve, 87-81-es sikert arattak egy rendkívül küzdelmes mérkőzésen. Mozgov végig hatalmasat játszott és kulcsfigurája volt a nyögvenyelős győzelmet arató csapatának, több mint 35 perces pályára lépése alatt 23 pontot és 8 lepattanót szorgoskodott össze, a mezőnyből 8/11-es, a vonalról 7/11-es dobóhatékonysággal célzott, az 5 támadó lepattanó mellett még két blokkolást is bemutatott.

Ezt követően szombaton egy újabb orosz bajnoki fellépés várt a csapatra, méghozzá a mezőny második feléhez tartozó Triumph Lyubertsy otthonában. A Khimki hamar érvényre juttatta a papírformát, az első negyed után 7, a második után már 19 ponttal álltak jobban a szerényebb képességű ellenfélnél. A hátralévő idő gyakorlatilag csupán formalitás volt, a szünet után a Triumph egész szépen belelendült, és a kék-sárgák is némi teret adtak nekik az érvényesüléshez, így faragni tudtak a különbségből. Természetesen a magabiztos Khimki-siker nem forgott veszélyben, és a záró játékrészben még egyszer megmutatták a hazaiaknak, hogy ki az úr a háznál, és a végére 93-72-es különbséggel diadalmaskodtak. Mozgov ismét csapata legjobbja volt, ezúttal 20 pontot rittyentett, 12 kísérletből 8-at bevágott akcióból, ezen kívül még 9 lepattanót is bevállalt, vagyis egyetlen darabra volt a dupladuplától. A center az egész meccsen domináns teljesítményt nyújtott, a PBL mezőnyében a palánk alatti területeket folyamatosan irányítása alá tudja vonni, a jövőben arra kéne törekednie, hogy ne csak a kisebb csapatok ellen legyen képes ennyire meggyőző játékra, hanem a rangadókon is kulcsfiguraként szolgálhasson. Az újabb győzelem egyúttal azt jelentette, hogy a csapat 4-0-s mutatóval továbbra is vezeti az orosz bajnokságot.

A Khimki az előttünk álló héten kezdi meg a menetelést a második legrangosabb kontinenstornán, az EuroCup csoportkörében, ahol a keddi első fordulóban a francia Cholet Basket lesz az ellenfél idegenben. Aztán szombaton a csapat visszatér a VTB United League vadászmezejére, és a címvédő a kazah Astana Tigers-t fogadja.

Ty Lawson a litván Zalgiris Kaunas színeiben ugyancsak a hétfői napon nyitotta a játékhetet, amikor csapata Lettországban, a VEF Riga otthonában léphetett pályára a VTB United League csoportkörében. A csapat 2-2-es mérleggel a tarsolyában készült az ötödik összecsapásra a sorozatban, míg a lett bajnok egy győzelemmel és két vereséggel rendelkezett az egymás elleni ütközet előtt. Az elején meglepetésre a vendéglátók bizonyultak összeszedettebbnek, a gyors játék adok-kapokjából a lettek jöttek ki jobban és a nyitó tíz perc leforgása alatt öt pont előnyre tettek szert. A második negyedben még több pont esett, azonban az egyre inkább játékba lendülő Zalgiris ki tudott egyenlíteni, és a szünetre éppen fej-fej mellett, 41-41-es döntetlenre álltak a csapatok. A folytatásban is hasonló mederben haladt tovább a találkozó, a litvánok mindig egy lépéssel a VEF előtt jártak, azonban tényleg csak egyetlen lépéssel, mert néhány ponttal nagyobb különbséggel képtelenek voltak leszakítani a hazaiakat. A befejező játékrészt megelőzően mindössze három pontos volt Lawson-ék fórja, így egyáltalán nem lehettek biztosak a dolgukban. Sőt, alig pár perc telt el a negyedik negyedből, és a lett csapat máris megfordította a mérkőzés állását, azzal a lendülettel tovább haladva pedig egy-két támadás alatt máris még tovább növelték a különbséget, a vendégek már csak 5-10 pontos lemaradásnál ocsúdtak fel. A hajrában a Zalgiris hiába erőlködött, a rendkívül felbátorodott lettek nem hibáztak büntetőből, és a végső dudaszó pillanatáig megőrizték a megnyugtató vezetést, végül 88-79 arányban sokkolták Lawson-ékat. Meglepő vereség volt, hiszen a papíron magasabban jegyzett csapatok ellen a VEF-nek eddig nem sok esélye volt, ezúttal viszont a Zalgiris kissé fél vállról vette őket, a hanyagság pedig alaposan visszaütött. Nem várt vereséggel zárt a csapat, akik ezzel visszacsúsztak a kilenc tagú kvartett hatodik helyére. Ty azért továbbra is hozza az elmúlt hetekben meglelt magasabb szintű formát, bár ezúttal csak a padról kezdett, közel 24 percével többet töltött a pályán, mint a kezdő irányító Popovic. Ráadásul a Zalgiris legjobb pontszerzője lett 17 egységgel, melyből 7-et büntetőből szorgoskodott össze, a többit pedig két pontos dobásainak köszönhette, amelyek 5/8-as hatékonysággal sikeredtek. Mindemellett a mezőnyben kiosztott még két asszisztot, jegyzett három stealt, és három eladott labda is fűződött a nevéhez.

Csütörtökön kora este került sor a következő Euroliga-mérkőzésre, amelyen hazai környezetben a német Brose Baskets Bamberg együttesével néztek farkasszemet. A B-csoport két gyengébb képességű csapata közti meccsen szinte élet-halál kérdés volt a tét, bár még csak a tíz meccsből álló csoportkör negyedik fordulójában jártunk, a nyeretlen Zalgiris számára egy újabb vereség igenis akár végzetes lehetett volna, míg az 1-2-es németek nagy lépést tehettek volna a továbbjutást érő negyedik hely megszerzése felé egy litvániai sikerrel. Nagy sebességgel vette kezdetét az összecsapás, eleinte a Zalgiris volt előnyben, és a pontgazdag első negyed után 28-21-gyel álltak jobban. A továbbiakban a Brose egyre jobban vissza tudott kapaszkodni, többször egészen megközelítették a vezető Kaunas-t, és nem egyszer döntetlenre is visszajöttek. Azonban a félidőre mégis három pontos hazai vezetés mellett térhettek le a csapatok, mivel a második negyed végén a nagyszerű formában játszó Weems egy buzzer beater triplát süllyesztett el a németek gyűrűjében. A harmadik negyedben egy kicsit megcsúszott a mérkőzés, a szoros eredmény mellett inkább küzdelmes jelleget öltött az addig látványos találkozó, de a nagy csatából is a zöld-fehérek jöttek ki jobban, és befejező játékrész előtt már 7 pont volt a különbség a javukra. A hajrában a vendégek kevesek voltak, Weems kinti és Rakovic palánk alatti játékára nem találták az ellenszert, így csak tovább nőtt a differencia, és a Zalgiris 81-70-es sikert ért el, ezzel a csapat végre megszerezte az első sikerét az Euroligában három zakó után, nyílhatott a pezsgő, a bor, a vodka, és minden földi jó, amit csak el lehet képzelni Litvániában. Lawson-nak újra epizódszerep jutott, Popovic volt a kezdő irányító, aki a csapat egyik legjobbja lett, de a Nuggets légiósa 20 perc lehetőség alatt 8 pontot szedett össze két assziszt mellett, miközben 6 egységet büntetőből ért el, és megbízhatóan teljesített a rá kiosztott időben.

A soron következő játékhéten két idegenbeli mérkőzés vár a litván seregre, szerdán az Euroligában a KK Zagreb elleni összecsapáson, vasárnap pedig az UNICS Kazan elleni VTB-rangadón kéne helytállniuk, rendkívül fontos, és annál nehezebb meccsekről lesz szó.

Eközben "valahol messze délen", a nem is annyira hideg olasz télben, Danilo Gallinari és az EA7 Emporio Armani (Olimpia) Milano aktuális heti programjában két komoly összecsapás szerepelt, egy az Euroligában, egy pedig a nemzeti bajnokságban. Az Euroligában a rendkívül kiegyensúlyozott C-csoport két 1-2-es mérleggel álló csapata mérkőzött meg egymással, amikor Gallo-ék a Belgacom Spirou Charleroi-val csaptak össze házon kívül. A szorosnak ígérkező összecsapás esélyesei a spaghetti pusztító olaszok voltak, de abszolút nem becsülhették le a belga ellenfelet, mert egy újabb botlás érzékenyen érinthette volna őket. Ennek rendje és módja szerint mindössze néhány pontos különbség alakult ki a javukra az első negyedben, és a korai előny nem is ért sokat, mert a második játékrészben már jobbára a házigazdák irányították a mérkőzést. Számottevő vezetésre egyik csapat sem tudott szert tenni, a nagyszünet ideje alatt éppen a házigazdák lehettek elégedettebbek a minimális, 34-30-as fórjuk miatt. A folytatásban is többnyire a Spirou játékosainak kedve szerint alakultak a dolgok, továbbra is egy lépéssel az Olimpia előtt jártak, de képtelenek voltak eldönteni a találkozó sorsát. Aztán a negyedik negyedre végre összekapták magukat a vendégek, különösen a négy triplát elsüllyesztő Fotsis gyújtotta be a rakétákat, akinek vezérletével a hajrában sikerült a fordítás, a milánóiak tíz ponttal dobtak többet ellenfelüknél a záró játékrészben, ennek köszönhetően 81-76-os sikerrel zárták az estét. Gallinari szokás szerint a padról szállt be, de több mint 26 minutumot töltött el a parketten, pechjére éppen a posztján játszó Fotsis volt a meccs embere, ám a görög után ő volt a csapata legjobbja. A denveri kis csatár 17 pontot szerzett, a mezőnyből 4/5-ös hatékonysággal dobott, továbbá bevert egy triplát, és hat alkalommal a vonalról sem hibázott, így ismét húzóembere volt a sikert elérő együttesének.





















Vasárnap este aztán hatalmas rangadót rendeztek az olasz bajnokságban, ugyanis az Olimpia az ötszörös címvédő Montepaschi Siena gárdáját látta vendégül. Mindkét csapat négy győzelemmel és egy vereséggel várta az egymás elleni ütközetet, már csak ebből a szempontból is komoly tétje volt a mérkőzésnek, hogy melyik tud lépéselőnybe kerülni a másikkal szemben a két olasz óriásklub csatározásában. Ilyen ki-ki meccsre nem lehetett jósolni, hatalmas küzdelemre, és mindenképpen szoros találkozóra volt kilátás. Az első negyedben beigazolódott a nagy csata, egyik csapat sem igazán hagyta érvényesülni a másikat, és mindkét oldal gyenge dobóhatékonysággal nyitott, így egyik fél sem tudott ellépni a másiktól, mindössze 12-11-re vezettek a milánóiak az első tíz perc lezárásakor. Szép lassan beindult a mérkőzés, és elkezdtek egyre gyakrabban esni a kosarak, de a két gigász változatlanul fej-fej mellett haladt váltott vezetéssel és csak néhány pontos differenciával. A nagyszünet alatt a hazaiak két ponttal álltak jobban, többnyire ők vezettek, de a minimális különbségre nem lehetett jelentősen építeni. A továbbiakban sem történt változás, Gallinari egyre jobban belejött, de hiába kezdte értékesíteni a dobásait, így is csupán néhány pontos előnyt tudott magáénak a csapat, és az utolsó felvonás előtt például négy egységgel mentek. A negyedik negyed már Gallo-ék folyamatos vezetésével telt, a végjátékban nem egyszer 10 pont közelébe tolták a különbséget, a Montepaschi pedig a legnagyobb igyekezete ellenére sem tudott visszajönni a mérkőzésbe, így a rangadót az Olimpia nyerte 63-56 arányban. A rettentő fontos győzelemnek köszönhetően a csapat a táblázat élére ugrott, a Milano a mezőny egyetlen 5-1-es csapata, őket öt darab klub követi 4-2-es együtthatóval. A Siena legyőzése alkalmával Gallinari volt a legeredményesebb játékos 15 egységgel, 5/8-as hatékonysággal dobott a mezőnyből, végig hibátlan volt büntetőből, viszont egyik tripla kísérlete sem jött be, de összeszedett még 6 lepattanót és 2 asszisztot. Továbbra is igaz, hogy a nagy meccseken Gallo abszolút húzóembere tud lenni az Olimpia-nak, ez pedig még komoly sikereket is eredményezhet a jövőben.

Ezen a héten a csütörtöki játéknapon lesz esedékes a Partizan Beograd elleni fellépés az Euroligában, hétvégén viszont szabadnaposak lesznek a páratlan létszámú olasz bajnokságban, és hátradőlve nézhetik majd, ahogyan a riválisok komoly rangadók keretein belül nyúzzák egymást szombat-vasárnap.



















Európa meghódítása lépésről lépésre halad, két delikvensünk csapata is vezet hazája bajnokságában, és mindannyian igyekeznek megállni a helyüket a nemzetközi porondon. Egy hét múlva esedékes kiadásunkban a három vitéz szereplésének követése mellett bővebb pillantást vethettek majd az EuroCup mezőnyére, ahol rövidesen Mozgov tábornok vezeti csatába seregét.

Egy mindenkiért, mindenki Denverért! Maradjatok velünk, és folytassuk tovább együtt a portyázást az európai parketteken!