Kellemetlen fordulatot vett a Colorado State Rams futballistáinak mesésen rajtoló 2011-es szezonja, ugyanis az első négy forduló után még három győzelemmel vitézkedő csapat azóta ötből ötször veszített, és gyakorlatban már kénytelenek vagyunk lemondani a néhány héttel ezelőtt még reálisnak tűnő Bowl-szereplésről.




















Legutóbbi beszámolónk idején a CSU három győzelemmel rendelkezett, vagyis még három siker szükségeltetett a bónuszmérkőzéshez, ami akkor bőven elérhetőnek tűnt. Ennek érdekében október 1-jén a San Jose State ellen egyértelmű győzelmi elvárásokkal szálltunk harcba a Hughes Stadium-ben. A dolgok azonban mégsem úgy alakultak a pályán, ahogyan szerettük volna, a Spartans roppant elszántan harcolt, és rögtön az első akcióból előnyhöz jutottak, a vezetést pedig folyamatosan őrizgették. A félidőben például 24-14 arányban álltak jobban vendégek, a két Rams TD-t passzjátékkal hoztuk össze, melynek elkapója mindkét esetben a junior WR Lou Greenwood volt, aki hatalmas mérkőzést zárt, és a két TD-vel együtt hat elkapással összesen 149 yardot postázott. A harmadik negyed vége felé már kétszer 7 pont volt a lemaradásunk, de tudtunk válaszolni, és 11 perccel a vége előtt Thomas futott beérésével ki is egyenlítettünk. Ezt követően több eredménytelen akciót vezettek a csapatok, majd egy hosszú drive-ot TD-vel fejeztek be a vendégek, és már csak 54 másodpercünk maradt az egyenlítésre. Sajnos, ez nem sikerült, szép passzokkal haladtunk előre, de a félpályánál Thomas interception-t vétett, így 38-31-re elvesztettük az őrült hajszát, és érzékeny vereséget szenvedtünk. Pete Thomas karrierje egyik legjobb mérkőzését játszotta a passzolt yardok tekintetében, ám a 387 yardos teljesítménye közben hiába adott három TD-passzt, mert két pick is becsúszott neki, mindkettő kulcsfontosságú helyzetben, emellett még egy földi touchdown-t hajtott végre. Greenwood említett két pontszerzése mellett Coffman volt még eredményes, és egy közeli FG-t is bevertünk.

Egy szabadnapos hét után az aktuális országos ötödik kiemelt Boise State gárdáját láttuk vendégül, de a konferencia favoritja ellen nem sok sikerben reménykedhettünk. Ráadásul a csapat igencsak gyámoltalanul kezdte az összecsapást, így a szárnyaló Kellen Moore ellen sanszunk sem lehetett. A második negyedben 0-35-ös hátrány mellett tudtunk csak szépíteni, amikor egymás után két akciót is egy-egy wildcat play-ből megszerzett TD-vel zártunk le. Előbb a sophomore TE Crockett Gillmore intézett egy 27 yardos átadást a fullback Brown-hoz, majd a freshman WR Charles Lovett 20 yardos passzal játszotta meg Yemm-et az end zone-ban, ezzel furcsa módon a fiatal sportoló első egyetemi TD-jét nem elkapóként, hanem passzolóként regisztrálta. Itt minden puskaporunkat ellőttük, több pontot az egész meccsen nem is szereztünk, ehelyett a Broncos még tartogatott számunkra négy TD-t, vagyis 63-13-as zakót szabtak a Kosokra. Semmi beleszólásunk nem volt ebbe a mérkőzésbe, mindössze 231 yardot szereztünk az ellenfél 742-jével szemben, harmadszor kaptunk ki az MWC-ben.

A következő játékhéten mindenképpen javítani kívántunk a nem verhetetlen UTEP otthonában. Ennek ellenére ismét gyengén kezdtünk, az első játékrészben kapott két 14 pontot követően csak futottunk az eredmény után, és bár többször is közelebb zárkóztunk, a végén mi húztuk a rövidebbet 31-17 arányban. Charles Lovett újra sajátos módon vállalt főszerepet, a freshman wide receiver időnként a secondary-ben is fellépett, az egyik ilyen alkalommal a második negyedben egy 45 yardos interception return TD-t vitt véghez. A támadójátékunk végig gyengélkedett, az egyetlen offensive TD-t a futó Chris Nwoke érte el egy 24 yardos vágtával, 93 yardon tartották 4.0-s átlaggal, miközben Thomas passzai mindössze 162 yardot eredményeztek TD nélkül. Újabb hozhatónak tűnő meccset buktunk el, ezzel egyre messzebb kerültünk a remélt Bowl-szerepléstől, és a Miners elleni vereséget követően először kerültünk negatív tartományba a szezonban az akkori 3-4-es mutatónkkal.

Ezt követően újabb idegenbeli mérkőzést játszottunk, és a közvetlen rivális UNLV elleni találkozón szerettük volna megfékezni a vereségsorozatot, hiszen az ellenfelünk gyengébb mutatóval rendelkezett nálunk. Az életben maradás érdekében győznünk kellett volna, de hamar meglepően kiélezett és küzdelmes mérkőzésbe csöppentünk bele. Először a hazaiak szerezték meg a vezetést egy 43 yardos mezőnygóllal, melyre a sophomore LB Shaquil Barrett pick six-ével reagáltunk, aki egy 52 yardos visszahordás után emelhette magasba a karjait a végzónában. Nem sokáig tartott a Rams boldogsága, a soron következő kickoff-ból ugyanis a Rebels hajtott végre egy visszahordott TD-t, így a fordulatos első negyed után 10-7-re ők vezettek. A második felvonásban a végzős rúgójátékos Chad VanderMolen 40-ről és 23-ról is hibátlanul célzott, a két sikeres mezőnygóllal átvettük a vezetést. Utóbbi után alig két perce maradt a Rebels-nek a szünet előtt, mégis TD-vel fejezték be az akciót, így 17-13-ra továbbra is a hazaiak vezettek. Ezt követően az első támadást egy közeli passzjátékkal fejeztük be, a TD-t Gillmore kapta el, azonban az előnyt megint nem őriztük sokáig, mert a következő pontszerzést a hazai gárda hajtotta végre, akik a harmadik negyed befejezésekor is előttünk álltak. Sőt, a záró játékrész kezdetén újabb TD-t csináltak meg, így az addigi legnagyobb különbséggel, 31-20-ra vezettek 11:35-tel a vége előtt. Természetesen nem hagytuk annyiban, és rövidesen Thomas maga robogott be a pontszerző területre 12 yardos távolságból, amely után a sikeres kétpontosnak köszönhetően 28-31-re kapaszkodtunk vissza. Ezt követően kezdődött csak az igazi őrület, a következő drive első játékában Nwoke fumble-t csinált a saját 21 yardos vonalunknál, de megfogtuk egy FG-ra a Rebels-t, sőt, blokkoltuk a kísérletet és a 61 yardot érő visszahordásból majdnem rögtön TD-t értünk el. Az offense jött a pályára és a 23 próbálkozásból 156 yardot repesztő Chris Nwoke 4 yardos TD-jével átvettük a vezetést, amikor már csupán négy minutum volt hátra. Ez még mindig nem jelentette, hogy révbe értünk volna, az UNLV soros támadása touchdown-nal fejeződött be, így három ponttal újra átvették a vezetést. 1:16 percünk maradt arra, hogy legalább egy mezőnygóllal hosszabbítást harcoljunk ki, neki is indultunk nagy lelkesen, de a hazaiak 28-as vonalánál Thomas passzát lehalászták a védők, távoli mezőnygól távolságban adtuk vissza a labdát az ellenfélnek, akik többször már nem engedték ki a kezükből a meccset, és megtartották a 38-35-ös végeredményt. Az újabb pofon végleg azt jelentette, hogy le kell mondanunk a hat győzelmes álmainkról.


















A meccs után szokatlan módon két játékhéten keresztül bye week-en volt a csapat, utoljára november 12-én léphettünk pályára a San Diego State elleni hazai konferencia-rangadón. Az Aztecs ellen nyilván nem mi voltunk az esélyesek, a formánk sem volt biztató, de reménykedtünk benne, hogy a hosszú pihenő alatt sikerül felkészülni a mérkőzésre, és legalább meg tudjuk szorongatni a nevesebb vetélytársat, már csak a presztízs miatt is. A meccs első TD-jét mi értük el Nwoke 63 yardos futójátéka révén, de a félidő alatt már a SDSU vezetett 15-7-re. Nem könnyítette a helyzetünket, hogy menet közben elvesztettük Thomas-t sérülés miatt, és a freshman Garrett Grayson állt be irányítónak, a debütáns QB mögött jobbára a futásokat erőltettük, ami kimagaslóan működött ezen az estén, mintegy 235 yardot tettünk meg a földön az 52 passzolt yarddal szemben. A negyedik negyedben végre sikerült az egyenlítés, Grayson előbb 1 yardról betolta a labdát a vonal felett, majd a két pontost is sikerrel oldotta meg. Az utolsó szó mégis az Aztecs-é lett, egy mezőnygóllal kerültek lépéselőnybe, erre pedig már nem volt válaszunk a finisben, be kellett érnünk a 18-15-ös, szoros vereséggel. Chris Nwoke karriercsúcsot jelentő, 232 yardot tett meg futva, amely a valaha volt legtöbb futott yard volt egy mérkőzés alatt egy Rams-játékostól az iskola 1892 óta működő futballprogramja történetében, egyúttal az idei NCAA-szezon kilencedik legnagyobb teljesítményének bizonyult az egész országban.


















A Mountain West konferencia állása (conf W-L, overall W-L):

1. TCU Horned Frogs 5-0 (8-2)
2. Boise State Broncos 3-1 (8-1)
3. Wyoming Cowboys 3-1 (6-3)
4. San Diego State Aztecs 3-2 (6-3)
5. Colorado State Rams 1-3 (3-6)
6. UNLV Rebels 1-3 (2-7)
7. Air Force Falcons 1-4 (5-5)
8. New Mexico Lobos 1-4 (1-9)

Ezzel a gyengébb sorozattal keresztet vethetünk az idei szezonra, bár az évad nagyszerűen indult, most már nagyon úgy néz ki, hogy sorozatban a harmadik évben sem fogunk Bowl-mérkőzést játszani. A hátralévő három meccsünk mindegyikét meg kéne nyernünk, ehelyett azonban egyik alkalommal sem mi leszünk az esélyesek, és az is meglepetés lenne innen, ha nem sorozatbeli nyolc vereséggel fejeznénk be a nagy reményekkel kezdett, mégis balul elsülő esztendőt.

A Rams hátralévő menetrendje:

November 19., szombat, 21:30 TCU Horned Frogs - Colorado State Rams*
November 27., vasárnap, 00:00 Colorado State Rams - Air Force Falcons*
December 3., szombat, 20:00 Colorado State Rams - Wyoming Cowboys*