Nemrégiben lezárult a Colorado Buffaloes 2011-es futballidénye, és a konferencia-váltás után eleinte csak szenvedő csapat a finisre egész szépen magára talált. Az utolsó három fordulóban két mérkőzést is megnyertünk a Pac-12-ben, így tulajdonképpen kellemes szájízzel tudhatjuk magunk mögött az idei esztendőt.




















1-6-os összetett mérleggel és négyből négy konferencia-meccs elvesztésével készültünk a legutóbbi bejelentkezésünket követő első megmérettetésre, október 29-én az Arizona State otthonában. Az országos 21. kiemelt ellenféllel szemben nem sok keresnivalónk lehetett, ráadásul az előző hetekben a Stanford, a Washington és az Oregon is tropára verte a Buffs-t, így abszolút esélytelenként vártuk a Sun Devils elleni meccset. A hazaiak korán eldöntötték a találkozó sorsát, már az első negyedben három TD-vel keserítették a Colorado-t, majd a félidő alatt 31-7-re vezettek. A mieink egyetlen pontszerzését sem a támadóegységnek köszönhettük, hanem a strong safety Josh Moten hordott vissza egy 16 yardos fumble return TD-t a becsület pontjainkért. Természetesen a második félidőben sem történt csoda, a záró játékrészben a 97 yardig jutó senior WR Toney Clemons kapott el egy 21 yardos Hansen-passzt, így 48-14-es vereséggel zártuk a tempei fellépést. Stewart sérülése alatt Ford és Jones osztoztak a cipeléseken, futásban meglepetésre előbbinek ment jobban 73 yarddal, viszont az elkapásokban freshman kollégája közkedvelt célpont volt (7 catch, 61 yard). Hansen képtelen volt a bravúrra, 22/35-ös hatékonysággal 285 yardot jegyzett, a TD-passza mellett viszont két interception is befigyelt.

Egy héttel később péntek esti meccset játszottunk a USC ellen Boulder-ben, ezen a találkozón mutattuk be a csapat vadonatúj alternatív mezét, amely egy gyönyörű, tiszta fekete szerelést takart. A meccs előtti napon még jelentős hótakaró borította a pályát, de az összecsapást már teljesen száraz körülmények között rendezték meg. Mondanom sem kell, ezúttal sem a Buffs volt az esélyes, tényleg csak a "divatbemutató" miatt lehetett emlékezetes a trójaiak elleni csörte. Öt héten belül negyedszer találkoztunk kiemelt csapattal, és talán saját magunkat is meglepve kezdtünk, hiszen a legelső támadást Toney Clemons 37 yardos elkapott TD-jével zártuk, aki öt reception-ből 112 yardot haladt előre, és a hajrában jegyzett egy újabb TD-t, így összesen két alkalommal ért be az end zone-ba. A hazai előny nem sokáig tartott, két és fél perc múlva már egyenlített a Trojans, és zsinórban 28 pontot szerezve fordítottak, a mieinknek csak a félidő előtti utolsó másodpercben volt lehetőségük egy 30 yardos mezőnygólra, amelyet a freshman Will Oliver szokásához híven be is vágott. A harmadik-negyedik negyedre minden kérdés eldőlt, az USC szemmel láthatóan megelégedett ennyivel, azért Barkley kiosztott két újabb TD-t, így az egy meccs alatti hat TD-passzal új iskolacsúcsot állított fel a coloradói védelem asszisztálásában. A végeredmény 42-17-es fiaskó lett, a mez szép volt, 50 ezren vacogtak a Folsom Field-en, de a csapat sajnos képtelen volt megszorongatni a nagy nevű riválist. A végzős irányító Tyler Hansen ezúttal pick nélkül kereken 250 yardig jutott, míg senior társa a futó Stewart erre a meccsre tért vissza több hetes kihagyásból, 88 yardot tepert 4.2-es átlaggal, egyelőre még bejáratos formában volt, és a USC védelme ellen nem nagyon tudott brillírozni.

November 12-én játszották az évad utolsó hazai mérkőzését, amelyen a  gyengén teljesítő Arizona volt az ellenfelünk. Optimistán vártuk a meccset, és töretlenül bíztunk az első konferencián belüli diadal megszerzésében, hogy a Bölények majd kiüldözik a stadionból a Vadmacskákat. Ráadásul nagyszerűen rajtoltunk, öt perc után Stewart 5 yardos vágtájával máris előnybe kerültünk, melyre a vendégek részéről csak egy FG érkezett válaszként az első negyedben. A térfélcsere után továbbra is rendíthetetlenül haladt a Hansen-vezette offense, és hamarosan az elsőéves futó Tony Jones közeli elkapásával hizlaltuk az előnyt, de kimaradt a jutalomrúgás, így a következő TD-vel 13-10-re felzárkózott az Arizona. A szünetre mégis megnyugtató előnyt szereztünk, mivel bő két perccel a pihenő előtt a sophomore Josh Ford robogott be a pontszerző területre 17 yardos távolságból, így 20-10-zel álltunk jobban. A harmadik negyedben aztán kezdtük végleg bebiztosítani a sikert, mivel előbb a sorozatban harmadszor 100+ yarddal és TD-vel záró Toney Clemons kapott le egy 15 yardos passzt, majd egy cseles play-ben Stewart passzából az irányító Hansen jutott be az endzone-ba, ez után már 24 pont volt az előny. A játékrész utolsó pillanataiban sajnos Hansen hibázott, és a saját térfelünkön eladott labdát TD-re hordták vissza az arizonaiak, majd a negyedik felvonás elején is regisztráltak egy beérést, mellyel egészen 34-23-ig kapaszkodtak vissza. Szerencsére ennél feljebb már nem jöttek, mert az utolsó negyedben Stewart további két futott TD-t mutatott be, melyek közt már csak egy 6+2-es play-re futotta a Wildcats-től, ezzel a szezon első konferencia-sikerét és első hazai győzelmét ünnepelhettük a 48-29-es diadalmenet által. A meccs hőse egyértelműen Rodney Stewart volt, aki kimagasló teljesítménnyel köszönt el a boulderi diákoktól. Az alacsony termetű futó az utolsó egyetemi hazai meccsén 181 yardot hozott futással (218 total yard!), három beérést vállalt saját maga, és még egy TD-passzt is adott. Érdemes kiemelni a végzős free safety Travis Sandersfeld kiváló teljesítményét, leszedett egy interceptiont, kiosztott egy sack-et, és összesen 14 tackle-t jegyzett, három mínuszos szerelésével 13 yard veszteséget okozott az ellenfélnek, beleértve egy -9 yardos sack-et.




















Egy héttel később az edzőválsággal küzdő UCLA ellen reménykedtünk a minél sikeresebb folytatásban, hogy a legendás Rose Bowl Stadium-ban felvesszük a kesztyűt a Bruins-szal. Nem így történt. A hazaiak már az első negyedben 21 pontot szereztek, majd a második felvonás elején egy Hansen-Clemons összjátékkal tudtunk szépíteni, és a harmadik negyedben is csak egy FG-t kaptunk, de a befejező etapban a UCLA újabb három TD-t szórt, így sima vereséget szenvedtünk, ezúttal 45-6-ra mosták le a mieinket. Az első és az utolsó negyedben 42 pontot kaptunk, a köztes időszakban egész jól tartottuk magunkat, de ez a produkció nagyon gyenge volt. Toney Clemons sorozatban a negyedik meccsén szerzett TD-t, miután egy 20 yardos játékból a csapat egyetlen eredményes megmozdulását hajtotta végre, de ezúttal őt is mindössze 50 yardon tartották. Hansen szokatlan módon három eladott labdát vétett, Stewart mindössze 3.7-es átlaggal futott, a Bruins minden csapatrészben a mieink fölé nőtt, erre a teljesítményre egy cseppet sem lehettünk büszkék.

A szezont múlt pénteken egy igazi rangadóval zártuk, hiszen a Utah volt az ellenfelünk Salt Lake City-ben. A két szomszédos állam legsikeresebb futballprogramjával rendelkező egyeteme között évtizedekkel ezelőtt nemes rivalizáció folyt, azóta a két intézmény merőben külön utakon járt. Idénre viszont a Buffs és a Utes újra egy konferenciába került, így 1962 óta először mérkőzhettünk meg egymással. Természetesen a piros-fehérek voltak a meccs esélyesei, látszólag számukra sokkal jobban sikerült felvenni a Pac-12 ritmusát, hiszen már biztos Bowl-résztvevők voltak és a konferencia-döntőért játszottak ellenünk, nekünk "csak" a presztízs és a seniorok legutolsó pályára lépése miatt volt tétje a meccsnek. Ehhez képest az első félidőben csak a Colorado szerzett pontot, méghozzá tízet. Öt perce zajlott a rangadó, amikor Hansen bevetődésével ragadtuk magunkhoz az előnyt, majd a második negyedben Oliver értékesített egy közeli mezőnygólt, mely előtt a Utes kicker kihagyott egy 42 yardos kísérletet. Ezt követően a harmadik negyed legelső drive-ját 7 ponttal fejezte be a hazai gárda, de a soron következő labdabirtoklásunk máris magában tartogatta a választ, hiszen az 5:35 perces támadást Hansen közeli TD-átadásával fejeztük be, melynek célpontja a FB Evan Harrington volt. Az utolsó egyetemi meccsét játszó futás blokkoló specialista legelső TD-jét szerezte az évben. Még ugyanebben a negyedben újabb beérést csinált a Utes, így a befejező felvonást megelőzően csupán 17-14-re vezettünk. A folytatásban hatalmas védekezést mutattunk be, hiszen kibekkeltünk egy 1st&goal szituációt a saját 6 yardos vonalunknál, a 3rd down-nál Sandersfeld sack-et ért el, míg Petersen újabb FG-t rontott, a utah-i rúgó ezúttal 26 yardos távolságból hibázott, így továbbra is őriztük az előnyt. Az utolsó három percben újra támadhatott a Utes az egyenlítésért, de a 48 yardos mezőnygól újfent nem sikerült, a Buffs kitartott a végsőkig és 17-14-es sikerrel fejeztük be az évet. Hatalmas skalpot gyűjtöttünk be az évad záró meccsén, alaposan borsot törtünk a nagy rivális orra alá, és 23 nyeretlen idegenbeli meccs után újra diadalmaskodtunk házon kívül. Tyler Hansen a búcsúmeccsén 264 yardot passzolt egy-egy TD és INT kíséretében, míg a futás ezúttal Jones-nak jobban ment, mint Stewart-nak, megközelítőleg ugyanannyi lehetőségből, majdnem dupla annyi yardot vállalt.

A Pac-12 konferencia végeredménye (conf W-L, overall W-L):

Északi csoport:
1. Oregon Ducks 8-1 (10-2)
2. Stanford Cardinal 8-1 (11-1)
3. Washington Huskies 5-4 (7-5)
4. California Golden Bears 4-5 (7-5)
5. Oregon State Beavers 3-6 (3-9)
6. Washington State Cougars 2-7 (4-8)

Déli csoport:
1. USC Trojans 7-2 (10-2)
2. UCLA Bruins 5-4 (6-6)
3. Arizona State Sun Devils 4-5 (6-6)
4. Utah Utes 4-5 (7-5)
5. Colorado Buffaloes 2-7 (3-10)
6. Arizona Wildcats 2-7 (4-8)

A befejezés pozitívra sikeredett, amely még az egész évi szenvedéseinket is megszépítette és más aspektusa helyezte. Bízunk benne, hogy a 2011-es kiírás ideális tanulópénz volt a csapatnak a Pac-12-ben, és jövőre újult erővel, az idei tapasztalatokkal felvértezve, ennél versenyképesebb szereplésre leszünk képesek. A Buffs idei hadjárata befejeződött, Bowl-ra nem jutottunk ki, Hansen, Stewart, Hartigan és a többi senior most búcsúzik az iskolától, de természetesen a Bölények jövőre is visszatérnek a pályára és a DSB széles vásznára egyaránt!