A vasárnapi játéknapon sajnálatos módon újabb vereséget szenvedett a Colorado Mammoth együttese az NLL-ben, ugyanis az évad hetedik mérkőzésén immár ötödször kaptunk ki, amikor a Philadelphia Wings 14-12-re győzött le bennünket.
A 2013-as szezonban először találkoztunk keleti csapattal, és cseppet sem számíthattunk könnyű összecsapásra a Wings otthonában. Westervelt-ék hozzánk hasonlóan, a vártnál gyengébbek kezdték az idényt, az első három mérkőzés után ők 3-3-as, a mieink 2-4-es mutatóval rendelkeztek, a Mammoth éppen két vereséget követően a javítás reményében utazott el a Wells Fargo Center-be. A mérkőzés valóban kiélezett küzdelemben indult, másfél perc elteltével először a hazaiak találtak be, Rabil nagyszerűen tört át a coloradói védelmen, és a kapu közeléből zavartalanul lőhetett a hálóba. Egyből az első adandó alkalommal válaszoltunk, s 12 másodperccel később a csapatkapitány Prout bejátszását Adam Jones juttatta a hálóba a kapu torkából. Újabb egy perc múlva pedig már a vezetést is átvettük Sean Pollock jóvoltából, aki a meccs első PP-lehetőségét értékesítette egy végtelenségig kijátszott ajtó-ablak helyzetből. Nem sokkal ezt követően újra a Wings következett, kis idő múlva ők kerültek létszámfölénybe, Ross pedig egy védhetetlen közeli találattal módosította 2-2-re az eredményt. Ezt követően a negyed derekánál ismét a Mammoth került lépéselőnybe, Westervelt kiállítása alatt megint Sean Pollock köszönt be. Néhány percig nem estek újabb gólok, majd a játékrész hajrájában rövid időn belül két találattal sikerült tovább növelni a differenciát: Joey Cupido egy saját kapuja előtt blokkolt labdával rohant végig a pályán és lőtt gyönyörű ziccergólt, majd John Grant Jr játszotta magát tisztára az ellenfél kapuja előtt, és nem hibázta el a helyzetet. Az utolsó szó mégis a házigazdéké volt, másodpercekkel az első játékrészre szánt idő lejárata előtt Buchanan passzát Crowley váltotta találatra.
5-3-ra vezettünk az első rövid pihenő alatt, de a második menet elején pár perc alatt kiegyenlített a Philly. Több kihagyott lehetőséget követően Westervelt kezdte a második negyedbeli gólgyártást egy kiválóan helyezett távoli lövéssel, melyre Roik nem igazán tudott odaérni. Egy perccel később Buchanan értékesített közvetlen közelről egy kipattanót, így villámgyorsan egyenlítettek a házigazdák. 6-5-nél viszont újra a mieink álltak az élre, miután Sean Pollock két PPG után ezúttal egyenlő létszám mellett vette be Miller kapuját egy nagyszerű kinti lövéssel, kevesebb mint egy félidő alatt elérve ezzel a mesterhármast. Aztán viszont sajnos egy jó darabig csupán kihagyott lehetőségekig jutottunk, ellenben a vendéglátók öt perc leforgása alatt négy találattal alaposan elhúztak előlünk. Sajnos, nem sokáig tudtuk állni a philadelphiai rohamokat, és két perccel a hatodik találatunkat követően Rabil révén egalizáltak a piros-feketék, aki egy hatalmas távoli lövéssel bombázott a kapunkba. Sőt, kisvártatva már a vezetést is átvették tőlünk, Jones jutott a kiállítás sorsára egy felesleges szabálytalanságot követően, ezalatt Crowley tökéletes feladását Ross húzta be a ketrec torkából. Aztán Westervelt hét másodperc különbséggel duplázott: először egy hosszú indítás után volt eredményes, másodszor a faceoff után került hozzá a játékszer White íveléséből, a gólerős csatár pedig a levegőben úszva helyezett a hálóba. A két találat közt a kapuscsere mellett határoztunk, Roik-ot az ifjonc Lewis váltotta. A szünet előtt még Gavin Prout találatával szépítettünk egy késleltetett kiállítás közben, így 9-7-re közelebb zárkóztunk a félidő idejére.
A harmadik negyed elején igyekeztünk eltűntetni a deficitet, és komoly támadásokat vezettünk a felzárkózás érdekében, mindezt emberelőnyben tehettük Holmes előző negyedből átnyuló büntetése miatt. Másfél perc alatt meg is érkezett a szépítés John Grant Jr tollából, aki egy jól megjáratott PP-akció végén az irányító helyéről bombázott a kapuba védhetetlenül, de a további lehetőségeink kimaradtak, tehát az egyenlítés elmaradt. Percek múlva JGJR ült ki a büntetőpadra egy játékkésleltetéses kiállítás miatt, Westervelt pedig egy közeli kipattanó bejuttatásával használta ki a vitatható létszámfölényes lehetőséget, ezzel visszaállt a két gólos különbség a csapatok közt. Hamarosan újra jöhetett a denveri PP-egység, ám Grant Jr-ék elpuskázták a legnagyobb lehetőségeket is. A következő percekben felváltva nyitogatták a büntetőpadokat különösebb eredmény nélkül, majd kereken hat minutummal a játékrész befejezése előtt a Wings egy denveri emberelőny alatt volt eredményes egy gyors lefordulásból, Hartzell passzát ugyanis Ross vágta a hálóba. Először vezettek a hazaiak három góllal a találkozó folyamán, de a nagy különbség nem tartott sokáig, mert még a negyed vége előtt visszazárkóztunk kettőre, Prout keresztpasszából Adam Jones hozta feljebb a csapatot. Ettől függetlenül még mindig 11-9-es lemaradásban fordulhattunk a záró felvonásra.
Az utolsó menet alatt eleinte mindkét csapat csak kihagyott helyzeteket produkált, a mieink egy újabb PP-t is kihasználatlanul hagytak Miller parádés védéseinek köszönhetően. Végül bő három perc elteltével tudtunk végre eredményesek lenni, amikor egyenlő létszám mellett Grant Jr hatalmas távoli lövése a kapuvasról egyenesen Adam Jones elé pattant, a másodéves támadó azonnal elhelyezte az ismétlést Miller kapujában. Egyre izgalmasabb küzdelem folyt a pályán, mindkét kapu előtt kőkemény pároscsaták dúltak valamennyi támadásnál, a mieink igyekeztek kiegyenlíteni, a házigazdák pedig az előny mielőbbi stabilizálására törekedtek. Utóbbi cél érvényesült, ugyanis Ross lekészítéséből Crowley volt eredményes egy kőkemény lövéssel. Egyből a következő adandó alkalommal válaszoltunk, Prout újabb tökéletes átadását követően Adam Jones találta magát nagy helyzetben a philadelphiai kapu torkában, és magabiztosan váltotta találatra az ordító lehetőséget, visszaállítva újfent az egy gólos differenciát. Egy perccel később viszont már megint kettővel ment a Philly, Westervelt önzetlen lekészítését követően az előre húzódó Merrill talált be egy lépésnyire a Lewis által őrzött ketrectől. Hiába igyekeztünk, a hatalmas rohanásban sehogy sem tudtuk megközelíteni a Wings-t, mindannyiszor hamar visszaállították a megnyugtató különbséget. Sajnos, a következő percekben Miller többször is hárította a mieink próbálkozásait, majd jócskán az utolsó öt minutumon belül végképp kezdett eldőlni a találkozó, miután Rabil egészen messziről pattintotta be önmaga harmadik találatát a mérkőzés folyamán. Már három volt a lemaradásunk, ezek után már csak arra volt lehetőségünk, hogy egyet lefaragjunk a hátrányból, a végjátékban John Grant Jr nagyszerű lefordulásból talált be. Az utolsó 40 másodpercben viszont már nem sikerült visszaszereznünk a labdát, hogy újabb támadásokat vezethessünk, így sajnos a nagy igyekezet ellenére 14-12 arányban újabb mérkőzést vesztettünk el.
Több játékosunk is nagyszerű formában tevékenykedett az ellenfél kapuja előtt, különösen a tavalyi évad legjobb újoncának választott Adam Jones volt elemében, aki négy góllal és három gólpasszal zárta az összecsapást. Sean Pollock (3+3) és John Grant Jr (3+2) ugyancsak elérték a mesterhármast, a kapitány Gavin Prout egy találat és hat assziszt jóvoltából ért el hét pontot, míg Joel Dalgarno négy gólnál töltött be előkészítő szerepet. A kapuban Roik kezdett, ám a 22. lövés után már nyolc gólt kapott és távozott az első félidő hajrájában, később Dan Lewis 19/25-ös hatékonyságot postázott a találkozó hátralévő részében.
A mérkőzés másnapján derült ki, hogy a sérült listáról aktiváltuk a kapus Tye Belanger-t, a helycsinálás érdekében pedig némi meglepetésre a rutinos hálóőr Matt Roik-ot bocsátottuk el. Levis néhány héttel ezelőtti kirúgása után Roik kapta meg a hatalmat a ketrec előtt, ám nem tudott maradéktalanul élni a lehetőséggel, 2-2-es mutatója mellett csupán 72 %-os hatékonyságot és 13.66-os kapott gól átlagot jegyzett. A 22 esztendős Belanger egy évvel ezelőtt mindössze egy meccsen lépett színre, 2011-es draftolása előtt viszont az év legjobb junior kapusa volt Kanadában. Steve Govett a következőket nyilatkozta az újbóli kapusváltásról: "Rendkívül bizakodó vagyok, hogy a fiatal kapustandemünk eredményesen fog működni a jövőben" - utalt arra a klubvezető, hogy a jövőben két zöldfülű portás, Belanger és Lewis fogja állni a lövéseket a ketrec előtt.
A nyugati divízió állása (W-L):
1. Calgary Roughnecks 5-4
2. Washington Stealth 5-4
3. Edmonton Rush 4-5
4. Minnesota Swarm 3-5
5. Colorado Mammoth 2-5
Három nyeretlen mérkőzés után legközelebb magyar idő szerint vasárnapra virradóra, hajnali 03:00-tól próbálhatunk meg javítani a tavalyi bajnok Rochester Knighthawks ellen hazai környezetben.
Mammoth: A harmadik zakó zsinórban
2013.02.27. 17:03 - Filip89
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.