A szerencsés sorsolásának köszönhetően öt mérkőzést sorozatban hazai pályán játszhatott le az elmúlt időszakban a Denver Nuggets. A csapat otthon lényegesen jobban teljesít, mint vendégként, így akár egy kisebb győzelmi szériára is számíthattak a szurkolók.






















Az öt meccses hazai sorozat első ellenfele a Chicago Bulls volt, még november 26-án, pénteken. Nemrég a Szeles városban szoros mérkőzésen szenvedtünk vereséget, a Rose vezette csapattól, most hazai pályán a visszavágásban reménykedtek a drukkerek. Nagyon jól kezdtük a meccset, az első negyed elején gyorsan jöttek a pontok, már 17 egységgel is vezettünk, de a Bulls feljött tíz pont környékére és ott is tartotta magát a nagyszünetig. A harmadik negyed elején megint komolyabb előnyre tett szert a Nuggets, a Bulls aztán a negyed második felére feljavult, így a negyedik negyedre szoros állásnál fordultak a felek. A záró negyedben a vendégek egy jó szériával fordítottak, de nem szakadtunk le, 2-3 pont volt a csapatok közt a különbség. A mérkőzés vége ritkán látott izgalmakat hozott, 30 másodperccel a vége előtt, három ponttal a Chicago vezetett, Anthony két jó büntetővel, ezt egy pontra csökkentette, majd jöhetett az ellenfél. Afflalo faultját követően Lucas elhibázta mindkét büntetőjét, ekkor már csak 12 másodperc volt az órán. A labdát természetesen Melo kapta, az első kísérlete a pontszerzésre reménytelenül gyengére sikerült, de szerencsénkre sikerült leszedni a lepattanót. Egy időkérést követően újra próbálkozhatott Anthony, és ezúttal megoldotta a nehéz feladatot, a dobása után szinte a dudaszó pillanatában haladt át a labda a gyűrűn, így 98-97-re megnyertük a mérkőzést. A találkozót Billups nélkül kellett lehoznunk, mert csuklósérülés miatt nem tudta vállalni a játékot, helyette Lawson kezdett, aki 17 ponttal és 3 asszisztal zárta a mérkőzést. A csapat legjobbja Anthony volt, nem csak a győztes kosara miatt emelkedett ki, azon kívül is hasznosan játszott, végül 22 pontot, 6 lepattanót és 8 gólpasszt szerzett ezen a találkozón. Jó volt még Nené is, aki nagyon szépen helyt állt a palánk alatt, igaz a lepattanó labdák összekapkodásában elmaradt Noah-tól, de nagyon hatékonyan játékával kompenzálta a hiányosságokat. A padról Smith teljesítményét lehet kiemelni, egy lepattanó és egy pont híján dupla-duplát ért el. A védekezésünk egészen rendben volt ezen a meccsen, főleg a lepattanók megszerzése terén teljesítettünk jól, a liga egyik legjobban lepattanózó csapata ellen, csak egy darabbal szereztünk kevesebbet. 


 




















Két nap múlva a még mindig mumusnak számító Phoenix Suns tett látogatást a Pepsi Centerben. Visszatért a csapatba Billups, természetesen kezdőként, Anthony viszont betegséggel küzdött, így csupán alig több mint 2 percet tudott játszani ezen a találkozón. A mérkőzés elejét megint jól indította a csapat, hamar magabiztos előnyt alakítottunk ki, amit az egész mérkőzésen őriztünk, a Suns egyszer sem vezetett a találkozó folyamán, de még csak egyenlő állást sem sikerült elérniük. Jobbára 10 pontos, vagy a fölötti különbség volt a két csapat között, a végét szokás szerint mégis sikerült egy kicsit szorosabbá tenni, de aggódni ezúttal nem kellett, viszonylag simán nyert a Nuggets, 138:133-ra. Többektől is olvastam olyan véleményt, mi szerint a csapat az idei szezon eddigi legjobb játékát nyújtotta ezen az estén. Ezt annyiban módosítanám, hogy a támadójátékot tekintve mindenképpen ez volt eddig a legjobb meccsünk, a védekezés viszont annál gyengébb volt. A győzelmen azonban nincs mit magyarázni, nagyjából ilyen meccsre lehetett számítani, egyik csapat sem a sziklakemény védelméről híres. A siker értékét még inkább növeli, hogy gyakorlatilag Anthony nélkül tudtunk nyerni, ráadásul a csapat, a gólzsákja nélkül rendezett pontesőt. Melo kiválásával rengeteg hely szabadult fel támadásban, és sokan elő is léptek ezen az estén, hogy betöltsék azt. Elsősorban JR Smith talált magára, a padról érkezve megállíthatatlanul játszott, szűk 30 perc alatt 30 pontot rámolt be, 6 triplát vágott, és mellé még 8 lepattanót is szerzett. A cserék közül Lawson is bravúrosan játszott, a csere irányító 7 gólpasszal és 15 ponttal vette ki a részét a sikerből. Melo hiányában Smith mellett Forbes is több játékpercet kapott, Ő 15 pontig jutott és szintén nagyon jól játszott. A kezdőből Billups volt a legeredményesebb, 25 ponttal és 8 assziszttal. Williams 14 pont mellé 7 lepattanót szerzett, ezeket mind az ellenfél palánkja alatt, Nené is jól teljesített 12 ponttal és 9 lepattanóval, majdnem összejött neki egy dupla-dupla. Jó mérkőzés volt, különösen azért, mert többen is bizonyították a csapatból, hogy lehet rájuk számítani, ha nagy a szükség, leginkább Smithre gondolok, akitől nagyon hiányzott már egy ilyen kiugróan jó teljesítmény.

December 1-jén a Bucks-t fogadtuk, elnézve a csapat utóbbi mérkőzéseken nyújtott teljesítményét, a legtöbben győzelmet vártak ettől a találkozótól is. A mérkőzés első két negyedében szorosan alakult az eredmény, és inkább a vendégek irányították a játékot, sokáig tartották a 4-5 pont körüli előnyüket. A harmadik negyed derekán aztán fordítottunk, majd még a negyed vége előtt Anthony két technika miatt kivált a csapatból, a záró felvonásban ezért nem játszhatott. Ez azonban nem vetette vissza az együttest, sőt inkább lendületet kapott a játékunk, a negyedik negyedben elhúztunk az ellenféltől és a végén viszonylag simán nyertünk 105:94 arányban. Melo amíg a pályán volt nem játszott kiemelkedően, elég gyengén ment neki a dobás, talán ezért is volt frusztrált és kapott két technikait. Nené viszont nagy formában játszott, 24 pontot szorgoskodott össze, 80%-al büntetőzött és 9 lepattanót is szerzett. Billups jól irányított, egy assziszt kellett volna neki, hogy dupla-duplával zárjon. A cserék közül Smith átmentette a jó formáját, 20 ponttal és 10 lepattanóval igencsak komolyan kivette a részét a győzelemből, Harringtonnak eleinte nem ment a játék, nem ültek a dobásai, de a meccs végére feljavult és nagy segítséget jelentett a hajrá perceiben. Ezen az összecsapáson is bizonyítottuk, hogy Melo nélkül is képes jó és összeszedett játékra, Smith és Nené jó formája, pedig rengeteget számít a csapatnak.

Két nap múlva a LA Clippers volt a soron következő ellenfél. A két csapat első idei mérkőzését Denverben, megnyerte a Nuggets, de egy kicsit nehezebben, mint sokan várták, ezúttal is szoros csatában kiharcolt győzelemre lehetett számítani. A mérkőzés képe ennek megfelelően is alakult, komolyabb előnyt csak a hajrában tudtunk szerezni, két perccel a vége előtt 10 ponttal is vezettünk, de szokás szerint gyorsan felhoztuk az ellenfelet, hogy legyen egy utolsó utáni esélye meccsben maradni. Az utolsó perc büntetőpárbajjá fajult, ebből mi jöttünk ki jobban, így nehezen, de behúztuk a győzelmet, 109:104-re. Az ellenfél nagyon erős volt a palánk alatt, 52 pontot kaptunk a festékből, és csak 24-et szereztünk. Ezt a hiányosságot hárompontosokkal és rengeteg büntetővel sikerült kompenzálni, összesen 59-szer (idei NBA-csúcs) állhatott ezen a találkozón Nuggets-játékos a büntetővonalra, 45-öt sikerült értékesíteni ezekből a lehetőségekből. A csapatból Anthony élen járt a büntetőzésben, 18 alkalommal próbálkozhatott, 13-szor eredményes volt, 26 pontig jutott. A kezdőcsapatból Billups játékát érdemes még kiemelni, 17 ponttal zárta ezt a találkozót. A padról ezúttal is komoly lökést kapott a csapat játéka, köszönhetően elsősorban Smith és Andersen fantasztikus teljesítményének. Előbbi inkább támadásban, míg Birdman védekezésben jeleskedett. JR jól dobott, 21 pontot tett a közösbe, Andersen nem kímélte magát 6 blokkot osztott ki, sajnos az utolsó sapkánál szerencsétlenül ért talajt és törést szenvedett, már nem tudott visszatérni a mérkőzésen, és legalább két hét kihagyás vár rá.
 
A hazai sorozat utolsó mérkőzésén a Memphis Grizzlies látogatott hozzánk múlt vasárnap. Fiatal, tehetséges alakulat, akik különösen erősek a palánk alatt. Jól kezdett a csapat, gyorsan elléptünk a vendégektől, az első félidőben végig irányítottuk a játékot, 20 pont körüli előnyünk is volt, a félidőben 62-47-re vezettünk. A szünet után feljavult a Grizzlies és fokozatosan ledolgozták a hátrányukat, a negyed végére már csak egy hajszállal vezettünk. A negyedik negyedben szorosan alakult az eredmény a végén izgulhatott a denveri közönség a csapat győzelméért, de végül 108-107-re nyertünk. Két játékosunk játszott kimagaslóan, Nené és Afflalo. A brazil center szerzett 27 pontot és 11 lepattanót, mellé még 6 asszisztja is volt, nagyszerűen játszott. Afflalo karriercsúcsot jelentő 25 pontot szórt, szükség is volt ennek a két játékosnak a remeklésére, mert Anthonynak és Billupsnak sem ment jól a játék, és ezúttal a padról sem jöttek olyan teljesítmények, mint az elmúlt néhány találkozón.























Jó formában zárta a csapat ezt a hazai sorozatot, sikerült megnyerni mind az öt találkozót, így 7 mérkőzésre nyújtani a győzelmi szériánkat. Közben Karl már 999 győzelemnél jár, reméljük meglesz neki az 1000. siker még ezen a héten. Különösen jó látni Nené és Smith formáját az utóbbi mérkőzéseken, de Afflalo és Billups is játszott kiemelkedő meccseket. Az utóbbi találkozók alapján enyhült a csapat Melo-függősége, akkor is képesek voltunk nyerni, ha Anthony gyengén, vagy egyáltalán nem játszott, ezt mindenképpen nagyon pozitív előrelépésnek tartom. Most egy komoly keleti túra áll a csapat előtt, nehéz mérkőzésekkel, bízom benne, hogy erőt merítenek majd a játékosok az előző hetek sikereiből, kitart a jó formájuk idegenben és szerzünk pár győzelmet Denvertől távol is.

A közeljövő mérkőzései:

[Szerda, 01:00 Denver Nuggets @ Charlotte Bobcats 98:100]
Csütörtök, 01:00 Denver Nuggets @ Boston Celtics
Szombat, 01:00 Denver Nuggets @ Toronto Raptors
Vasárnap, 18:00 Denver Nuggets @ New York Knicks

Az Észak-nyugati divízió állása:

1. Utah Jazz 16-6 (22 meccs)
2. Denver Nuggets 13-7 (20 meccs)
3. Oklahoma City 14-8 (22 meccs)
4. Portland TrailBlazers 10-11 (21 meccs)
5. Minnesota Timberwolves 5-16 (21 meccs)