Tovább folytatódott a Colorado Mammoth pechsorozata az NLL alapszakaszában, a szezonbeli ötödik mérkőzésünkön már a negyedik szoros vereséget szenvedtük el múlt szombaton, amikor a bajnoki címvédő Washington Stealth ellen hazai környezetben 10-8-ra kaptunk ki a hajrábeli vezetésünk és a jó játékunk ellenére, mivel az utolsó percekre teljesen összeomlottunk.

















A két rivális komoly csatára készült a hétvégén a Pepsi Center bő 14 ezer fős publikuma előtt, miközben a kupagyőztes vendégek két győzelemmel és három vereséggel, a házigazda denveriek pedig 1-3-as mérleggel várták a szezonbeli második egymás elleni megmérettetést. A január 8-i évadnyitó mérkőzésen ugyanebben a felállásban meccselt egymással a két fél, akkor a Stealth hosszabbításban 11-10-re diadalmaskodott a nagyszerűen küzdő mieinkkel szemben. Ismét első alkalommal szerettük volna legyőzni a Stealth-t a 2010-es székhelyváltása óta, ugyanis tavaly és eddig idén is képtelenek voltunk két vállra fektetni a klasszis Rabil vezette sztárcsapatot. Komoly erősítés volt a Mammoth számára, hogy erre a mérkőzésre térhetett vissza Carey és Prossner, akik a szezonban még egyetlen mérkőzésen sem léphettek pályára különféle sérülések miatt, a népszerű középpályás egyenesen másfél éves kihagyás után jelentkezhetett újra játékra az agyrázkódása elmúlta után.

A mérkőzés első negyede a kíméletlen küzdelem jegyében telt, azonnal látszódott, hogy a Mammoth ezen az estén óriási erőfeszítésekkel veti bele magát a játékba, és rögtön néhányszor komoly próbára tettük a sztárkapus Richards-t. A játékrész első felében gyors egymásutánjában három létszámfölényes lehetőséget is kihasználatlanul hagytunk, beleértve egy röpke kettős fórt, majd az ahogy ilyenkor lenni szokott, a vendégek a kilencedik minutumban már az első emberelőnyüket értékesítették, amikor egy négy-a-hármas PP közben Duch bombázott Levis ketrecébe. A vendégek vezetése után is több kiállítás sújtotta mindkét csapatot, köszönhetően a meccs fizikai jellegének, ám a nagy helyzeteinket rendre képtelenek voltunk gólra váltani, pedig Langtry és C. Martin egyaránt közel járt hozzá, míg Ethington egyenesen ziccert hibázott. A rámenős offenzív játékunk ellenére denveri találat nélkül zajlott le az első negyedóra, melynek végeztével a Stealth 1-0-s előnnyel rendelkezett.

Ahogy elkezdődött a második felvonás, már nem kellett sokat várnunk az első Mammoth-találatra, és bő másfél perc elteltével egy átmeneti emberelőnyt a rutinos Brian Langtry használt ki, aki a McLellan által megszerzett labdával fordult be a kapu elé, és egy remek lövéssel avatta fel Richards-t. Tovább folytatódott a kőkemény játék, a csapatok iszonyatosan faragták egymást, és a büntetőpadoknál is gyakran élénkült meg a forgalom, hat perc után például Hartzell ült ki a Stealth-ből. Ezalatt a hazai emberelőny alatt pedig villámgyorsan beköszöntünk, miután Langtry pazar bejátszását Jamie Shewchuk a kapu torkából egy szédületes húzott lövéssel tűzte a hálóba, megszerezve ezzel a vezetést a csapat javára. Kisvártatva Shewchuk akár újabb gólt szerezhetett volna, de Richards a helyén volt, majd Grant Jr köszönt be egy kiugrásból, de közben elcseréltük magunkat, így alakulhatott ki lefordulás a javunkra. A soros hátrányt kivédekeztük, de néhány perccel később a szabadtéren Denverben játszó E. Martin egy kettő-az-egy elleni kontra végén kiegyenlített. Elképesztő összecsapás dúlt a felek között, csodálatos ütközések tarkították a játékot. Rövidesen pedig visszaszerezte a vezetést a vendéglátó együttes, ugyanis három perccel a nagyszünetet megelőzően John Grant Jr a jobb szélről egy hátvéd takarását kihasználva nagyszerűen tüzelt a hosszú sarokba. A negyed hajrájában ráadásul még emberelőnyben is próbálkozhattunk, ám ahelyett, hogy újabb gólt szereztünk volna, a saját kipattanóját értékesítő Ratcliff jóvoltából az ellenfél talált be létszámhátrányból, akik így kiegyenlítettek 3-3-ra, és beállították a félidei egyenlő állást.


















A második félidői is egy korai Stealth-kiállítással indult, az újabb denveri emberelőnyös találat pedig John Grant Jr nevéhez fűződött, aki egy óriási távoli lövéssel bombázott a hálóba több hátvéden és a kapuson keresztül. Úgy tűnt, egyre inkább kezdenek fölénybe kerülni a mieink, és az újbóli vezetésünk birtokában is további kíméletlen akciókat vezettünk, ráadásul rövidesen a visszatérő Carey jóvátából egy parádés gólt szereztünk - így hihettük néhány pillanatig. Azonban a találatot végül érvénytelenítették a vendégek challenge-ét követően, ugyanis már lejárt a támadó időnk, mire a Carey a hálóba juttatta a megszelidített lecsorgó játékszert a hát mögötti félelmetes lövésével. Így aztán maradtunk egy gólos előnyben, de nem sokáig tartott ez az állapot, mivel a játékrész ötödik minutumára egy percen belül két gólt szenvedtünk el: először Wiles kotort be egy kipattanót közelről, utána Duch verte meg egy-az-egyben Forsythe-t, és tört kapura ziccerben. 5-4-nél tehát az everettiek kerültek lépéselőnybe, majd jónéhány percen át mindkét fél csak kihagyott lehetőségekig jutott. Bő öt perccel a játékrész befejezése előtt Johnson kipattanóból szerzett találatával növelte előnyét a címvédő, de nem sokkal később Alex Gajic értékesített egy emberelőnyt egy csodálatos sakk-matt figura megjátszása után. Néhány kimaradt lehetőséget követően pedig a harmad hajrájában az egalizálás is összejött számunkra, amikor Cliff Smith a hátvédeket megverve egy pazar egyéni akció után mattolta Richards kapust. Újra kiegyenlítettünk, és tovább fokozódtak az izgalmak ezen az elképesztően kiegyenlített mérkőzésen. Csakúgy, mnt a félidőben, az utolsó játékrészt megelőzően is döntetlenre álltak a felek, mivel 6-6-os részeredményt mutatott az eredményjelző 45 perc küzdelmet követően.

Nagyszerűen kezdte a Mammoth a befejező menetet, lendületes támadásainkat idejekorán találatokkal tudtuk befejezni, és rögvest két gólos vezetés vezetésre tettünk szert. Történt, hogy szűk két perccel a nyitó faceoff után Brian Langtry varázsolt egy újabb gólt egy zseniális pattintott lövéssel, nem egészen egy percre rá pedig a másik coloradói nagyágyú, John Grant Jr is hálóba talált Carey kiváló átadásából, a denveri 24-es ezzel megszerezte a napi harmadik gólját. Tizenkét perccel a találkozó befejezése előtt 8-6-os előnyt építettünk fel, és a következő időszakban rendkívül éretten játszva őriztük a vezetést, kevés igazi lehetőségük adódott a vendégeknek a felzárkózásra, nagyszerűen tartottuk távol őket a kapunktól, s ha oda is értek, akkor pedig Levis kapus állt a sarkára. Ennek ellenére az utolsó tíz percen belülre futva Wiles góljával jöttek közelebb. Nem estünk kétségbe, és az egy gólos vezetés birtokában továbbra is magabiztosak maradtunk, az idő is a javunkra dolgozott, ahogy haladtunk előre, a Washington-nak lett sürgősebb támadásokat vezetnie. Talán már kezdtük volna nyeregben érezni magunkat, nem volt kifejezetten komoly átütőerő Rabil-ék próbálkozásaiban, ám bő három perccel a befejezés előtt mégis kiegyenlítettek egy újabb Johnson-gól révén, aki egy lefordulást követően Wiles-szal játszott ki gyönyörűen egy akciót. Fél perccel később ismét ezzel a kettőssel gyűlt meg a bajunk, ezúttal Wiles volt eredményes Johnson átadásából, a rutinos támadó a távoli bombagóljával elérte a mesterhármast, még nagyobb baj volt, hogy ezzel hátrányba sodorta a mieinket. A Mammoth teljesen összeesett a hirtelen fordítás hatására, és újabb kereken 30 másodperc elteltével Sedgwick is kihasznált egy ajtó-ablak helyzetet. Egy percen belül három gólt kaptunk a végjátékban, a Stealth így 10-8-ra fordított. Nem tudtunk már felállni a padlóról a maradék két percben, egészen sokkoló vereséget szenvedtünk, sokáig remekül tartottuk magunkat, és az utolsó három minutum összeomlásáig a kezünkben érezhettük a sikert, a címvédő együttes azonban fölénk nőtt a hajrában, és 10-8 arányban behúzta a mérkőzést, ezzel idén másodszor is felül múltak bennünket.

Videóösszefoglaló a mérkőzésről:



A találkozó teljes egészében ITT nézhető meg!

A legjobb egyéni teljesítmények:

- Grant Jr 3+2 és 18 lövés
- Langtry 2+3 és 11 lövés
- Shewchuk 1+2, A. Gajic 1+1, Smith 1 gól
- McLellan 2 assziszt, Prossner, Carey és Gallant mind 1-1 assziszt
- I. Gajic 15 szerzett labda
- Leveque 7/19-es faceoff hatékonyság
- Levis 42/52-es védési hatékonyság
- A mérkőzés előtti napokban kikerült a keretből Josh Wasson-McQuigge, a helyére pedig az újonc Connor Martin-t hoztuk fel, aki szombaton debütált az NLL-ben, és kifejezetten jó teljesítményt nyújtott, hat kapura lövéssel zárt.
- Két korábbi sérült játékosunk, Dan Carey és Jed Prossner egyaránt az idénybeli első pályára lépését tudta le a Stealth elleni meccsen. Az eddig még inaktív Prossner felépülésével a múlt héten elbocsátottuk a harmadik számú kapus Rob Blasdell-t.
- Nem játszott a Stealth elleni rangadón a hátvéd Ben Davies, a szintén újonc Ned Crotty, illetve a középpályás Nenad Gajic, míg cserekapusként Matt King foglalt helyet a kispadon.

Bob Hamley, vezetőedző, a következőképpen értékelt: "Nagyon kiábrándító volt a vége... 8-6-ra vezettünk a negyedik negyedben, voltak lehetőségeink a kilencedik gól megszerzésére, de képtelenek voltunk élni velük, így elvesztettük az összecsapást. Nagyon nehéz pillanatokat élünk most át... Bosszantó, hogy minden egyes meccsen megvan az esélyünk a győzelemre, végig szoros küzdelmet vívunk, de a végén rendre mi húzzuk a rövidebbet. Minél előbb meg kell oldanunk ezt a problémát."

A nap hőse, John Grant Jr egykedvűen ennyit tett hozzá: "60 percen át kellett volna jól játszanunk, 57-ben sikerült... Végülis már ez is előrelépésnek számít az eddigi 30 minutumokhoz képest."














A nyugati divízió állása (W-L):

1. Calgary Roughnecks 4-2
2. Minnesota Swarm 3-2
3. Washington Stealth 3-3
4. Colorado Mammoth 1-4
5. Edmonton Rush 0-5

Nem sokat változott a nyugati tabella képe, a denveriek változatlanul őrzik a negyedik helyüket a Rush pocsék rajtjának köszönhetően. A következő fordulóban meglehetősen nehéz dolgunk lesz, ugyanis vasárnapra virradóra, 01:30-as kezdéssel a keleti élcsapat Boston Blazers-szel mérkőzhetünk meg idegenben. Dawson-ék 4-3-as mérleggel kezdték a szezont, így bár jelenleg csak negyedikek a konferenciában, hajszálnyira vannak az első helytől. Emlékezhetünk rá, hogy tavaly idehaza sem volt sok sikerünk ellenük, nyilván ezúttal sem favoritként látogatunk Massachusetts-ba.