Az elmúlt hétvégén két mérkőzésen is pályára léphetett a Colorado Mammoth csapata, azonban a remélt javítás helyett a ligautolsó denveri lacrosse-osok két újabb vereséggel csak tovább folytatták jókora mélyrepülésüket, így jelenleg az alapszakasz felénél mindössze 1-7-es statisztikával rendelkezik a sereghajtó együttes.
Első alkalommal a pénteki napon a bajnoki címvédő Washington Stealth ellen idegenben próbáltunk szerencsét, akiktől korábban hazai pályán mindkét alkalommal kikaptunk, és két éve képtelenek voltunk legyőzni őket, ezúttal is mérsékelt esélyekkel látogattunk hozzájuk az everett-i Comcast Arénába.
A házigazdák hamar szerették volna dűlőre vinni a mérkőzést, és azonnal óriási lendülettel tették a dolgukat, sorra vezették az akcióikat, robbanékonyak, erőszakosak, rámenősek voltak a kissé álmosan kezdő mieinkkel szemben. Az első öt minutumot még valahogy King kapus bravúrjai által át tudtuk vészelni, de ezután fél percen belül Conn és Duch révén kétszer is eredményesek voltak egy-egy szerencsésnek mondható találat által, és gyorsan megnyugtató előnyre tettek szert. Kisvártatva egy öt perces kiállítás sújtotta az ellenfelünket Eric Martin kőkemény megmozdulása után, a napi első emberfórunkat pedig több kihagyott helyzet után végül egy alkalommal sikerült kihasználnunk, miután egy ügyesen megjátszott figura lezárásaként Dan Carey bombázott a hálóba. A kiállítás lejárta pillanatában viszont labdát szerzett a Stealth, Beers hosszan előre vágott passzából pedig a büntetőpadról visszatérő Martin volt eredményes egy ziccergóllal. A fölényben játszó kupagyőztes rendkívül magabiztosan, 3-1-re vezetett az első negyedóra végén, de a két csapat közti különbség talán még ennél is nagyobbnak tűnt a játék képe alapján.
A rövid szünetet követően sem sokat változtak az erőviszonyok, s ha lehet, a Stealth még nagyobb egyeduralmat alakított ki a pályán, sorra vezették kíméletlen támadásokat, miközben a mieink csak nyomozták a labdát. Az előző negyed hajrájában Ethington jutott a kiállítás sorsára, az emberelőnyt pedig a gólzsák Ratcliff jóvoltából villámgyorsan találatra tudták váltani a fordulást követően. Nem egészen egy perccel később újra eredményesek voltak a házigazdák, miután egy kettő-az-egy elleni megugrás végén Rabil passzát a hátvéd Moleski vágta be. Az ötödik washingtoni gól után Hamley mester kapuscserével igyekezett frissíteni a gárdát, és a kezdő King-et az All-Star hálóőr, Levis váltotta. Ez sem segített rajtunk, továbbra is valósággal egy kapura játszott a rettentő aktív Stealth, meg sem tudtuk tartani a játékszert, hogy végig játsszuk a támadásainkat, a hátvédjeink kifáradtak, egyre nehezebb dolguk volt a hazaiak által diktált brutális irammal szemben, s rövidesen két minutum leforgása alatt Dalgarno két alkalommal is a hálóba helyezett, ekkor már 7-1-re mentek a házigazdák. Rövidesen végre nekünk is csurrant-cseppent valami, ugyanis a második negyed közepe tájékán egy villámgyors lefordulást követő akciót Toll forintos átadásából Ilija Gajic váltott nagyszerűen gólra a kapu torkából. Továbbra sem tudtuk kizökkenteni a saját ritmusából a félelmetes Stealth-t, akik nem sokkal később újra rövid időn belül két találatot vittek be, miután Wiles és Duch voltak eredményesek, megszerezve a vendéglátók napi nyolcadik és kilencedik gólját. Utóbbi találat után Allen vesztette el a fejét, egy felesleges szabálytalanság után még élesen beszólt a játékvezetőknek, akik végleges kiállítással jutalmazták a felbőszült denveri All-Star bekket. Némileg meglepő módon a soros PP-t képtelen volt gólra váltani a hazai együttes, ám a nagyszünet előtt még Wiles és Moleski újabb góljaival eredményesek tudtak lenni, így 11-2-es előnnyel térhettek le a pihenőre. A második negyedben totálisan padlóra küldtek bennünket, a 15 perc alatt nyolc találatot szenvedtünk el, a hazaiak kétszer annyi kapura lövést regisztráltak ebben a játékrészben.
A folytatásra visszacseréltük a kapusunkat, s a második félidőben újra King foglalhatta el a coloradói ketrecet. Magabiztos előnye birtokában a harmadik negyedre visszavettek a tempóból Ratcliff-ék, így valamivel kiegyenlítettebb körülmények között zajlott a mérkőzés ekkoriban, mint a fölényes első félidőben. Érdekesen alakult a találkozó, végre képesek voltunk egy szinten játszani az ellenféllel, mindkét oldalon több ügyes megmozdulást láthattunk, de gól hosszú időn át nem esett. Aztán a harmad utolsó perceiben a csapatkapitány Gallant követett el egy magas botos vétséget a palánk mellett Hartzell-lel szemben, melyért 5+10-es fegyelmi büntetésben részesült, a hosszabb létszámfölényt pedig Ratcliff oldalsó lövése révén használta ki az ellenfél, de mindössze ez az egyetlen gól született a teljes harmadik negyed alatt, melynek végén tehát tíz góllal, 12-2 arányban állt jobban a címvédők a mieinknél.
A negyedik periódusra újra megélénkült a mérkőzés, a Stealth még egyszer újra ki tudta használni az öt perces fórt, miután a sokadik kipattanót Sedgwick vágta a hálóba közvetlen közelről. A hazaiak egyértelműen uralták a játékot, azonban a sima előny birtokában egyre szellősebben kezdtek el védekezni, ami több lehetőséget jelentett a mieink számára. Kisvártatva egy elrontott sorcsere miatt fogyatkoztak hátrányba a washingtoniak, a fórt pedig pár másodperc után Alex Gajic használta ki a Mammoth javára, aki a sarokban összeszedett egy labdát, majd a kapu elé betörve volt eredményes. Alig húsz másodperc múlva az előző gólszerző bátyja, Ilija Gajic is betalált, aki iszonyatos lendülettel tört előre, és három ellenfelet beforgatva volt eredményes óriási szorításból, mellyel 13-4-re léptünk feljebb. Azonban rövidesen a hátvéd Moleski egy félelmetes bombagóllal megszerezte harmadik találatát is a mérkőzésen, ezzel újra tíz gólosra nőtt a differencia a két együttes közt, s úgy tűnt, a Stealth ismét keményebben megrázta magát, főleg mivel néhány támadás múlva Dalgarno is elérte a mesterhármast Duch pazar bejátszása után. A játékrész ötödik minutumában járva aztán Alex Gajic szerzett egy kísértetiesen hasonló gólt önmaga előző találátához képest, aki ismét a kapu előterében összeszedett labdából volt eredményes egy szép egyéni megmozdulásból. Valamelyest tudtunk szépíteni, de a Stealth gálaestjét mégsem tudtuk megakadályozni, rövid időn belül a következő három találat ismét a házigazdák nevéhez fűződött: először Grimes volt eredményes egy ellentámadás után; majd a Stealth legnagyobb sztárja, Rabil is beköszönt egy gyönyörű lövésből; aztán Duch lett a soros játékos, aki elérte a harmadik találatát a mérkőzésen. Már csak öt perc maradt a számunkra megalázó meccsből, és 18-5-ös hátrányból várhattunk a megváltó sípszóra, de az összecsapásnak még nem volt vége. Fél perccel később a mieink is bemutattak egy látványos akciót, a gyors lefutású támadás végén McLellan keresztpasszát Alex Gajic juttatta a hálóba, ezzel a három washingtoni triplázó után a Mammoth is fel tudott mutatni egy mesterhármast elérő támadót az ifjabbik Gajic-fivér személyében. Nem sokkal később még adódott egy emberfór a mieink előtt, melyet egy gyönyörű akció során Mike McLellan jóvoltából fejeztünk be találattal. Az összecsapás végszavát, egyben a megsebzett ősi állat testén a kegyelemdöfést, azonban mégis a Stealth adta meg, akik még Conn és Ratcliff újabb góljaival elérték a húsz találatos határt, végleg megsemmisítővé növelve a két csapat közti különbséget. A végeredmény 20-7 lett a címvédő javára, alaposan legyőztek minket Washington államban, talán még a papírformánál is nagyobb pofonba szaladtunk bele a bajnok ellen, amely a szezonbeli első hazai győzelmét ünnepelhette.
A legjobb egyéni teljesítmények:
- A. Gajic 3+1, 10 lövés és 6 szerzett labda
- I. Gajic 2 gól és 9 szerzett labda
- Carey 1+2, McLellan 1+1
- Grant Jr 2 assziszt és 15 lövés, Toll és Ethington 1-1 assziszt
- King 33/47-es védési hatékonyság, Levis 11/17-es védési hatékonyság
- Leveque 12/26-os faceoff-hatékonyság
- A három tartalékunk a középpályás Nick Carlson, illetve a támadó Jed Prossner és Connor Martin voltak.
Videóösszefoglaló a Washington Stealth-Colorado Mammoth mérkőzésről:
A mérkőzés teljes egészében ITT nézhető meg!
Nem sok időnk maradt bánkódni a Stealth elleni fiaskó után, ugyanis vasárnap este már a Pepsi Center lelkes közönsége várta el a helytállást a gárdától a Minnesota Swarm elleni hazai mérkőzésen. A két csapat szezonbeli első találkozásának a közelmúltbeli Shewchuk-Campeau csere biztosított külön érdekességet, ugyanis az egykori közönségkedvenc játékosunk most először léphetett pályára ellenfélként a denveri oroszlánbarlangban.
Nem kezdtük rosszul a mérkőzést, már az elején több vehemens támadást vezettünk, és két perc elteltével egy kiállítást is kiharcoltunk az ellenfél részére. Az első emberelőnyünkben sokáig csak kihagyott lehetőségeket tudtunk felmutatni, de másodpercekkel a fór lejárta előtt John Grant Jr távoli átlövésgóljával gólra tudtuk váltani a lehetőséget. Nem sokáig örülhettünk a vezetésnek, ugyanis nem egész egy perc múlva a minnesotai pontgyáros Benesch kapáslövésével egyenlített a vendég együttes. Ezután rövid időn belül két PP-t is elpuskáztunk, miután az All-Star kezdőkapus Patterson több zseniális bravúrt mutatott be Grant Jr-ék kísérleteivel szemben, így sokáig maradt a döntetlen állás. A nyitó játékrész hajrája azonban már a mieinknek sikerült jobban, s bő három perccel a szünet előtt Toll kiállítása alatt John Grant Jr létszámhátrányból vette be a Swarm kapuját, aki egy késleltett kiállítás alatt váratlanul előre indult a jobb szélen, és egy előkészítetlen lövéssel mattolta Pattersont. Még nem volt vége a negyedvégi Mammoth-hengernek, és a felvonás utolsó percén belül újabb két gólt süllyesztettünk el az ellenfél hálójában: először Jed Prossner kinti lövése vánszorgott át a kapuson keresztül a gólvonalon túlra, majd a következő akciónkból az újonc Connor Martin is bevágott egy remek találatot, miután a szélről befelé húzva egy levegőben úszó előrevetődés közben helyezett a ketrecbe. Az ifjú energiabomba ezután egy brutális hátraszaltót mutatott be a palánkról elrugaszkodva, hogy megünnepelje karrierje első gólját, ezzel még inkább lázba hozta a csarnok közel teltházas publikumát. Az első játékrész után a Mammoth 4-1-es előnyt épített fel magának, nagyon bíztatóan alakult a dolgaink.
A rövid szünet után alig 17 másodperc telt el a folytatásból, amikor Mac Allen kígyózott keresztül a minnesotai védelmen, és közelről nagyszerű találattal növelte tovább a hazaiak előnyét. Sajnos, nem sokáig tudtuk megtartani a biztosnak látszó, négy gólos vezetésünket, mivel pár perc múlva Ross betörés után szerzett találatával zárkózott közelebb a Swarm. Kisvártatva pedig több figyelmetlenségi hibát is vétettünk, nem tudtunk eléggé koncentrálni az előnyünkre, s a negyed ötödik percében további két gólt nyeltünk be, mindkét alkalommal egy-egy lerohánás után volt eredményes az ellenfél: Watt lendületből talált be, Morgan pedig egy kontratámadás végén Crawford remek passzát váltotta gólra ajtó-ablak helyzetből, amely azt jelentette, hogy 5-4-re visszazárkóztak a kék-sárgák. Könnyen kiengedtük a kezünkből a négy gólos vezetést, s egyre kiegyenlítettebb küzdelem dúlt a pályán, a Swarm is nagyszerűen elkapta a ritmust az előző negyed végén bemutatott hullámvölgyüket követően. A félidő előtti utolsó öt percen belül Grant Jr szabályosnak tűnő találatát nem adták meg a játékvezetők, pedig ő maga kívülről engedte el a kapura lövést, csak a keménykezű hátvédek lökték őt a kapus felségterületén belülre. Ahogy ilyenkor lenni szokott, természetesen a Swarm a következő támadásából máris kiegyenlített, amikor Levis kapus több nagyszerű védést követően Giles közeli helyzetével szemben már tehetetlennek bizonyult. A negyed legvégén óriási lehetőséget hagytunk ki, amikor képtelenek voltunk gólra váltani egy hosszú kettős emberelőnyt, aztán viszont egy perccel a szünet előtt, immár egyenlő létszám mellett, Grant Jr bejátszása után Brian Langtry egy csodálatos hát mögötti lövéssel volt eredményes Rory Smith-szel a nyakán lógva, mely találat az aktuális játékhét legszebb megmozdulásai közé is bekerült. Visszavettük a vezetést, azonban a nagyszünetig képtelenek voltunk megtartani a lépéselőnyt, mivel az utolsó pillanatokban hat-az-öt ellen Benesch vette be a ketrecünket, és állította be a félidei 6-6-os eredményt.
Az előző negyedben, a lefújás után tömeges szóváltás alakult ki a pályán, amelyek tettlegességig fajultak, a balhék főszereplői pedig fegyelmi büntetésekben részesültek, balszerencsénkre a mieink közül Langtry-t, Allent és Smith-t kellett nélkülöznünk a teljes harmadik negyedben, miközben a Swarm soraiból csak néhány kiegészítőembert szórtak ki. Kifejezetten nehéz helyzetbe kerültünk a folytatásra, és rendesen alább is hagyott a denveriek lendülete, ám még így is igencsak kiegyenlített mezőnyjáték zajlott, bár a Swarm több veszélyes lehetőséget tudott felmutatni. Levis egy darabig még fel tudta tartóztatni a vendégek rohamait, azonban hat perc elteltével Benesch kotort be egy közeli kipattanót, így elérte a mesterhármast, csapata pedig első alkalommal szerezte meg a vezetést a mérkőzésen 7-6-nál. Hiába igyekeztünk nagy erőkkel az egyenlítésért a megtizedelt összeállításunkban, a következő gólt is az ellenfél szerezte, ráadásul éppen az ex-Mammoth-játékos, Shewchuk révén használtak ki egy ajtó-ablak lehetőséget. Aztán már csak négy perc volt hátra az aktuális felvonásból, amikor Benesch negyedik alkalommal is megzörgette a hazai hálót, miután Toll veszítette el a labdát a saját kapunk előterében, ezzel már három gólosra nőtt a Swarm előnye, s ebben a pillanatban igencsak messzinek tűnt, hogy egykor még négy találattal mi álltunk jobban. Nem változott az állás a harmadik szünetig, s 45 perc játék után 9-6-os előnyben voltak a vendégek.
Pechünkre a negyedik negyedet is a vetélytárs kezdte jobban, hiába számíthattunk ismét Langtry-ékre, mert nem sokkal a folytatást követően Watt kőkemény távoli lövésével újra eredményesek voltak a minnesotaiak. Rövidesen egy nagyon komoly felzárkózási lehetőség nyílt a Mammoth előtt, ugyanis két egymást követő Swarm-kiállítás következtében több, mint egy perc erejéig kettős fórban adogathattunk, azonban az óriási lövéseink ellenére képtelenek voltunk mattolni Patterson kapust. Jókora sanszot szalasztottunk el, s még inkább elúszni látszott számunkra a mérkőzés, amikor egyenlő létszám mellett újra az ellenfél talált be, miután Wilson nevéhez fűződött a Swarm tizenegyedik találata az est folyamán egy nagyszerű távoli pattintott lövés által. A faceoff után azonnal megkaparintottuk a labdát, és pár másodperc múlva Langtry nagyszerű lőtt passzát Cliff Smith húzta be a szélről a kapuba, ezzel visszazárkóztunk négy gólos hátrányba, miután a másodéves tüzér találatával egy bő másfél negyeden át tartó gólcsendet törtünk meg. Rövidesen emberhátrányra fogyatkoztunk, hiszen Carlson szabálytalankodott a kapussal szemben, majd kisvártatva újra a Swarm soraiban történt gyors egymásutánjában két kiállítás, és végül ezt a dupla előnyt már gólra tudtunk váltani Dan Carey hatalmas lövésének köszönhetően, ezzel öt perccel a vége előtt 11-8-ra zárkóztunk vissza. A maradék öt-a-négyes előnyünket pedig ugyancsak találatra tudtunk váltani, miután Carey pazar lekészítéséből Alex Gajic vágta be a labdát a hálóba közvetlen közelről. Egyre jobban izzott a csarnok, és kezdett égni a talaj a Darazsak talpa alatt, a Mammoth óriási attakot nyitott a felzárkózás érdekében. Elképesztő lendülettel rohamoztunk, azonban Patterson eksztázisban védett, és sehogysem tudtuk bevenni a ketrecét. Másfél perccel a vége előtt végleg szertefoszlani látszódtak a remények, ugyanis Benesch újra betalált, és már három gólos hátrányt kellett volna leküzdenünk a maradék játékidőben. Nem adtuk fel, és bár lehetetlennek tűnt a helyzetünk, arra még jók voltunk, hogy az utolsó percen belül Dan Carey vágjon be egy újabb találatot a kapuslevitelt követően. Ennél közelebb viszont már nem tudtunk zárkózni, hiába mozgósítottunk óriási erőket a hajrában, ezúttal is be kellett érnünk a vereséggel, s 12-10 arányban maradtunk alul a Minnesota-val szemben.
A legjobb egyéni teljesítmények:
- Grant Jr 2+2 és 18 lövés
- Carey 2+2 és 12 lövés
- Langtry 1+4, A. Gajic 1+3, Prossner 1+2, Allen 1+1
- Smith, Martin 1-1 gól
- Leveque, Campeau, Carlson 1-1 assziszt
- I. Gajic 7 szerzett labda
- Levis 39/51-es védési hatékonyság
- Leveque 17/26-os faceoff-hatékonyság
- Nem lépett pályára egészséges kimaradóként a védelemből Ben Davies és Steve Forsythe, a csatárok közül pedig Jamie Floris maradt ki az összeállításból.
Videóösszefoglaló a Colorado Mammoth-Minnesota Swarm mérkőzésről:
A mérkőzés teljes egészében ITT nézhető meg!
A nyugati divízió állása (W-L):
1. Calgary Roughnecks 5-3
2. Minnesota Swarm 4-4
3. Washington Stealth 4-5
4. Edmonton Rush 2-6
5. Colorado Mammoth 1-7
Változatlanul sereghajtók vagyunk a tíz csapatos ligában, eddig nyolc mérkőzés alatt mindössze egy győzelmet tudtunk felmutatni. Az alapszakasz küzdelmei most egy hétvégén keresztül szünetelni fognak, ugyanis február 27-én, vasárnap kerül sor az NLL idei All-Star gálájára, majd a folytatásban március 4-én újra a Minnesota Swarm gárdájával mérkőzhetünk meg hazai környezetben. Remélhetőleg az alapszakasz második felében már több sikerélményben lesz részük a denveri sportolóknak.
