Gondolom mindenki értesült róla, hogy az All-Star gála után végre lebonyolította a csapat azt az üzletet, aminek Damoklészi kardja mindvégig fejünk felett susogott az idény során.

Carmelo Anthony elhagyta a New York Knicks kedvéért a Nuggets-t, amit még nagyon nem is siratnánk meg - lévén hogy érezhetően rombolta a csapatmorált az állandó bizonytalanság - viszont a vele távozó Billups személyében igazi vezéráldozatot is hoztunk.





















Részletesen nem térnék ki a játékoscserében részt vett emberek bemutatására, hiszen azt Filip barátom megtette előttem, inkább a csapat jövőjének fürkészésére kívánom kiélezni eme pár soros cikkemet.

Kezdeném azzal, hogy Anthony és Billups személyében a csapat első és második legértékesebb játékosa távozott, ami már önmagában is felborítja alapjaiban a csapat taktikáját, és mivel Billups több is volt mint játékos  - egy igazi főnök volt a pályán - ezért egész szellemiségét is.

Amikor megérkezett a Felton, Chandler, Gallinari, Mozgov, Koufos ötösfogat, már tudva lévő volt, hogy valami teljesen más következik, mint ami eddig volt.

Irányító poszton Felton átmeneti megoldást nyújthat, mert a jövő évben lejáró szerződése igen magas fizetést biztosít ahhoz, hogy csereirányítóként megtartsuk. Ugyanis az alapvetőnek tűnik, hogy Billups távoztával Lawson-é a gyeplő. Nem rossz játékos, és fiatal is aránylag, de nekünk drága mulatság lenne megtartani, arról nem is beszélve, hogy valószínűleg ha nem kap elég játékidőt, akkor saját maga kéri az elcserélését.

Chandler és Gallinari érkeztével viszont két-három poszton jelentőset erősödtünk. Mindkét új játékos limitált ideig képes lehet négyes poszton is játszani, ami nagyban megnöveli a lehetőségeinket a taktikát illetően. Ha hozzájuk vesszük még Afflalo-t és JR Smith-t, akkor egy igen széles repertoárt kapunk eredményként. Addig amíg Anthony volt a kiscsatárunk, ő igényelte a 40 perces játékidőt és általában meg is kapta azt, még ha az adott match-up nem volt megfelelő számunkra. (Vagy kapott egy jól védekező hármast, és megfulladt, vagy neki kellett volna extrát védekeznie, de nem tudott). Most bármilyen kombinációban pályára lehet küldeni a kettes-hármas posztot, kihegyezve az ellenfél ezen posztjainak erősségeire vagy gyengéire. Az Afflalo-Chandler duó átlagon felüli védő, és támadásban is használhatóak a jó kinti dobásuknak köszönhetően, a Gallinari-JR Smith kettős pedig a leginkább ütőképes támadást biztosíthatják. Egyetlen probléma itt is csak a játékidő lehet, ha azt sikerül elosztani megfelelően, akkor bátran állíthatom hogy nagyon jók leszünk.

A Koufos-Mozgov kettős érkezése egyértelműen a magasembereink sérülékenysége miatt volt hasznos, és az orosz srácról sokan várnak szép jövőt az NBA-ben. Jelentősen felduzzasztottuk a felső két poszton is a létszámot.

A legfontosabb változás a csere után a játékunk képében fog mutatkozni. Az eddigi Anthonyra épülő, egyszemélyes taktikánkat felváltja a csapattaktika. Nincs kimagasló első számú opció, de szinte az összes emberünk képes lehet arra, hogy egy jó napot kifogva eldöntse a mérkőzést. Éppen ezért a padunk is mélyebb lett, bármikor bevethető onnan bárki úgy, hogy az lényeges minőségi romlást eredményezne. Ez megmutatkozott rögtön az első meccsen a csere óta, amikor is a Celtics-t az utolsó negyedben vertük meg azzal, hogy sikerült frissen tartani mindenkit. Ez kiélezett helyzetekben létfontosságú lesz!

Karl kiemelte a védekezés fontosságát is, amit azt hiszem képes lesz a csapat végrehajtani, az pedig új dimenziókat nyithat meg előttünk. Már hajnalban is láthattuk, hogy szívvel játszva, odafigyelve bárki ellen képesek lehetünk egy tisztességes védekezéssel elért győzelemre. Mert eddig csak abból állt a taktika, hogy megpróbáltuk túldobni az ellenfeleket, és mint tudjuk, védekezés nélkül nem lehet bajnokságot nyerni.

Most, hogy lezárult a cserehatáridő, csak a szabadügynökök közül tölthetjük fel a meglévő helyeket a roster-ben, népvándorlás a nyárig egész biztosan nem lesz. Akkor viszont már látni fogja a vezetés, az edzői stáb - és mi is - hogy miként lehetne még inkább segíteni a játékunkat, és kit érdemes újra igazolni.

Ha már az igazolásoknál tartunk, nagyon remélem Nené-vel sikerül még ebben az idényben szerződést hosszabbítanunk. Az Oklahoma volt az a csapat, akik leginkább szerették volna a nyáron leigazolni, de ők a cserehatáridő lejárta előtt néhány perccel megszerezték Perkinst a Celtics-ből, akivel aztán a nyáron nagy valószínűséggel hosszabbítani is fognak. Tehát egy riválissal kevesebb... JR Smith is szerződésének utolsó évében van,vele szeretném, ha hosszabbítana a vezérkar. Elég hullámzó ugyan a teljesítménye,de támadásban ő az, aki le tud hozni néha-néha egy "Anthony-t" is. És ha azt nézzük, hogy milyen szélessé vált a pad, akkor elmondhatjuk azt is, hogy soha máskor ezelőtt nem tudtuk úgy áthidalni Smith gyengébb napjait, mint jelenleg. Hallhatóak voltak olyan hírek is, hogy a nyáron szintén szabadügynökké váló Chandler nagynak mondható szerződést szeretne kötni, de én úgy gondolom, hogy most kaptunk a sorstól 24 meccset arra, hogy kellően mérlegelni tudjunk a jövőjével kapcsolatban. Ha beválik, és a csapat hasznára lesz, akkor mindenképpen itt kell tartani. Mindennek egyébként függvénye lesz az új kollektív szerződéstervezet, ami jelentősen csökkenteni óhajtja a fizetési plafont, illetve a játékosok fizetéseit is.

Egyenlőre Harrington-t látom feleslegesnek a csapatnál, az ő szerződését valahogy a nyáron, vagy a jövő szezon közben el kellene cserélni. Egyszerűen az ő játékstílusára nincs a csapatnak szüksége, a helyére egy "munkásjellegű" fiatal négyest kellene hoznunk. Ez elképzelhető akár a draftról, vagy akár a már aktív játékosok közül is.

Igazság szerint sajnálom, hogy Anthony és Billups elment tőlünk, mindkét játékost nagyon szerettem. De egyre inkább érzem úgy ,hogy végül is ennek itt volt már az ideje. Annak hogy váltsunk, és lépjünk valami más irányba is. Kellenek a sztárok a csapatokba, de ha egységes csapatként tudunk működni, az hatásosabb lehet mindennél. És ennek jeleit látom kibontakozni. Egy fiatal mag adott az újrakezdéshez, draft pickeket is kaptunk, és egy-két okos cserével még jobbá válhat a csapat .Egy teljesen másik utat fogunk járni, mint az utóbbi években, rendkívül bizakodom és reménykedek abban, hogy még több sikert érhetünk el.

Köszönöm a lehetőséget, és hogy elolvastátok ezt a pár sort!