Véget ért az egyhetes prágai box lacrosse-szieszta, és a sportág harmadik fedett pályás világbajnokságát az előzetes favorit kanadai válogatott nyerte meg, ezzel a juharleveles sztárok a 2004-es és a 2007-es VB sikerei után harmadszor is elhódították a világbajnoki címet. Szerencsére a denveri érdekeltségű játékosok teljesítményére sem lehetett panaszunk, hiszen volt egy aranyérmesünk, miközben a harmadik helyezett Egyesült Államok színeiben további hat képviselőnk volt ott a világbajnokságon, akik nagyban közreműködtek azért, hogy bronzérmet szerezhessen a csapatuk.


























Az egyenes kieséses szakasz első felvonásait a csütörtöki játéknapon tartották meg, amikor az elődöntőbe jutásért rendezendő pót mérkőzésekre került sor. A délutáni órákban az Egyesült Államok favorithoz méltóan, magabiztosan kiütötte az ausztrál csapatot, ugyanis a csoportelsőség elvesztését minden áron feledtetni kívánó amerikaiak totálisan padlóra küldték ellenfelüket, valamennyi negyedben legalább öt gólt szereztek, a középső két játékrészt 15 gólos különbséggel abszolválták, így 28-2-re diadalmaskodtak. A Mammoth- és Outlaws-játékosok közül a két szabadtéri denveri klasszis szokás szerint elemében volt egy kis csapat elleni fölényeskedés alkalmával, s Westervelt három-három góllal és assziszttal fejezte be az auszik elleni találkozót, míg Mundorf a mesterhármasa mellé további két gólpasszt regisztrált. Illetve még McGlone is beköszönt egy alkalommal, az ősdenveri Langtry és Park nem tudtak eredményesek lenni, a hatodik résztvevőnk, Seibald pedig ezúttal csak tartalék volt. Ezzel szemben a forduló másik mérkőzésén már igencsak meglepő eredmény született, amikor a házigazda Csehország csapata 12-7 arányban felülmúlta Anglia gárdáját egy végig kiélezett mérkőzésen, így a rendező válogatott kiharcolta az elődöntős részvételt magának.

Eközben a torna hetedik helyét - a papírformának megfelelően - Írország szerezte meg, miután a Szlovákia elleni oda-visszavágós meccsek közül az elsőt 10-5-re megnyerték, a másodikat pedig csak 10-7 arányban vesztették el, így a szigetországiak kaparintották meg az utolsó előtti helyet, míg a VB-újonc szlovákok sereghajtóként zárták a tornát.

Pénteken következtek a nem akármekkora érdeklődéssel várt VB-elődöntők. A négy közé a három Észak-amerikai nagy csapat mellett a házigazda csehek jutottak be, s az elődöntőben kanadai-amerikai és írókéz-cseh rangadókat bonyolíthattak le. Elsőként a két nagyágyú derbijét rendezték meg, és bár a kétszeres címvédő Kanada egyértelmű esélyesnek számított, az eltökélt amerikaiakat nem lehetett leírni, és a két nemzet közti örökös rivalizáció miatt különösen pikáns összecsapásra volt kilátás. A kanadaiak jobban kezdték a mérkőzést, és korán három gólos előnyre tettek szert, de az USA nem adta fel, és a félidőre 5-5-re ki tudtak egyenlíteni, így az első 30 perc után még nem dőlt el semmi. Viszont a harmadik negyedet nagyon megnyomták a juharlevelesek, Duch mesterhármasának vezérletével összesen ötször zörgették meg az amerikai hálót, miközben a túloldalról csak egyetlen válasz érkezett. Ezzel a rohammal lefutottá vált a találkozó, és a gólzáporos negyedik negyedben az Egyesült Államok már képtelen volt közelebb zárkózni ellenfeléhez, így 15-10 arányú sikerével Kanada jutott be elsőként a 2011-es fináléba. A mieink közül a győztes oldalon Grant Jr 3+2-es teljesítménnyel járult hozzá a kanadai sikerhez: két gólt szerzett a meccs elején, és egy újabbat a harmadik játékrészben; miközben az USA válogatott coloradói különítményéből Mundorf két góllal és egy előkészítéssel próbálta segíteni csapata boldogulását, Westervelt pedig egy asszisztot jegyzett, Langtry és McGlone szintén pályára léptek, ellenben Park sérülés miatt nem játszott, Seibald pedig újra kimaradt az aktív összeállításból. Ezt követően a másik elődöntőben sem borult az előzetes papírforma, és a hazai közönség odaadó szurkolása ellenére, az Írókéz nemzet csapata 19-6-ra legyőzte Csehországot, így újra létrejött az előző két VB-döntő párosítása a kanadai és az indián csapat közt, a rendezők pedig a bronzmérkőzésen lehettek még érdekeltek.

A szombati, záró játéknapon az utolsó három helyosztó mérkőzésre került sor, első alkalommal az ötödik hely megszerzéséért lépett pályára egymás ellen a két negyeddöntő-mérkőzés vesztes csapata. Az Anglia és Ausztrália között zajló összecsapás pedig nagyon egyoldalúra sikeredett, és az angolok a szoros első félidő után, a 15-3-as második résszel, 23-8 arányban hagyták helyben az ellenfelüket, így fölényes győzelmet arattak, és ha már a négy közé jutást elszalasztották, legalább az ötödik helyet bezsebelték.

Aztán a harmadik helyért rendezett találkozón az Egyesült Államok csapata Csehországgal mérkőzhetett meg. A két válogatott már a csoportkörben találkozott egymással, akkor az USA egy szolíd, kilenc gólos diadalt aratott a házigazdákkal szemben, és ezen a helyosztón is hasonló mértékű különbségre számíthattunk. Ennek ellenére az első két negyed még kifejezetten szoros küzdelemben zajlott, és az amerikaiak mindösze 7-5-ös vezetést építettek fel maguknak, de a második félidőre a favoritok jobban rákapcsoltak, a csehek pedig minden igyekezetük ellenére, képtelenek voltak tartani velük a lépést, így a végén a meggyőző, 16-7 arányú sikerükkel az amerikaiak állhattak fel a dobogó harmadik fokára. Nagy örömünkre a denveri legények valódi kulcsszerepet vállaltak a bronzérem begyűjtéséből, ugyanis a 16 amerikai találat közül tíz is a mieink tollából született. Az egész világbajnokságon fantasztikus formában tevékenykedő Westervelt öt pontjából négyet találat formájában vállalt, McGlone elérte a mesterhármast és egy gólpasszt is adott, Langtry két-két góllal és assziszttal vétette észre magát, Mundorf ugyancsak eredményes volt, illetve még két gólpasszt is letudott - közben Park és Seibald újabb találkozót hagytak ki. A harmadik indoor VB-n az USA immár a harmadik bronzérmét gyűjtötte be, de a rendező Csehország is joggal lehet elégedett magával, a negyedik helyük ráadásul az egész Közép-európai lacrosse-társadalom felé komoly elismerés.

A szombat esti VB-döntőben kevesen tudták volna elképzelni, hogy ne Kanada diadalmaskodjon, de - az USA elleni meccshez hasonlóan - az Írókezeket mindenképpen komolyan kellett venniük, ha nem szerettek volna kellemetlen meglepetésben részesülni, mivel a rendkívül egységes indián törzs csapata ellent mondást nem tűrve készült a fináléra. Azonban csak az első negyed tudott igazán szoros csatában alakulni, mivel a második negyedórában a kanadaiak a két bostoni nagyágyú, D. Dawson és Sanderson közbenjárásával hét gólt vittek be, így a szünetben már 9-2-es előnyben voltak. Innen pedig nem lehetett visszaút az Írókéz számára, Kanada sokkal profibb csapat annál, minthogy ekkora előnyt csak úgy leadjon, és a befejező két negyedben már nem is változott a különbség, így a juharlevelesek egy 13-6-os sikerrel söpörték be az újabb világbajnoki címüket. Kanada tehát továbbra is veretlen a fedett pályás lacrosse VB-k történetében, a harmadik tornán a harmadik aranyérmet zsebelték be, volt már ennél simább, és volt már ennél szorosabb győzelmük is VB-döntőben, de bizonyára legalább annyira örülnek az idei sikernek, mint az előző kettőnek. Kanada bajnoki címéhez kétség sem férhetett, a prágai egy hét alatt gyakorlatilag minden komoly riválisukat magabiztosan verték meg, hiszen az aranyhoz vezető úton a csoportkörben Angliát és Ausztráliát múlták felül, míg az elődöntőben az USA, a döntőben az Írókéz felett diadalmaskodtak. A Mammoth hadvezére, Grant Jr a fináléban a csapata a 12. gólját lőtte, és a végjátékban két gólpasszt is elért.


















A 2011-es fedett pályás lacrosse világbajnokság végeredménye:

1. Kanada
2. Írókéz
3. Egyesült Államok
4. Csehország
5. Anglia
6. Ausztrália
7. Írország
8. Szlovákia

A denveri résztvevők eredményei a világbajnokságon:

Ed Comeau (Kanada, vezetőedző): A Mammoth segédedzője veretlenül vezette története harmadik fedett pályás VB-címéhez a kanadai válogatottat, amely a szakember számára élete első jelentős sikere volt nemzetközi szinten.

John Grant Jr (Kanada): A Mammoth-ot erősítő veterán klasszis négy pályára lépése alatt 23 ponttal (11+12) segítette Kanadát az újabb VB-aranyhoz, ezzel pályafutása során harmadszor állhatott fel a dobogó tetejére egy indoor világbajnokságon, minden egyes VB-győzelem alkalmával tagja volt a kanadai válogatottnak. 2011-ben némileg talán háttérbe szorult, a veterán harcos egyre inkább átadja a teret a fiataloknak, de páratlan rutinjával ezen a tornán is a csapat hasznára tudott lenni, és a harmadik legeredményesebb kanadai játékos lett.

Bill McGlone (Egyesült Államok): Az NLL-es Philadelphia Wings-ben nyújtott teljesítménye alapján behívott, de a szabadtéri ligában ettől a szezontól kezdve a Denver Outlaws-t erősítő támadó jó szerepléssel járult hozzá az amerikai bronzhoz. Három pályára lépése alatt öt gólt és két asszisztot postázott, a harmadik helyért vívott mérkőzésen mesterhármast ért el a cseh válogatott ellen, így büszkék lehetünk a teljesítményére.

Brian Langtry (Egyesült Államok): A Mammoth-, és Outlaws-játékos határozott produkcióval támogatta az amerikai csapatot, ugyan a csoportkörben jobbára csak asszisztokat osztogatott, a torna vége felé a találatokból is egyre jobban kivette a részét, így három gól és öt előkészítés lett a végső mérlege négy mérkőzés után. A veterán klasszis ezzel a szépen csillogó bronzéremmel tovább erősítette denveri sikertörténetét, ugyanis számtalan egyéni, és csapat elismerést zsebelt be, mióta a 2003-as szezontól kezdve városunkban szolgál.

Brendan Mundorf (Egyesült Államok): A denveri outdoor csapat gólgyárosa a fedett pályás világbajnokságon sem szűkölködött a találatokban és a pontokban sem, végül 11 góljával a negyedik, 22 pontjával pedig a harmadik helyen végzett az USA együttesén belül. Első sorban még mindig a szabadtéri verzióban számít elitjátékosnak, de a prágai VB-n ismét bizonyította, hogy box lacrosse-ban is képes megállni a helyét, és eredményes teljesítménnyel járult hozzá ehhez a harmadik helyezéshez.

Jarett Park (Egyesült Államok): A mindkét ligában Denverben szolgáló, csupaszív középpályás a világbajnokság alatt az első négy találkozón pályára lépve egy gólpasszt regisztrált. Szépen megállta a helyét, a piszkos munkából becsülettel vette ki a részét, de balszerencséjére a negyeddöntőben összeszedett egy sérülést, és az utolsó két meccsen már nem léphetett pályára, pedig vele talán még többre lehettek volna képesek.

Max Seibald (Egyesült Államok): Az Outlaws fiatal játékosa képtelen volt beverekedni magát az amerikaiak aktív, nevezett keretébe, és csupán egy mérkőzésen lépett pályára még a csoportkörben, ahol nem is szerzett pontot.

Drew Westervelt (Egyesült Államok): Mundorf-fal ellentétben inkább a csarnokban jeleskedik, és fiatalabb kora ellenére, az idei világbajnokságon egyértelműen az amerikai válogatott húzóembere tudott lenni, hiszen 26 pontjánál csak a kapitány C. Powell szerzett többet. Az Outlaws csatára ráadásul a hat mérkőzés alatti 17 góljával a legeredményesebb amerikai lacrosse-os lett, és az angol Manwaring-gel holtversenyben a torna társgólkirályi címét is elhódította.

Gratulálunk a denveri érmeseknek!