Nemrégiben a Denver Sports Blog a Goldenblog versenyen megmérettette magát Magyarország többi hasonló témájú blogjával, s bár nem szerepelt rajta le (a százas mezőny 28. helyét kaparintottuk meg), azért még vannak rejtett lehetőségek. Ezeket kiaknázandó és napjaik trendjével lépést tartandó, a Blogon minden héten legalább 100× el kell hangoznia a Tebow szónak, melynek statisztikailag igazoltan is a legnagyobb olvasó-, szurkolócsalogató hatása van, ennek ellenére egy árva lélek nem talált az oldalunkra napjaink egyik legnépszerűbb keresőkifejezésével. Ezúton buzdítanám a többi szerkesztő társamat, hogy ők is minél több rejtett Tebow-hypeot helyezzenek el a sorok közé, nem is értem, hogy a Rockies legjobb dobói közé, hogy nem fért be Tim :P.
Hogy hogyan jön egy ilyen cikk, csak úgy a semmiből? Több oka is van:
Egyrészt úgy érzem, mindenképp változtatni kell azon a szomorú tényen, hogy talán mi vagyunk az egyetlen Denver fan oldal Tebow-hírek nélkül. Nem akarok rendszeres Tebow-rovatot, vagy külön címkét nyitni neki, így is egy kicsit szégyellem magam, hogy az NCAA-s írásokba nincs időm besegíteni, és erre se nagyon jutna, de ez annyival szerencsésebb téma, hogy Tebowról akármekkora hülyeséget hordok össze, elolvassák, míg a szerencsétlen Buffs-t max Drew Litton rajzaival lehet eladni.
Másrészt, noha én nem akarok hittérítő szerepében tündökölni, és nem is hiszem, hogy egy ilyen írás bárkiben Pál-fordulatot váltana ki, viszont az ellentábortól kapott trollokat nehezen nyelem le. /*Próbált már valaki lenyelni egy trollt, sokkal nagyobb mint egy ember, nagyon gyorsan visszaregenerálja magát, szóval feldarabolni lehetetlen, és nem lehet csak tűzzel vagy savval sebezni...*/ Az ellentábor hasonlóan népes, mint a Tebowista hitközösség, TT az NFL egyik leginkább megosztó alakja, míg egyesek Istenítik, sokak szerint soha nem lesz NFL irányító /*hiába, hogy már az :P*/. Vannak akik továbbra is a hibáit látják, és amiatt nem raknák a kezdőbe; vannak akik látatlanba megmondták, hogy max HB lehet belőle; és vannak kárörvendő keselyűk, akik amikor azt hiszik megdöglött a vadló, leszállnának rá lakmározni és károgni "Ez a Tebow kellett, megkaptátok" - aztán ha Tebow hirtelen megrántja magát, sunyin tovarepülnek. A cikk úgyse jut el hozzájuk /*főleg hogy szigorúan csak Tebow fanoknak szól*/, viszont negatív gondolkodásuknak elősegítik, hogy ilyen hülye ötletek jöjjenek ki a fejemből és ezt írjam a szakdoga helyett.
Harmadrészt, az internetre nemrég lecsapó Tebow-hurrikán utóhatásaként születő cirka 1000000 cikk közül volt szerencsém többet is elolvasni, és nagyon értékes gondolatokra, érdekes számokra, és hasznos szakértői/szurkolói véleményekre bukkantam. És az előbbi két indok miatt, úgy döntöttem ezeket most nem szép apránként hozzászólások formájában csepegtetem az olvasó elé, hanem összefoglalva egy kerek egész cikk formájában, amit egy külföldi, aki nem értheti mennyi hülyeséget hordok össze, látványra még akár profiknak is gondolhatja Filip mesteri képgyűjtő munkája miatt.
Mielőtt a tárgyra térnék /*ami könnyen lehet, hogy rövidebb lesz, mint maga a bevezető*/ fontos leszögeznem, hogy nem tartom, és soha nem is tartottam magam szakértőnek, csupán egy nagyon lelkes amatőrnek. Most már hosszú évek óta minden Broncos-meccset láttam élőben, és mellette sok másik NFL-, és NCAA-meccset is, a legtöbb hírt és szakértői elemzést elolvastam, de attól, hogy én hasonlóval álljak elő, még messze vagyok. Ettől függetlenül töretlenül próbálkozom, quantity over quality :). Így olvassátok.
Na lássuk végre a medvét vadlovat:
Rövid történelem:
A Tebow-saga még tavaly áprilisban kezdődött, amikor is Josh McDaniels az 1. körben, összességében a 25. választással Timothy Richard Tebownak szavazott bizalmat. Az 1/25-ös draftcetli árát fedje most jótékony homály. A Florida Gators korábbi csillaga, aki korunk legnagyobb egyetemi játékosa volt, rögtön a szezonnyitón lehetőséget kapott egyetemi sikereinek helyszínén, Jacksonvilleben. Két középső futással próbálkozott, ám mindkétszer nagyon figyelt rá a hazai csapat, így mindössze 2 yard jött össze neki, de elkezdődött a profi pályafutása. Legközelebb a 6. héten láttuk újra pályán, amikor is a Jets ellen a szezonban először bevetésre került a Tebow package. 23 futott yardja mellé megszerezte első touchdownját. 5 yardról futott be a labdával kiegyenlítve ezzel a mérkőzést a 2. negyedben /*goal-to-go efficiency: 1/1.*/. A meccset végül az utolsó pillanatban elbuktuk, de ez már nem rajta múlt. Két héttel később Londonban a '49-ers ellen az európai közönségnek is bemutatkozott egy futott TD-vel. 1 yardról szinte túl könnyű feladat volt neki /*goal2go eff. 2/2.*/ A bye week után jött az egyébként rémálomba illő szezon egyik fénypontja, a Chiefs elleni hazai győzelem. Egy negyed alatt gyakorlatilag eldőlt a meccs, így nem volt kérdés, hogy Tim újra megkapja a lehetőséget. A második negyedben 1 yardról futott be zavarba ejtő könnyedséggel /*goal-2-go eff: 3/3*/, majd a 3. negyedben megpróbálkozhatott első NFL passzával. 3 yardról egy tökéletes játékhívás során a FB Spencer Larsent találta meg egy 6 pontosért /*goal-2-go eff: 4/4*/. Első passza TD passz => Future HOF. Itt kicsit lelassul a történet, de csak hogy energiát gyűjtsön. Három kínkeserves meccs kínkeserves veresége után JMD repült, majd az új stáb csúfos bemutatkozása után a szezonban addig az utolsó meccsét leszámítva jól játszó Kyle Orton kisebb sérülést szedett össze, így eljöhetett Tebow ideje. Ha a rájátszás múlik rajta, Orton valószínűleg vállalja a játékot, így viszont az ideiglenes vezető edző Studesville Timnek szavazott bizalmat, ami alighanem eddigi edzői pályafutása legjobb döntése volt. 2010. December 19-én /*Tebowista vallásban piros-betűs kötelező ünnep*/ Tebownak nem máshol, mint az ősellenség otthonában, a Black Hole-ban kellett bemutatkoznia kezdőként. A Raiders korábban az Invesco Fielden 59-14-re alázott meg minket, idegenben pedig szökőévente szoktunk nyerni. /*2010 a lehető legmesszebb, 2 évre van bármelyik szökőévtől*/ És akkor se a liga legrosszabb védelmével.
"Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy; a te vessződ és botod, azok vigasztalnak engem." (Zsoltárok könyve, 23. fejezet, 4. vers)
A meccset meglepően természetesen jól kezdte kedvencünk. 3&24-re 40 yardról ért el touchdownt. Denveri szempontból a szezon legszebb pillanata /*amúgy is, így meg hogy a raiders ellen, pláne*/. Ezt követően annyira belejött, hogy egy holmi jött-ment 6. kört érő pancser WRnek is, valami Lloydnak is dobott egy TD-t 33 yardról. /*Tipikusan olyan elkapás, amire egészen biztosan az is el tud majd kapni, aki helyette jön, akármi is legyen a posztja. (szerencsétlen gyereket kiutálom, mielőtt idejönne :))*/ A vezetést sajnos nem tudtuk megtartani, a védelmünk gyengélkedését kihasználta a fekete sereg és a második félidőben már ők domináltak. Tebow bemutatkozása ettől függetlenül szenzációs volt kezdő QBként: 8/16, 138 yard, 1TD, 0INT, 78 futott yard, 1 futott TD, 100 fölötti passer rating. Összehasonlításképp: Elway első meccsén 8 passzából csak 1 ért célt 14 yardra és egyszer el is adta a labdát.
December 28. szintén piros-betűs kötelező ünnep vallásunkban. Tebow hazai bemutatkozása kezdőként, és ami fontosabb, az első győzelme. Nem is akármilyen. A Raidersnél védekezésben és általánosságban is gyengébb Texans ellen hosszú idő után először ülhettünk a számítógép elé bizakodva. Ennek ellenére az első félidőben lenulláztak minket: 0-17. Szerencsére előhúztuk a kalapból a szezon alatt érthetetlenül kevés lehetőséget kapó Buckhaltert és a 3. negyed végére 23-10-re zárkóztunk fel. Ekkor jött el Tebow ideje. Ahogy Elway alatt kialakult: The fourth quarter belongs to the Broncos. Tebow megcsinálta azt, amire csak nagyon kevesen képesek, az utolsó negyedben 13 pontos hátrány ledolgozva megfordította a meccset. Előbb egy jól eltervezett, tökéletesen kivitelezett screen passzal Buckhaltert juttatta egy 23 yardos elkapott TD-hez. Majd miután visszakaptuk a labdát végig vezette a driveot a saját 24-ről az endzone-ig, ahova stílusosan ő maga futott be a labdával 6 yardról. /*goal-2-go eff: 5/5.*/ Óriási, Elway-i comeback volt. A szezonzárón a liga legjobb offense és defense /*na meg a legnevetségesebb ST-je :P*/ a Köcsögz jött az Invesco Fieldre. A tét nélküli meccsen Tebow jól kezdett, az első negyedben egy 14 yardos passzal Lloydnak, /*amit tényleg szerencsétlen 6. körösös elkaphatna akár, annyira üresen hagyták*/ 7 pontos előnybe kerültünk. Aztán sajnos 23 válaszolatlan pont egy kicsit megtörte a csapatot, de a negyedik negyedre újra felpörgött Tebow, sőt már a 3. végén is. 6 yardról adott Deckernek egy 6 pontosat /*goal-2-go 6/6*/, majd miután Vaughn 97 yardos kickoff return TDje után újra a lőtávol közelébe jutottunk, egy gyönyörű drive-ot egy 6 yardos futással koronázott meg /*goal-to-go 7/7.*/ És a végén még alkalma nyílt hail mary passzokra a győzelemért. Ezek ugyan nem jöttek össze, és két labdavesztése miatt ezúttal a ratingje se verdeste az egeket, de a szezon végén a szurkolók elsöprő többségét meggyőzte arról, hogy ő a következő franchise QB.
A történetben azonban itt sajnos újabb fordulópont jön. A Liga és a szakszervezet pereskedése miatt megcsonkult az offseason, így nem volt lehetősége Tebownak úgy fejlődni, mint ahogy általában egy elsőből másodévessé váló irányítónak, ráadásul az új edző, John Fox annak ellenére, hogy korábban trade blockra tette Ortont, a szezon előtt még is kijelentette: Kyle Orton gives us the best chance to win. Megkímélem az olvasókat magamat, hogy a Tebow mentes első 4 meccs küzdelmeit felelevenítsem. Végül is 'besztcsensz' annyira gyengén játszott, annyira 'nocsensz' volt, hogy engedni kellett a szurkolók akaratának, a Chargers elleni már elbukott meccs félidejében megtörtént a QB csere. Tebow visszatért, s egy negyednyi szenvedés után magára talált. Egy 12 yardos futott és egy 28 yardos Morenonak passzolt TD-vel visszazárkóztunk a már elvesztett meccsbe, és a végén megint lehetősége nyílt a győzelemért passzolni hailmary-t. Most sem sikerült ugyan, ám ezúttal csak egy nyilvánvaló csalás akadályozta meg, a bírók ugyanis nem voltak hajlandók észrevenni a hatalmas, eltéveszthetetlen, szándékos DPIt Matthew Willis ellen. Ha a győzelemhez nem is, ahhoz elég volt, hogy Fox a bye week alatt, sőt előtt, átgondolja a helyzetet, és kinevezze Tebowt kezdő irányítónak.
A legjobbkor történt mindez, 2 hét volt felkészülni a liga egyik leggyengébb csapata elllen. Ehhez a playcalling minősíthetetlen volt, és hát 55 percen keresztül Tebownak se sok NFL-szintű megmozdulása volt. A végjáték azonban újra az övé lett. Amikor sokan már lemondanának róla, akkor kerül igazán elemébe. 5 perc, 0-15, 0 időkérés. Előbb Demaryius Thomasnak adott 5 yardos TD passzt /*8/8*/, majd az onside kickből fumble-t kaptak a delfinek, amit az újonc Virgil Green szedett össze, így lehetősége nyílt a gametieing drivera is. Élt is vele. A támadást a Daniel Fellsnek adott 3 yardos TD zárta /*9/9*/, a 2 pontost maga oldotta meg, a hosszabbításban pedig a meccs is meg lett. A csapat 400. győzelme, első Miamiban, és a két liga egyesülése óta először fordult elő, hogy >=15 pontos hátrányt <3 perc alatt megfordított valaki.
Ennyi röviden Tebow eddigi denveri pályafutása. Jelenleg a sajtót természetesen a legutóbbi meccs foglalkoztatja leginkább. A gametieing drive lett a drive of the week, Tebowra lehet szavazni a GMC Never Say Never Momenten, és úgy általában felhangosodott a Tebow hype. Azonban nem szabad elmenni első három negyedben mutatott játéka felett se, és az ellentábor ezt nem is mulasztja el. A 4. negyed elején még kárörvendő trollok voltak, azóta azonban kisebb visszavonulót kellett fújniuk, mégis találkozni olyan véleménnyel is, hogy Tebow tavalyhoz képest visszafejlődött. Tavalyról valóban nem rémlik, hogy a teljesen üres elkapót 5-10 yarddal túl dobta volna. Ez tény. Viszont láthatóan szebben száll a labda a levegőben, sokkal jobban mozog a zsebben és gyorsabban hoz döntést. Van még mindig hova fejlődni ebben a 3 mértékben is, de meccsről meccsre jobb. Egy percig se vitatom, hogy a vasárnapi első 3 negyed élete leggyengébb produkciója volt, de visszanézve, akadt közte legalább két csúnya drop, meg még két olyan labda, amit valóban nagyon csúnyán túldobott, de jókor dobta, és jó célpontot választott, és a fejlődés szempontjából ez szerintem fontosabb. + Ha azok sikerülnek, akkor erre az időszakra is azt mondanánk, hogy Isten volt. Számomra a pontatlanság tűnik a legkönnyebben orvosolható hiányosságnak, csak bele kell jönnie. Miután megtalálta a ritmust, a Chargers és a Dolphins ellen is sokat javult-e téren. Lehet hogy csak pár önbizalom növelő egyszerű passz kéne neki a meccs elején, hogy felvegye a ritmust.
Akárhogy is, a vasárnapi meccsen nagyon lehetett érezni a kontrasztot az első három és a 4. negyed között. Már a meccs alatt gondoltam rá, milyen érdekes lenne egy statisztika, ami ezt számszerűen összehasonítja, és látszólag nem csak nekem tűnt fel. Több helyen is hozták a számokat. A 4 meccs, amin Tebow kezdő volt, + a Chargers elleni, ahol 1 félidőt játszott:
Passing | Rushing | |||||||||
Negyed | comp/att | comp% | Yds | TD | TD% | INT | INT% | Rate | Yds | TD |
1.-3. | 29/58 | 50 | 446 | 3 | 5,17 | 3 | 5,17 | 71,48 | 187 | 1 |
4. | 28/59 | 47,46 | 445 | 4 | 6,78 | 0 | 0 | 95,66 | 115 | 3 |
Érdekes statisztika, érdekes számokkal. 4,5 fél meccs után a világon semmit nem lehet kivetíteni egy egész pályafutásra, de valami irányvonalat talán kiolvashatunk belőle. A számok értelmezése előtt leszögezném, hogy a Texans nem játszott prevent D-t, és a Miami se. A Raiders ellen pont, hogy az első 3-ban volt jobb. A Chargers ellen valóban könnyebb dolga volt a meccsek végén, de ott is helyzetbe hozta magát, ami idén össze is jöhetett volna, ha nincs az a bizonyos csalás. Szóval nem arról van szó, hogy >100 pont hátrányban megszánták őt, és hagyták passzolni. Az is igaz, hogy ha nem is prevent D-t játszik egy csapat, szoros meccsen a fáradtabb védelem ellen ha elindul a szekér..., na de pont Tebow indította el azt a szekeret, és ha a védelem besz..t tőle, az tán nem az ő érdeme is? Lehet, hogy könnyebb dolga van, ami nem csak rajta múlik, a másik oldalról viszont Tebow meg pont akkor játszik jól, amikor legjobban kell. 4,5 fél meccsből két 4th quarter comeback magáért beszél. De ha figyelmen kívül hagyjuk a fordítás tényét, és csak a számokra hagyatkozunk, akkor is az éles helyzetekben a legjobb. Mindössze 4,5 meccs, ne vonjunk le messze menő következtetéseket, a 47 zárónegyedes fordítás még nagyon messze van, de lássuk be, kezdetnek nem rossz.
Magukat a számokat nem kell sokat magyarázni, azt mutatják, amit a meccsen is érezni lehetett, Tebow sokkal jobb a 4. negyedben, akkor amikor igazán számít. Egy negyed alatt annyi passzolt yard, mint az első háromban, több TD, és egyszer se adta el a labdát! A Passer ratingje is magasabb. Kevesebb yardot futott ugyan, de ha egy negyedre vetítjük, akkor ebben is a záró negyedben a legjobb, a futott TD-kről nem is beszélve. Hozzá tartozik, hogy a statisztikát kicsit ferdíti, az idei Chargers elleni meccs, ahol az első félidőben, csak 1 futásra jött be (2 yard), a 3. negyedben pedig konkrétan semmit nem csinált, 0 passzolt yard. Ezt a kis ferdítést a továbbiakra se felejtsük el.
Ami még fel kell, hogy hívja a figyelmet, hogy Tebownak több passzkísérlete volt a 4. negyedekben, mint előtte az egész meccseken. És ezek mellett sokkal jobb. Mi lehet ennek az oka?
Tebownak bele kell jönni a meccsbe, föl kell vennie a ritmust? - Nem lenne ezzel egyedül. Az szokott lenni a megoldás, hogy az elején kell pár önbizalom növelő könnyű passz.
Gyakrabban passzol -> jobb? - Passzoljon gyakrabban. Nem kell a 4. negyedig várni vele.
Más a szisztéma? - Bevallom nincs előttem az összes meccs, de úgy rémlik rendre a záró negyed volt az, ahol shotgunból és gyakrabban kimozgott a zsebből. Ez Tebow játéka, ő nem pocket QB. Talán nem csak akkor kéne ezt elővenni, amikor úgy néz ki minden mindegy.
Lehet, hogy Tebow csak a kiélezett helyzetekben harap igazán, de ha a 4. negyedes formáját általánosítani tudnánk, akkor az NFL legjobb irányítói között lenne. Nem biztos, hogy az a megoldás, hogy hagyjuk őt játszani, a meccs elején könnyű passzok, hogy felvegye a ritmust, és az egész meccsen több passzlehetőség, és shotgun snappek. De ki lehetne próbálni, vagy kipróbálni valami mást, ami nem az, amit a Miami ellen csináltunk, mert annál néhányan Maddenben is jobb playeket hívnak... A Panthers megadta a bizalmat Cam Newtonnak, passzolhat, futkározhat kedvére, és dönti a rookie rekordokat, Vick is a sittről szabadulva jóval szabadabban játszhat (:D), aminek tavaly meg is volt az eredménye, míg nálunk Tebow ugyan visszakerült a medencébe, de valahogy az az érzésem, még mindig rajta van az úszógumi, és fogják a kezét...
A másik fontos dolog az lenne, hogy nagyobb védelmet biztosítsunk neki. Egyre jobban mozog ugyan a zsebben, de a 4-5 men rush ellen tehetetlen a fal. A Miami 7 sacket jegyzett ellenünk, előtte az egész évben összesen 6-ot. Mi lesz akkor a Lions ellen? Orlando Franklin egy jó ROT, jól blokkol futáshoz, de most hirtelen Tebow vakoldalát kéne védenie, amihez nem elég jó. Ahhoz, hogy a fal összeszokjon idő kell, nem csak pass protectiont kell nyújtani, hanem futáshoz is blokkolni, így leghamarabb az offseasonben cserélhet helyet Clady és Franklin, addig viszont valahogy meg kéne védeni Tebow-t. Egy TEnek vagy egy RBnek be kell segíteni, még ha így eggyel kevesebb megjátszható célpont is lenne.
Tebow most van egy szinten. Ahhoz, hogy jövőre is ő lehessen a kezdő QB, mindenképp fejlődnie kell. Elsősorban pontosságban. Gaffney és Lloyd távozása jelentősen meggyengítette a tavaly még legerősebb csapategységet, de azért még mindig vannak olyan elkapóink, akik ha közelükbe megy a labda, elkapják azt. Szóval nem kell feltétlen halálpontosnak lennie, de azért a vasárnapi első 3 negyed az sokszor nem fog beleférni. Nem lehet mindig shotgunból passzolni, úgyhogy a center alóli teljesítményének is javulnia kell. Jobban kell éreznie a zsebet, jobb lábmunka kell, ezen a téren jó úton halad szvsz, fejlődnie kell döntéshozatalban is, gyorsabban is jobb döntések kellenek, itt szintén jó úton halad szvsz. A dobómozdulat annyira nem is lényeges, előbb dobja jó helyre, mindenesetre a labda már szebben száll a levegőben, mint amikor draftoltuk. Mostantól csak rajta múlik, hogy meggyőzi-e az FO-t és Foxot. Nem tűnik egy könnyű feladatnak, de láthattuk, Tim szereti a kihívásokat.
Remélem vagytok néhányan, akik nem adták fel, és azért a végére is eljutottatok a cikknek és esetleg néhány szerkesztőtársamnak is meghoztam a kedvét, hogy valamikor legyen Második hivatalos Tebowista Tebowtisztelet is a DSB-n. Azt pedig még jobban, hogy John Fox is csatlakozik növekvő egyházunkhoz és még sok éven át szurkolhatunk együtt Tebownak és Denvernek. Hajrá Broncos!