A jövő hétvégén kezdődő egyetemi futballszezont felvezető sorozatunk második részében az elmúlt évek legsikeresebb coloradói csapatával, az Air Force Falcons 2012-es esélyeivel foglalkozunk.





















Mióta 2007-ben Troy Calhoun-t kinevezték a program vezetőedzőjének, azóta a Sólymok minden évben pozitív mutatóval végeztek, azaz mindannyiszor kiharcolták a Bowl-szereplést. S mi több, általában a Mountain West konferencia élmezőnyébe sikerült odaférkőznünk, némi meglepetésre éppen tavaly muzsikáltunk a leggyengébben az elmúlt öt évet tekintve, amikor 7-6-tal épphogy kiharcoltuk a Bowl-képes mérleget, illetve csak az ötödik helyen végeztünk a konferencián belül három győzelemmel és négy vereséggel. A zsinórban lejátszott ötödik Bowl-mérkőzés pedig heroikus küzdelemben ért véget, sajnos emlékezetes körülmények között húztuk a rövidebbet 42-41 arányban a Toledo Rockets-szal szemben a tavalyi Military Bowl-on.

A Falcons egyáltalán nincsen irigylésre méltó helyzetben, rengeteg seniortól el kellett búcsúznunk az elmúlt tanév év végén, ennek ellenére ismét komoly célokat tűztünk ki magunk elé, bár a támadósorból és a védelemből is mindössze három-három starter maradt hírmondónak a tavalyi egységekből. Joggal bízhatunk benne, hogy a mindig fanatikusan maximalista Calhoun mester képes lesz legjobb tudása szerint motiválni a csapatot, és az előttünk álló szezonban is versenyben lehetünk a Bowl-szereplésért.

Az offense-t érő legnagyobb veszteség természetesen az akadémia történetének valaha volt legeredményesebb irányítója, Tim Jefferson búcsúja volt. Alapjában véve szinte lehetetlen helyettesíteni egy ilyen meghatározó embert, aki ennyit jelentett a program számára, idén ez a feladat az ötödéves senior, Connor Dietz vállaira fog nehezedni. Tavaly már Jr mellett időnként kapott lehetőséget, de kevés passzkísérletre vállalkozott (kis túlzással kevesebb dobása volt, mint ahány TD-passzt Jefferson jegyzett), ugyanakkor kiváló futónak számít, így a triple option-t alkalmazó offense-ben ő is hatékony lehet. Abban biztosak lehetünk, hogy 2012-ben is erősek leszünk a földön, tavalyról a két legeredményesebb futónk visszatér még egy-egy évére, így újra szurkolhatunk a fullback Mike DeWitt és a running back Wes Cobb sikereiért, akik már egy évvel ezelőtt is kiválóan feledtették a tékozló fiú Clark-ot. Az egyébként sem sokat használt passzjátékunk vélhetően még a szokásosnál is nehezebben fog működni - egyrészt az irányító sem bánik a legjobban a labdával, másrészt az elmúlt évek legjobb célpontjai közül nincs már az elkapó Warzeka és a TE Kauth sem a csapatnál, és egyelőre nehéz elképzelni, hogy bárki is át tudná venni a helyüket. Az offensive line megbízható munkájára remélhetőleg újra számíthatunk, évek óta kiválóan építettük fel a futásra hangolt falat, a mostani egység is abszolút több lábon áll, telis tele junior és senior játékosokkal, akik pontosan tudják mi a dolguk, noha a RG Wallerstein személyében egy hatalmas egyéniségtől köszöntünk el. Természetesen biztosak lehetünk benne, hogy az AFA 2012-ben is az ország leghatékonyabb futócsapatai közé fog tartozni.

A védelemben Waiwaiole távozása lehet érzékeny veszteség, aki egy évvel ezelőtt egymaga 96 szerelést hajtott végre, s nem számíthatunk a tackle-lista második helyezettjére, Amack-ra sem. Velük ellentétben legalább a két másik legjobb linebacker-ünk, Alex Means (77 tackle és 6 sack tavaly), illetve Jamil Cooks (50 és 2.5) visszatérnek a programhoz, kettejük rátermettségére nagy szüksége lesz a csapatnak, ha a két vezérbikát eredményesen szeretnénk pótolni. Eközben a DL Payne és Gardner távozását nyögi. Egy évvel ezelőtt 100-on kívül voltunk a futás elleni védekezés terén az országos listán, meccsenkénti átlagban több mint 200 yardot tettek meg ellenünk a földön, de passz ellen a legjobbak közé tartoztunk, köszönhetően az ellenfelek általános run heavy játékának. Nem valószínű, hogy 2012-ben újra ilyen markáns különbség lesz a két védekező egység között, mivel a secondary gyengüllésével (Davis és Wright távozott) párhuzamosan valószínűleg az eddiginél több passzra és kevesebb futásra fognak vállalkozni az ellenfelek.

A nagy jövés-menés miatt nem lesz egyszerű dolgunk, de én személy szerint bízom Calhoun munkájában és motivációs képességében, hogy újra eredményesen tudja majd egyengetni a csapatot. Az MWC összetétele némileg átalakult erre a szezonra, először is tízről 12-re emelkedett a létszám, mivel a TCU távozott a Big12-be, közben a Hawaii, a Nevada és a Fresno State csatlakozott a konferenciához. Ennek ellenére a Falcons-nak mindenképpen illene a csoport első felében végeznie, mellyel komoly esélyünk lehet elérni a Bowl-hoz szükséges minium hat győzelmet. Nehéz jóslatokba bocsátkozni, a papírforma öt-hét diadalt ígér, vagyis vélhetően egész évben a Bowl-mérleg határon fogunk táncolni. Attól tartok, 2012-ben túl merész céljaink nem lehetnek, s az elmúlt évekkel ellentétben most annak is örülhetnénk, ha egy Bowl-ra sikerülne eljutni ezzel a csapattal (na, meg azért a riválisok elleni elismeréseket jó lenne begyűjteni, mint a Ram-Falcon, és a Commander-in-Chief trófea), de remélhetőleg ez csak egy átmeneti időszak lesz, és pár éven belül visszatérhetünk a megszokott eredményességhez.

A Falcons 2012-es teljes menetrendje:

Szeptember 1., szombat, 20:00 Air Force Falcons - Idaho State Bengals
Szeptember 8., szombat, 21:30 Michigan Wolverines - Air Force Falcons
Szeptember 23., vasárnap, 04:00 UNLV Rebels - Air Force Falcons*
Szeptember 29., szombat, 20:00 Air Force Falcons - Colorado State Rams*
Október 6., szombat, 17:30 Air Force Falcons - Navy Midshipmen
Október 14., vasárnap, 01:00 Wyoming Cowboys - Air Force Falcons*
Október 21., vasárnap, 01:00 Air Force Falcons - New Mexico Lobos*
Október 27., szombat, 02:00 Air Force Falcons - Nevada Wolf Pack*
November 3., szombat, 18:00 Army Black Knights - Air Force Falcons
November 10., szombat, 21:30 San Diego State Aztecs - Air Force Falcons*
November 17., szombat, 03:30 Hawaii Warriors - Air Force Falcons*
November 24., szombat, 21:30 Fresno State Bulldogs - Air Force Falcons*

*-gal jelölve a konferencia-mérkőzések!