Sorozatban a hatodik évben vehet részt a Bowl-szezon küzdelmeiben az Air Force Falcons egyetemi futballcsapata, miután a coloradói akadémia hat győzelemmel és hat vereséggel zárta a 2012-es alapszakaszt és negyedik helyezést ért el a Mountain West konferenciában.
























Négy héttel az alapszakasz vége előtt már csak egyetlen győzelem hiányzott a csapatnak a biztos Bowl-szereplést jelentő hatodik sikerhez. November első hétvégéjén ezzel a céllal szállhattunk szembe az Army Black Knights csapatával idegenben, sajnos a három hadi intézmény közt zajló Commander-in-Chief Trohpy-ról már korábban lemondhattunk a Navy elleni hazai vereség kapcsán. Az első játékrész alatt egy gyors pontváltás történt, mindkét csapat TD-vel fejezte be első támadását, részünkről Wes Cobb jutott be 1 yard-ról egy futásokra épített drive végeztével. A folytatásban az Army meghiúsította a 4th & goal lehetőségünket, majd az ellentámadásból elért közeli mezőnygól jóvoltából ismét megszerezték a vezetést. Kisvártatva a házigazdák FG-t hibáztak 53 yard-ról, majd Dietz a saját térfelén dobott interception-t, ebből pedig az ellenfél eredményes tudott lenni. A következő adandó alkalommal újabb pick született, végül a Black Knights 20-7-es előnyben volt féltávnál. Sajnos, a harmadik negyedben sem tudtunk magunkra találni, folyamatosan csak punt-okat értünk el, ezzel szemben a vendéglátók két újabb touchdown-t szereztek, melyek jóvoltából 35-7 arányban vezettek a befejező játékot megelőzően. Az utolsó negyedben John Lee futásos beérésével zárkóztunk közelebb, majd az onside kick-et követően visszaszereztük a labdát és a félpályáról indított akciót Dietz maga tette teljessé egy 13 yardos vágtával. 14 pontra kapaszkodtunk fel hat és fél perccel a vége előtt, de ennél közelebb már nem kerültünk hozzájuk, főleg hogy a hajrában egy fumble-t TD-re hordott vissza az Army, mellyel beállították a mérkőzés 41-21-es végeredményét. Abszolút nem voltunk labdabiztosak, az öt turnover alapjában véve pecsételte meg a sorsunkat, hat győzelem után először kaptunk ki az Army-tól. Ráadásul alig 100 yard-ot haladtunk a földön, ami ismerve a program múltját, rettentő kevés. Dietz 185 yardot passzolt, de két labdát is eladott, az őt váltó Pearson pedig ugyancsak hintett egy pick-et a végjátékban.

Egy héttel később a konferencia legjobbjai közé tartozó San Diego State Aztecs-nél vendégeskedtünk, továbbra is egyetlen győzelem szükségeltetett a Bowl-ba jutáshoz, de várható volt, hogy Kaliforniába nem nyerni mentünk. A kezdés mégis kifejezetten jól sikerült, könnyen kivédekeztük a SDSU első próbálkozását, majd a nyitó drive-unkat Parker Herrington 22 yardos mezőnygóljával zártuk. Nem sokkal később viszont Dietz szokásához híven a saját térfelünkön ajándékozta meg az ellenfél védőit a labdával, így nem volt nehéz dolga az Aztecs-nek bejutnia a coloradói pontszerzőterületre. Az első negyed végén már ők voltak előnyben, és a második játszma elején megkezdett akciójukat ugyancsak beéréssel zárták le, a jó kezdés után tehát egyre kilátástalanabbá alakult a helyzetünk. Ezt követően Getz nem tudott megoldani egy 4th & 4 lehetőséget a házigazdák vörös zónája előtt, így képtelenek voltunk közelebb kerülni, s a félidei eredmény 3-14 volt, mert elhibáztunk egy 42 yardos FG-t. Nem sokkal a pihenő után gyakorlatilag végleg eldőlt a meccs, a házigazdák egy labdaszerzést köveőten újra eredményesek voltak, kisvártatva pedig egy hibátlan passzjátékkal növelték 25 pontosra a differenciát. A harmadik negyed hajrájában Wes Cobb 5 yard-ról jutott be a pontszerző területre, ezzel némileg szépítettünk, s az utolsó negyedben már egyik oldalon sem született pont, így 28-9 arányú vereséget szenvedtünk. Megint négy labdavesztést könyveltünk el, így hiába volt 393-268 arányban több szerzett yardunk, mert a fontos pillanatokban az Aztecs eredményes tudott lenni és végig magabiztosan játszva diadalmaskodtak. Visszaestünk 5-5-re, és égető nagy szükségünk lett volna már a hatodik W betűre.





















A soron következő fordulóban egy pénteki esti mérkőzésen léptünk pályára, s az évad legutolsó hazai összecsapását a konferenciában még nyeretlen Hawaii Warriors ellen vívhattuk. Ennek ellenére nehézkesen lendültünk játékba, és az első negyedben valamennyi támadásunk Baska felszabadításával végződött, mialatt a vendégek egy passzjáték által összehozott TD-vel vezetést szereztek. A második játékrész elején érkezett a válasz, apró futásokkal lépésről lépésre haladtunk előre, végül Cobb libbent be az end zone-ba két yard-ról az egyenlítés érdekében. Nem sokkal később nem tudtunk megoldani egy 4th & 1-t a középpályán, míg a vendégeknek az utolsó másodpercben volt még egy kósza próbálkozásuk a 60 yardos mezőnygólra, de a félidei eredmény 7-7 maradt. A vártnál jóval nehezebben boldogultunk, de reménykedtünk benne, hogy a második félidőre sikerül valahogy megtörni a szigetiek lelkesedését. Könnyen kivédekeztük a Hawaii legelső próbálkozását, majd jó módszerét választottuk az ellenfél demoralizálásának, ugyanis feltartóztathatatlan futójátékokat húztunk elő, fantasztikusan haladtunk és Getz beérésével átvettük a vezetést. A Warriors hamar egyenlíthetett volna, ám a saját red zone-unkon belül sikerült labdát szerezni, nem sokkal a harmadik menet vége előtt Cobb napi második TD-jével pedig tovább növeltük az előnyt. Az utolsó felvonásban egyik csapat sem tudott már veszélyeztetni, kissé nyögvenyelősen, de kiszenvedtünk a 21-7-es sikert, amely a Bowl-részvételt eredményezte a Légierő számára. A teljes meccs alatt egyetlen passzjátékra sem vállalkoztunk, viszont a földön szépen haladtunk, Cody Getz egymaga 125 yardot postázott egy TD-vel, míg a két beérést produkáló Wess Cobb 54-et tudott hozzátenni.

Az utolsó fordulóban gyakorlatilag tét nélküli mérkőzést játszottunk a Fresno State Bulldogs ellen, mert mindkét csapat korábban biztosította a Bowl-behívót. A Sólymok számára a konferencia negyedik helye is biztos volt már, ellenben a házigazdák a csoportdöntőért igyekeztek. Hamar kiderült, hogy a Bulldogs jóval motiváltabb nálunk, és már az első negyedben szereztek három TD-t, melyekre semmiféle válasz nem érkezett. Lassan eszméltünk és a második felvonás elején tudtunk végre egy értékelhető támadást vezetni, ennek a végén Dietz 10 yardos átadásából Ty MacArthur volt eredményes. Csak a becsületpontok szerzésének örülhettünk, két perc múlva egy mezőnygóllal ismét betalált a Fresno State, majd a félidő előtt nem sokkal szerzett negyedik touchdown-ukkal 31-7-re húztak el. A második félidő már nem hordozott magában különösebb kérdéseket, innentől mi sem gondoltuk komolyan a felzárkózást, sokkal inkább tűnt úgy, hogy már a lefújást várjuk. A Bulldogs a harmadik játékrészben két, a negyedikben még egy TD-t vitt véghez. Az utolsó percekben az alaphelyzetben DB Anthony LaCoste futott be 5 yard-ról a házigazdák célterületére, így "csak" 48-15 arányban ütöttek ki bennünket. Getz 82 yardot vállalt a csapat jó 250 futott yard-jából, de sajnos korán kiderült, hogy semmi esélyünk sem lehet, így később nem is erőltettük magunkat látványosan.

A Mountain West konferencia végeredménye (conf W-L, overall W-L):

1. Fresno State Bulldogs 7-1 (9-3)
2. San Diego State Aztecs 7-1 (9-3)
3. Boise State Broncos 6-1 (9-2)
4. Air Force Falcons 5-3 (6-6)
5. Nevada Wolf Pack 4-3 (7-4)
6. Wyoming Cowboys 3-5 (4-8)
7. Colorado State Rams 3-5 (4-8)
8. UNLV Rebels 2-6 (2-11)
9. New Mexico Lobos 1-7 (4-9)
10. Hawaii Warriors 1-7 (2-9)

Kisebb-nagyobb nehézségek árán sikerült elérni a hat győzelmet, így az egymást követő hatodik évben vehetünk részt bónuszmérkőzésen. A 2012-es egyetemi utószezonban a Bell Helicopter Armed Forces Bowl-ra leszünk hivatalosak, ugyanis december 29-én, szombaton a Rice Owls gárdájával mérkőzhetünk meg.