Úgy látszik, Denver még mindig túl magasan van a realitások talajától, és a Colorado Avalanche is egy mérfölddel a föld felett, valahol a felhők között jár a fellegekben. Ez már több, mint csoda, ez már álom! :)

Elképesztő ugyan, de a Lavina újabb három mérkőzés után, azaz összesen 11 találkozót követően is varázslatos eredményeket szállít, s a denveri hokicsapat a klub legszebb napjait idéző formában, 8-1-2-es mérleggel rajtolt. Magabiztosan vezetjük a Nyugati konferenciát, és a bajnok Pittsburgh Penguins-szel holtversenyben az egész NHL élén állunk.

Ezen a héten három mérkőzés alatt megint öt pontot szereztünk meg: a Minnesota otthonában 3-2-re büntetőkkel kaptunk ki, majd egy elképesztő mérkőzésen 5-4-re vertük a Carolina-t, hogy aztán a Detroit-ot 3-1-gyel fektessük két vállra.

















- Sajnos, az álom közben vannak dolgok, amik emlékeztetnek minket, hogy mégis a valóságban vagyunk: a sérülések. Idén sem kímélnek minket, a héten kidőlt McLeod, aki egy gól megszerzése közben, aminél asszisztos volt, szemen lett vágva egy bot végével, és sérült listára került. Tucker szintén legalább néhány hétre kiesett, miután a Carolina ellen egy brutális, szabálytalan ütközés után agyrázkódást szenvedett. Nagyon komoly vérveszteség mindkettő hokis elvesztése, hiszen rámenős, kegyelmet nem tűrő játékuk nélkülözhetetlen lenne. A védelemből Liles, Preissing és Salei változatlanul harcképtelen, míg Budaj kapus a napokban influenzás megbetegedéssel küszködik.

- De vissza gyorsan a kellemesebb dolgokhoz! Akiről egyszerűen nem hiszem el, hogy mit művel: O'Reilly. Óriási ez a srác, az idei draft toronymagas legnagyobb stealje (2. kör, 33. pozíció), őrületes hogy 18 évesen mennyire intelligensen játszik, és mennyire képes a hátán vinni egy egész sort, s van hogy az egész csapat húzóembere. Brutális. Sorozatban 7 meccsen szerzett már pontot, és 11 mérkőzés után 10 pontos. Teszi mindezt a 3-4. sorból! A +10-e pedig már tényleg olyan mutató, amitől mindenki nyugodtan lehidalhat, messze a legjobb ezzel a csapaton belül, éppúgy ahogyan az NHL összes újonca közül kiemelkedik, ahol nem mellesleg - Del Zotto-val együtt - a legjobb pontszerző is. Egyszerűen hihetetlen, fantasztikus dolgokat művel a jégen, óriásiakat játszik emberhátrányban, és a támadások építésében, befejezésében egyaránt szerepet vállal. Nyugodt szívvel ajánlom, minden Denver-rajongótársamnak, hogy az Avs 37-ese miatt már önmagában megéri időnként belenézni egy-egy meccsbe, összefoglalóba!

- No, de persze Duchene sem rest, és ő sem marad el sokkal a másik tinédzsertől. A játékára nem lehet panasz, mint ahogyan a 6 pont sem rossz, egyszerűen csak rá jobban figyelnek az ellenfelek a második sorban, és a számára megfelelő társakat sem sikerült még igazán megtalálni köré. Wolski és Stastny 10-10 ponttal ugyancsak a legeredményesebb játékosaink. A lengyel-kanadai nehezen tud kiegyensúlyozottan játszani, szinte egy jó meccset egy rossz követ, és így tovább, így azért nehéz lesz, bár a tréner már lerakta őt a 3. sorba is. És azok után, hogy tavaly a liga legjobb büntetőspecialistája volt idén 0/2-vel kezdett. A topcenter eközben csak az elmúlt meccseken kezdi megtalálni igazi formáját, addig önmagához képest nagyjából csak közepes tudott lenni, a Carolina ellen viszont szédületes 2+1-et vágott. A veterán Hejduk négy góllal, 9 ponttal követi őket a házi pontlistán, három emberelőnyös gólt ütött már, általában még mindig nagyon jól sül a cseh keze, és nagyon jól képes pörögni a meccseken. Ellentétben például Svatos-szal, aki sokkal inkább hajlamos elszürkülni, csupán három pontja és -6-ja van eddig.

- Nagyon ajánlott még kiemelni Galiardi nevét is, ideje nagy részét csupán a 4. sor centereként tölti, de szép lassan NHL-szinten is kiváló védekező csatárrá fejlődi ki magát, az egész mezőny egyik legjobb blokkoló csatára, és már hat pontja is van. Stewart gyengén kezdte az idényt, két meccsre leküldték még az AHL-be is, ám a sérülések miatt visszakerült, és az elmúlt két meccsen négy pontot szórt, beleértve a Red Wings-nek lőtt csodálatos győztes gólját is. A két energy guy elvesztésével égető szükségünk lenne rá, hogy a kis Stewie-ba visszajöjjön az "állat", ami tavaly megvolt benne. Jones számára az első néhány meccs jobban sikerült, azóta némileg visszaesett a teljesítménye, pedig gyakran Stastny-ék sorában is feltűnt.

- A hétpróbás gazfickóink, Koci és Hendricks szép csendben, meccsenkénti 3-5, ill. 8-10 perccel teszik a dolgukat. Utóbbi helyenként még a korongot is képes megjátszani, és ütközéseivel is hasznos tud lenni, de tőlük azért többet várnék, a cseh borzasztó gyenge ahhoz képest, hogy vízilómérettel bír. Hensick hét meccs tartalékolás után a Detroit ellen már legalább epizódszerephez jutott, míg Willsie az elmúlt napokban került fel, de eddig még nem játszott.

- A Quincey-Hannan páros teljesítménye brutális, talán NHL-szinten is a legjobbak közé tartoznak, mert előbbi +5-ös, utóbbi +8-as, 23-25 perces jégidővel, és iszonyatosan stabilak. Quincey óriási fogás volt, hihetetlenül magabiztosan játszik, rengeteget blokkol, szórja a pontokat, már 8-nál tart. Ami pedig talán a legfontosabb, hogy a csapat elsőszámú bekkje, miközben alig múlt még 24 éves, és mégis közel félórás jégidőket kap sorban. Hannan is megtalálta karrierje legszebb időszakára hajazó formáját, nagyon alacsony hibaszázalékkal takarít a védelemben, és neki is van már négy pontja az egészen kegyetlen +8-a mellett.

- Foote teljesítményét nem hiszem, hogy nagyon be kéne mutatni, pontosan azt hozza, amit tőle várunk, és amiért őt szeretjük már hosszú ideje. Kőkemény, blokkol, rombol, takarít, amire éppen szüksége van a csapatnak, igazi vezéregyéniség, mindenhol ott van, ahol szükség van rá, elvégre csapatkapitány. Mellette Cumiskey játszik, aki ugyan jól megy előrefelé, de nem elég korongbiztos, így gyakran hibázik, egyelőre nem igazán tud úgy élni a Liles kiválása hozta lehetőséggel, ahogyan reméltük volna. Clark is sokat hibázik, nem találja a régi formáját, bár a tavalyi teljesítményénél azért többre képes, és legalább semleges +/--ban is az 5 pontja mellett. Az újonc Wilson nagyon kellemes meglepetés, kőkemény hátvéd, fantasztikus ütközéseket képes bevállalni, és nagyon vagány srác, ugyan a Detroit ellen volt egy kirívó korongelvesztése a saját harmadban, de öt meccse alatt talán ez az egy igazán nagy újonchibája volt, egyébként a 'Canes ellen megszerezte karrierje első pontját is.

- Anderson pedig őrületes. Mind a 11 meccsen ő védett, mert amikor csere lett volna, Budaj lebetegedett. A szezonkezdő 11 mérkőzés tekintetétében egy több, mint húszéves klubrekordot adott át a múltnak, hogy mindegyiken játszott. Félelmetes, ahogyan bírja a sorozatterhelést, a Detroit ellen például 48 lövést hárított azok után, hogy 24 órával azt megelőzően 36-szor tették próbára a Carolinások. Jelenlegi statisztikái: 8-1-2, 93.6 %, 2.14.

Az Észak-nyugati divízió állása:

1. Colorado Avalanche 8-1-2, 18 pont (11 meccs)
2. Calgary Flames 7-2-1, 15 pont (10 meccs)
3. Edmonton Oilers 6-3-1, 13 pont (10 meccs)
4. Vancouver Canucks 5-5-0, 10 pont (10 meccs)
5. Minnesota Wild 3-7-0, 6 pont (10 meccs)

Az álom tovább folytatódik, már csak 71 lehetőség van rá, hogy felébresszenek minket. Egyre inkább nem akarom elhinni, hogy mi történik velünk, ez valami fantasztikus eddig, de továbbra is biztos vagyok benne, hogy ez csak valami átmeneti állapot, nem a realitás, hanem egy 110 %-ot hozó mindenre elszánt csapat földöntúli küzdésének eredménye. Nem tudjuk, hogy meddig tarthat ki a lendület, de ott vagyunk elöl a liga élén, most ne aggódjunk azért, hogy mi lesz később, élvezzük ki a sikert, és a kilátást az NHL tetejéről! És természetesen imádjuk ezt a baromi szimpatikusan küzdő fiatalos kis csapatot, akik meccsről meccsre álomvilágba repítik el az Avalanche-drukkereket! :)