Az előző összefoglaló óta eltelt egy hétben három fellépése volt a Denver Nuggets-nak. Három olyan mérkőzés volt ez, ahol elvárható volt a győzelem, de a Clippers elleni gyenge játékot látva egyik ellenfél ellen sem mehettünk biztosra. Lássuk, hogyan sikerült a csapatnak a Suns, a Pistons és a Hornets elleni fellépése!

























Múlt pénteken a sokáig mumusnak számító, Phoenix Suns otthonában vendégszerepelt a Nuggets. Karl csapata hosszú évek óta nyeretlen az arizonaiak ellen, ezúttal viszont minden esélyünk meg volt rá, hogy megtörjük ezt a sikertelen szériát. A meccset ennek megfelelően nagy lendülettel kezdtük, már az első negyedben sikerült tíz ponttal meglépni a hazaiaktól. A második felvonást öt pontos előnyről indítottuk, eleinte tartotta a különbséget a Suns, de a szünetig sikerült ismét tíz pontra növelni a fórunkat, így nyugodtan mehettek a játékosaink a félidei pihenőre. A szüntet követően is inkább mi irányítottuk az eseményeket, tovább növeltük a meglévő előnyt, ami a negyed végére a húsz pontot is elérte. A negyedik negyednek komoly előny birtokában vághattunk neki, hatalmas fordulat szükségeltetett volna ahhoz, hogy innen az ellenfél fel tudjon állni. A csoda elmaradt, így a magabiztos vezetés birtokában a cserejátékosok is sok lehetőséget kaptak az utolsó felvonásban. A csapat nagyon magabiztosan, végig vezetve 116:97 arányban legyőzte a Sunst, megtörve ezzel az évek óta tartó negatív sorozatot. A kezdőben Afflalo sérülése miatt Forbes kapott lehetőséget, a pontok terén nem sikerült pótolnia a hiányzó hátvédet, de kilenc megszerzett lepattanójával ezen a téren Ő vitte a prímet a csapatban. A legjobb pontszerzőnk Nené volt, 22 egységgel zárt és szokásához hűen nagyon hatékony volt mezőnyből. A legjobbunk ezen a mérkőzésen véleményem szerint Lawson volt, 11 gólpasszal és 20 ponttal dupla-duplát hozott. A kezdőből Chandler hozta a megszokott 16 pontját, még Martin elég átlagos produkcióval rukkolt elő. A kezdőcsapat játékosai közül egyébként csak Lawson töltött 30 percnél többet a pályán ez is mutatja, milyen nagy fölényben voltunk a mérkőzésen. A padról Birdman és JR Smith voltak a legjobbak, mindketten 12 pontot szereztek, hasznosan játszottak.



















A következő jelenésünkre hazai pályán került sor, két nappal később a Detroit Pistons ellenében. Az előző mérkőzéshez hasonlóan ezt is remekül kezdte a csapat, már az első negyed elején sikerült komolyabb előnyre szert tenni. A folytatásban a vendégek is feljavultak, minek köszönhetően közelebb zárkóztak és a szünetre hat pontra csökkentették a hátrányukat. Az első félidőben szerzett 66 pontunk egyébként rekordnak számít Anthony elcserélése óta. A pihenő után jobban kezdett a Pistons, a harmadik játékrész elején gyorsan sikerült egyenlíteniük, de mielőtt nagyobb baj lett volna, észhez kaptunk, főleg védekezésben javultunk fel és a negyed végére már csaknem húsz pont volt az előnyünk. Ilyen előny birtokában a negyedik menetre ezúttal sem maradt már túl sok izgalom. Miután tovább növeltük az előnyünket és a vendégek is feladták a találkozót, jöhettek a cserejátékosok. A végeredmény nagyon sima 131:101-es győzelem lett. Engem egy kicsit meglepett, hogy ennyire könnyed lett a mérkőzés vége, mert a találkozó közepén voltak nehézségeink, egész jól meccsben maradt a Detroit. A kulcspillanat a Pistons egyenlítése volt a harmadik negyedben, itt ugyanis nem esett össze a csapat, hanem rátett még egy lapáttal, ami eldöntötte a meccs sorsát. Ebből láthattunk keveset az Anthony-érában, de a jelenlegi csapat képes ilyen húzásokra, remélhetőleg, még sok ellenfelet meglepünk ezzel a szezonban. Ezen mérkőzésen csak úgy hemzsegtek a jó egyéni teljesítmények, kezdőből Lawson és Nené is dupla-duplát értek el, előbbi 15 ponttal és 11 gólpasszal, de a négy labdaszerzést is érdemes megemlíteni. A brazil center pedig, 18 pontig és 11 lepattanóig jutott. Az igazi erősségünk azonban ezen a meccsen az ellenállhatatlan cserepadunk volt. Smith 31 pontot termelt a padról, 9(!) hármast süllyesztett el a vendégek gyűrűjében, fantasztikusan játszott. Birdman ezúttal is kitett magáért, 14 pontot szerzett, remekül védekezett és a mezőnyből 100%-os teljesítményt nyújtott. Felton amikor pályán volt, elég jól mozgatta a csapatot, Afflalo sérülése miatt többet van fent Lawsonnal együtt, de úgy tűnik, ez sem okoz nekik gondot, a meccset 12 ponttal és 6 assziszttal zárta. Érdemes még Harringtont is kiemelni, főleg az első félidőben voltak jó pillanatai, akkor kifejezetten hasznára volt a csapatnak.

A mai összefoglaló utolsó mérkőzését a New Orleans Hornets ellen vívtuk. Ennek a találkozónak az elejét nem sikerült olyan jól elcsípni, mint a korábbi mérkőzéseinken. Hamar hátrányba kerültünk, de időben észhez tért a csapat, és gyorsan visszajöttünk a meccsbe. A második negyedben aztán átvettük az irányítást és megfordítottuk az állást, a félidőre már 13 pontos előnnyel mehettünk. A harmadik negyedben eléggé kiegyenlített küzdelem folyt, de ebből is mi jöttünk ki jobban, néhány ponttal sikerült még megtoldanunk az előnyünket, így gyakorlatilag ezt a mérkőzést is megnyertük három negyednyi játék után. Az utolsó játékrészben a Hornets még megpróbálkozott visszakapaszkodni, de főleg a hárompontosainknak köszönhetően nem tudtak jelentősebb hátrányt ledolgozni. Végül 114:103 arányban megnyertük a mérkőzést. A csapatból hárman is átlépték a 20 pontos határt. Chandler 20 ponttal és 7 lepattanóval vállalt részt a Hornets két vállra fektetéséből, Lawson pedig egy újabb dupla-duplával örvendeztette meg a denveri rajongókat, ezúttal 23 pontot és 10 gólpasszt jegyzett. A harmadik 20 pont fölé jutó játékos a padról szállt be a mérkőzésbe, Ő Felton volt. Annak ellenére, hogy csere volt, messze a legtöbb időt töltötte a parketten és jól használta is fel ezt a játékidőt. Nagyon elemében volt, a dupla-duplát neki is összejött, 23 ponttal és 12 assziszttal. Ezen a találkozón egy karriercsúcsot is felállított azzal a hat hárompontossal, amit szerzett. A padról ki kell még emelni JR játékát is, aki újfent 18 ponttal segítette a csapatot. Visszatérve a kezdőhöz, még Martin és Nené teljesítménye is figyelemreméltó volt. K-Mart mindössze egyetlen lepattanóval maradt el a dupla-duplától, Nené viszont talán még közelebb volt hozzá, hiszen neki 13 lepattanó mellé, csupán egyetlen pont kellett volna.

A Clippers elleni botlást leszámítva, már a múlthéten is elég meggyőzően teljesített a csapat. Most három nagyon sima győzelmet aratott az együttes, így önbizalommal telve utazhatnak a srácok a Keleti-parti túrára, ahol komoly ellenfelekkel szemben kell majd helytállniuk. Anthony elcserélése óta 8-2 a csapat mérlege úgy, hogy az egyik legnagyobb ellenérték, Gallinari sérülés miatt csak két találkozón léphetett pályára eddig. Nagyon erős csapat kezd formálódni Karl keze alatt, főleg a védekezésben léptünk előre nagyot, de a támadások építése is sokkal színesebbé, ötletesebbé vált a sok új opciónak köszönhetően. Remélhetőleg, nem csak időszakos fellángolásról van szó és kitart a csapat jó formája az alapszakasz, még hátralévő részében!

A közeljövő programja:

Csütörtök, 00:00 Denver Nuggets @ Atlanta Hakws
Szombat, 00:00 Denver Nuggets @ Orlando Magic
Vasárnap, 00:30 Denver Nuggets @ Miami Heat

Az Észak-nyugati divízió állása:

1. Oklahoma City Thunder 43-23 (66 meccs)
2. Denver Nuggets 40-27 (67 meccs)
3. Portlad Trail Blazers 38-29 (67 meccs)
4. Utah Jazz 35-33 (68 meccs)
5. Minnesota Timberwolves 17-51 (68 meccs)