Csütörtök hajnalban befejeződtek a 2011-es Stanley Kupa-döntő küzdelmei, és a hét meccses gigászi küzdelem végeztével, a pályahátrányból kezdő Boston Bruins gárdája jutott fel a csúcsra majd' 40 esztendős böjtöt követően, miután a mindent eldöntő, utolsó mérkőzésen 4-0 arányban diadalmaskodtak az alapszakasz-győztes Vancouver Canucks otthonában.





















Bár a fináléban az utolsó meccs kivételével minden egyes mérkőzést végig az aktuális hazai csapat nyert meg, és igencsak kiszámíthatóan alakultak az eredmények, mégis egy rendkívül színvonalas, s izgalmas párharc végén dőlt el a Kupa sorsa a 2011-ben. A favorit Canucks élt először a pályaelőnyével, ugyanis a series első két Brit-kolumbiai összecsapásán óriási küzdelemben előbb 1-0-ra, majd hosszabbításban 3-2-re múlták felül a Bocsokat. Ahogy a felek áttették a székhelyüket Keletre, a Boston két elsöprő sikerrel egyenlítette ki 2-2-re a párharc összesített állását, miután a harmadik meccsen 8-1-re, a negyediken 4-0-ra páholták el a kanadaiakat. Ezt követően újra a Canucks lehetett a pályaválasztó, és a Rogers Arénában megint egy elképesztően szoros meccsen, 1-0-ra diadalmaskodtak Luongo-ék. A Vancouver egyetlen győzelemre került a Kupától, de Massachusetts-ben a Bruins újra egalizált egy 5-2-es zúzással, így hetedik meccsre mentették a párharcot. A finálé igazán klasszikus módon alakult, a csapatok három-három hazai győzelemmel jutottak el a mindent eldöntő csörtéig, amely találkozón pedig a döntő korábbi meccsein rendre fölényesebb győzelmeket arató Boston idegenben is két vállra tudta fektetni a végére csődöt mondó riválisát, a 4-0-s elsöprő siker pedig a Bruins bajnoki címét eredményezte.

Az 'original six' elittársaság tagjaként, a Bruins 1924 óta szerepel az NHL mezőnyében, s az idei a hatodik kupagyőzelmük volt, miután korábban 1929-ben, 1939-ben, 1941-ben, 1970-ben és 1972-ben mondhatták magukat a Stanley Kupa büszke tulajdonosának, vagyis két bajnoki címük között most telt el a legtöbb idő ezzel a 39 éves várakozással.

Ezzel szemben a pórul járt Canucks immár harmadszor jutott be a Kupa-döntőbe, de csakúgy mint 1982-ben és 1994-ben, idén is üres kézzel, lógó orral távoztak a finálé végeztével, pedig most odahaza minden esélyük meg lett volna a nagy ünneplésre, de ismét elbuktak a végén. A legnagyobb divízió-riválisunk pazar menetelést hajtott végre a 2010/11-es szezonban, az alapszakaszt 117 ponttal, hihetetlen fölénnyel söpörték be, és a playoff-ban is szépen haladtak, ám a pontot az i-re nem tudták feltenni, és a legutolsó akadálynál elhasaltak, ezzel elszalasztották a hatalmas lehetőséget a kupagyőzelemre.

A Bruins az alapszakaszt 46-25-11-es mérleggel a keleti konferencia harmadik helyén fejezte be a Washington és a Philadelphia mögött, kétségtelenül nem teljesítettek rosszul, ennek ellenére április elején még csak nagyon kevesen vártak volna nagydöntős menetelést tőlük. A rájátszás első körében az ősi ellenfél Montreal ellen egy elképesztő élet-halál párharc végén, 4-3-as összesítéssel léptek tovább, majd a következő fordulóban söpréssel búcsúztatták el a tavalyi döntős Philadelphia gárdáját. A keleti főcsoport döntőjében a Tampa Bay lehetett a Bocsok ellenfele, ám egy újabb drámai széria végén, a bostoniak örülhettek a továbbjutásnak a hetedik meccs lefújását követően, majd a Kupa-döntőben ugyancsak 4-3-as eredménnyel gyűrték le a Canucks-t.

A playoff legértékesebb játékosának a bajnokcsapat veterán kapusát, Tim Thomas-t választották meg, aki az utolsó mérkőzésen például 37-ből 37 lövést hatástalanított, és a negyedik shutout-ját regisztrálta a rájátszás küzdelmei alatt. A 37 esztendős portás a történelem valaha volt legidősebb Conn Smythe-győztes kapusának mondhatja magát, de a díjat teljes joggal söpörte be, az egész szezonban félelmetes formában védett, bravúros tejesítményét pedig a rájátszásban végképp megkoronázta. Thomas az utolsó nyolc PO-meccs alatt mindössze nyolc gólt kapott, ebből hét a Stanley Kupa-döntő mérkőzése lehetett, mely alatt új rekordot ért el a 238 darab sikeres védésével, de az egész playoff alatti 798 hárítása is csúcsdöntésnek számít az NHL-ben.

Az Avalanche a friss bajnok Bruins ellen egyszer találkozott a magunk mögött hagyott évadban, amikor január 22-én egy szombat délutáni hazai mérkőzésen csapnivaló játékkal, 6-2 arányban vesztettünk ellenük. Érdekesség, hogy a két csapat tavaly novemberben megkötött egymással egy játékoscserét, melyben a denveri egyesület komoly segítséget nyújtott a Boston-nak azzal, hogy átvállalta tőlük a formán kívüli Matt Hunwick játékjogát a fizetési sapka redukálása érdekében, és a birtokukba bocsátottuk a tehetséges Colby Cohen-t, aki egyelőre jobbára csak az AHL-csapatukat erősítette - tulajdonképpen tehát valamilyen formában mi is hozzájárultunk a Boston a bajnoki címéhez, Hunwick pedig azóta Denverben garázdálkodik kedvére.

Ezzel hivatalosan is véget ért az NHL 2010/11-es szezonja, nincs más dolgunk, mint minden erőnkkel fókuszálni a jövő hétvégi draftra, melyet követően július 1-jén megkezdődhet a szabadügynök játékosok nyári keringője is a ligában, illetve hamarosan a következő évad programja is kitűzésre fog kerülni.

A 2011-es Stanley Kupa-győztes Boston Bruins kerete:
Kapusok: Anton Khudobin, Tuukka Rask, Tim Thomas;
Hátvédek: Matt Bartkowski, Johnny Boychuk, Zdeno Chara, Andrew Ference, Shane Hnidy, Tomas Kaberle, Steven Kampfer, Adam McQuaid, Dennis Seidenberg;
Támadók: Patrice Bergeron, Gregory Campbell, Nathan Horton, Chris Kelly, David Krejci, Milan Lucic, Brad Marchand, Daniel Paille, Rich Peverley, Mark Recchi, Michael Ryder, Marc Savard, Tyler Seguin, Shawn Thornton