Az MLS legutóbbi fordulójában a Colorado Rapids címvédő csapata egy hatalmas rangadót játszott le a Seattle Sounders otthonában, ám sajnos az őrült gólváltások végén, a denveri együttes 4-3 arányban alul maradt a US Open Cup címvédőjével szemben az esztendő egyik legnagyobb mérkőzésén, így kezdünk ismét egyre nehezebb helyzetbe sodródni.


















Az elmúlt időszakot tekintve, viszonylag kedvező helyzetből várhattuk a szombati összecsapást, mivel visszatérhetett egy meccses száműzetéséből a kapitány Mastroeni, és a tavalyi döntőben térdszalag-szakadást szenvedő Macoumba Kandji reaktiválása is belátható közelségbe került, de a hétvégén még nem kerülhetett rá sor. Ugyanakkor hiányzott a hátfájással bajlódó középpályás Brian Mullan, az előző fordulóban lábsérülést szenvedő hátvéd Danny Earls, illetve a hosszabb ideje húzódással küzdő bekk Anthony Wallace. Ráadásul a meccs előtti bemelegítés alatt a szélső Jamie Smith ismét meghúzta a térdhajlítóját, így nem léphetett pályára, helyette Nyassi-t jelöltük a kezdő 11-be, amely a következőképpen állt össze: Pickens - Kimura, Marshall, Wynne, Moor - Nyassi, Larentowicz, Mastroeni, Thompson - Cummings, Casey.

Helyi idő szerint, szombat dél magasságban csapott össze egymással a két csapat egy alkalmi helyszínen, a Seattle Seahawks otthonául szolgáló CenturyLink Field-en, ahol fantasztikus hangulat, és mintegy 36 ezer néző fogadta a küzdőfeleket. S nem egészen egy perc után, máris sikerült lecsendesítenünk a liga egyik leglelkesebb szurkolótáborát, mivel Kimura jobbról középre lőtt labdáját a hátvédek túl röviden szabadították fel, Wells Thompson pedig a büntetőterület vonaláról egy remekül helyezett lapos lövéssel juttatta előnyhöz a bajnokcsapatot. Nem lehettünk azonban biztonságban, alig néhány minutummal később, egy gyors ellentámadás végén Pickens bravúros védésére volt szükségünk, majd a hetedik percben már nem úsztuk meg ilyen könnyen, ugyanis egy jó ütemű kiugratásból Fernandez szó szerint lebirkózta Kimura-t, és nagyszerűen lőtt a hálóba. A gyors gólváltást követően némileg lecsendesedett a mérkőzés, és a következő időszakban kevesebb helyzetet láthattunk, de a mezőnyben továbbra is hatalmas iram dominált. Alkalmi pálya révén a talaj meglehetősen csúszós volt, a labdarúgók és a játékvezető is nem egyszer elvesztette az egyensúlyát, ami néhány vicces hátas mellett pár kőkemény becsúszásban is megnyílvánult, az egyik hasonló eset kapcsán Mastroeni-val szemben szabálytalankodtak, aki visszavágott a vétkesnek, amiért őt figyelmeztették a sárga kártyával a félidő fele magasságában, pár perc múlva pedig Casey is besárgult. Nem sokkal később éppen Casey sérült meg, miután egy leérkezéskor kicsúszott alóla a talaj, és a kiváló csatár a lábát fájlalva kénytelen volt elhagyni a játékteret, helyette Folan-t állítottuk be a támadósorba. Érdekes módon a csere azt a változást eredményezte, hogy az ír mellé Nyassi-t küldtük előre, Cummings pedig inkább visszahúzódott a középpályára. Ahogy haladtunk előre, a hazaiak egyre inkább kezdték átvenni az irányítást, így különösen meglepő volt, amikor pár perccel a szünet előtt, a Rapids visszavette az előnyt, miután egy hosszan előre ívelt labda Thompson-t találta meg, aki balról befelé cselezte magát, majd a tizenhatoson belülről hátra gurított Jeff Larentowicz-nek, aki két védő mellett gyönyörűen helyezett ballal a hosszú sarokba, Keller kapusnak esélye sem lehett a hárításra a hajszálpontos lövéssel szemben, ami a kapufa belső éléről vágódott a gólvonal mögé. Másodszor is lépéselőnybe tudtunk kerülni, s úgy tűnt, lélektanilag nagyon jól jött a második találat, meg tudtuk fékezni a Sounders nyomását, és 2-1-es vezetésre tettünk szert a félidőre.

Ám sajnos az előnyünk ezúttal sem tartott sokáig, és alig két perc után újra kiegyenlített a Sounders, miután egy jobb oldali középre adásra nagyszerűen érkezett a kapu elé Levesque, aki Marshall-t megelőzve, egy érintésből juttatta tovább a játékszert a dermedt Pickens ketrecébe. Elképesztő gólpárbajt láthatott a népes seattle-i publikum, 2-2 után viszont mindkét csapat valamivel megfontoltabb játékstílusra váltott, és a második félidőben sokkal inkább a középpályán lévő küzdelem uralta az eseményeket, egyik oldal sem szeretett volna jobban kinyílni, mert egy esetleges ötödik találat könnyen döntően befolyásolhatta volna a mérkőzés végeredményét. Ennek ellenére változatlanul kifejezetten magas iramú, élvezetes összecsapást láthattunk két élcsapat között. Rendkívül heves csata dúlt a csúszós gyepszőnyegen, és ekkoriban is gyakoriak voltak a kőkemény szerelések, mindkét csapat gyűjtögette a sárga lapokat, a hazaiaknál a második gól szerzőjét például Kimura felvágásáért figyelmeztették, míg a mieinknél Thompson hajtott végre egy meggondolatlan belépőt. Már a 80. percben jártunk, amikor újra cserére szántuk el magunkat, és egy némileg defenzív változtatást eszközölve, Nyassi helyére LaBauex-t küldtük be. Rövidesen pedig már a házigazdák kerültek lépéselőnybe egy hihetetlen körülmények között szerzett találattal, ugyanis egy óriási kapu előtti kavarodás végén az éles szögből leadott közeli lövés Pickens-ről felpattant, a hosszú saroknál pedig egészen közelről Montero bólintotta be a labdát a kétségbeesetten menteni próbáló Kimura mellett. Egyre jobban kinyílt a denveri védelem, és percek múlva Montero forintos labdájának és Moor hibájának köszönhetően Rosales értékesítette az ajtó-ablak helyzetet. Ezzel már 4-2-re léptek el a házigazdák, és kezdett úgy tűnni, hogy a mieink csődöt mondanak a meccs végére, még az utolsó pillanatokban Akpan pályára küldésével próbáltunk frissíteni, aki Cummings-t váltotta. Aztán a rendes játékidő lejártakor még összejött a szépítés, Thompson jobb oldali szögletéből Moor fejesét Keller ugyan elsőre hárította, de az ismétlést közvetlen közelről Caleb Folan vágta a hálóba. 4-3-ra feljöttünk, a hosszabbítás perceiben viszont már képtelenek voltunk újabb gólhelyzetet kialakítani, az ellenfél biztosan őrizte meg az előnyét, így az idény egyik legemlékezetesebb meccsén végül mi húztuk a rövidebbet, és 4-3-as fiaskóval távoztunk nyugatról.

Videóösszefoglaló a mérkőzésről:



Gary Smith, vezetőedző, véleménye a mérkőzésről:

"Hihetetlenül izgalmas, fordulatokban gazdag mérkőzést vívtunk, szurkolói szemmel nézve biztosan nagyon szórakoztató összecsapás volt, sajnos én nem tudok örülni a végeredménynek. Az első félidőben sikerült megvalósítanunk az előre eltervezett, rámenős támadó stílust, amivel szerintem kicsit meg is tudtuk lepni az ellenfelünket, és a gyors egyenlítés ellenére előnnyel mehettünk a pihenőre. Viszont a második játékrészben újra hamar egalizáltak, és sajnos a mérkőzés végéhez közeledve néhány vállalhatatlan védelmi hibát vétettünk, ami elkerülhetetlenül a vereséget okozta. Úgy gondolom, hogy az egy pontra mindenképpen rászolgáltunk, de csak magunknak köszönhetjük, hogy legalább a döntetlenre nem voltunk képesek. Kellemetlen érzések kavarognak most bennem, szoros küzdelmet vesztettünk el, amiből kétségtelenül sokkal jobban is kijöhettünk volna, most mégis üres kézzel kell távoznunk. De nem szabad csüggedni, a jövő héten két nagyon fontos hazai mérkőzés vár ránk, ahol muszáj lesz javítanunk, csak arra kell koncentrálnunk."

A napokban kitűzték az MLS 2011-es All-Star-csapatát, és kiderült, hogy mely játékosok képviselhetik a liga csillagait a július 27-i gála mérkőzésen az angol sztárcsapat Manchester United ellen. Ahogy megszokhattuk, a coloradói labdarúgókkal nem igazán számoltak a keret összeállításakor, így Omar Cummings személyében mindössze egyetlen játékos lehet jelen a bajnokcsapat színeiben a harrisoni gálán. Az élete első All-Star szereplésére készülő jamaicai támadó az idei szezon jelentős részében különféle sérülésekkel bajlódott, eddigi 13 pályára lépése alkalmával két gólt és két asszisztot szorgoskodott össze, azok után, hogy egy évvel ezelőtt a Rapids legeredményesebb játékosa volt.

Az MLS Nyugati Főcsoportjának állása (W-L-T):

1. Los Angeles Galaxy 10-2-9, 39 pont (21 meccs)
2. Seattle Sounders 10-4-8, 38 pont (22 meccs)
3. FC Dallas 10-5-5, 35 pont (20 meccs)
4. Real Salt Lake 8-3-6, 30 pont (17 meccs)
5. Colorado Rapids 6-6-9, 27 pont (21 meccs)
6. Chivas USA 5-7-8, 23 pont (20 meccs)
7. San Jose Earthquakes 5-6-8, 23 pont (19 meccs)
8. Portland Timbers 6-9-3, 21 pont (18 meccs)
9. Vancouver Whitecaps 2-10-8, 14 pont (20 meccs)

Ezen a héten tehát két fontos hazai fellépés szerepel a csapat programjában, elsőként magyar idő szerint csütörtökre virradóra, hajnali 03:30-tól mérkőzhetünk meg a New York Red Bulls ellen, míg a hétvégén, vasárnap hajnali 03:00-as kezdettel a New England Revolution együttese lesz az ellenfelünk a Dick's Sporting Goods Park-ban. A két mérkőzésről a következő napokban egy-egy külön írásban fogunk beszámolni a blogunk hasábjain.