Öt meccsen van túl a Denver Broncos csapata. Ez azalatt az 5 meccs alatt mindenkit legyőztünk, akinél erősebbek vagyunk, és mindenkitől simán kikaptunk, akiktől gyengébbek vagyunk. Ma, pontosabban holnap hajnalban egy várhatóan velünk azonos erősségű csapat otthonába látogatunk. Hogy merre billen a mérleg nyelve, azt nehéz megmondani, de a szezon legfontosabb meccse következik, hisz nem máshova mint a Qualcommba látogatunk a San Diego Chargershöz. Ha kikapunk tőlük, akkor jelentős hátrányba kerülünk, mind a mérleget, mind a divízión belüli mérleget tekintve, hogy az egymás elleniről ne is beszéljek, ha viszont nyerni tudnánk, akkor egy szempillantás alatt eltüntetnénk a hátrányunkat, és divízió elsőként mehetnénk bye weekre, szóval nagyon éles meccs várható.



A Chargers hosszú éveken keresztül a divízió meghatározó csapata volt, nem egyszer SB eséllyel vágtak neki a szezonnak, azok az idők azonban már elmúltak. Rivers a tavalyi gyengébb szezonja után úgy tűnik magára talált, nem rosszak a számai, ugyanakkor már korántsem olyan veszélyes fegyver, mint volt 3-4 éve. Sőt az egész csapat csak homálya azoknak az időknek. Nincsen már Tomlinson, de ezzel nem állt meg a romlás. Elvesztették a legjobb elkapójukat, Vincent Jacksont. Hiányát Robert Maechem pótolná, de azt hiszem a Chargers fanok is egyet értenének velem abban, hogy rá kevesebb figyelmet kell szentelni. Ellopták ugyanakkor tőlünk Eddie Royalt. Támadásban mindenképp erősödtek vele, mi pedig gyengültünk, ugyanakkor azért meg kell jelezni, hogy Royal sosem ismételte meg rookie szezonját, nem kizárt hogy Manninggel újra szárnyalna, de van nekünk helyette más, odaát pedig veszélyes-veszélyes, de még mindig 100× inkább ő, mint Vincent Jackson. Persze Royal ST-ben volt nagyobb veszély, /*a Bolts lehet hogy csak azért igazolta le, hogy ne tudjon több return TD-t szerezni ellenük*/, Colquittnak oda kell figyelnie rá. Ha már ST és Royal hiánya, este akár be is mutatkozhat új szerzeményünk, Holliday az új visszahordónként. De vissza a Chargershez. Szóval egy ligaelit irányítóval és ligaelit elkapókkal felálló csapat révén elsősorban a passzokra kell figyelni. Jó hátul elhelyezni a safetyket, sok subpackaget-et használni, inkább cover 3 mint cover 2, és leszedni az elkapókat. Na ez az első probléma, ugyanis Porter betegség miatt nem utazik a csapattal, így Chris Harris kerül CB2 pozícióba, ahol azért nem annyira megbízható, mint nickelben, nickelbe pedig Tony Carter vagy Bolden léphet fel. Előbbi a Falcons ellen túl van egy szörnyű meccsen, utóbbi a védelemben még nem sok snappet látott, nem biztos, hogy pont Rivers ellen kéne megszereznie az önbizalmat. A második probléma ezzel, hogy ha hátul védekezünk, akkor teret nyitunk a screen passzoknak, a TE passzoknak és a futásnak. A TE védekezés tavaly is a csapat leggyengébb pontja volt. Az LB sorunk képtelen coverage-et játszani, és ezt rendre ki is használják ellenünk. Most nem lesz Gronko, de lesz helyett Gates, az se sokkal jobb. Szerencsére mutatkozik némi sansz, hogy Mays kikerül a kezdőből, és Brooking lép pályára helyette, ez máris egy fokkal jobb, de továbbra se javasolnám a fantasy tulajdonosoknak, hogy padoztassák Gates-t... A futójáték Mathewsra épül. Tavaly Dennis Allennel betömörültünk középre, s ő szélen megállíthatatlanul hozta a yardokat. 125 illetve 137 yard. A szélső futások ellen egyébként is gyengébbek vagyunk. Von Millert olykor ki lehet kerülni a labdával, hogy ő a QB-t támadja, a másik oldalon pedig Doom nem véletlen nőtte ki ugyan a szituációs pass rusher szerepet, de azért továbbra se a futás megállítása a legnagyobb erőssége. Maradva az offense-nél, a csapat egyik gyenge pontja egyértelműen az OL. Gaither nem játszhat majd ellenünk, míg a másik oldalon Clary a liga egyik leggyengébb RT-je. Adjuk össze a kettőt => Akinek örömet okoz, amikor egy nagyszájú QB seggre pottyan, az nézze a meccset, mert minden esély meg lesz rá.
 Ez a támadósor nem olyan erős, mint a Texans, Falcons vagy Pats sora, ugyanakkor erősebb, mint a Raidersé vagy a Steelersé. Kulcsfontosságú lesz, hogy mire mehet ellenük a védelmünk. Azt hiszem a tehetség megvan ahhoz, hogy megállítsuk, kérdés hogy hogyan használjuk a front7-t és mennyit hibázik a secondary

Fordítsuk meg a táblát. A Chargers védelme első sorban labdaszerzésben produktív, haladni jobban lehet ellenük. 3-4-es védelmük, középen Garay egész jó, a szélen Martin és Liuget. Utóbbiért egyébként gondolkoztunk a tavalyi drafton hogy visszatradeelünk az első körbe, ha elkezdene csúszni, de ez nem történt meg. Ha már a draftnál tartunk, érdemes lehet figyelni fél szemmel a csere DE-re, Reyesre, őt ugyanis sok helyen magasabban jegyezték, mint Derek Wolfe-t, akit végül választottunk. Ez a rotáció elöl középen bizony valamivel talán hatékonyabb lehet mint a miénk, ugyanakkor LB sorban ez a hajszál a mi oldalunkon is lehet akár.Philips-Spikes-Johnson-Butler nem rossz sor. Nincsen benne olyan kiemelkedő playmaker, mint nálunk Von Miller, de nem is lóg ki senki úgy, mint nálunk Mays, aki remélhetőleg örökre kikerül a kezdőből. A secondaryben benne van a labdaszerzés, de a jó számok azért annak is köszönhetőek, h már játszottak Cassel ellen, egy Peyton Manningnek illene szétpasszolni őket, úgy h megtartja a labdát. Sajnos viszont mi offense szinten is sok hibával játszunk, sok fumble, sok labdavesztés, ők meg pont annak a megszerzésében jók, alapvetően úgy gondolnám, hogy az offensünk elbír a védelmükkel, de a TO csatát ha elvesztjük ez mind kevés lehet.

Sorsdöntő mérkőzés tehát, amely keddre virradóra, 02:30-tól kezdődik. Ha kikapunk, akkor lassan búcsút inthetünk a szezonnak, győzelem esetén viszont nem csak, hogy ledolgoznánk a hátrányunkat, hanem átvehetnénk a vezetést is, s úgy mindjárt más lenne bye weekre menni. Nagyon kéne a győzelem, szurkoljunk hát érte: Hajrá Broncos!