Ott folytatta a Colorado Buffaloes kosárcsapata, ahol tavaly abbahagyta, s a legutóbb konferencia-bajnok együttes az első féltucat meccsét kivétel nélkül megnyerte a 2012/13-as tanévben, köztük több országos szinten is magasan jegyzett ellenfelet vertünk, és immár a top25-ös listán is jelen vagyunk.



A november 9-i évadnyitó meccsen a papírformának megfelelően, könnyű diadalmenetet láthatott a Coors Events Center publikuma a Wofford College ellenében, akiket magabiztos, ám nem mindig sziporkázó játékkal vertünk 74-59-re. A freshman center Josh Scott számára tökéletesen sikerült az egyetemi bemutatkozás, 14 pontjával ő szerezte a legtöbbet a csapaton belül, Spencer Dinwiddie és Askia 'Ski' Booker egyaránt 13-13 egységgel követte. Kissé hullámzóak voltunk, egy-egy jó periódusnak köszönhetően sikerült leszakítani magunkról a gyengébb képességű ellenfelet, helyenként kifejezetten akadozott a játék, nem tagadhatjuk, hogy idény eleji formában játszottunk. Azért a Pac-12 bajnoki címet szimbolizáló zászló felhúzásának estéjén nem érhette semmi gond a mieinket.

A következő hétvégén a Buffs egy nyolc csapatos tornán vett részt Charleston-ban, az egyenes kieséses kupa küzdelmeinek negyeddöntőjében elsőként a Dayton együttesével találkoztunk. Az első félidőt követően némi meglepetésre még a Flyers állt jobban négy egységgel, a második játékrészben azonban a magunk javára fordítottuk a meccset, és bár végig gyengén dobtuk a büntetőket, a finisben éppen a vonalról való hibátlan célzásunknak köszönhetően biztosítottuk be a 67-57 arányú sikert. A másodéves Askia Booker 38 percet a pályán töltve szorgoskodott össze 16 pontot, míg a kezdőből Scott 13, Dinwiddie 12 pontot gyűjtött, a tavalyi év legértékesebb coloradói egyetemi sportolójának is megválasztott Roberson pedig 14 darab lepattanóval hívta fel magára a figyelmet.

A nyolc közötti győzelem egyúttal azt jelentette, hogy a csapat előtt megadatott a lehetőség a nagy visszavágásra, másnap a legjobb négy között ugyanis a Baylor volt az ellenfelünk, akik márciusban az NCAA Tournament második körében kiejtették a mieinket. A srácok rettenetesen fogadkoztak, hogy mindenképpen revansot szeretnénk venni a Bears-en, és hallatlan lelkesedéssel vetettük bele magunkat a küzdelembe. Eleinte jobbára mi vezettünk, a Baylor nem igazán találta a ritmust, így féltávnál a 35-30-as CU-vezetés szinte magától érthetődő volt. A második játékrészben aztán az ellenfél egyre jobban magára talált, többször átvették az előnyt, mégis kegyetlen adok-kapok dúlt a pályán, számtalan alkalommal megfordult a vezetés a két csapat közt, és a végsőkig nem lehettünk biztosak benne, hogy ki örülhet a végén. A hajrában mégis nekünk jött ki jobban a lépés, így hatalmas skalpot begyűjtve diadalmaskodtunk 60-58-ra. Askia Booker egészen 19 pontig eljutott, Dinwiddie 11-et tett hozzá, a junior erőcsatár Andre Roberson hét szerzett pontja mellé egy tucat lepattanót szedett le a visszavágás alkalmával.

A győzelem egyúttal tornadöntőt ért, ahol a St. John's-t legyőző Murray State lehetett az ellenfelünk. Apró érdekesség, hogy a Racers egy évvel ezelőtt a másik Tournament-résztvevő helyi csapatot, a Colorado State-et ütötte el a továbbjutástól, így most a tornagyőzelem mellett a Rams-ért való bosszúállás is hajthatta a mieinket. Roberson-ék lendülete pedig a négy nap alatti harmadik meccsre is kitartott, bár az első félidőben szorosan alakult a meccs, 33-31-re azért vezettünk. A meccs mégis a második játékrész során dőlt el, amikor a Buffs rámenős támadásaira, és az újfent brillírozó triumvirátusára nem lehetett válasza a Murray State-nek. A 81-74-es győzelem alkalmával megint Askia Booker sziporkázott, újabb 23 pontjával fölényesen hódította el a torna legértékesebb játékosának járó címet. Hű társai, Roberson (16 pont és 9 lepattanó), Dinwiddie (14 pont) és Scott (13 pont) sem sokkal maradtak el mögötte. A Colorado tehát nagyszerű tornagyőzelemmel kezdte a szezont, két komoly képességű csapatot legyőzve, amely azt jelentette, hogy a 2005/06-os évad óta először kerültünk oda az országos top25 csapat közé, november 19-től ugyanis a 23. pozícióba kerültünk.

Egy hét szünet után hazatért a gárda és a helyi vetélytárs Air Force ellen kötelező volt a győzelem, bár a két veretlen coloradói intézmény összecsapás pikáns küzdelmet ígért. Az első félidő alatt a kék-fehérek nagyszerűen tartották magukat a komolyabb tudású Bölényekkel, akik végig uralták a játékot, de képtelenek voltak leszakítani a vendégeket magukról. A második menetben aztán fokozatosan elhúztunk, és a végére nem hagytunk nyitott kérdéseket, a szívósan küzdő riválist 89-74 arányban fektettük két vállra. Josh Scott 20 ponttal jeleskedett a találkozón, míg az ugyancsak palánk alatt dolgozó Andre Roberson 18 ponttal és 13 lepattanóval szállított csodálatos dupladuplát. A Dinwiddie-Booker védőpáros sem hazudtolta meg magát, mindketten 15-15 pontot, illetve 7-7 lepattanót tudtak magukénak a nap végére.

Az eheti ranglistán immár a 19. helyre kúszott fel a csapat, és a keddi játéknapon ugyancsak jókora esélyesként vártuk a Texas Southern elleni hazai összecsapást. A csapat mégis pontatlanul kezdett, szemmel láthatóan nem törtük össze magunkat az első félidőben, szerény játékunk pedig tíz pontos vezetést eredményezett a TXSO javára. A második játékrészre egyre jobban összekaptuk magunkat, és nagyjából tíz perc alatt ledolgoztuk a hátrányt, a félidő második felében már folyamatosan mi álltunk jobban, a hajrát mégis elszórakoztuk, és egyenlíteni hagytuk a vendégeket, így a rendes játékidő 59-59-es döntetlennel zárult. A hosszabbítás perceiben is hamar előnyre tettünk szert, de a finisbeli hibák a vendégek egyenlítését eredményezték, ám a második túlórában már semmit sem bíztunk a véletlenre újra el tudtunk szakadni, ezúttal pedig a végén sem engedtük ki a győzelmet a kezeink közül, s 85-80 arányban behúztuk a sikert. Spencer Dinwiddie a 24 pontjából 16-ot a vonalról szerzett, ahonnan mindössze két dobást rontott el. Askia Booker 15 pontot tett hozzá 6 lepattanó és 4 assziszt mellett, miközben mindkét magas ember szokás szerint dupladuplát ért el, Scott 18, Roberson 11 pontot szórt egy-egy tucat lepattanó mellett, így sikerült a hatodik meccsünkön is megőrizni a veretlenséget.

6-0-val kezdtünk, és a két értékes skalp begyűjtését eredményező tornagyőzelem hatására hosszú idő után kerültünk fel újra az AP ranglistára. Ami egyre inkább azt mutatja, hogy a három tavalyi kezdőjét nélkülöző program egy cseppet sem gyengült, épp ellenkezőleg, a 2012/13-as szezonban még erősebbek vagyunk, és ismét nagyon komoly célokért indulhatunk csatába.