A naptári év utolsó hetei a legtöbb embernek a pihenésről és az ünnepekről szólnak. Az NBA-ben viszont továbbra is feszített tempóban zajlott ez idő alatt is a bajnokság. A Denver Nuggets mögött is kemény összecsapások vannak, utolsó helyzetjelentésünk óta ötször léptek pályára városunk profi kosárlabdázói. Lássuk, milyen eredményességgel tették mindezt!



December 23-án hajnalban a Charlotte Bobcats vendégszerepelt a Pepsi Centerben. Ellenük magabiztos sikert várhattunk, ezzel egy jó felvezetést adva az ünnepi programunknak. A mérkőzés elején a vendégek jól tartották magukat, szorosan tapadtak ránk, elsőként a nyitó játékrész felénél tudtunk pár ponttal ellépni. Ez az öt-hét pontos különbség állandósult nagyjából a nagyszünet előtti percekig, ekkor egy jó szériának köszönhetően jelentősen nőtt a különbség, a pihenőt közel húsz pontos fórban várhattuk. Nagy szerepe volt ebben Iguodalának. A harmadik negyedben még néhány ponttal megtoldottuk az előnyt, így a záró szakaszra már nem sok megválaszolatlan kérdés maradt, szépen lecsorgott az utolsó 12 perc is, aminek a végén 110:88-as hazai sikert jelzett az eredményjelző. Felszabadult, jó játék jellemezte a csapatot, igaz, ehhez szükség volt az ellenfélre is, akik nem fejtettek ki túl nagy ellenállást. Különösen a palánk alatt játszhattunk zavartalanul, ezt mutatja talán az is, hogy Koufos 16 ponttal szezoncsúcsot döntött, de mellette még hat játékosunk ért el legalább tíz pontot, Faried és Iguodala 15-15 egységig jutottak. A végjátékban több lehetőséget kapott Fournier, Randolph, Mozgov és Hamilton is. Lawson viszont 0 pontos mérkőzést zárt, ami azért ritkaság tőle, a következő meccseken, ennél mindenképpen több kell majd az irányítótól is.

Már a karácsonyi program keretei közt találkoztunk a Los Angeles Clippersszel. Idegenben mérkőztünk meg velük, az ellenfél nagyszerű formát tudhat magáénak, az utóbbi időbe rendre nyerték a meccseiket, alaposan bele kellett húznunk, ha meg szerettük volna törni a nyerő szériájukat. Az első negyedben még úgy is nézett ki a dolog, hogy lehet keresnivalónk ezen az estén, 12 percnyi játék után egy pontocskával még jobban is álltunk, mint a vendéglátóink. A második játékrész elején fordult az állás, de nem lépett el igazán Clippers, az igazi összeomlás a félidő előtti percekig váratott magára, a szünet előtti hajrában közel húsz pontra szakadtunk le. A folytatásban többször is tíz pont környékére tudtuk faragni a hátrányt, de ennél közelebb nem sikerült kerülnünk. Az utolsó felvonás előtt 17 ponttal voltunk lemaradva és a játék képe alapján sem volt esélyünk a fordításra. A záró negyed elején még egy picit nőtt is a különbség, ez végleg eldöntötte a találkozót, ami 112:110 vereséget hozott. Csúnya zakót kaptunk tehát karácsonyra, különösen fájó benne, hogy a Clippers kezdőinek nem is kellett nagyon megizzadniuk, a cseresoruk intézett el minket. Nálunk ezúttal elmaradtak a kimagasló teljesítmények a kezdőből és padról egyaránt, Koufos dupla-duplájét és Hamilton 16 pontját érdemes csak említeni. Gyengék voltunk mezőnyből, a kulcsembereink közül a legtöbben 50% alatt teljesítettek, Gallinari különösen rossz napot fogott ki. Természetesen a hármasok sem mentek jobban, 13 kísérletből 3 volt eredményes, miközben az ellenfél 11 alkalommal talált be három pontot érően. A hazai cserék parádés játéka mellett ezekben látom a vereség legfőbb okát.

Már rögtön másnap javíthattunk, ráadásul a Los Angeles Lakers ellen léptünk pályára a Pepsi Centerben. Érezni lehetett a csapaton, hogy nagyon szeretnének bizonyítani és a Lakers ellen amúgy is mindig kettőzött erővel játszunk, különösen hazai pályán. Ennek megfelelően egy meggyőző első negyeddel nyitottunk, egy híján harminc ponttal terheltük meg a vendégek gyűrűjét, de komoly előnyt nem tudtunk kiharcolni. A második szakaszban kiegyenlített volt a játék, nagyrészt nálunk volt az előny és a félidőben is mi vezettünk három ponttal. A harmadik negyedben már sikerült 10 pont fölé növelni az különbséget, ám a vendégek nem szakadtak le ennél jobban. Az utolsó 12 perc elején ismét növeltük a fórunk és jórészt biztonságos távolságban tudtuk tartani Bryantékat, aminek köszönhetően, végül magabiztosan 126:114 arányban győztünk. Jól játszottunk, végig érezhető volt a lelkesedés a játékosokon. Szinte a teljes meccsen mi vezettünk, megérdemelt győzelem volt. Többen teljesítettek kiválóan a csapatból, elsősorban Brewert kell említeni, aki 27 pontot szerzett, amivel beállította a karriercsúcsát. Faried is nagyszerűen játszott, 21 pont és 15 lepattanó fűződött a nevéhez, ráadásul róla zárták Howardot is. Lawson és Iguodala egyaránt 17 egységig jutottak, mindketten dupla-duplát értek el, előbbi 14 asszisztot, még utóbbi 11 lepattantót jegyzett a kétszámjegyű ponttermése mellé. Jól teljesített a Clippers ellen nagyot betliző Gallinari is, 19 ponttal zárt és most a pontossággal sem voltak gondok. Meglehetősen sok pontot szereztünk második szándékból, uraltuk a palánk alatti területet, támadásban és védekezésben egyaránt, amiben bizonyosan közrejátszott Howard kizárása is.

Következő meccsünket ismét idegenben játszottuk, a Dallas Mavericks vendégeként léptünk pályára. Nagyon jól indult a találkozó, már az első negyedben jelentős előnyre tettünk szert. A második játékrészben a hazai csapat közelebb került, két pontra is feljöttek, de két gyors hárompontossal tartani tudtuk a vezetést, ami a szünetben 8 egység volt. A harmadik negyed elején megint triplákkal keserítettük a texasiak életét, így a fordulás után nem sokkal, már tíz pontnál is többel vezettünk. Még ebben a játékrészben öt pontra zárkóztak fel a hazaiak, de a negyed hajrája ismét jobban sikerült, így az utolsó felvonást megnyugtató, 17 pontos különbségnél vártuk. Innen már nem hibáztunk, igaz, az utolsó negyed elején a Mavs közelebb került, de még időben sikerült megtörni a lendületüket és visszaállítani a magabiztos vezetést, végül simán, 106:85 arányban nyertük meg a találkozót. A mérkőzés elejétől kezdve magabiztos játékot produkált a csapat, végig birtokoltuk a vezetést és a kontroll alatt tartottuk a játékot. Egyértelműen ráerőltettük az akaratunkat a Dallasra, ráadásul néhányan ismét extra teljesítménnyel rukkoltak elő. Gallinari 39 pontot jelentő új karrier csúcsot állított fel, 11 tripla kísérletéből 7 volt sikeres, nagyon jól játszott. Iguodala szintén jó meccset tudott le, 20 pontig jutott és elég jó hatékonysággal tette mindezt. Faried megint bizonyított a palánk alatt, 19 lepattanót szerzett meg és11 pontot is összeügyeskedd. A cserék közül most Miller volt a legeredményesebb 11 egységgel, a Lakers ellen remeklő Brewer viszont ezúttal pont nélkül maradt. Összesen 60 lepattanót szereztünk, 17-tel többet, mint a házigazdák, ez elég jelentős különbség. Természetesen hasonló differencia volt a festékből szerezett pontok terén is, ami mellé ezúttal a távoli dobásaink is bejöttek, 43%-al szórtuk a triplákat, így nem volt kérdéses a magabiztos győzelem begyűjtése.

A 2012-es év utolsó mérkőzését a Memphis Grizzlies otthonában játszotta a Nuggets. Ez is egy back to back találkozó volt úgy, mint a Lakers elleni mérkőzésünk. A hazai csapat kezdett jobban, ők vezettek az első játékrészben, de szerencsére meglépni nem tudtak. A folytatásban is maradt nagyjából ez a leosztás, a Grizzliesnél volt az előny, mi pedig 3-5 pont távolságból követtük őket, a félidőben 37:36 volt az állás. A harmadik negyed nagyon szoros játékot hozott, 1-2 pont volt csupán a különbség, a játékrész hajrájában aztán néhány pontos vezetést szereztünk. Ezt a vendéglátók az utolsó felvonás elején gyorsan kiegyenlítették, majd nagyon szoros játék folyt egészen a hajráig. A találkozó utolsó pereciben Gay a hazaiak élére állt és erre nem volt válaszunk. 68-68-as döntetlent követően 10 pontot kaptunk, ekkor már másfél percnél is kevesebb volt hátra a mérkőzésből. Innen már nem volt visszaút, ezzel a meccs végi rohammal a Grizzlies eldöntötte a találkozót, amit 81:72 arányban nyertek meg. Nem ment jól a játék, továbbra is hullámzó teljesítmény jellemzi a csapatot, egyénileg és csapat szinten egyaránt. A Dallas ellen karriercsúcsot állító Gallinari most csak 7 pontot tudott hozzátenni, kimondottan gyenge napja volt. Lawson észrevétlen volt, 3 pont és 1 assziszt volt a mérlege. Többen csak átlagos teljesítményt nyújtottak, így Iguodala és Faried is messze elmaradtak tudásuk legjavától. McGeeben volt valamicske lendület, 12 pontot, 9 lepattanót és 6 blokkot regisztrált a cserecenterünk, de egyedül kevés volt a győzelemhez.

Hiányzik a kiegyensúlyozottság a csapatból, egyéni és csapat szinten egyaránt. Egyik nap gálameccset rendezünk, egyéni csúcsokat döntünk, majd a következő találkozón pedig, erőtlen játékot nyújtva veszítünk. Igaz, hogy nagyon nehéz volt a szezon eleji sorsolásunk, most már lassan könnyebb meccsek következnek és lesz közte egy hazai sorozatunk is, verhető ellenfelek ellen. Jó lenne ezeken az összecsapásokon magabiztos, rájátszást jelentő helyezésig felküzdeni magunkat a tabellán!

Az Észak-nyugati divízió állása:

1. Oklahoma City Thunder 24-6 (30 meccs)
2. Denver Nuggets 17-15 (32 meccs)
3. Minnesota Timberwolves 14-13 (27 meccs)
4. Portland Trail Blazers 15-14 (29 meccs)
5. Utah Jazz 15-17 (32 meccs)

A közeljövő programja:

Január 2., szerda, 03:00 Denver Nuggets - Los Angeles Clippers
Január 4., péntek, 03:00 Denver Nuggets - Minnesota Timberwolves
Január 6., vasárnap, 03:00 Denver Nuggets - Utah Jazz
Január 7., hétfő 03:30 Los Angeles Lakers - Denver Nuggets
Január 10., csütörtök 03:00 Denver Nuggets - Orlando Magic