A héten talán a legjelentősebb állomásához érkezik az NFL holtszezon, csütörtökön ugyanis kezdetét veszi a 2013-as játékosbörze. Mint a többi amerikai sportban, a footballban is a draft adja az egyetemistáknak a lehetőséget arra, hogy profivá váljanak, ami talán különbség több más major ligához képest, hogy itt egyértelműen ezen van a hangsúly, ez az offseason legfontosabb eseménye, a legtöbb csapathoz a drafton érkeznek a legkomolyabb erősítések, szóval érdemes kitüntetett figyelemmel követni.



Maga a draft 7 körös, ahol a csapatok az előző évi végeredmény fordított sorrendjében választhatnak játékost. Az esemény 3 napon keresztül zajlik, csütörtökön az 1. kör kerül lebonyolításra, pénteken a második és a harmadik, végül szombatra három kör marad. Legmerészebb reményei természetesen azoknak lehetnek, akik már csütörtökön csapatra lelnek, közülük kerül ki a franchise játékosok elsöprő többsége, akiknek a második napig kell várniuk, ők első éveikben esetleg kisebb szerepet, kevesebb lehetőséget kapnak, de pár éven belül ők is előre tornázhatják magukat a DC-n, s ez is az elvárás velük szemben. Akik viszont a 3. napra is gazdátlanul maradnak, egyre kevesebb jóra számíthatnak. Adott esetben a roster helyért is meg kell küzdeniük, s barátkozniuk kell a gondolattal, hogy talán sosem lesznek NFL kezdők. Persze van ellenpélda is, ami itt már SI mértékegység szerint is büdösnagysteel.

A vadlovak számára tavaly a divisional round jelentette a végállomást, s mivel az itt búcsúzú csapatok közül messze nekünk volt a legjobb az alapszakasz mérlegünk, közülük az első helyre rangsoroltak minket. Mielőtt örömtáncot járnánk, az így elért 5. hely az ég világon semmit nem jelent, azonban, hogy 25. helyett 28. helyen választunk még akár rosszul is elsülhet. 6 választási lehetőséggel érkezünk a draft helyszínéül szolgáló New Yorki Radio City Music Hall-ba:

• 1/28
• 2/28
• 3/28
• 4/28
• 5/28
• 7/28

A 6. körös választásra jogosító cetlit még Bunkleyért cserébe a Phillynek adtuk. Noha Bunkley már nem játszik nálunk, így se bánkódhatunk miatta.

Most jönne az a rész, amikor számba veszem az eshetőségeket, hogy melyik posztra és ki érkezhet, azonban rengeteg dolog fog történni csütörtök éjféltől várhatóan több mint 3 óra alatt, mire mi jövünk, arról nem is beszélve, hogy a tavalyihoz hasonlóan idén se kizárt, hogy letrade-elünk a 2. körbe. Igazán komoly needünk nincsen, ellenben számos poszt aminek azért nem ártana az erősítés, azaz lehet 1/28-ban is találni olyan játékost aki akár rögtön komolyabb szerephez juthat.

DE: Pár hónapja még szóba se jöhetett volna, azonban a fax fiaskónak köszönhetően, ezt akár neednek is nevezhetnénk. Persze Elway kapásból rámondta, hogy Ayers készen áll arra, hogy kezdő RDE legyen, de ezzel két bajom is van. Egyrészt idén nem véletlen volt Doom a kezdő és Ayers a csere, szóval ez mondhatni bizonyítottan visszalépés lenne tavalyhoz képest, másrészt, akkor miért érdeklődtünk olyan hevesen Freeney iránt? Ez inkább altatás, bár nem elképzelhetetlen, hogy végül mégis Ayers lesz a nyerő. 2011-ben egészen jól játszott, de az új sémában vagy ő vagy Doom volt aki játszik, ketten együtt nem fértek volna el. Ayers futás ellen még jobb is lehet, első két downban, 3rd downra meg jöhet egy szituációs pass rusher.

Olyat aki csak ahhoz ért, akár később is lehet találni, a fő favorit mégis Von Miller volt csapattársa, Damontre Moore a Texas A$M-ről. Moore három évet töltött az Aggiesben, kellően nagy konferenciában, kellően erős ellenfelek ellen gyűjthette tapasztalatait, s töretlen fejlődést mutatott. Nem egy Von Miller, ezért is van esély, hogy 1/28-ban bent lesz, de én sokat várok tőle a profik között is. Ráadásul talán enyhíthetné Von Miller csalódottságát Dumervil elvesztésén...

Későbbi körös prospectek közül Margus Hunt az, aki mindenképp megéri a szót, bár könnyen lehet hogy valaki annyira beleszeret, hogy ki megy első körben, még akkor is ha Al Davis már nincs közöttünk. Az észt sportoló hosszú utat járt be, hogy az NFL kapujába jusson. Nem később, mint 2009-ben kezdett foglalkozni a focival, melyre Amerikában kiskoruk óta nevelik a leendő sportolókat. 6-8 magasságával és 277 font súlyával igazi állat, emberfeletti munkabírással és elszántsággal. Úgy edz, mint aki egy nap alatt akarja behozni a sok éves lemaradást. Kiemelkedő fizikai adottságai mellett azonban nem tudják elkerülni a figyelmem játékának hiányosságai. A combine-on természetesen nagyon jól szerepelt, jött is a menetrendszerű hype, de ezzel nem kell foglalkozni. Az első kör luxus lenne érte, bár mi megengedhetnénk magunknak, ha viszont később választásunkkor bent lenne, gondolkodás nélkül vinném, ez az ember megérdemli hogy sikeres legyen az NFL-ben.

MLB: Évek óta írjuk needként, de finoman szólva se törjük össze magunkat a megoldásán, pedig Maysel azért komoly gondok voltak. Elway szerint persze ez se need, mert hogy itt van Irving. Ő már 3. évét kezdi majd, az új rezsim embere, de eddig csak az ST-ben kapott komolyabb szerepet, ahol egyébként sikerült is emlékezeteset nyújtania. A kérdés csak az, hogy ha kezdő szintű játékos, akkor miért az a csíra Mays kezdett tavaly, s miért nem ő kapta meg utána a lehetőséget, miért a 40 éves Brooking. Magyarázat persze van rá, biztos szezon közben érett be, és ha szezon közben kell váltani, akkor inkább a rutin, de azért én ezt nem minden fenntartás nélkül veszem meg. Három igazán említésre méltó középső LB jött ki a draftra.

Kevin Minter LSU: A legtöbb mockban a 3. MLB aki kimegy, nálam ő az első. Biztosan szerel, nagyon jó szöget választ hozzá, s nem véti el. Nekünk pont erre van szükségünk. Egyetlen évet volt kezdő, talán ez ami miatt hátrébb van, de az azt is jelenti, hogy nem használódott még annyira el. LSU-ról jött, szóval nem lehet hiány future NFL játékosokkal töltött ütközésekben.

Alec Ogletree Georgia: Nem a leggyorsabb, de betudja játszani a pályát széltében, ami elvárás egy 4-3 MLB-től, ő se jön zavarba, ha szerelni kell, szóval minden adott, hogy a class legjobb LB-je legyen, de potenciális locker room cancer. Shanny biztos behúzná, és pár év után vagy a legjobb vagy a legrosszabb választásai között emlegetnénk. Nálunk adott esetben többet rombolhat, mint amennyit hozzátehet, de tehetség terén ő a legjobb.

Manti Te'o Notre Dame: Az elmúlt időkben rengeteget csúszott a mockokban, de még mindig az egyik leginkább túlértékelt játékosnak tartom. a Fightin Irish hibátlan szezont futott, azonban finoman szólva se a legnehezebb ellenfelek ellen /*noha a szokottnál azért elfogadhatóbb nehézségű volt a schedule*/. Némi sarkítással az első komoly ellenfél a Crimson Tide volt, ahol úgy beégette magát, hogy még mindig hámlik miatta. A virtuális barátnője, akinek a tragikus sorsával próbálta növelni a szimpátiáját egyéni díjazások reményében kiderült hogy sosem létezett, s most olyan vádakkal is szembe kell néznie, hogy nem is a nőket szereti... Abba most nem megyek bele, hogy ez számít-e vagy sem, de az tény, hogy elég nagy bohócot csinált magából. A gond az, hogy nem csak a magánéletében, hanem a combine-on is. Amit a Bama ellen művel, s azóta a felmérőkön, az alapján, sosem lesz kezdő MLB. Rossz passzban volt ez tény, de amennyi erővel ő beválthat mégis az NFL-ben, ez elmondható bárki másról is...

DT: Szintén visszatérő probléma, ami igazából nem probléma. Vickersonból egész jó kis DT lett, bár Bannant egyelőre nem hoztuk vissza, de jött Knighton. Ezzel továbbra is úgy állunk, hogy nem életbevágóan fontos hozni egy DT-t, de azért nem ártana

Igazából koránt sem vagyok meggyőződve arról, hogy jön DT az első körökben, akkor se jött, amikor nagyobb szükség volt rá, úgyhogy annyira nem is figyeltem a classt, nehogy beleszeressek valakibe fölöslegesen. Floydra vagy Lotulelei-re úgy sincs sansz, viszont Jonathan Jenkins mégse kerülte el a figyelmem. Valójában inkább Ogletree-re és Jarvis Jonesra figyeltem volna, mégis ő maradt meg bennem a legjobban. Az ő értéke kb pont az 1/28 lehet. Jó munkamorál, és atletikusság a méreteihez képest. Persze egy jó DL-ben könnyebb kitűnni, de nálunk is meglennének a játszótársai, még jobbak is. Jó test felépítés, megfelelő erő, pozitív értelemben vett agresszivitás, mindene meg van ami kell az NFL-hez. Vick és Knighton mellé talán már túlzás lenne még egy ilyen nagy darab DT, de JDR-nek sosem elég belőle, szóval akár még szóba is jöhet. Elvégre Vick is belelépett a 3. X-be, az ő pótlását is meg kell oldani előbb-utóbb...

RB: McGahee egyre öregebb és egyre többet lesz sérült, és se Moreno se Hillman nem azok akiket össze lehetne töretni a rövid yardos szituációkban. Szóval egy nagyobb darab erőfutóval még erősíthetnék ezen az offensen. Az első számú elvárás természetesen, hogy tudja védeni Manninget amikor passzolunk. Hillmannek ez a legnagyobb hiányossága. Amikor fent van szinte biztosra lehet venni a futást. Szerencsénkre elég gazdag ilyen tekintetben a draft, szóval nem muszáj korán költeni erre.

Eddie Lacy Alabama. Ő lenne elvileg a legjobb, azonban pont emiatt 1/28-ban kéne vinni. Nem vagyok nagy híve az első körös RB választásoknak, de alakulhat úgy, hogy nincs bent más aki megérné azt

Stepfan Taylor: Tud elkapni is, jól blokkol passzhoz, és azt is tudja kit kell megblokkolnia. Passzjátéknál üresre tudja játszani magát, és mindent megtesz az extra yardért, viszont elég lassú. Egy erőfutónak mondjuk nem kell Bolttal versenyeznie, szóval ha emiatt csúszik, attól nekünk még jó lehet

Le'Veon Bell: Talán a legnagyobb playmaker. Emiatt benne van az is, hogy messze a LoS mögött szerelik, mert vár a nagy leehtőségre ahelyett, h megcsinálja a biztos 1-2 yardot, viszont termetéhez mérten nagyon jól vált irányt. Annyira hogy néha át esik a ló túloldalára és oldalra fut 10-et ahelyett h előre 2-t. Szerintem nagy közönségkedvenc lesz belőle valahol, még akkor is ha valós hozzáadott értéke alacsonyabb lesz annál, mint amennyire megnyeri a publikumot, mert a highlight jeleneteknél néha többet ér a szürkébb, de konzisztensebb jó játék. Persze a focit meg a highlightért nézzük, úgyhogy nem panaszkodnék, ha nálunk kötne ki.

OT: Egyrészt ugye híján vagyunk az OL depthnek, ami alól az OT se kivétel. Másrészt Clady csak tagelve van, amit mellesleg még nem írt alá. Az elkövetkezendő pár évben több nagyon alulfizetett játékossal kell hosszabbítani, s várhatóan nem fog mindenkivel sikerülni. Clady is ebbe a kategóriába tartozik, ha számolunk az elvesztésével, akkor most kell helyettest találni neki. Az idei draft pedig gazdag első kör vége második kör eleje OT prospektek terén.

Terron Armstead: Kis egyetem kiemelkedőt nyújtó játékosa. A combine-on hívta fel igazán magára a figyelmet, de már az East-West Shrine game-en is maradandót alkotott. Kérdés lehet vele szemben, hogy a profik ellen hogyan tud teljesíteni, de 40 yardon, fekve nyomásban és súlypontemelkedésben is posztja legjobbjai között volt, egyes csapatoknak ez fontosabb lehet, mint hogy a pályán kik ellen játszott. Nekem akár első kört is megérne, kell egy kis idő, hogy edzéseken olyan játékosk ellen gyűjtsön tapasztalatokat, mint mondjuk Von Miller, hogy olyanoktól tanuljon mint Clady, aztán semmi fizikai akadálya nincs annak, hogy solid NFL starter legyen pár éven belül.

Dallas Thomas Tennessee: Több helyen is bevethető OL játékos. Az ilyeneket általában komoly fenntartással kezelem, mert ha két poszton egyaránt közepes valaki, annál sokkal többet ér, ha egy poszton, de ott tényleg jó. Nos Thomas úgy tűnik, több poszton tényleg jó. OT-ként kezdte egyetemi pályafutását, s szeinor évére ment be középre, s végleg eloszlatta a kétségeket, hogy ott is beválna. A posztjához mérten talán kicsit túl könnyű, de ez "megfelelő" táplálkozási előírásokkal egy offseason alatt helyrehozható. Tökéletes lábmunka, elég gyors, hajlékony, nem is nagyon tudok hibákat mondani tőle, bár volt már sérült, kellett már műteni.

Menelik Watson: Nem fiatal már, mégsincs elég tapasztalata, s bőven van mit csiszolni a technikáján is. Ugyanakkor hihetetlenül atletikus. Első évében aligha bevethető, de nekünk nem is 2013-ra kéne, s a tehetség bőven meg van benne, még csak nem is rejlik túl mélyen. Azonban inkább RT mint LT, így nem biztos hogy ő a mi emberünk...

SS: A csapat achilles ina, a TE elleni védekezés. Erre lehet válasz egy MLB is, de egy SS is. Mike Adamsnek egyébként is egyetlen év van a szerződéséből, s könnyen lehet h a pályafutásából is. Egy olyan safety kell, aki fizikálisan fel tudja venni a versenyt a nagyobb támadókkal elsősorban TE-kel, meg tudja ölni a futásokat, s 1v1-ben lerázni se könnyű. Ez nagyon sok elvárás egy játékossal szemben, aki ezt teljesítii az mondjuk Erik Berry és top5 propect a 2010-es drafton. 1/28-ban talán egy fizikálisabb CB után kell nézni, akit átképzünk safetynek.

Ilyet becsülni azonban jóval nagyobb kihívás, az én jelöltem erre David Amerson. Amerson egy igazi labdamágnes, halmozza az INTeket, emiatt mindenki CB-nek gondolja őt. Na igen, arra a posztra ami nekünk kell egy nagyon erős CB kell igazából, egyébként akár Baileyre is várhat ez a sors. Amerson középiskolában még safety volt, szóval nem lenne tőle idegen a szerepkör. Magához képest meglehetősen gyenge szezonnal fejezte be egyetemi pályafutását, aminek köszönhetően top10 pickből eső kör vég második kör eleje lett. A sebessége, labdaérzéke és ereje azonban még mindig meg van. Kérdés, h mennyire légből kapott tőlem ez az ötlet...

Ennyit a találgatásról, csütörtöktől szombatig kiderül, hogy mit hoz a sors. Az elmúlt két év alapján inkább bizakodva várhatjuk a nagy eseményt mint aggódva, ráadásul ezúttal nincs igazán égető szükségünk immediate impact játékosokra, szóval könnyű lesz belemagyarázni minden választásra, hogy az miért is A+++ :) A draft első két napját bowl.hu szakértő stábjának élő elemzőműsorával is élvezhetitek, mindenkinek ajánlom.