A hét második felében egy négymeccses párharcot bonyolított le a Colorado Rockies gárdája az egyik legnagyobb riválisával, a San Francisco Giants-szel a denveri Coors Field-en, és a négy meccsből hármat megnyertünk, az utolsó alkalommal egy hihetetlen, 15 inninges csatából kerültünk ki győztesen.

1. meccs, csütörtök: Rockies-Giants 7-3
A párharc első összecsapására közepesen erős összeállítással készülhettünk fel, lévén Olivo elkapó játéka mellett a belső sorban a Helton-Herrera-Barmes-Mora négyest alkalmaztuk, kívül pedig a leadoff hitter Fowler jobbján Spilbo, balján CarGo kezdett. Közben az aktuális dobónk Cook volt. Elég jól kezdtük a meccset, hiszen az első ember Fowler máris hozott egy single ütést, majd amikor már a hármas bázison járt, CarGo vágott be egy 2run homerunt, ezzel 2-0s vezetéshez jutottunk. A Giants nem hagyta annyiban, és egy kieső mellett három singlelel feltöltötték a bázisokat az első akciójukban, és Rowand ütése nyomán két emberük is hazajutott. Így aztán eléggé bekezdett mindkét csapat és hamar 2-2re álltunk. A harmadik felvonásban Fowler egy tripla után a hármas bázisról képtelen volt hazaérni a következő két ütőnk outjai miatt. Az ezt követő felvonásban viszont már kihasználtuk a lehetőséget, Olivo egy single után a kettesen találta magát egy throwing error hiba miatt, majd Barmes RBI singlelel a futást is elérte. Aztán megint Fowler lendült akcióba egy leadoff single révén, CarGo egy walkkal lépett pályára, majd egy double stealnek köszönhetően mindketten a pontszerző bázisokon kötöttek ki, ahonnan Fowler be is csúszhatott a home platere Mora groundout play közben, ezzel öt inning után már 4-2re mentünk. Az újonc Posey solo HRal zárkózott közelebb a Giants. Cook 6.1 inning után fejezte be a meccset, a hetedikben egy strikeout után távozott, és Belisle biztosan hozta a következő két kiesőt. A nyolcadik framet Betancourt intézte el, két strikeoutot osztott ki, de a második közben az utolsó labda wild pitch lett így bázisra került az ember, de a pinch runner csak a második kanyarig jutott, ott befejeztük ellenük az inninget. Támadásban először Spilbo talált egy singlet, majd Olivo vert be egy RBI triplet, aztán Barmes játéka közben Olivo is hazaért egy errornak köszönhetően, végül Giambi lőtt egy RBI singlet, így 7-3ra elhúztunk az utolsó játékot megelőzően. A végén Street könnyedén abszolválta a kilencedik tetejét, ezzel biztos négypontos győzelmet arattunk.
- Egy tucatnyi ütésünkkel szépen megbontottuk a Giantst, szoros meccset játszottunk, de a nyolcadik inningbeli három pont a siker kulcsa lett. A közelmúltban felrendelt Fowler végre újra nagy formában ütött, amit idén nem nagyon láttunk még tőle, az első három beállásában találatot jegyzett, így hozott 3/5ös átlagot két futással együtt. Közben már a negyedik tripláját lőtte a bajnokságban, emellett két bázisrablásával rögtön 8 SBnél tart. Gonzalez folytatta a szárnyalását, a heti negyedik meccsen már a harmadik HRt ütötte, a csütörtöki 2run shot a 13. volt az évben, és már csak kettő darab választja el őt az 50 ponttól. Olivo négy lehetőségből két ütést szállított, beleértve az évi ötödik triplet, jelenleg .312vel a legjobb hatékonyságú játékosunk, kétszer haza is ért ezen a találkozón. Hozzá hasonlóan Barmes is immár a 39. RBIt szerezte, miközben ugyanolyan hatékonysággal zárt, egyre jobb formát mutat, itt volt már az ideje, hogy .250 fölé lépjen. Mora jegyzett még egy RBIt, viszont ütést nem, mind a négy alkalommal groundout formájában búcsúzott, az egyik közben befutott egy emberünk, emellett egy pazar vetődéses elkapást mutatott be. A kezdő csapatból még az első bázis ura Helton és a második bázisos Herrera egyaránt 1/4es mérleget tudott magáénak egy-egy singlelel. A két pinch hitter közül Giambi egy RBI singlet ért el, míg Stewart eredménytelen maradt. A rutinos kezdő dobó Cook megbízhatóan teljesített, párszor gondba került, és egy HRt is beszedett, de még így is egész jól megúszta három elszenvedett futással és hét ütéssel 6 és 1/3 játék alatt. Bizonyára még időben cseréltük le, később lehet nagyobb problémái lettek volna. A harmadik győzelmét hozta a szezonban. Belisle volt az első csere dobó és a hetedik inning utolsó két kiesőjét hozta, abból az egyiket SOval. Betancourt is nagyon magabiztosan postázta a nyolcadik menetet, hiszen két dobás utáni kiejtést is elkönyvelhetett magának, közben lehozta 5.00 alá az összesített ERA mutatóját, ismét kezd kegyetlenül biztos pontja lenni a bullpennek. Street az utolsó játékban újra meggyőző volt, nem engedett embert a pályára, és neki is jutott egy strikeout, közben az ERAja is alakulgat, már 3.38nál jár.

2. meccs, péntek: Rockies-Giants 6-3
A pénteki második felvonásra néhány helyen változtattunk az összeállításunkon, így az infielderek között az 1B Helton hátfájása miatt most Giambi lehetett, míg a másik szélső bázisra Stewart visszatért, közben Herrera és Barmes maradtak a két belső poszton. A külső hármasból Hawpe pihent, közben a röntgenje nem mutatott ki törést a bordájában, de a biztonság kedvéért most a CarGo-Fowler-S. Smith triót kezdettük. Ezen kívül az elkapó poszton Olivo játszott, míg a sorra kerülő kezdő dobó éppen az újonc Chacin lehetett, miközben az ellenfél Lincecummal állt fel. Megint magabiztosan sikerült a Giants első akciója, révén Torres leadoff dupláját követően 1out helyzetből Huff köszönt be egy 2run HRal Chacinnek, gyorsan 2-0ra elléptek a vendégek. A menet alján az első két ütőnk hiába lépett pályára egy Fowler walk és egy Herrera single után, egyetlen pontot sem tudtunk elérni ebből a rohamból, a legelső futónk hazafelé tartva esett ki. A következő akciónkban viszont Olivo double után Barmes egy két pontos hazafutást lőtt a bal szélre, amivel az egyenlítést hozta a konyhánkra, vagyis 2-2re álltunk két inning után. Ezt követően a folytatásban mindkét dobó elkezdte jóval magabiztosabban hozni a jelenéseit, és jelentősen limitálódtak a lehetőségei támadásban mindkét együttesnek, ekkoriban inningenként rendre max egy futó lépett bázisra. Az ötödik frameben tört meg a pontcsend, amikor meglepetésre nem Chacin, hanem Lincecum került bajba, és Fowler triplet követően Herrera egy RBI singlelel szállította a harmadik pontunkat. Ugyanebben az akcióban még 2in-1out helyzetünk is volt, de nem tudtunk további futásokat elérni. Aztán viszont egyből egyenlített a SF, amikor Huff már a napi második hazafutását lőtte, ezúttal egy solo HRt. Az újonc dobónk ettől kicsit megzavarodott, mert hiába volt meg a két kiesője már a HR előtt, utána két sétát is hibázott mire be tudta fejezni a játékot. Nem hagytuk annyiban, és támadásban Stewart vert be egy doublet, majd két sétával loaded 1outunk lett, melyből az újonc Herrera volt eredményes egy sac fly RBIval. 4-3nál tehát visszavettük a vezetést. A végjátékban a csere dobónk Belisle a hetedik és a nyolcadik menetet is hiba nélkül abszolválta, bár a legutolsó kiesőt már Beimel jegyezte. Közben Stewart és Barmes megmozdulásai révén 2in-0out volt a helyzet a nyolcadikban, amikor a szabadnapos SP Cook jött egy sac bunt playre de SOt kapott. Őt követve Fowler rajzolt be egy RBI doublet, aztán két emberrel a pontszerző helyeken Herrera egy biztonsági pöccintéssel szerzett újabb pontot. A legvégén Street magabiztosan ejtette ki a Giants első három ütőjét, ezzel 6-3as győzelmet arattunk a második meccsen.
- Kísértetiesen hasonlóan alakult a meccs forgatókönyve, mint a csütörtöki első felvonásnak, végül újra 12-5 arányban ütöttünk többet. A sor első embere Fowler még az előzőnapi teljesítményét is űberelni tudta, három ütésében egy singlet, egy doublet és egy triplet jegyzett, ezen kívül pedig két sétával jeleskedett a 3/3as napján. Ez az az erő, amire szüksége van a csapatnak. Mögötte a második ütő az újonc Herrera volt, aki szintén kitett magáért, 2/3as lőlappal egy meccs alatti egyéni csúcsot jelentő három RBIt szerzett, miután korábban eddig összesen öt pontja volt, nagyon jó formában játszott. Barmes folytatja a hetek óta tartó emelkedő formáját, két ütéssel talált be és mindkettő után a hazaérésnek örülhetett, közben a hetedik HRt lőtte az évben és szép csendben a 40 RBIs határt is meghaladta. Az elkapó Olivo négy lehetőségből két ütést hozott, beleértve a szezonbeli hatodik duplát, ami után már .316os az átlaga. S. Smith furcsa módon a jobb szélen kapott lehetőséget, de jól játszott a mezőnyben, és a 2/4re ő is képes volt, igaz az egyik single után tovább ment és a kettes bázisra nem jutott el időben. Nem kiemelkedő, de elég stabil ezen a héten, így .283ra emelte fel az éves hatékonyságát. A 3B Stewart jegyzett még egy double találatot a három beállása közül, még egy sétája is volt, és mindkét pályára lépése után futással zárt. A veterán Giambi egyetlen sétát tudott felmutatni, az utolsó két inningben már a jobb védő Mora érkezett fel az első bázisra, nehogy valamit elrontson az öreg. Gonzalez a brutális teljesítménye után pénteken árnyéka volt önmagának, csak 0/5öt hozott, háromszor strikeouttal esett ki és közben hat emberünket hagyta bázison, köztük több pontszerző lehetőséget is eltékozolt. A két csere közül Hawpe sétált, míg a bunt playre hozott dobó Cook strikeoutot szenvedett el. Az újonc Chacin nagyon jól átérezte a mérkőzés fontosságát, nyugodtan játszott, megcsinálta a dobásait, hat játék alatt mindössze öt ütést kapott, valamennyi pontját Huff két HRjából szenvedte el, aki ellen nehezen találta az ellenszert. Közben a szokásához híven öt SO most is jutott neki, a szezonban az ötödik győzelmét aratta, miközben jelenleg 3.59es ERA mutatóval rendelkezik. Belisle ismét tökéletes volt, ötből öt ütőt vonultatott le a hetedik-nyolcadik játék közben, egyiküket strikeouttal. Közben az utolsó otutot Beimel jegyezte az életveszélyes Huff ellen. A closer Street egyre jobban elkapja a ritmust, és most már szerintem a legjobb formáját idézve játszott, simán megoldotta a második savet, tíz dobása közül ráadásul 9 a zónán belülre ment.

3. meccs, szombat: Rockies-Giants 8-11
Ezt követően került sor a párharc talán legizgalmasabb dobó összecsapására, amikor tőlünk Ubaldo, az ellenféltől Zito játszhatott. Balos dobó révén S. Smitht Spilbo váltotta a külső mezőnyben, az első bázison pedig Mora kezdett, több változás nem volt a pénteki csapatunkban, az elkapó is maradt Olivo, Hawpe és Helton újabb meccs idejére kapott pihenőt. Ismét egy gyors ponttal kezdődött a meccs, és az első akciónkban négy ütést is bevittünk, de csak egyetlen pontot sikerült szereznünk, melyet Mora RBI singleje után Herrera szállított. A masszív kezdés után a harmadik inningben Ubaldo is elbizonytalanodott, egy double és egy walk után Sanchez RBI singlelel egyenlített a Giants, majd Sandoval révén a vezetést is megszerezték, aztán ráadásul egy wild pitchből újabb ember ért be. Még mindig nem volt vége a játéknak, újabb séták után bases loaded 2outnál Ishikawa vágott be egy grand slamet, amivel 7-1re elhúztak a vendégek. A folytatásban a nagy hátrányunkból egy kicsit szépítettünk, amikor Fowler walk után egy forceouttal Herrera maradt pályán és közben CarGo vágott be egy hazafutást, ami két pontot ért. A következő akciónkban Barmes kapott egy hit-by-pitch-et, ami után Stewart egy RBI triple jóvoltából hozta a következő pontunkat, viszont ő hiába került a hármas bázisra kieső nélkül, képtelen volt futást kiharcolni, csak 4-7ig jöttünk közelebb. De legalább a felzárkózást megkezdtük és a bizonytalankodása után Ubaldo is visszatért a megszokott formájához, a hatodik játékban például három SOt szórt ki. Ezt követően Barmes és Stewart nyomult a pályára, amikor a pinch hitter Hawpe tűzött be egy RBI doublet, majd a leadoff hitter Fowler az előtte pályára kerülő két embert egyaránt haza küldte, ezzel már 7-7nél kiegyenlítettünk. Ezután Herrera is ütött, utána pedig CarGo biztonsági játéka jóvoltából a vezetést is skerült megszereznünk. A hetedik védekező framere tőlünk Corpas jött, de Schierholtz triple után Torres volt eredményes ellene, így lett 8-8, és sorban három ütő jegyzett találatot Corpasnak, így aztán Beimel következett, aki hozott egy strikeoutot, majd a bázist rabló Torres egy Sandoval sac flyal volt eredményes, vagyis 9-8as vendég vezetésnél jött a hetedik menet közepén a szünet. Nem tudtunk pályára kerülni a folytatásban, de Betancourt is biztosan hozta a következő játékot, majd a nyolcadikban Giambi sétált, Herrera singlet ütött, de CarGo ellen lezárták az ígéretes támadást. A kilencedik tetején bár Flores jól kezdett, egy single után Hufftól beszedett egy 2run HRt, a három pontos hátrányt pedig már támadásban sem tudtuk kiegyenlíteni, mindössze egy sétát jegyeztünk fel az utolsó akciónkban, ezzel a harmadik meccset elbuktuk.
- Hiába ütöttük túl a Giantst 12-10el és hiába fordítottunk hat pont hátrányból, a hajrát a cseredobóink elszúrták így kénytelenek voltunk beérni a vereséggel. Gonzalez újra jobban teljesített, két ütéssel és három pont megszerzésével zárt, közben az évben a tizennegyedik, a héten a negyedik hazafutását jegyezte, és meghaladta az 50 RBIt a teljes szezont tekintve. Herrera megint hihetetlen ritmusban játszott, 3/5el ütött, és a három single közül kettő után futást jegyezhetett fel, így június eleje óta .310es a hatékonysága, valamint első alkalommal ért el sikeres rablást. Az első ütő Fowler egyetlen találatot jegyzett négy beállása közül, amely egy 2run RBI single volt, ezzel hét pontos a szezont tekintve. Közben a szombat nem sikerült számára olyan jól, mint az előző két meccs, hiszen kétszer strikeoutolták őt egy séta és egy futás mellett. Mora két ütést számlált, az egyik a hetedik duplája volt az idényben, közben megszerezte a 12. pontját összesítve, méghozzá két kieső mellett, és továbbra is magabiztosan tanyázik .250es átlag felett. A meccset az új pozíciójában, az első bázison kezdte, de az évi 35. RBIt egy triplával elérő és 1/2t jegyző 3B Stewart hajrábeli hit-by-pitch utáni könyék sérülése miatt a végén már a hármason bázison tűnt fel, amikor az egyesre beállt az egyetlen lehetőségekor SOt elszenvedő Helton. Barmes ezúttal pont nélkül maradt ugyan, de egy ütése és egy HBP után is haza tudott érni. A kezdőből még a jobb szélső Spilborghs hozott egy találatot a négy beállásból, míg az elkapó Olivo egy rá nem túl jellemző 0/5ös mérleggel tudta le a párharc harmadik mérkőzését. A cserék közül Hawpe megszerezte ezévi 16. double találatát, amiből 31. alkalommal hozott pontot, Giambi egy sétával jeleskedett egyetlen próbálkozásában, míg S. Smith a kilencedik inningben egy strikeoutos kiesés áldozata lett. Ezen kívül a támadójátékot még Cook próbálta segíteni bázisfutóként Giambi helyett, de sokkal nem jutott előrébb ő sem. A kezdő dobó Jimenez rendkívül zaklatott meccset zárt, a magabiztos kezdés után a harmadik inningben több futást szenvedett el, mint 2010ben bármelyik meccsén összesen, miután hét pontot vittek be ellene ebben a játékban. Ubaldo a harmadik menetben négy ütést és három sétát kapott be, a hét pontból négy a grand slamnek volt köszönhető. Ezt az inninget leszámítva egész biztos volt megint, mert összesen öt ütést kapott, és közben öt strikeoutot is ki tudott osztani, de kétségtelenül romlik a formája, zsinórban három meccsen kapott HRt, és közben több, mint 1el romlott az ERAja, már csak 2.27es. Kicsit muszáj lesz megráznia magát, hogy ne folytatódjon tovább a gyengülése. Corpas több meccs pihenő után igyekezett a rossz formáját javítani, de nagyon nem sikerült, a hetedik inningben előnyben érkezett, hátrányban távozott, három ütőtől három ütést szenvedett el, és ketten pontot is szereztek ellene. Övé lett a vereség, már az ötödik a szezonban, és közben negyedszer jegyzett blown savet, míg az ERA mutatója már 4.91es, komolyan össze kell szednie magát. Beimel a hetedik játékban két outot jegyzett, az egyiket dobások után. Betancourt folytatta magabiztos szereplését, 1.1 inninget töltött el a dombon, ezalatt mindenkit kiejtett, és egy strikeoutot is elért. A kilencedik játékban a balos Flores két ütést, beleértve egy 2run HRt szenvedett el, a stabil kezdés után egyre hullámzóbb a teljesítménye, az átlaga is már 3.38asra romlott.

4. meccs, vasárnap: Rockies-Giants 4-3 tizenöt inningben
Nem sokat változott a negyedik meccsre a felállásunk, szándékosan csak elkapót cseréltünk, így most Iannetta kapta meg a lehetőséget, közben a szombati Stewart sérülés miatt kényszerűségből 3Bt kellett váltanunk, így ezt a posztot Mora foglalta el, közben Giambi került az egyes bázisra. Vagyis Helton és Hawpe újabb meccsen voltak cserék. A kezdő dobó ezen a találkozón a mostanában hazai pályán kiválóan teljesítő Hammel volt. Csendesen kezdődött a meccs, az első pályára lépést a második inning alján produkálták a felek, amikor tőlünk Spilbo egy singlelel és Iannetta egy walkkal ment bázisra, de Barmes nem tudott élni a 2in-2out helyzettel. A következő játékban a Giants is két emberrel szorongatott minket, de Hammel két strikeouttal fejezte be az inninget. Ezt követően Fowler tűzött be egy triplát, ami után Herrera sac fly RBIval szereztük meg a vezetést. A következő akciónkban ismét Spilbo és Iannetta lendült támadásba, de az első két bázisnál tovább megint képtelenek voltak eljutni. Nem sokkal később az ötödik felvonásban Fowler egy sétával került pályára, majd Herrera tolta tovább egy sac bunttal, aztán pedig CarGo single révén hoztuk a következő futásunkat, majd éppen az ő lekapcsolt rablásával fejeződött be az akció. A hatodik inning alján Iannetta egy solo homerunt repített ki a nézők közé, ezzel pedig már 3-0 volt az előnyünk. Közben Hammel végig hiba nélkül, magabiztosan látta el a feladatát, és szinte pontszerző helyzetet sem engedélyezett a Giantsnek az egész meccsen, amikor a hetedik felvonást követően átlépte a 100 dobást, de maradt továbbra is a pályán. A nyolcadik játékban azonban egymás után két hazafutást lőttek ellene, előbb a pinch hitter Schierholtz bombázott a korlát fölé, majd Torres egy inside-the-park HRt szerzett. 3-2re feljött a SF, azonnal cseréltünk, Belisle kiejtette a következő embert, majd Beimel egy séta mellett hozta a második outot, aztán Betancourt két ütést is beszedett, közte Ishikawatól egy RBI singlet, amivel kiegyenlítettek a vendégek. Az inning alsó felében Giambi jegyzett egy singlet, Mora pedig sétált, de ennél többre nem mentünk, majd Street egy single ellenére lehozta a következő menetet. Aztán támadásban Barmes egy singlet, Fowler egy sétát szállított, de nem tudtuk befejezni a mérkőzést, folytathattuk az extra inningekkel. A ráadás első menetére is maradt Street, és háromból három embert osztott ki, de mi is hiába értünk el bases loaded helyzetet egy-egy S. Smith és Iannetta single, valamint Barmes walk révén, mert a csere ember Hawpe nem tudott eredményes lenni. A folytatásban Rogers állt a dombra, aki könnyedén hozta a három kiesőt, aztán az ütőjátékban Fowler jegyzett egy sétát, egy biztonságival a kettesre jutott, CarGot pedig az üres egyesre engedték egy szándékos sétáltatással, de egy duplajátékkal megoldották a Giantsesek. Az eseménytelen tizenketttedik felvonás után egy triplával nyitotta a következő akcióját a vendég csapat, de Rogers két strikeout jóvoltából megfogta a támadást, de továbbra sem tudtuk befejezni a meccset, miután a mi támadásunkban 3in-1out lehetőséget puskáztunk el, amikor CarGo és Helton egyaránt SOt kapott. Ezt követően mindkét oldaon egy-egy pályára lépést láthattunk, miközben leszakadt az ég, talán már az égiek is megunták az estébe nyúló déli meccset, majd már a tizenötödik inning kezdődött meg, amikor Flores folytatta a mieinktől dobóként, és egy Herrera hibával került ember a pályára, de a második bázisnál tovább nem jutottak. Az inning alsó felében Fowler nyitott egy triplával, a következő két embert direkt sétáltatták még, így lett loaded 0out, azonban Helton bevágta a walk-off sac flyt, ezzel hihetetlen csatában, egy közel öt és fél órás meccsen szereztük meg a harmadik győzelmünket a párharcban.
- Simán korábban is befejezhettük volna a meccset, ha a nyolcadik játékban kicsit jobban összpontosítottunk volna, ehelyett onnantól még három órát kellett a pályán töltenie a csapatnak. A meccs hőse egyértelműen az újra elképesztő teljesítményt nyújtó Fowler volt. A fiatal CF négy lehetőségből három ütést termelt, és további négy alkalommal sétát harcolt ki. Kétszer is triple találatot ért el, ezzel már hét darabot jegyez a szezonban, közben pedig a négy futásunk közül három az ő nevéhez fűződött. Szép lassan a gyenge rajt miatti pocsék átlaga is .245ösre fejlődött, elévülhetetlen érdemeket szerzett a hétvégi párharc megnyeréséből. Az alkalmi elkapó Iannetta a negyedik hazafutását ütötte, amikor a hatodik játékban 2outnál eredményes tudott lenni, végül három sétát termelve 2/4es hatékonysággal zárta a napot, mindkét kiesése strikeout volt. A nyolcadik ütő Barmes ugyan hozott két ütést, négy out közül két SOt termelt, és közben összesen hét emberünket hagyta fent a pályán, elég komoly pocsékolást mutatott be. Gonzalez az 1/3as hatékonysága mellett ugyancsak három sétát termelt, már az 52. RBIt szerezte az évben, de neki is voltak bőven kihagyott lehetőségei, egészen 5 LOBig jutott el. Az újonc Herrera ismét egy biztonsági megmozdulás révén iratkozott fel a pontszerzők listájára, ugyanakkor négy beállása közül csak egyetlen igazi ütést tudott elérni, és az idénybeli második errorját is elérte. Spilborghs a meccs elején két ütést jegyzett, a harmadik beállásában eredménytelen volt, majd a kilencedik inningben S. Smith váltotta őt a jobb szélen, testvériesen megosztoztak a lehetőségen, utóbbi egy ütést és egy sétát ért el ezalatt, valamint idénybeli másodk rablását hozta. Giambi 1/4nél járt, amikor szintén a kilencedik játékban cseréltük le, helyette Helton állt be az egyes bázisra, aki ütés nélkül maradt öt pályán hagyással, de a tizenötödik menetben a győztes sac flyt ő jegyezte, mellyel évi 16. pontjának örülhetett. A 3B Mora nem ért el találatot, viszont két alkalommal sétálni volt képes. Cookra megint futóként számítottunk, amikor Giambi helyére szállt be a nyolcadikban. Hammel magabiztosan kezdte a mérkőzést, hét inningen át tökéletesen játszott, mindössze öt singlet szedett be futás nélkül, és nyolc strikeout került a neve mellé. Aztán nyolcadik menetre talán elfáradt vagy elbizonytalanodott, de két egymást követő ember is HRt lőtt ellene. Kár, hogy elszúrta a statisztikáit, mert addig pazar volt, most jelenleg 4.18as ERAval bír. Belisle egy dobó ellen állt be a balhés nyolcadik inningben, azt kiejtette. Beimel egy outot és egy walkot postázott ugyanebben a játékban, később az embere futást ért el. Betancourt idei második elhibázott savejét jegyzte, miközben két ütést kapott, amíg egy kiesőt termelt. Street két inninget töltött el a pályán, ezalatt egyetlen ütést szenvedett el, és közben már 2.16osra javult az ERAja. Rogers óriásit teljesített a hajrában, először játszott a legutóbbi felrendelése óta és nagyon magabiztos volt, lehetett számítani rá, négy inning alatt 56 dobást postázott, mindössze két találatot kapott és öt strikeoutot szórt, neki is fontos szerepe volt ebben a sikerben. Az utolsó játékban Flores volt a dobónk, gond nélkül abszolválta a feladatot, ezzel idén a második győzelmét érte el.

A NL West állása:

1. San Diego Padres 49-33
2. Los Angeles Dodgers 45-36
3. Colorado Rockies 44-38
4. San Franciso Giants 41-40
5. Arizona Diamondbacks 32-50

A hétvégén a Padres hozzánk hasonlóan 3-1es győzelmet aratott a harmatos Houston ellen, míg a Dodgers háromból kétszer verte a NL West utolsó Diamondbackst. Az első négy között nagyon szoros a küzdelem, amikor éppen az alapszakasz felénél járunk. Fontos volt, hogy megnyertük a vasárnapi túlórás meccset, mert így tudtuk megerősíteni a helyünket a Giants előtt. A folytatásban az éllovas San Diego a Washingtonhoz látogat, az LA Dodgers a Floridát fogadja, a Frisco Milwaukeeba megy, az Arizona pedig a CHI Cubst látja vendégül.

A Rockies egy újabb hazai párharcot fog lejátszani az NL Central sztárcsapata, a St. Louis Cardinals ellen, akik a playoff csatában komoly riválisaink. A hétfői szünnap után a következő időpontokban fogunk pályára lépni Pujolsék ellen: szerda 02:40, csütörtök 02:40, csütörtök 21:10. Menni kell tovább, kellenek a győzelmek, biztos hogy most megint egy óriási series következik három újabb fantasztikus meccsel. GO ROCKIES!!!

A vasárnapi napon jelentették be a 2010-es MLB All-Star gálán résztvevő játékosok névsorát, így kiderült, hogy mely ütők és dobók képviselhetik az Amerikai Liga, illetve a Nemzeti Liga válogatottját a július 13-án Anaheim-ben megrendezésre kerülő összecsapáson. Ahogyan az várható volt, a Colorado Rockies emberei számára nem termett sok babér a választásokon, így igencsak keserű szájízzel és teljesen jogos igazságtalanságérzettel tekinthetünk a végső keretekre.

Az ugyan kellemes hír, hogy Ubaldo Jimenez ott lehet az All-Star gálán, miután a menedzserek szavazatai alapján besorolást nyert a Nemzeti Liga legjobb öt kezdődobója közé. A dominikai gyorstüzelő, aki a klub történetének ötödik All-Star dobója, tagsága nem is lehetett kérdéses, bár az utóbbi időben becsúszott neki néhány mérsékeltebb mérkőzés, a szezon első felében végig dominált, áprilisban és májusban egyaránt a liga legjobb dobójának választották meg. Tizennégy győzelmével még mindig toronymagasan a legeredményesebb dobó az MLB-ben, de a 2.27-es ERA statisztikája is a legjobbak közé tartozik, és csak a legutolsó mérkőzésén szökött 2.00 fölé, addig az egész évben alatta volt, amit senki más nem mondhatott el magáról. Az persze korántsem biztos, hogy Ubaldo lesz a NL kezdő dobója, mivel nagy eséllyel a Philies menedzsere a saját játékosát, Halladay-t fogja nevezni a kezdő helyre, de az utóbbi időben nagy formát elkapó Johnson is esélyes lehet a posztra.

A shortstop Troy Tulowitzki szintén életében először harcolta ki az All-Star-tagságot, de sajnálatos csuklótörése miatt nem lehett ott a rendezvényen, helyettese a szavazásban őt követő Mets-es Reyes lesz. Tulo a sérüléséig .306-os átlaggal, kilenc hazafutással és 36 pontszerző megmozdulással rendelkezett karrierje legjobb szezonkezdését produkálva, balszerencséje miatt azonban mégsem tudhatja le 2010-ben pályafutása első pályára lépését az ASG-en, talán majd jövőre több sikerrel járhat.


Viszont jóval elégedetlenebbek lehetünk az elkapó poszton történtek miatt, Miguel Olivo ugyanis lemaradt az első két helyről, holott a statisztikái alapján kiemelkedően a NL legjobbjának számít a catcherek között. A dominikai elkapó helyett kezdőként a st. louis-i Molina, csereként az atlantai McCann utazhat az Angels Stadium-be. Csak a rend kedvéért érdemes megjegyezni, hogy Olivo a .308-as ütőátlagával, a 11 HR-jával, a 39 RBI-jával, az öt triplájával, a 114 szerzett bázisával, a .540-es bázisátlagával toronymagasan a legjobb a posztján, miközben például Molina .231-es ütőátlaggal és három hazafutással, McCann 9 homerunnal és .261-es AVG-vel követi őt messze lemaradva.


A fiatal outfielder Carlos Gonzalez sem tudta kiharcolni az All-Star gálára való részvételt, szerény népszerűsége miatt nem csoda, hogy nem tudta felvenni a harcot a NL legnagyobb sztárkülsőseivel. Így tulajdonképpen törvényszerű lehetett, hogy a három kezdő Braun, Ethier és Heyward lehet a gálán. Az viszont már kevésbé, hogy a szakértők és a menedzser szavazatai alapján további négyen megelőzték minden denveri lakos kedvenc CarGo-ját. A venezuelai bombázó jelenleg 14 hazafutást, 51 pontszerzést, 49 futást és 12 bázisrablást jegyez .297-es átlaggal, helyette viszont cserének olyan embereket választottak, mint Holliday (11 HR, 39 RBI, .301), Chris Young (15 HR, 57 RBI, .264), Bourn (1 HR, 20 RBI, .260) és Byrd (9 HR, 35 RBI, .310). Nehéz erre mit mondani, teljesen jogos, ha nem értünk vele egyet, de egyszerűen Gonzalez-nek még ki kell építenie a reputációt maga körül ahhoz, hogy később már mérsékeltebb teljesítménnyel, akár szimplán a neve miatt bekerülhessen egy gálára, ahogyan az az őt megelőző játékosok többsége esetében is történt. Ideje még bőven van mindezekre, hiszen a 2010-es évad még csak az első igazi berobbanó éve az MLB-ben.

De azért ne felejtsük el, hogy Gonzalez számára még nem úszott el teljesen az All-Star gála, besorolást nyert ugyanis azon öt játékos közé, akik az MLB Final Vote-ján kiharcolhatják a tagságot maguknak, hiszen csütörtök este 8-ig a szurkolók még szavazhatnak a ligánkénti utolsó helyet betöltő játékos nevére, ahonnan a két győztes eljuthat a gálára.





















A hivatalos All-Star keretek:

American League:












A kezdő mezőnyjátékosok:
Joe Mauer (catcher, Minnesota Twins), Justin Morneau (first baseman, Minnesota Twins), Robinson Cano (second baseman, New York Yankees), Derek Jeter (shortstop, New York Yankees), Evan Longoria (third baseman, Tampa Bay Rays), Josh Hamilton (outfielder, Texas Rangers), Ichiro Suzuki (outfielder, Seattle Mariners), Carl Crawford (outfielder, Tampa Bay Rays), Vladimir Guerrero (designated hitter, Texas Rangers).

A csere mezőnyjátékosok:
Victor Martinez (catcher, Boston Red Sox, sérült), Miguel Cabrera (first baseman, Detroit Tigers), Dustin Pedroia (second baseman, Boston Red Sox, sérült), Adrian Beltre (third baseman, Boston Red Sox), Elvis Andrus (Texas Rangers), Vernon Wells (outfielder, Toronto Blue Jays), Jose Bautista (outfielder, Toronto Blue Jays), Torii Hunter (outfielder, Los Angeles Angels), David Ortiz (designated hitter, Boston Red Sox), Ian Kinsler (second baseman, Texas Rangers, sérülés miatt), John Buck (catcher, Toronto Blue Jays, sérülés miatt), Ty Wigginton (second baseman, Baltimore Orioles), Alex Rodriguez (third baseman, New York Yankees).

A kezdő dobójátékosok:
David Price (Tampa Bay Rays), Clay Buchholz (Boston Red Sox), Jon Lester (Boston Red Sox), Phil Hughes (New York Yankees), Cliff Lee (Seattle Mariners).

A csere dobójátékosok:
Neftali Feliz (Texas Rangers), Mariano Rivero (New York Yankees), Jose Valverde (Detroit Tigers), Matt Thornton (Chicago White Sox), Fausto Carmona (Cleveland Indians), Joakim Soria (Kansas City Royals), Trevor Cahill (Oakland Athletics), C.C. Sabathia (New York Yankees).

National League:












A kezdő mezőnyjátékosok:
Yadier Molina (catcher, St. Louis Cardinals), Albert Pujols (first baseman, St. Louis Cardinals), Chase Utley (second baseman, Philadelphia Phillies, sérült), Hanley Ramirez (shortstop, Florida Marlins), David Wright (third baseman, New York Mets), Ryan Braun (outfielder, Milwaukee Brewers), Andre Ethier (outfielder, Los Angeles Dodgers), Jason Heyward (outfielder, Atlanta Braves).

A csere mezőnyjátékosok:
Brian McCann (catcher, Atlanta Braves), Adrian Gonzalez (first baseman, San Diego Padres), Martin Prado (second baseman, Atlanta Braves), Troy Tulowitzki (shortstop, Colorado Rockies, sérült), Scott Rolen (third baseman, Cincinnati Reds), Corey Hart (outfielder, Milwaukee Brewers), Matt Holliday (outfielder, St. Louis Cardinals), Marlon Byrd (outfielder, Chicago Cubs), Jose Reyes (shortstop, New York Mets, sérülés miatt), Ryan Howard (first baseman, Philadelphia Phillies), Brandon Phillips (second baseman, Cincinnati Reds), Omar Infante (utility, Atlanta Braves), Michael Bourn (outfielder, Houston Astros), Chris Young (outfielder, Arizona Diamondbacks).

A kezdő dobójátékosok:
Ubaldo Jimenez (Colorado Rockies), Roy Halladay (Philadelphia Phillies), Josh Johnson (Florida Marlins), Tim Lincecum (San Francisco Giants), Adam Wainwright (St. Louis Cardinals).

A csere dobójátékosok:
Matt Capps (Washington Nationals), Brian Wilson (San Francisco Giants), Jonathan Broxton (Los Angeles Dodgers), Chris Carpenter (St. Louis Cardinals), Yovani Gallardo (Milwaukee Brewers), Tim Hudson (Atlanta Braves), Evan Meek (Pittsburgh Pirates), Arthur Rhodes (Cincinnati Reds).
















A már említett, csütörtök estig tartó Final Vote keretein belül AL-ben és NL-ben is öt-öt játékos közül választhatunk egyet-egyet. Az Amerikai Ligából Paul Konerko (1B, Chicago White Sox), Nick Swisher (OF, New York Yankees), Delmon Young (OF, Minnesota Twins), Michael Young (3B, Texas Rangers) és Kevin Youkilis (1B, Boston Red Sox) lett jelölve, míg a Nemzeti Ligából Heath Bell (RP, San Diego Padres), Carlos Gonzalez (OF, Colorado Rockies), Joey Votto (Cincinnati Reds), Billy Wagner (RP, Atlanta Braves) és Ryan Zimmerman (3B, Washington Nationals) várja a szavazatokat. Tessék szorgalmasan voksolni CarGo-ra, hiszen ez az utolsó lehetőség, hogy kijuttassuk őt az All-Star gálára!

Hétfőtől veszi kezdetét az NBA nyári felkészülési bajnoksága a Summer League, amely két turnusban két héten át fog tartani Orlando-ban és Las Vegas-ban. A Denver Nuggets csapata is részt vesz a küzdelmekben, és az utóbbi helyszínen jövő péntektől kezdve hat napon belül öt meccset fogunk lejátszani.

A Summer Leagueben általában az NBA csapatok fiatal játékosai, tehetségei, farm emberei és egyéb meghívott szereplői lépnek pályára, akiknek ez az egy-két hét a legfőbb alkalmat jelenti, hogy bizonyítsanak a klub számára, hogy lehet rájuk számítani és talán kiharcolhassák a kerettagságot az ősszel kezdődő bajnokságra.

A nyári liga első szakasza július 5-9ig kerül megrendezésre Orlandoban, ahol a "házigazda" Magic mellett többnyire egyéb keleti csapatok képviseltetik magukat, Nyugatról a Utah Jazz és az Oklahoma City Thunder fog feltűnni ezeken a meccseken. Aztán a számunkra is érdekes küzdelmek Las Vegasban július 9. és 18. között lesznek megtartva, az első hat játéknapon belül lenyomjuk a tervezett öt meccsünket, sorban a Dallas, a LA Lakers, a New York, a Chicago és a Houston lesznek az ellenfeleink, minden egyes meccsünket a COX Pavilionban rendezik, mert Las Vegasban két csarnokban zajlanak majd a küzdelmek. Külön kedvező lehet a magyar rajongóknak, hogy a Nuggets meccseket egész kedvező időpontokban fogják kezdeni, mindannyiszor a nap egyik első összecsapása lesz a miénk még a délutáni órákban. Az NBA League Passra előfizetve nézni is lehet a meccseket, de az eredmények alakulását és a statisztikákat az NBA.com oldalon is figyelhetjük élőben.

A Nuggets Summer League keretében a legnagyobb név egyértelműen Ty Lawson lesz, a fiatal irányítót tavaly szereztük meg a drafton és a 2009/10es szezon volt az újonc idénye az NBAben. Lawson a tavalyi szezonban 8.3 pontot és 3.1 asszisztot átlagolt az alapszakaszban, 2009 nyarán pedig szintén tagja volt a Nuggets nyári csapatának, idén is jó felkészülést jelenthet számára és várhatóan eléggé dominálni fogja ezt a mezőnyt. Tavalyhoz hasonlóan idén is számítunk Karl mester fiára, a SG Coby Karlra, aki az elmúlt szezonban a Cavsben és a Warriorsban sem tudott gyökeret verni, így áprilisban a Nuggets kötött vele próba szerződést, most még egyszer megpróbálja kiharcolni a bekerülést a keretünkbe, de nagyon kevés esélye van rá. Ugyanúgy tavasszal szerződtettük a D-League kiváló centerét, Brian Butcht, az NBAben még soha nem játszott, de tartalék szinten masszív magasembernek tartják, ami nálunk hiányposzt de ő kevés lesz a betöltésére. Érdemes lesz még figyelni az Atlantában két év alatt 23 meccsen játszó erőcsatár Othello Hunter nevére, tőle még meghatározó teljesítményt várhatunk. De ott lesz a csapatban a Colorado Universityt erősítő dobóhátvéd Richard Roby, a SG/SF Antonio Anderson, aki az OKCnél kétszer volt év közben 10 napos próba szerződésen, valamint a csapat legfiatalabb tagja, a PF Laurence Ekperigin, akik még képesek lehetnek maradandót alkotni.

A Denver Nuggets Summer League kerete:

Hátvédek: Antonio Anderson, Coby Karl, Ty Lawson, Richard Roby
Támadók: Shane Edwards, Laurence Ekperigin, Brian Hamilton, Othello Hunter
Center: Brian Butch

A Nuggets menetrendje a Summer Leagueben (magyar időpontok szerint):

Július 9. péntek, 22:00 Denver Nuggets - Dallas Mavericks
Július 10. szombat, 24:00 Los Angeles Lakers - Denver Nuggets
Július 11. vasárnap, 22:00 New York Knicks - Denver Nuggets
Július 13. kedd, 22:00 Denver Nuggets - Chicago Bulls
Július 14. szerda, 22:00 Denver Nuggets - Houston Rockets

Elöljáróban tehát most ennyit, majd igyekszem a Nuggets szerepléséről írni a közeli jövőben.

Egyre inkább tombol a nyár, de az egyéves Denver Sports Blog természetesen ebben az évszakban sem szünetelhet, és a július hónap is izgalmasnak ígérkezik. A következő írásunkban egy kicsit azt foglaltuk össze, hogy olvasóink az esetleges nyaralások előtt/közben/után milyen cikkekkel találkozhatnak nálunk a napokban elkezdődött hónap során.



















- A legfontosabb esemény kétségtelenül a Rockies aktuális szezonja lehet mostanában, az MLB alapszakasz ugyanis féltávhoz közeleg, a denveri csapat pedig éppen ádáz harcot vív a liga egyik legerősebb divíziójában a rájátszásba jutásért. Továbbá ebben a hónapban, 12-13-án kerülhet sor a baseballosok All-Star gálára, ahol reményeink szerint több denveri játékos is részt vehet. Természetesen ezt követően is a megszokott módon, párharconként be fogunk számolni az eseményekről, és a történések függvényében időnként akár további külön írásokkal is jelentkezni fogunk.

- Szintén az idény kellős közepén jár a Rapids menetelése, a fennállása legjobb rajtját produkáló labdarúgó csapat az MLS nyugati csoportjának élmezőnyében foglal helyet, s ezután is folyamatosan fogunk tudosítani a csapat aktuálsi mérkőzéseiről, legfontosabb híreiről.

- A harmadik éppen bajnokság közben járó együttes nem más, mint az Outlaws, akik szintén előkelő helyen állnak az MLL küzdelmeiben néhány fordulóval az alapszakasz befejezése előtt. A denverieknek minden esélyük megvan rá, hogy részt vegyenek az augusztusi négyesdöntőben, ahol szintén komoly bajnokesélyeik lehetnek. Jövő csütörtökön rendezik a liga All-Star gáláját, ahol előreláthatólag nyolc Outlaws-játékos ölthet magára szerelést. Ezen kívül maradva a sportágnál, július 15-24-ig kerül megrendezésre az angliai Manchester-ben az idei field lacrosse világbajnokság, melyről szintén teljeskörű követést fogunk biztosítani a hűséges látogatóink számára, mivel az amerikai válogatott színeiben jónéhány denveri szereplő is felléphet a tornán, s azzal a szemmel is érdemes lesz figyelni a VB-t, hogy négy év múlva, 2014-ben a következőnek Denver városa adhat otthont.

- Időnként pedig természetesen továbbra is beszámolunk az Avalanche, a Broncos és a Nuggets legfontosabb offszezonbeli eseményeiről, a jégkorongosoknál és a kosarosoknál még csak mostanában kezdődik meg az átigazolási szezon, míg az amerikai futballisták már éppen az edzőtáborokra hangolnak. Különösen komoly szerepet szánunk a DSB hasábjain a július 9-től hat napon át tartó NBA Summer League küzdelemsorozatáról való tudósításokra, ahol a fiatal denveri kosarasok szereplését figyelhetjük Las Vegas-ból, de természetesen az offszezonok egyéb fontos állomásairól való tudósításoknak is szentelünk majd teret.

A nyár ellenére tehát az élet nem áll meg a denveri sportvilágban, s ezzel együtt természetesen a Denver Sport Blog-ban sem, továbbra is érdemes lesz követni az oldalunkat, ha semmi fontos dologról nem szeretnétek lemaradni.


 

A labdarúgó világbajnokság miatti kéthetes szünetet követően az elmúlt hétvégén folytatódtak a küzdelmek az MLS 2010-es kiírásában, s a Colorado Rapids együttese megtartotta veretlenségét, miután a Houston Dynamo otthonában 2-2-es döntetlent értünk el, amivel immár öt mérkőzés óta nem találtunk legyőzőre.


















Jó formában, de nem feltétlenül kedvező előjelekkel vártuk a houstoni folytatást, hiszen a védelemből nélkülöznünk kellett a szünet előtti utolsó meccsen kieső Baudet-t, és a hosszabb ideje harcképtelen Kimura sem vállalhatta még a visszatérést, miközben az utóbbi időben mutatott kiemelkedő játéka után a skót Smith megkapta a lehetőséget immáron a kezdőben, és eltiltása után újra számíthattunk a csapatkapitány Mastroeni-ra. A Rapids a következő összeállításban indította a találkozót: Pickens - Wynne, Moor, Palguta, Earls - Cummings, Ballouchy, Larentowicz, Mastroeni, Smith - Casey. A narancsmezes házigazdák kezdték rámenősebben a találkozót, mely az eredményen is megmutatkozott, negyedóra után egy távoli pattogós lövés kötött ki a késve vetődő Pickens hálójában. Ezt követően is jobbára átadtuk a területet az ellenfélnek, akik többször is komoly helyzetet alakítottak ki, de hol Pickens, hol a védelem rendre el tudta hárítani a veszélyt. Az első félidő utolsó percében Ballouchy lopott labdát a houstoni térfél közepén a töketlenkedő hátvédektől, majd a 16-os vonalán bejátszott középre Conor Casey-hez, aki egy elegáns átlépős csellel elküldött két védőt, a harmadik pedig közben a kimozduló kapuson esett át, majd ügyesen a kapuba gurított megszerezve az egyenlítést jelentő találatot. A szünet után sem igazán változott a mérkőzés képe, bár a mezőnyben egyenrangú vetélytársnak bizonyultunk, a komoly helyzetek rendre a texasiak előtt adódtak, de Pickens kiválóan állta a sarat. A játékrész közepénél Larentowicz kapott sárga lapot egy szabálytalan szerelést követően. Nem sokkal később, a 71. percben pedig megszületett a denveri vezető gól, miután a Smith által középre küldött szögletet a kapu előterében az egyik menteni igyekvő houstoni játékos lőtte a saját kapujába, ahogy menteni próbált az érkező Cummings elől. Megpróbáltuk lassítani a játékot, hogy lefagyasszuk az állást, s a Smith-t váltó Clark beállításával serkentettük kicsit a csapatot. De nem bírtuk sokáig a hazai rohamokat, ugyan egyszer még hatalmas mákunk volt, amikor egy távoli lövés mindkét kapufát érintve pattant ki a mezőnybe, de a 79. minutumban egy bal szélről érkező beadást a büntetőpont magasságából iszonyatos erővel vágott be a Dynamo csatára Earls és Palguta között. A hajrában még Larentowicz-ot Thompson, Cummings-t pedig az újonc LaBauex váltotta, de az eredmény már nem változott, kiharcoltuk a döntetlent, a Houston hiába mozgotatott meg komolyabb erőket a siker érdekében, nagyon jól tartottuk magunkat, kicsit nagyobb odafigyeléssel a győzelem sem lett volna elképzelhetetlen.

Videóösszefoglaló a mérkőzésről:


Gary Smith vezetőedző véleménye:
"Ugyan jobbára a Houston támadott, végig nagyon masszívan védekeztünk, és ha a hajrában jobban figyeltünk volna, megnyerhettük volna a meccset, emiatt most egy kicsit csalódott vagyok, hogy nem bírtuk ki a végét, és egy elkerülhető góllal pontokat vesztettünk. Tetszett a robbanékony, gólratörő támadójátékunk, Conor klasszismegoldással volt eredményes, nagyszerűen váltotta gólra a kínálkozó lehetőséget, ugyanakkor a védelmünk nem mindig működött zökkenőmentesen, de ez betudható a hiányzóknak is. Nincsen semmi baj, hosszú ideje veretlenek vagyunk, és a tabellán is előkelő helyen tartózkodunk, viszont legközelebb hazai pályán mindenképpen a győzelem kell, hogy a célunk legyen."

Az MLS Nyugati Főcsoportjának állása (W-L-T):

1. Los Angeles Galaxy 10-1-3, 33 pont (14 meccs)
2. Real Salt Lake 7-3-3, 24 pont (13 meccs)
3. Colorado Rapids 6-3-3, 21 pont (12 meccs)
4. Houston Dynamo 5-7-3, 18 pont (15 meccs)
5. FC Dallas 4-2-6, 18 pont (12 meccs)
6. San Jose Earthquakes 5-4-3, 18 pont (12 meccs)
7. Seattle Sounders 4-7-3, 15 pont (14 meccs)
8. Chivas USA 3-9-1, 10 pont (13 meccs)

A Galaxy és a RSL párosa kiemelkedni látszik a nyugati mezőnyből, viszont az üldözőboly élét a Rapids dominálja a többiekkel szemben. Legközelebb a július 4-i ünnepi mérkőzésünk szerepel a programban, melyre magyar idő szerint jövő hétfőre virradóra, 03:00-tól kerülhet sor a Dick's Sporting Goods Park-ban a keleti második helyezett New York Red Bulls ellenében.

A hét első három napjában a Colorado Rockies csapata a divízió éllovas San Diego Padresnél vendégeskedett, és két szép győzelmet követően a szerdai összecsapáson az év egyik legpocsékabb meccsét hozva vesztettünk, de megnyertünk egy fontos idegenbeli párharcot.

1. meccs, hétfő: Padres-Rockies 6-10
A Padres elleni első mérkőzésre sem tudta vállalni a játékot a sérült Hawpe, zsinórban a harmadik meccsét hagyta már ki, helyette az outfield-en újfent a S. Smith-CarGo-Spilbo hármasra számítottunk. Az elkapó helyére Olivot alkalmaztuk, míg a belső négyes a Mora-Herrera-Barmes-Stewart sor volt, mivel a kiújuló hátfájdalmak miatt Helton sem játszhatott. Közben a kezdő dobónk a csodálatos Ubaldo lehetett. A kezdés jól sikerült, a később lineupba került Mora sétáját követően CarGo bombázott a nézőtérre egy 2run homerunt, amivel rögtön 2-0s előnybe kerültünk. Ezután még ugyanebben az akcióban Spilbo és Olivo ért el ütéseket, amikkel elfoglaltuk a két szélső bázist, de újabb pontot képtelenek voltunk szerezni. Aztán legközelebb a harmadik menetben mutattunk be egy komolyabb támadást, amikor Mora egy sétával, S. Smith egy singlelel jutott pályára, majd Olivo mindkettejüket hazaküldte egy 2run RBI doublenak köszönhetően. Majd még két sétával megtöltöttük a bázisokat, de Ubaldo ellen lezárták a játékot, miközben már 4-0ra vezettünk. Ezalatt Ubaldo is nagyszerűen kezdett és nem engedett fel senkit a pályára egészen a negyedik inningig, amikor viszont kicsit elvesztette a ritmust és két sétát is vétett. Az ötödik felvonásban Olivo egy kétpontos hazafutással sújtott le Padresre, őt megelőzően S. Smith harcolt ki walkot. A következő támadásunkban is párosával szereztük a pontokat, akkor Spilborghs vágott egy 2run HRt, és már 8-0s előnyben voltunk, előtte amúgy Mora jegyzett singlet, majd egy forceout után CarGo került bázisra, ő szerezte a másik runt Spilbo mellett ebben az akcióban. Hihetetlen osztást tartottunk, nagyon megléptünk, de nem volt vége a meccsnek. A hatodik alján Ubaldo megingott és derült égből villámcsapásként megszerezte első ütését a Padres, ami annyira elbizonytalanította őt, hogy utána Headley RBI singleből az első pontot is elérte az ellenfél, amit egy S. Hairston 3run HR követett, így 8-4re zárkóztak fel. Utána Stewart sétája után Hawpe is beszállt pinch hitterként, de nem jutottunk vele sem igazán előrébb. Majd Beimel váltotta Jimenezt, aki ellen A. Gonzalez egy RBI singlelel szépített, aztán két emberrel a pályán adta át a terepet Belislenak, aki elvégezte a takarítást, de S. Hairston egy RBI doublelal hozta még közelebb a csapatát. A nyolcadikat Betancourt biztosan hozta, majd a kilencedik tetején S. Smith solo homerunnal kezdhettünk el megnyugodni, akkor pedig végképp, amikor Olivo egy errorral, Stewart egy ütéssel lépett pályára, majd Herrera küldte haza az előbbi futót, így 10-6ra megléptünk. Ezt követően Street bár kapott egy ütést, magabiztosan teljesített az utolsó frameben, és könnyedén fejezte be a meccset.
- Elképesztő támadójátékot mutattunk be a hétfői meccsen, 13 ütést vittünk be és közben négy hazafutást szereztünk. Különösen az elkapó Olivo volt elemében, öt beállásából három ütést jegyzett, egy tripla hiányzott volna a cyclehoz. Már 11 homerunnál jár az évben, közben négy újabb pontszerzésével 38at számlál éves szinten, néhány gyengébb nap után rendesen visszatért a bombaformájához. Gonzalez szintén bivalyerőben volt, ő is a 11. HRt ütötte egy 2run rakétával, immár 45 RBIval áll, kezd igazi vezérré nőni a csapatban. Spilborghs is visszatért a jobb arcához, már a nyolcadik hazafutását szerezte éves szinten, közben két ütése mellett két pontot is hozott. S. Smith a múlt hét gyengélkedése után feltámadt, 2/4el tüzelt, három futást ért el, és a változatosság kedvéért ő is 11edszer bombázott a korlát fölé a szezonban. A leadoff hitter Herrera sokáig eredménytelen volt, de a hajrában egy fontos RBI singlet hozott, ez az egy ütése volt hat lehetőségből, ami önmaga harmadik pontja volt a bajnokságban. Az alkalmi 1B Mora, bár közvetlenül a meccs előtt tudta meg, hogy kezdenie kell, egész jól játszott, két ütést, futást és sétát mutatott be a munkás kiegészítő ember. A sor alján Stewart és Barmes egyaránt egy-egy singlelel zárt, közben előbbi kétszer, utóbbi egyszer harcolt ki sétát, így tulajdonképpen hétfőn még rájuk is lehetett számítani, hiába nem a kiegyensúlyozottságukról szoktak híresek lenni. Emellett a SS bemutatott egy óriási playt egy groundoutnál. Csere ütő volt a sérülésből lábadozó Hawpe és a rutinos Giambi, de egyikük sem volt képes eredményes lenni az egyetlen beállásában. Jimenez nagyszerűen kezdte a mérkőzést, az első néhány inningben még pályára lépést sem engedett az ellenfélnek, majd egészen a hatodik játékig csak sétával jutottak ellene bázisra, aztán viszont kicsit kijött a ritmusból, és végül négy kapott ütéssel és négy elszenvedett futással zárt, amikor lecseréltük hat inninget követően. Ezalatt még hét strikeoutot is bevállalt, főleg a meccs elején osztotta őket szép számmal. Megszerezte a 14. győzelmét a szezonban, viszont az ERA statisztikája jelenleg 1.83as, a földöntúli mutatója kezd valóságossá válni. Beimel csapnivaló volt a hetedik játékban, két kiesőt hozott, miközben két ütésből két pontot kapott, és idén először került 2.00 fölé az ERA-ja. Belisle kapott egy ütést és egy szándékos sétát is engedett, mire ki tudta ejteni a harmadik embert ebben a menetben. Betancourt a nyolcadik felvonásban érintetlen maradt, a három out közül kettőt SO formájában ért el. Street a formába lendülés jegyében négy pont előnyről befejezte a meccset, miközben egy ütést vittek be rajta, és egy strikeout jutott neki is.

2. meccs, kedd: Padres-Rockies 3-6
A másnapi mérkőzés előtt felkerült a Rockies keretébe Fowler miután egy hónapon át a farmcsapatban játszott és megfelelően formába lendült, ezen a meccsen már ő volt a leadoff hitter. Közben Helton és Hawpe is pihent még kisebb sérülése miatt. Dex a CFre tért vissza, CarGo és Spilbo volt a másik két külsős, közben a belső sor változatlan volt a tegnapihoz képest és Olivo volt az elkapó is ugyanúgy. A soros dobó erre a találkozóra Hammel volt. Az első néhány játékban csak egy-egy pályára lépése volt mindkét együttesnek, igazi pontszerzési lehetőség nem nyílt a csapatok előtt, csak a harmadik inningben egy Padres akcióban. Ekkor Gwynn egy playben két errort lovagolt meg, majd egy singlet és szereztek, de végül a kettes-hármas bázisról egy strikeout után voltak kénytelenek távozni. Aztán a negyedik felvonásban CarGo solo HRal szereztük meg a vezetést. Közben Hammel magabiztosan tartotta magát a védekező játékokban, egynél több futót csak ritkán engedett fel a pályára egy akcióban. Viszont a HRt leszámítva nem is volt ütésünk, csak néhányszor sétához jutottunk el. A hatodik inningben már a meccs harmadik errorját vétettünk, amikor Mora nem tudta elkapni Barmes passzát, de végül egy remek duplajátékkal megakasztottuk a SD támadását. A hetedik felvonás tetején Spilbo egy sétával, Olivo egy singlelel jutott bázisra, majd a frissen bejövő első cseredobó Mujica ellen Barmes szórt be egy hárompontos hazafutást, amivel már 4-0ra vezettünk. Nálunk Hammel maradt a folytatásra szintén, a támadó részben még egy ütést is jegyzett, aztán viszont J. Hairston lőtt neki egy HRt, majd még két singlet kapott out nélkül, így lecseréltük. Flores váltotta, de ellene Gwynn jegyzett egy RBI singlet, majd egy bunttal a két pontszerző helyre jutottak a futók. Aztán jött Beimel és hozott egy groundoutot miközben beért egy ember, majd végül Belisle egy strikeouttal lezárta a három futást elszenvedő inninget. Már csak 4-3ra vezettünk, rendesen szépített a Padres. A nyolcadik framet Betancourt kapta, aki egy single után Olivo pazar bázisrabló lekapcsolásával hozta az inninget, közben Torrealbanak strikeoutot adott. A záró inning felső részében Mora és Olivo ért el egy-egy single találatot, majd Barmes hozott egy RBIt, miután az első futó hazaért, a második viszont kiesett közben. Két ütővel később S. Smith révén Barmes is szállított egy futást, 6-3as előnyhöz juttatva ezzel a csapatot. A végén Street masszívan hozta az idei első savejét két strikeoutot kiosztva. Ezzel biztosan megnyertük a seriest San Diegoban.
- Kicsit mérsékeltebben játszottunk ezen a kereken három órás összecsapáson, mint az előző napon, de így is jó teljesítményt adtunk ehhez a győzelemhez. Az általánostól eltérően a shorstop Barmes volt az igazi kulcsa a győzelemnek, mivel négy beállásból kétszer talált, s kétszer ért haza, közben összesen négy RBIt pakolt be egy 3run HR jóvoltából, így most 38 pontnál tart az évben, viszont becsúszott az évbeli ötödik hibája. Gonzalez újra beleállt egy rakétába, a 12. hazafutását szerezte a szezonban, és az egyetlen találat ellenére maradt .300as átlag felett. Olivo újra egész kiegyensúlyozott volt, miután most 2/3as napot produkált, a két single mellé még egy walk is jutott. Mora az első bázisról egy-egy ütést és futást szállított, viszont egy elkapó hibát is vétett a mezőnyben. Az outfielden játszó Fowler és Spilborghs egyaránt találat nélkül, egy-egy sétával és két-két strikeouttal zárt, mindketten elég harmatosak voltak, bízunk benne, hogy a fiatal CF hamarosan elkaphatja a ritmust és a csapat hasznára lehet. Ezúttal Herreranak sem ment olyan jó, Fowler érkezésével lekerült a második helyre a sorban, és ötből semmit ért el két elszenvedett strikeouttal. Stewart egyetlen sétával zárt a mezőnyjátékosok közüli utolsó ütőként, visszasüllyedt a megszokott formájához. A pinch hitter S. Smith egyetlen próbálkozásakor egy RBI singlet szórt, hibátlan hatékonyságnak örülhetett, mi több még az idei első bázisrablását is letudta. Hammel támadásban egy ütést szállított az utolsó beállásában, védekezésben hat inninget viszonylag magabiztos hozott le a sok ütés ellenére, a hetedik játékban viszont ellátták a baját, három hitet és három runt is ebben a felvonásban szívott be, összesen egyébként hét ütést kapott. Ez volt az első idegenbeli győzelme a szezonban, mely a hatodik nyertes meccse volt, öt hazai sikert követően, így most 6-3as W-L mutatóval áll a 4.32es éves ERA statisztika mellett. A hetedik játékot három különböző reliever testvériesen osztozva fejezte be. Flores ellen beért a Hammel által felengedett első ember, egyébként egy ütést kapott, most 2.70es átlaga van. Beimel egy groundouttal vette ki a részét a szórásból, közben bement a másik Hammel-féle futó, most neki 2.16os az ERA statisztikája. Belisle harmadikként egy SOt hozva fejezte be a legnehezebb inningünket, ezután 2.85nél jár. Betancourt a nyolcadik inninget egy találat ellenében postázta, egy duplajáték mellett még egy strikeout is befért tőle. A closer Street szezonbeli első save próbálkozását tökéletesen teljesítette, a három embere közül kettőt ráadásul dobások után vonultatott vissza, egyre jobban kezdi felvenni a szezon ritmusát, ami nagyon jó jel lehet az egész csapat számára.

3. meccs, szerda: Padres-Rockies 13-3
A szerda délutáni meccsre visszatért a csapatba Helton és Hawpe is, a külsősök közül Spilbo szorult ki a padra, a belső négyesből pedig Stewart maradt ki, mivel Morat a hármas bázisra neveztük. Helton a sor második helyén, Hawpe az ötödiken kapott lehetőséget, közben Fowler maradt a vezető szerepkörben, Herrera visszakerült a nyolcadik spotba. Eközben az elkapó ezúttal Iannetta volt, míg a dobók közül a balos Francis volt a soros. Az első inningben rögtön az első három ütőnk mindegyike strikeoutot kapott Richardstól, Francis azonban csapnivalóan kezdett, az első két játékost sétálni hagyta, majd S. Hairston RBI single után még egy duplajátékkal menteni tudtuk, de Headley ütéséből újabb pontot szereztek. Így aztán 2-0s előnyre tettek szert a nyitó menetben a házigazdák. Az ezt követő akciónkban végre mutattunk valamit, Mora egy walk, Barmes egy single által lépett pályára, majd két kieső mellett Herrera vágott be egy 2run RBI doublet, gyorsan kiegyenlítettük ezzel az állást. A harmadikban aztán a hit-by-ptich által bázisra kerülő társát Hundle küldte haza egy RBI singlelel, így 3-2nél visszavette a vezetést a SD. Ezután Francis megint csődöt mondott, két embert felengedett, majd Cabrera duplája eredményezett ponfot, a dobó Richard szintén futáshoz juttatta csapattársát, J. Hairston szintén RBI singlet jegyzett. Ekkor érkezett el az ideje a dobócserének, kieső nélkül két emberrel a pályán vette át a labdát Morales a kezébe, ellene rögtön bases loaded lett, majd S. Hairston mindhárom aktuális pályán lévő futóval pontot szereztetett, de ennél tovább nem engedte őket, de így is már 9-2re vezetett az ellenfél. Teljesen eldőlt a meccs, nem is nagyon volt már értelme innentől tovább játszani, Morales maradt nálunk, és a hatodikban ő is összeomlott, két ember feljutása után Salazar RBI single szállította a 10. San Diego runt a meccsen. Az őt váltó Corpas bases loaded-nál walkot vétett erősen véleményes ítéletekkel, aztán még két biztonsági játékból is pontot szereztek, mire sikerült befejeznünk ezt a játékot. Az eredményt ilyenkor már számolni is felesleges volt. Még az utolsó előtti játékban miénk lett a végső szó, amikor Fowler walkot követően S. Smith egy RBI double-lal volt eredményes, így alakult ki a 13-3as zakót jelentő végeredmény.
- A harmadik meccsre talán elfogyott a motiváció vagy az erő, de azok után, hogy az elején még sikerült visszazárkózunk két pont hátrányból, a Padres sorozatban 11 futást tudott hozni rajtunk kétszer annyi ütés mellett. Barmes megint egész jó formában volt, az egyetlen több találatot elérő emberünk lett a maga 2/4ével, közben már a tizenhetedik dupláját szerezte a szezonban. A három pontunkból kettőt Herrera postázott a második játékban egy 2run double jóvoltából, a szezonban még csak az első extrabasehitjét jegyezte és most öt RBIt számlál. A negyedik játékban cseréltük le, onnantól a 3Bként kezdő Mora folytatta a második bázison, aki egy-egy sétát és futást tudott felmutatni erről a játéknapról. A veterán Helton hátfájása után újra játszhatott, négy beállásból egy találat mellett háromszor strikeouttal hagyta el a játékteret, közben kereken .250es átlaggal bír, a hetedik inningben egy egyéni duplajátékot mutatott be. Az elkapó Iannetta hozzá hasonlóan 1/4es mérleggel végzett, de összesen három embert hagyott bázison ezalatt. Hawpe három meccses pihenőt követően végre vállalni tudta a játékot, de sok köszönet nem volt benne, három beállása közül kétszer SOval búcsúzott, a végjátékban már az 1/2es Spilborghs volt a jobb külsősünk. Gonzalez is beleszürkült a meccsbe, a három out közül kettőt szenvedett el strikeouttal, míg Fowler továbbra is ütés nélküli a visszatérése óta, már alig van .200as hatékonysága, de legalább a sétája után pontot szerzett. A nem említetteken kívül még csereként számítottunk a sétát hozó Giambira, aki a végén 1Bt játszott, és a LF S. Smithre, aki hasonlóan a keddi összecsapáshoz, ezúttal is egy pontot hozott egyetlen ütési lehetősége alkalmával. Francis kimondottan gyenge napot fogott ki, három inninget tudott hozni, aztán a negyedikben ötből öten mentek át rajta, a végére nyolc futást és hét ütést kapott összesítve három séta mellett, ilyen gyenge dobó teljesítményt talán még nem is láttunk denveri játékostól a szezonban. Az éves futási átlaga ezzel 4.67esre ment fel. Nagyon össze kell szednie magát egy ilyen pocsék teljesítmény után, ha szeretne bentmaradni az ötösfogatban DLR visszatérése után is. Morales két játékot tudott hozni, de a hatodikban őt is megszórták, öt pontot szenvedett el három sétából és öt ütésből, a meccs után leküldték őt a farmcsapathoz, ő is mélyen tudása alatt teljesít. Corpas a hatodik-hetedik inningben már csak egy pontot szedett be, a két ütés mellett pedig két strikeouttal együtt tette a dolgát, most kereken 4.50es ERAnál tart. Az utolsó játék Floresnek jutott és két embert vágott ki SOval egy séta mellett.

A NL West állása:

1. San Diego Padres 46-32
2. Los Angeles Dodgers 43-35
3. Colorado Rockies 41-37
4. San Franciso Giants 40-37
5. Arizona Diamondbacks 31-48

Velünk párhuzamosan zajlott a Dodgers és a Giants ütközete, melyet az LAiek söpréssel vittek el, közben a D'backs egyszer aratott győzelmet a St. Louis ellen. Egyre inkább kezd összesűrűsödni az állás a divízió első négy helyezettje között. A hétvégén pénteketől három meccses series következik az ARZ és a LAD között, míg a többiek egyaránt négy meccset fognak játszani csütörtöktől vasárnapig, a Padres a Houstont fogadja, a maradék kettő egymással ellen szerepelhet.

Vagyis négymeccses párharc következik a Rockies és a Giants között a Coors Fielden. A meccseket a következő időpontokban bonyolítják le: péntek 02:40, szombat 02:10, vasárnap 02:10, vasárnap 21:10. Ettől a párharctól kezdve a július 12-15-i All-Star szünetig mind a tíz mérkőzésünket hazai pályán játszhatjuk le. Itt az ideje tehát, hogy még jobban belelendüljünk. GO ROCKIES!!!

A nagydöntő végeztével kezdetét vette az NBA holt idénye. Ezzel együtt annak is eljött az ideje, hogy röviden áttekintsük, milyen lehetőségek állnak ezen a nyáron a csapat előtt, esetleg néhány ötlettel segítsük Warkentien-ék munkáját.

















Elsőként vegyük sorba a játékosokat, kiknek jár le a szerződésük, és kiket köt jövőre is szerződés a csapathoz:

A meghatározó játékosaink jövőre is biztosan Denverben pattogtatnak majd. Carmelo Anthony-nak élő szerződése van a következő idényre, ráadásul jó úton halad a hosszabbítás felé. Állítólag újabb 3 évre kötelezné el magát, 65 millió dollárért cserébe. A csapat többi kulcsfigurája is élő szerződéssel rendelkezik a következő szezonra, Billups és Nené szerződéséből még garantáltan hátra van a következő idény, Kenyon Martin pedig egy olyan zsíros játékos opcióval rendelkezik, amit hatalmas blődség lenne nem kihasználnia, így nagy a valószínűsége, hogy Ő is Denverben kezdi meg a következő szezont. A kiegészítő játékosok közül is nagyjából mindenkinek van szerződése jövőre, így Afflalo, JR Smith, Chris Andersen és Ty Lawson is csak egy esetleges csere keretein belül távozhatnának. A lejárt szerződésű játékosok között szinte csak olyanok vannak, akik nem voltak meghatározóak. Carter, Petro, Malik Allen és Graham kontraktusa idén nyáron lejárt. Ebből a négyesből talán csak Carter és Graham megtartására lenne érdemes áldozni, Petro és Allen csak a minimumfizetést érik meg, bár Allenre vonatkoznak Bird jogok, ha sikerül egy meghatározóbb magast szereznünk, akkor eléggé létszámfelettivé válna. Lejár még Coby Karl és Brian Butch szerződése is, valamint Balkmannak van még egy hosszabbtávú kontraktusa.  Ezekből jön össze 74,2 millió dollárnyi fizetés, ami jócskán a fölötte van a fizetési sapkának.

A lehetőségeink meglehetősen korlátozottak, komolyabb pénzzel csak MLE-ből tehetünk ajánlatot. A csapat érdekeit szem előtt tartva elsődleges fontosságú, egy jól használható játékos a felső, 4-5-ös posztra. Sok csapat készült erre a nyárra, így nincs esélyünk arra, hogy a legjobb szabadügynökök közül válogassunk.  Azért így is lesz majd néhány játékos, aki minőségi erősítést jelentene, vegyük most sorra a lehetséges jelölteket! Nálam a két elsőszámú jelölt Brendan Haywood és Udonis Haslem. Előbbit talán nehezebb lenne szerződtetni, nagyon valószínű, hogy Mark Cuban idén nyáron is mélyen a zsebébe nyúl majd, ha a csapata megerősítéséről lesz szó. Haslem talán reálisabb főleg, ha Miamiban nagy bevásárlást tartanak. Első körben náluk próbálkoznék, ha nem jönnének, akkor maradna az Etan Thomas, Darko Milicic, Brad Miller, Drew Gooden négyes, közülük bárki jól jönne, és még erősítést is jelentene.  Ha ebből a hat játékosból nem sikerül senkit hozni, akkor maradnak a vészmegoldások, mint Jamaal Magloire, Oberto, Foyle és hasonló kaliberű játékosok, de Ők már Malik Allen szintjén vannak, nem igazán emelnének a játékosállomány minőségén.

Abban az esetben, ha Graham nem maradna, kell valaki, aki Anthonyi elsőszámú helyettesének számít. Mivel elsődleges egy csatár vagy egy center igazolása, ezért erre a posztra már nem sok pénzünk maradna, így kénytelenek lennénk a liga leggyengébb játékosai között válogatni, akkor már jobban járunk, ha Grahamet maradásra bírja a vezetőség. Hátvéd poszton pedig Carter esetleges újraigazolásával nagyjából rendben is lenne a csapat.

Ezen a nyáron hatalmas felfordulás várható az NBA-ben, rengeteg a „nagyhal” a szabadügynök piacon, az is elképzelhető, hogy a nagy fennforgás eléri Denvert is. A legújabb pletykák szerint lehetséges, hogy Anthonyt elcseréljük, tehát könnyen lehet, hogy már idén nyáron teljes újjáépítésbe kezdnek a Nuggetsnál. Sok minden múlhat Karl állapotán, ha Ő vissza tud térni, akkor valószínűnek tartom, hogy a következő szezont még nagyjából ez a csapat fogja végig nyomni. Ellenkező esetben elképzelhető, hogy komoly változások történjenek, mert Dantley-vel ez a keret nem ütőképes. Jelenleg, minden nagyon bizonytalannak és ködösnek tűnik, egy dolog biztos, nagyon izgalmas lesz az idei nyár, és akár komoly meglepetéseket is tartogathat nekünk, Nuggets szurkolóknak.

A legutóbbi bejelentkezésünk óta a Denver Outlaws csapata további három mérkőzést játszott le az MLL 2010-es szezonjának alapszakaszában, és bár ezek közül két alkalommal is vereséget szenvedtünk, továbbra is magabiztosan őrizzük a stabil rájátszás-helyezésünket, és lassan az alapszakasz hajrájába fordulunk.














Elsőként még június közepén a szezonbeli második találkozásunkat is elbuktuk a bombaerős Boston Cannons ellen, amikor Rabil-ék otthonában 17-12-es vereséggel zártunk. Három negyeden át ádáz küzdelmet vívott egymással a két gárda, azonban a hajrát a házigazdák bírták jobban cérnával. A denveriek részéről Matt Brown volt ismét nagy formában, négy gólt vágott, beleértve egy kétpontos találatot, míg Brendan Mundorf szintén két alkalommal tudott eredményes lenni. A további találatokon Seibald, Hardy, Westervelt és Giannone osztozkodtak. A kapunkat ezúttal a csereportás Fullerton védte, s 18 hárítása mellett 16 alkalommal kapitulált.

Egy héttel később, azaz június 19-én a Chesapeake Bayhawks együttese volt az ellenfelünk, s szinte végig vezetve egészen biztosnak mondható, 20-16-os sikert hoztunk ellenük Annapolis-ban. A másodéves középpályás Dan Hardy idénybeli legjobb meccsét játszotta aznap, így a találkozó MVP-jének is teljes joggal választották meg, miután négy gólt, két asszisztot és összesen hét pontot vert be. A másik fiatal, Max Seibald szintén szerzett egy két pontos találatot, miközben összesen négy alkalommal vette be a Bayhawks hálóját. Ezen kívül még Drew Westervelt három, Hopmann és Brown két-két gólt lőtt, míg egyszer volt eredményes a két asszisztot is szóró Langtry mellett a frissen draftolt DeLaney és Watkins. Jesse Schwartzman nagyon jól védett, a kapujára tartó 31 lövésből 17-et hatástalanítani volt képes.

Az elmúlt hétvégén azonban újra vesztettünk, miután 18-14 arányban maradtunk alul a Chicago Machine ellenében, megint végig meccsben voltunk, de az utolsó negyedet 5-1-re elbuktuk. Csapatunkból főleg a középpályás Steve Giannone (három gól) és a pontfelelős Brendan Mundorf (2+4) volt nagy formában, de mellettük még Brown, DeLaney és Hopmann kétszer talált be, miközben Hardy, Westervelt és Hardy is eredményes volt egy-egy alkalommal. A ketrecünk előtt Schwartzman 15/33-as produkcióval végzett.

Július 8-án kerül sor az MLL 2010-es All-Star gálájára Bostonban, melynek keretein belül a liga All-Star csapata az Egyesült Államok nyitottpályás lacrosse válogatottjával fog játszani egy mérkőzést. Az All-Star együttesbe az Outlaws-ból a középpályás Hardy, a hátvéd Bocklet és a kapus Schwartzman kapott meghívót, miközben Mundorf, Westervelt (mindkettő csatár), Seibald (középpályás), Martin (hátvéd) és Fullerton (kapus) a VB-re készülő amerikai válogatott színeiben léphet pályára.

Az Outlaws befejezte négymeccses idegenbeli túráját, két győzelemmel és két vereséggel, és már csak öt alkalommal fogunk mérkőzést játszani az alapszakaszban, ráadásul abból négyet hazai környezetben, az Invesco Field-en.

Az első hét összecsapást követően a tavalyi szezon legértékesebb játékosának is kihirdetett Brendan Mundorf 32 pontjával (20+12) a második az MLL pontlistáján, két ponttal lemaradva az éllovas bostoni Matt Poskay mögött, míg csapatunkból Westervelt 25 egységgel a nyolcadik, Seibald holtversenyben a tizedik a liga kanadai táblázatán.

Az MLL alapszakasz jelenlegi állása:

1. Boston Cannons 5 - 2
2. Chicago Machine 4 - 3
3. Denver Outlaws 4 - 3
4. Chesapeake Bayhawks 4 - 3
5. Long Island Lizards 2 - 5
6. Toronto Nationals 2 - 5

A mieink következő mérkőzésére magyar idő szerint jövő hétfőre virradóra kerülhet sor, amikor a Chesapeake Bayhawks-t látjuk vendégül.


 

A hétvégén ismét egy interleague seriest bonyolított le a Colorado Rockies csapata, ugyanis a Los Angeles Angeles együttesénél vendégeskedtünk. A három mérkőzés közül az elsőt extra inningekben megnyertük, a második kettőn viszont vereséget szenvedtünk, így most egy kicsit megtorpantunk.

1. meccs, péntek: Angels-Rockies 3-4 tizenegy inningben
A párharc nyitó meccsén nagyjából a mostanában megszokott összeállításunkban játszottunk, egyetlen különlegessé Iannetta kezdő szerepe volt elkapónként. Mellette az infielden a Helton-Herrera-Barmes-Stewart négyest foglalkoztattuk, kívül S. Smith, CarGo, és Hawpe kezdtek, valamint a DH Giambi volt a sor negyedik helyén Gonzalez és Hawpe között. Az aktuális dobónk Francis lehetett. Az első támadásban mindkét csapat hasonló eredménnyel járt, hiszen egy Helton single és egy Giambi walk révén kerültünk bázisra, majd az Angels is egy szimplát és egy sétát jegyzett, de pontot ugyanúgy nem. Közben sajnos Hawpe megsérült ahogy nekifutott a falnak, így Spilborgsh folytatta a helyén a right fielden. A második játékban két singlet is kaptunk, ami után Mathis sac fly RBI jelentette az első pontot a hazai együttes javára. Ezt követően lelassultak az érdemi események, és legközelebb csak az ötödik menet tartogatott érdekességet, amikor egy Stewart single után Iannetta vágott be egy 2run homerunt. 2-1 arányban megfordítottuk ezzel az állást. A hatodik inning alsó felében először Fradsen vert be egy doublet, majd Hunter is megtette ugyanezt, ami már pontot is eredményezett az LA számára, vagyis 2-2nél egyenlítettek. Sajnos, a következő próbálkozásukban is kicsit megrogyasztották Francist, egy single után Willits RBI singlelel már vezetett az Angels, ami után 6.1 inninget követően dobót cseréltünk, és Betancourt zárta le ezt a felvonást egy walk ellenére két emberrel a szélső bázisokon. A nyolcadikban következett az LA első csere dobója, ellene Herrera ért el egy singlet, majd egy wild pitchből bevette a kettes bázist, hogy aztán CarGo RBI singleből az egyenlítést is megszerezze, még ebben az akcióban Gonzalez a hármas területig eljutott, de több pontot már nem jegyeztünk, 3-3ra álltunk. Ezt követően védekezésben Flores és Belisle együttes erővel hozta a három kiesőt, majd a kilencedik menetben sem volt pályára lépés egyik oldalon sem, részünkről Belisle dobott hibamentesen, így jöhetett a ráadás. Rögtön az első extra inningben Herrera ütött és szerezte meg a második bázist egy passed ballal, majd CarGot direkt sétáltatták, és Giambi is kiharcolt egy walkot, de Spilbo ellen megmentették a 3in-2out helyzetet. Belisle simán hozott egy újabb játékot, aztán Iannetta double és Mora walk által próbálkoztunk, majd Herrera tűzött be egy pontot érő ütést, és két emberünk is pontszerző pozícióban helyezkedett még, de Helton nem élt a lehetőséggel. 4-3as előnybe kerültünk, Belisle maradt a 11. aljára is de kapott egy singlet így inkább rögtön levittük, aztán Corpas nehézségek árán végül megoldotta, és két futót is feltartóztatott az utolsó két out közben, így a hosszabbításban 4-3ra győztünk.
- Nem kis meglepetésre az újonc Herrera volt a meccs hőse, miután 3/6al zárt azt követően, hogy az első három beállásából mindannyiszor strikeoutot szenvedett, utána pedig bepakolt három singlet, az utolsóval hozta a csapat győztes pontját. Ez volt a második szerzett RBIja az idényben, közben szép csöndben az átlagát .314esre fejlesztette. 2Bben kezdett, a végén már SSt játszott. A csere elkapó Iannetta végre újra megkapta a lehetőséget, és beverte szezonbeli harmadik hazafutását, amivel két futást hozott a konyhára, emellett egy duplát is jegyzett, mindkét ütése után hazaért, lehet hogy lassan egyre többet lehet számolni vele. Gonzalez a két strikeout ellenére egy sétát és egy RBI singlet is bemutatott, változatlanul a legjobb pontszerzőnk, már 43 futás előkészítésénél tart, és kereken a tizedik bázisrablását érte el pénteken. A poszt nélküli ütő Giambi három beállásából egy ütést jegyzett, közben két alkalommal sétát harcolt ki, hasznosan játszott. Helton az elején szerzett egyetlen találatot, utána sorban öt ABben maradt impotens és összesen öt társát hagyta fent a pályán. Stewart és Barmes egymáshoz hasonló meccset zárt, mindketten egy-egy ütésre voltak képesek fejenként két dobás utáni kiejtés elszenvedése mellett, utóbbit a hajrában lecseréltük, és az egy sétát hozó Morat állítottuk a kettes bázisra, Herrera pedig így került át shortstopnak. Hawpe az egyetlen próbálkozásakor strikeoutot kapott 2in helyzetben még az első inningben, az őt váltó Spilborghs négy kiesése közül három volt SO, egyikük sem váltotta meg a világot, és S. Smith sem, egy nagy kövér 0/5öt termelt, viszont egyedüli kezdőként legalább egyetlen strikeoutot sem szedett be. A kezdő dobó Francis viszonylag magabiztosan indította a meccset, az első öt inningben csak egy biztonságiból kapott pontot, és túl sok lehetősége sem volt az ellenfélnek, utána a hatodik-hetedikben egy-egy újabb futást elszenvedett, így összesen három pontot engedett be 6 és 1/3 inning játék alatt. Hét ütést hoztak rajta, csak egyetlen sétát vétett, és három kiejtést jegyzett strikeout formájában. Jelenleg 3.53as hatékonyságnál tart az ERA mutatója, összességében egy jó közepesre bármikor képes, ami a hosszú kihagyása után inkább jó, mint rossz. Betancourt fejezte be a hetedik játékot, egy séta mellett postázta a két outot. Flores mindössze két dobást intézett a nyolcadik menetben, ez elég is volt egy flyouthoz. Belisle a nyolcadiktól a tizenegyedikig nyolc darab ütőt búcsúztatott el az ellene szembejövő kilencből, kettőt strikeout formájában, az utolsó ellenfél egy singlet talált a tizenegyedik játékban, ekkor hoztuk le őt 33 dobás után. Fantasztikusat teljesített, megérdemelte, hogy ő kapta a győzelmet, a harmadik sikere volt a szezonban. Corpas vétett egy sétát az utolsó játékban, de végülis le tudta hozni a meccset idei tizedik save-jét aratva, most éppen a jobbik arcát mutatta.

2. meccs, szombat: Angels-Rockies 4-2
Pont egy nappal később készült újra meccsre egymással a két csapat, közben csak kisebb változások voltak a felállásunkban. Helton a két hosszú meccs után pihenőt kapott és Mora kezdett az 1B poszton. Az előző nap borda sérülést szenvedő Hawpe ugyancsak kihagyni kényszerült a meccset, ismét Spilbo foglalta el a helyét, míg az elkapó posztot visszafoglalta Olivo. A mérkőzésen az aktuális dobónk Cook volt, de nem kezdte igazán jól a meccset, már az első akciójából eredményes volt az Angels, két single és egy Stewart error után egy kieső mellett töltötték meg a bázisokat, majd Matsui GSel 4-0s előnybe kerültek. Ezt követően elég nyugalmasan zajlott a mérkőzés szinte eseménytelentül, majd a harmadik játékban Barmes lőtt be egy kósza solo HRt, ezzel legalább az első pontunkat meg tudtuk szerezni. A következő menetben újra megvillantunk, Mora egy doublet vágott be, majd Olivo RBI singlelel szereztünk ismét pontot, már 2-4re zárkóztunk fel. Az LA a nyitó inningbeli GS óta még csak bázisra sem jutott egészen a hetedik felvonás alsó feléig, amikor egymás után következett egy séta és egy single, de nagyszerűen kivédekeztük a veszélyes helyzetet, előbb a hazafelé igyekvő futót Stewart ejtette ki az Olivonak adott remek passzával, majd egy Herrera-Barmes-Mora duplajátékot hajtottunk végre. Vagyis két menettel a vége előtt még mindig két pont volt a hátrányunk, nem volt reménytelen a helyzet. De nem tudtunk közelebb jutni az ellenfélhez, az utolsó két próbálkozásunkat is megfogták, pedig Cook a nyolcadik játékot is nagyon magabiztosan hozta le. A végén még Mora jegyzett egy sétát, de az Olivo elleni duplajátékkal befejezték a mérkőzést a 4-2re diadalmaskodó házigazdák.
- A pénteki őrült ütőpárbaj után mintha szombaton kicsit pihentek volna a csapatok és egy jóval nyugisabb meccset játszottak. A Rockies öt, az Angels négy ütést ért el, hazaiak az első inningben a grand slammel gyorsan eldöntötték a meccset, onnantól már csak az eredményt tartották, mi pedig nem tudtunk kiegyenlíteni, csak egy kicsit feljebb zárkóztunk. A sor utolsó embere a shortstop Barmes egyetlen találatából idei ötödik hazafutását szerezte, továbbra is gyengélkedik támadásban, most is mindössze .233as az átlaga van. A leadoff hitter Herrera már nyolc meccses ütési sorozatnál jár, ami elég szép teljesítmény az újonc infieldertől, Tracy is nagyon elégedett vele. Visszatért az összeállításba egy nap pihenés után Olivo, és az elkapó az idénybeli 34. pontszerző megmozdulását jegyezte egy RBI singleből, viszont az 1/4 mellett két strikeoutot is kapott, és egy passed ball mellett idei negyedik elkapott rablását produkálta. Mora az első bázison játszva is megállta a helyét, kiváló kiegészítő ember, egy ütéssel és egy sétával zárta a meccset, idénybeli hatodik dupláját regisztrálta, és a második futásunkat ő érte el, viszont az átlaga mostanában lement .255re. Spilborghs zárt még szintén találattal, de egy séta mellett mindkét kiesése SO volt. Gonzalez a szokásosnál gyengébben teljesített szombaton, négyből négyszer nem jutott bázisra, kétszer is strikeouttal vonult le, ráadásul közben három emberünket engedte a pályán maradni. A DH Giambi szintén csak 0/4et hozott, 2 LOBel, érdekes, hogy amíg pinch hitterként mostanában egyre jobb volt, addig kezdőként megint elég gyatra volt. A bal szélen újra játszó S. Smith és a 3B Stewart egyaránt találat nélkül zárt, utóbbi egy sétát hajtott végre, viszont mindkét outját dobás után szenvedte el és idénybeli hatodik errorját is el kellett könyvelnie, ami elég drága hiba lett, hiszen ezután kaptuk a grand slamet. A kezdő dobó Cook végig elképesztően magabiztosan játszott, nagyon sajnálhatja a meccs elejét, amikor két single után egy GS homerunt kapott be, mert onnantól kezdve hibátlanul teljesített, viszont ezzel a megmozdulással elvesztette a meccset. Ezen kívül csak a hetedik inningben voltak ellene a pályán, ahol remekül védekezett. Végig csinálta a nyolc játékot, ezalatt mindössze négy ütést kapott, és csak a GSbő szereztek ellene négy pontot, plusz még három strikeoutot is jegyzett. Jelenleg 4.69es ERA mutatónál tart, a szezonbeli ötödik vesztes meccsét követően.

3. meccs, vasárnap: Angels-Rockies 10-3
A series vasárnapi utolsó meccsén dőlt el, hogy melyik csapat nyeri meg a hétvégi párharcot. Ezen az összecsapáson sem játszhatott a sérült Hawpe, így ismét a S. Smith-CarGo-Spilbo hármassal nyomultunk ki az outfieldre, közben Helton visszakerült az első bázisra, míg az elkapó az első meccshez hasonló újra az egyre jobban formába lendülő Iannetta volt. A dombot az újonc Chacin foglalhatta el tőlünk kezdőként. Az első játékban mindkét csapat egy-egy singlet jegyzett, részünkről CarGo volt eredményes, míg a dobónk mindhárom kiejtését strikeout formájában tudta le. A következő inningben Stewart hazafutásával született meg a mérkőzés első pontja, de egyébként más pályára lépés nem volt a második felvonásban. Aztán legközelebb a negyedik játszmára kellett figyelnünk, amikor CarGo újabb ütése után Giambi RBI doubleból szereztünk pontot, de többet nem sikerült elérnünk, mivel a veterán DHt a hármas bázis megszerzése közben lekapcsolták, a következő két ütőt pedig strikeouttal megállították. Ezt követően az Angels szépített, miután Abreu egy triplából Matsui segítségével jutott haza. Támadásban maradtak a hazaiak és egy errorból újabb ember került pályára, majd Napoli 3run HRal már 4-2es előnybe kerültek. Az ötödik inningben megint gondjaink adódtak, két ember került bázisra kieső nélkül, amikor bemutattunk egy duplajátékot, de ezalatt az első futó Wood hazaért és már 5-2re vezettek az LAiek. A hatodikban CarGo és Giambi jutott fel a pályára, de egyikük sem tudott beérni, majd Chacin két sétát engedélyezett, de végül kiharcolta, hogy ezt a játékot is befejezze. A folytatásban Iannetta talált be egy duplával, majd Barmes RBI single jóvoltából lopóztunk közelebb két pontra, közben a dobójátékunkat Morales abszolválta magabiztosan. Ezután viszont Morales két embert is felengedett egy kieső mellett, majd Corpas érkezett be és Riveratól kapott pontot, aztán egy szándékos séta után loaded 1out engedélyezve egy ütőt még kiszórt, de Wood bevert egy hazafutást, mely grand slam lett, végleg eldöntötte a mérkőzést az LA. A végeredmény ezzel sima 10-3 lett az ellenfél javára.
- Sajnos elvesztettük a párharcot, ahogy szombaton úgy vasárnap is benyeltünk egy grand slamet, ráadásul most még egy 3run HRt is, így nem lehetett esélyünk, hiába hoztuk le 10-9el több ütéssel ezt a meccset is. Gonzalez megrázta magát és az első három beállásából mindben singlet termelt, a negyedikben kiejtették, egyszer harcolt ki futást, miközben visszaemelte az átlagát .300 fölé. Rajta kívül még a nyolcadik ütő Barmes ért el több ütést, aki 2/4es mérleggel végzett, és a szezonbeli 34. RBIt is regisztrálta. Stewart szintén a 34. pontját szerezte az évben, amikor kilencedik alkalommal lőtt hazafutást idén. Ez volt az egyetlen találata három próbálkozásból, ezúttal is jegyzett egy errort, ami megint kulcshiba volt, hiszen utána kaptuk a 3run HRt, kicsit mintha fáradt lett volna, így a hajrában az egyetlen beállásában eredménytelen maradó Mora zárta a meccset a hármas bázison. Iannetta ismét megmutatta magát, ha már megkapta a lehetőséget, és bevert egy doublet, ami után futást is szállított, viszont a három out közül kettő is strikeout volt, és még mindig .200 alatt szerénykedik. Herrera folytatta a sorozatát, és négy lehetőségből hozott megint egy ütést, ami szokás szerint single volt, ezen kívül volt egy nagyszerű vetődéses megmozdulása védekezésben. A designated hitter Giambi évi ötödik double találatát jegyezhette fel, amivel ráadásul egy pontot is szerzett a csapat számára, továbbá még egyszer sétálhatott. S. Smith az első három ütési lehetőségében mindannyiszor SOt kapott, negyedszer viszont elért egy találatot, de mostanában rettentő harmatos formában van. Ahogyan Spilborghs is, egy-két hete még az egyik legjobbunk volt többször is, ez a párharc azonban nagyon gyengén sikerült neki, egy újabb 0/4es meccset hozott. A rutinos Helton az utóbbi idők jobb mérkőzései után megint visszaesett és találat nélkül zárt mind a négy beállásában, így jelenleg kereken .250es az éves átlaga. Az újonc Chacin félelmetes erőben játszott, és 12 strikeoutot osztott ki az első hat játék során. Nagyon magabiztosan dobott, a negyedikben akadtak egyedül problémái, akkor szenvedte el a 3run HRt, és az öt futásából négyet, az öt ütéséből hármat abban a játékban regisztráltak ellene. Ennek kivételével viszont nagyszerű volt, kár ezért a kis kisiklásért, de még fiatal, az ilyen helyzetekből sokat tud tanulni. Győzelem-vereség mutatója most 4-7-re, ERA statisztikája pedig 3.51esre romlott. Morales 1.1 felvonást kapott, az elsőt még biztosan lehozta, a másodikban egy ütést és egy sétát is engedett, majd végül mindkét futója hazaért. Corpas hozta az utolsó két kiesőt a záró dobó játékunkban, de közben három ütést szenvedett el, ebből az egyik egy grand slam volt. Továbbra sem tud kijönni a hullámvölgyből, és megint visszaesett 4.50esre az ERAja.

A NL West állása:

1. San Diego Padres 45-30
2. San Franciso Giants 40-34
3. Los Angeles Dodgers 40-35
4. Colorado Rockies 39-36
5. Arizona Diamondbacks 30-46

Szerencsére a vetélytársaknak sem volt sokkal eredményesebb hétvégéjük, a nagyok közül csak a Padres tudta megnyerni a párharcát Floridában, a Giants a Boston, a Dodgers pedig a Yankees ellen bukott 1-2re, az sem sokat számít, hogy a D'backs minimálisan feljebb zárkózott. Az éllovashoz képest 4 meccsel állunk rosszabbul. Hétfőtől SD-COL és SF-LAD derbiket rendeznek a divízión belül, az Arizona pedig St. Louis-ba látogat.

Tehát a következő párharcunkat a San Diego ellen vívjuk, méghozzá idegenben, ahol biztosan nagyon nehéz dolgunk lesz velük szemben, muszáj lesz egy kicsit összeszednünk magunkat az utolsó két vereség után. A következő időpontokban fogunk pályára lépni a seriesben: kedd 04:05, szerda 04:05, szerda 21:35. Nem szabad összeomolnunk a Padres ellen, most van igazán szüksége a csapatnak a bíztatásra. GO ROCKIES!!!

Pénteken és szombaton került megrendezésre a 2010-es NHL Draft Los Angeles-ben, a Staples Centerben, melynek alkalmával a szokásoknak megfelelően 210 amatőr jégkorongozó talált új otthonra egy-egy profi NHL-csapat kiválasztása által. Természetesen a Colorado Avalanche vezetői is bőszen válogattak a tehetségek között, s végül összesen nyolc többé, vagy kevésbé várt fiatal játékjogát szerezte meg a denveri egyesület.

Az egész draftot kisebb-nagyobb meglepetések jellemezték minden szempontból, ugyanis az előzetes várakozásokhoz képest jónéhány markáns eltérés történt a játékosok elkelési sorrendjét illetően, akár már a legjobbak között is. No, azért az igazi papírforma persze nem borulhatott, így az Edmonton Oilers az 1/1-es lehetőséggel élve Taylor Hall-t választotta ki, míg a második pozícióban Tyler Seguin ment ki a Boston Bruins által. Még a harmadik helyen is egy előre prognosztizálható választás történt, amikor Erik Gudbranson került a Florida Panthers birtokába. Az már annál inkább váratlan húzás volt, amikor ezt követően Johansen és Niederreiter is még az első ötben lelt gazdára, miközben Fowler és Gormley egészen a 12-13. pozícióig a lelátón toporgott, pedig mindkettejüket simán a top5-be jósolták. Mindenképpen pozitív meglepetés volt McIlrath tízbe jutása a New York Rangers választása után, de talán Skinner, Burmistrov vagy Granlund nevét is kicsit hátrébbra várták volna. Természetesen néhány csere is történt a pozíciók között, a draftnak otthont adó Los Angeles Kings a 15. helyre nyomult fel egy trade által, hogy Forbort-ot vigyék el, míg a St. Louis Blues egyenesen a tavalyi elsőkörös választottját, Rundblad játékjogát bocsátotta az Ottawa Senators-hoz, hogy a 16. pozícióban a KHL-es orosz Tarasenko-ra csaphassanak le. Az első kapust a Dallas Stars húzta, amikor a 11. helyen Campbell-t szólították a színpadra. Minden eddiginél több, összesen 11 amerikai állampolgárságú fiatal talált gazdára az első körben, miközben leginkább a kapus Visentin, a center Schwartz és a jobbszélső Hayes elsőkörös kiválasztódását tekinthettük meglepetésnek az első 30-as listából, de természetesen csak az Avalanche szelektációját követően, ami tényleg igazán mindenkit meglepett.

















Az első körbeli választások teljes listája:

1. Edmonton Oilers - Taylor Hall (kanadai, Windsor Spitfires, OHL, balszélső)
2. Boston Bruins - Tyler Seguin (kanadai, Plymouth Whalers, OHL, center)
3. Florida Panthers - Erik Gudbranson (kanadai, Kingston Frontenacs, OHL, hátvéd)
4. Columbus Blue Jackets - Ryan Johansen (kanadai, Portland Winterhawks, WHL, center)
5. New York Islanders - Nino Niederreiter (svájci, Portland Winterhawks, WHL, jobbszélső)
6. Tampa Bay Lightning - Brett Connolly (kanadai, Prince George Cougars, WHL, jobbszélső)
7. Carolina Hurricanes - Jeff Skinner (kanadai, Kitchener Rangers, OHL center)
8. Atlanta Thrashers - Alexander Burmistrov (orosz, Barrie Colts, WHL, center)
9. Minnesota Wild - Mikael Granlund (finn, HIFK Helsinki, SML, center)
10. New York Rangers - Dylan McIlrath (kanadai, Moose Jaw Warriors, WHL, hátvéd)
11. Dallas Stars - Jack Campbell (amerikai, USA-U18, USHL, kapus)
12. Anaheim Ducks - Cam Fowler (amerikai, Windsor Spitfires, OHL, hátvéd)
13. Phoenix Coyotes - Brandon Gormley (kanadai, Moncton Wildcats, QMJHL, hátvéd)
14. St. Louis Blues - Jaden Schwartz (amerikai, Tri-City Storm, USHL, center)
15. Los Angeles Kings - Derek Forbort (amerikai, USA-U18, USHL, hátvéd)
16. St. Louis Blues - Vladimir Tarasenko (orosz, Sibir Novosibirsk, KHL, jobbszélső)
17. Colorado Avalanche - Joey Hishon (kanadai, Owen Sound Attack, OHL, center)
18. Nashville Predators - Austin Watson (kanadai, Peterborough Petes, OHL, balszélső)
19. Florida Panthers - Nick Bjugstad (amerikai, Blaine, High-MN, center)
20. Pittsburgh Penguins - Beau Bennett (kanadai, Penticton Vees, BCHL, jobbszélső)
21. Detroit Red Wings - Riley Sheahan (kanadai, University of Notre Dame, NCAA, center)
22. Montreal Canadiens - Jarred Tinordi (amerikai, USA-U18, USHL, hátvéd)
23. Buffalo Sabres - Mark Pysyk (amerikai, Edmonton Oil Kings, WHL, hátvéd)
24. Chicago Blackhawks - Kevin Hayes (amerikai, Nobles, High-MN, jobbszélső)
25. Florida Panthers - Quinton Howden (kanadai, Moose Jaw Warriors, WHL, center)
26. Washington Capitals - Evgeny Kuznetsov (orosz, Chelyabinsk Traktor, KHL, center)
27. Phoenix Coyotes - Mark Visentin (kanadai, Niagara IceDogs, OHL, kapus)
28. San Jose Sharks - Charlie Coyle (amerikai, South Shore, EJHL, jobbszélső)
29. Anaheim Ducks - Emerson Etem (amerikai, Medicine Hat Tigers, WHL, jobbszélső)
30. New York Islanders - Brock Nelson (amerikai, Warroad, High-MN, center)

Az Avalanche együttese magyar idő szerint nagyjából szombat hajnali fél négy magasságában sokkolta a világot, amikor az első kör 17. pozíciójában az OHL-ben szereplő centert, Joey Hishon-t választotta ki. Kicsit zsákbamacska lehet a húzás, hiszen Hishont előzetesen nem várták volna az első körbe a szaklapok, az NHL hivatalos végső ranglistáján is mindössze az 55. pozícióba sorolták őt az Észak-amerikai mezőnyjátékosok között. Azonban a hokis példaértékű mentalitása, vezetőszerepe és munkamorálja miatt kimondottan értékes választás lehet a csapat számára, lévén ezidáig is hasonló beállítottságú fiatalok alkották az együttesünket, akik tavaly az egész hokitársadalom megdöbbenésére bejutottak a rájátszásba.

"Amikor a nevemet kimondták, valósággal lesokkoltam néhány másodpercre, nem is emlékszem arra, ahogy kisétáltam, mert annyira ideges voltam még. Tudom, hogy a Colorado egy hihetetlenül erős klub, nagyszerű történelemmel, alig várom már, hogy egy napon náluk játszhassak" - jegyezte meg a draftolása utáni interjúban Hishon.

A 18 éves ontarioi származású hokis az elmúlt idényben októberi, blokkolás közben elszenvedett lábtörése miatt mindössze 36 meccsen játszhatott, az évad második felében pedig 40 pontot termelt (16 gól és 24 assziszt) az Owen Sound Attack együttesében, s csapatán belül a legjobb meccsenkénti pontátlaggal (1.11) és összesített plusz/mínusz mutatóval (+10) zárt. Az ezt megelőző szezonban a bajnokság nyugati főcsoportjának "Legjobb játékmestere" és "Legjobb ütőkezelő" hokisa lett, miután 81 pontot szórt 37 góllal és 44 assziszttal mindössze 65 találkozó leforgása alatt, majd a playoff-ban négy találkozón hét pontot szórt, miközben ezeket a címeket a keleti konferenciában az Avs tavalyi 1/3-as kiválasztottja, Duchene szerezte meg kísértetiesen hasonló teljesítménye után.

Hishon tagja volt a 2009-es ifjúsági világbajnokságon a kanadai válogatottnak, míg a szintén azévi Ivan Hlinka-emléktornán a csapat legeredményesebb játékosa volt tíz pontjával. A kistermetű, mindössze 180 centis, 77 kilós center a nem túl kedvező fizikai adottságai ellenére igazán csupaszív játékos hírében áll, akinek a legfőbb fegyvere a gyorsasága és a technikássága lehet, ráadásul a befejezésektől sem riad vissza, a kiváló osztogatások mellett ő maga is képes a gólszerzésre.



















A Colorado utánpótláskutató-vezetője, Rick Pracey a következőket nyilatkozta: "Nagyon magasra tettük őt a listánkon, egyáltalán nem esett ki a látómezőnkből, annak ellenére, hogy hivatalosan nem értékelték őt túl magasra. Kiváló képességei vannak, és bíztunk benne, mint ahogyan további fejlődést is várunk tőle. Joey megérdemelte ezt a lehetőséget, be fogja váltani a reményeinket, egy igazi csapatember. Tisztában vagyunk vele, hogy több nagyon jó fiatal centere van a csapatnak, de az soha nem baj, ha sok jó játékos közül lehet válogatni, szerettük volna mélyíteni a posztot, hogy hosszú időre magas szinten megoldjuk ezt a kérdést."

"Ilyen szezon után, a súlyos sérülésemmel, nem sok esélyem volt rá, hogy az első körben ki fognak választani, a Colorado mégis megtette, ezért nagyon boldog vagyok. Bízom a képességeiben, tudom, hogy képes vagyok keményen küzdeni, és befejezni az ütközéseimet. Új fejezet nyílik mostantól az életemben, s minden eddiginél keményebben fogok dolgozni, hogy megmutassam, mit várhat majd tőlem az NHL-ben az Avalanche" - említette az újdonsült elsőkörös választottunk.

Tovább emelheti Hishon értékét, hogy nagyszerű kapcsolatban áll az Avs tavalyi két legmagasabb kiválasztottjával, Duchene-nel és O'Reilly-vel, utóbbi a következőket mondta a draftot követően: "Nagyon örültem, amikor láttam, hogy Joey-t választotta a csapat, hiszen az egyik legjobb barátom. Nagyszerű játékos, kiválóan lát a pályán. Együtt fogunk edzeni a nyáron, és ki fogjuk hozni egymásból a maximumot, azt garantálom. Szerintem a Colorado remek döntést hozott, hogy őt választották, nagyon szép jövő előtt áll, és várom már, hogy egy csapatban játszhassunk."



A szombati koraesti folytatásban második fordulóra szóló eredeti választási lehetőségünket a 47. pozícióból elcseréltük a Los Angeles Kings-hez a 49. helyre jogosítő céduláért, valamint a Kings negyedikkörös jogáért (109. pozíció), s az újonnan kapott második fordulós helyünkön a nagyra értékelt kapus, Calvin Pickard játékjogára csaptunk le.

Mivel az elmúlt években nem tudtunk igazi, minőségi kapust szerezni a draftokon, idén nagyon érett már egy jó hálóőr draftolásának a lehetősége, és a kitűzött célt a második körben sikerült végre megvalósítanunk a 18 éves Pickard megszerzésével. A tehetséges portás az elmúlt szezonban 3688 percet védve és 2207 lövést hárítva egyaránt ligaelső volt a WHL kapusai közt, míg 91.4 %-os védési hatékonyságával is az élmezőnyben végzett a Seattle Thunderbirds együttesének kapuját védve. Csapata szerény erősségéből kifolyólag mindössze 16-34-12-es győzelem-vereség mutatóval zárt, több, mint húsz meccsen 40 vagy annál több kapura lövést kapott, négy alkalommal az 50 elszenvedett lövést is átlépte, érdekesség, hogy ezen találkozók közül háromszor nyert a csapata. Legemlékezetesebb összecsapásán október 2-án egy 57 védéses shutout-ot produkált. Egy évvel korábban 47 meccsen 26 győzelmet és 89.6 %-os hatékonyságot mutatott be, amivel a bajnokság legjobb újonc kapusának számított. A 2010-es VB-n tagja volt a kanadai ifjúsági válogatottnak, míg 2009-ben az Ivan Hlinka-emléktorna-nyertes együttes kapuját védte. Előzetesen a draft legjobb kapusának rangsorolták őt, de végül ketten is előbb keltek el nála, bár több szakértő az első körbe való kerülését sem tartotta elképzelhetetlennek. A manitobai születésű nagytestű hálóőr komoly potenciállal rendelkezik, ám azt a jövő dönti el, hogy mennyire lesz képes a továbbiakban is kihozni magából a tehetségét.

Bizonyára sokak számára lehet ismerős a neve egy kapus kapcsán, két évvel ezelőtt ugyanis a bátyját, Chet Pickard-t a draft első körében (18. pozíció) választotta ki a Nashville Predators gárdája. "Mindketten nagyjából 9 éves korunk környékén határoztuk el, hogy kapusok leszünk, és egyáltalán nem bántuk meg. Úgy gondolom, a fő fegyverem, hogy mentálisan erős vagyok, nyugodtan tudok játszani, még a nehéz helyzetekben is, ami sokszor a csapattársaimnak is segítséget jelent. Az edzéseken is az a mentalitásom, hogy minden egy lövésnél keményen dolgozom. Hogy miben kéne javulnom?! Mindig szeretnék gyorsabb és még gyorsabb lenni" - jegyezte meg az újdonsült másodikkörös kiválasztottunk.

"Nagyon meglepődtünk, hogy a második kör közepe tájékán még elérhető volt, nagyon szerettük volna megszerezni őt. Olyan kapus, akit az egész kutatómunkánk során nagy érdeklődéssel figyeltünk. A védési hatékonysága ahhoz képest, hogy egy masszívan 50 % alatti csapatban játszott, egészen hihetetlen volt, ráadásul többször bizonyította már, hogy nagy meccseken is képes a bravúros teljesítményre, gyakorlatilag minden egyes estén megadja a lehetőséget csapatának a győzelemre a kiváló produkciójával" - értékelt Pracey.

Pickard minden bizonnyal az ősztől rajtoló idényben még marad a WHL-ben, de ha a fejlődése tovább tarthat, egy-két éven belül egészen nyugodtan belevághat a profik közötti kalandba, melynek végén idővel akár az Avalanche kapujában találhatja magát, az elkötelezettsége és a tehetsége biztosan megvan hozzá.




Kisvártatva egy újabb pozíciós csere következett, az eredeti harmadik körös lehetőségünket (77. hely) feljebb cseréltük a 71. pozícióba a Dallas-szal a Kings-től korábban szerzett negyedik fordulós választási joggal (109. pozíció) együtt. A Stars lehetőségéből pedig a villámgyors balszélső Michael Bournival-t választottuk ki, aki az elmúlt két szezont szülővárosa csapatában, a QMJHL-es Shawinigan Cataractes-nél töltötte, s az újonc évében jegyzett 22 pontját megfejelve tavaly 58 mérkőzésen 62 egységet szorgoskodott össze, 24-et találat, 38-at előkészítés formájában. A 18 éves támadó részt vett az idei CHL prospect-meccsen és az U18-as világbajnokságon is pályára lépett Kanada színeiben. Bournival az előzetes Észak-amerikai ranglistán a 75-nek volt sorolva a mezőnyjátékosok között a draftfelhozatalból.

Személyében végre az igazi hiányposztra, a bal szélre választottunk játékost, ráadásul egy egészen kirobbanó fizikai állapotban lévő fiatalt szereztünk meg, hiszen az idei Draft Combine-on Bournival volt a legjobb a fekvőtámasz-felmérésben. Pracey szerint főleg az átlagon felüli korcsolyázóképessége és sebessége miatt esett rá a választásunk.

















Ezt követően negyedik körben a forduló ötödik, a draft 95. választási lehetőségére csaptunk le, amikor a New York Islanders-hez üzleteltük a jövőévi harmadik körös választási lehetőségünket, hogy draftolhassuk a hátvéd Stephen Silas-t. A 18. születésnapját éppen a draft napján ünneplő fiatal az OHL-es Belleville Bulls együttesét erősíti, s a 2009/10-es kiírásban 49 pontot szedett össze, amiből 45 gólpassz volt, miközben 66-szor lépett pályára, valamint a klubja második legeredményesebb pontszerzője lett. Hatalmasat fejlődött az előző évhez képest, amikor mindössze 17 pont került a neve mellé, bár már akkor is a csapata legjobb újoncának választották meg, miközben azóta az NHL-be is berobbanó Subban-nel játszott párban. Szintén részt vett a CHL-meccsen, és ugyancsak tagja volt az idei U18-as kanadai VB-csapatnak, ahol +7-tel a harmadik legpluszosabb játékos lett. Silas egy igazán intelligens korongfelvivő bekknek számít, akitől a fizikai játék sem áll messze, míg az Észak-amerikai játékosokat tömörítő  listán a 60. helyre tették őt.

Maradva a negyedik fordulóban, az eredeti lehetőségünkből, mely a 107. helyre jogosított, egy finn kapust, Sami Aittokallio-t vettük a birtokunkba, aki ezidáig hazája elsőosztályú junior bajnokságában, az Ilves Tampere gárdájában játszott, s az előzetes lista alapján a draft legjobb európai kapusának számított. Az elmúlt idényt 23 meccs után 3.20-as gól átlaggal és 89.9 %-os hatékonysággal zárta, a kilenc playoff-meccsén 2.26-ot és 92.5 %-ot ért el. Az elmúlt két évben összesen 36 találkozón védve három shutout-ot postázott az alapszakaszban. Egy sajnálatos egy boka sérülés miatt nem vehetett részt a legutóbbi ifjúsági világbajnokságon, de napjaink egyik legtehetségesebb hálóőrének tartják Finnországban, bár kétségtelenül még sokat kell fejlődnie, ha szeretne eljutni a tengerentúlra.

Az ötödik körben az eredeti terveknek megfelelően két játékost draftoltunk a régebb óta ismert pozíciókban. A 137. helyre jogosító eredeti lehetőségünkből az edmontoni származású Troy Rutkowski-ra csaptunk le. A remek testfelépítésű 18 éves hátvéd meggyőző idényen van túl, a WHL-ben szereplő Portland csapatával, amely két hokist adott a 2010-es draft legjobb öt választása közé, 43 pontos (12+31) és +13-as szezont tudott a háta mögött 71 mérkőzés után, amellyel a legponterősebb védője volt a klubjának. A playoff-ban a csapat legjobb plusz/mínuszos játékosa volt és hét pontot is szerzett 13 rájátszás-fellépés alatt. A draftot megelőzően a 44. legjobb Észak-amerikai mezőnyjátékosnak sorolták be, ahhoz képest kicsit lejjebb csúszott a nem mindig megfelelően kiegyensúlyozott védőjátéka miatt, de kétségtelenül komoly tehetség lakozik benne, amit ha ki tud használni, nagyon is sokat profitálhatnánk még belőle.

Két választással később, a 139. szelekció egy másik Winterhawks-hokis lett a jobbszélső Luke Walker személyében. Ezt a pick-et még a tavaly nyári Ryan Smyth-cserében szereztük a Kings-től, most pedig Walker formájában realizáltuk, aki ellentétben a korábbi kiválasztottjainkkal, már 20 esztendős, és három WHL-idényt húzott le. A 2009/10-es szezon sikerült számára a legbíztatóbban, ugyanis 61 meccsen 103 perc kiállítást és 57 pontot termelt, amiből 27 volt gól, az előtte lévő idényben 29 góllal jutott el 52 egységig, míg újoncként csupán 21 pontra volt képes a 2007/08-as évad során. Walker, akinek az édesapja a Rangers és a Kings színeiben NHL-játékos volt, 2010-ben az Egyesült Államok válogatottjával szerepelhetett a junior világbajnokságon.

A hatodik körben ugyebár nem választhattunk, mivel az eredeti jogunkat már a Carolina birtokolta a cserestop napján megkötött Yelle-üzlet jóvoltából, így legközelebb, s egyben utoljára, a hetedik fordulóban, az összesítésbeli 197. helyen választhattunk, s végül Luke Moffatt neve mellett tettük le a voksunkat. Az ifjú amerikai center az elmúlt szezont az USA U18-as csapatában töltötte az USHL-ben, s 37 pontot hozott 65 fellépésről, 18 gólt és 19 asszisztot szerzett, kétszer emberhátrányból volt eredményes. Egy évvel korábban 17+10-es teljesítményre futotta erejéből 42 találkozó alatt. Moffatt volt az Avs idei egyetlen USA-beli születésű kiválasztottja, lévén a 18 éves tehetség Arizonában látta meg a napvilágot. Ősztől már a Michigani Egyetemen folytathatja pályafutását, ahol biztosan kiderülhet majd, hogy a jövőben lehet-e belőle értékelhető játékos vagy sem.

A 2010-es draft tehát lezajlott, nyolc újabb nagyszerű tehetséggel sikerült feltöltenünk a már eddig is elsőosztályú utánpótlásbázisunkat. A következő nagy esemény az NHL-ben a szabadügynök-piac július 1-i megnyitása lesz, és az azt megelőző esetleges szerződéshosszabbítások, természetesen ezután is valamennyi fontos történésről be fogunk számolni.

A hét első napjaiban a Colorado Rockies először találkozott a 2007es elvesztett World Series óta az akkori bajnok Boston Red Soxszal, és bár közel sem mi voltunk az esélyesek az első két meccset megnyertük ellenük, aztán a harmadikat elbuktuk, de abból is egy óriási meccs lett.

1. meccs, kedd: Rockies-Red Sox 2-1
A három évvel ezelőtti nagy döntő óta a két csapat először találkozott egymással, már csak ezért is nagyon érdekes volt a kedd esti összecsapás, egy ilyen sztárcsapatért ráadásul teltház töltötte meg a Coors Field lelátóit. CarGo a sor harmadik helyén tért vissza az összeállításba az előző kihagyott párharc után, mellette Hawpe és Spilbo volt a két másik outfielder, míg közben a Helton-Herrera-Barmes-Nelson belső négyessel kezdtünk, a két újonc közül Herrera sor tetején, Nelson a hetedik helyen helyezkedett el. Az elkapó Olivo lehetett, míg a soros kezdő dobó az elsőéves Chacin volt. Az első két játékban a dobónk embert sem engedett a pályára és három strikeoutot osztott ki, közben támadásban egy-egy singlelel operáltunk mindkét menetben. Aztán a harmadik felvonásban Chacin bajba került, nagyon nem találta a dobásait és sorra tévesztette a zónát, két sétával és egy singlelel loaded 2outot engedélyezett a Bostonnak, de végülis megúszta kapott pont nélkül ezt a balhés játékot. Majd továbbra is egy-egy ütések születtek mindkét csapat támadó inningjeiben, maradt tehát biztosan a 0-0s állás. Az ötödik inningben hoztuk meg az áttörést, amikor Nelson és Barmes került bázisra, majd két kiesőt követően Helton RBI single szállította az első pontunkat. Az eseménytelen hatodik játék után legközelebb a hetedikben nagyon kellett koncentrálnunk, két bostoni futó is bázisra jutott, majd egy sétával két kieső mellett újra telipályás lehetőségük lett, ekkor hoztuk le a kezdő dobónkat, Beimel pedig befejezte a framet Ortiz ellen, ezzel megtartottuk az 1-0s vezetésünket. Az ezt követő támadásunk nem vezetett célra, majd a nyolcadik felvonást Betancourt dobójátéka mellett abszolváltuk, és közben a harmadik bázisra beállt Stewart. A támadásunk még jobban sikerült, egymás után három ütőnk ért el találatot, a 2in-1out helyzetből pedig Spilborghs ütött egy pontot, majd viszont Hawpe és Olivo egyaránt strikeoutot szenvedett el, így be kellett érnünk a 2-0s előnnyel. Két pontos vezetésnél a kilencedik játékra nem kis meglepetésre Belislet küldtük fel a dombra, a másodéves dobó életében először lehetett closer, mivel Corpas a múltkor betlizett, Street pedig még nincs formában. Sajnos ellene rögtön az első ember egy duplát lőtt, majd egy strikeout után Cameron RBI single révén szépített a Red Sox, de a következő két játékost egyaránt kiejtettük, az utolsó outot Barmes egy félelmetes vetődés után szerezte meg, így sikerült megnyernünk a mérkőzést 2-1 arányban még ha a vége kicsit izgalmasra is sikeredett.
- Hatalmas meccset nyertünk meg és mémileg visszavágtunk a 2007es World Series söpréséért. A kilenc denveri ütés közül a nyerőember Helton kettőt vállalt, beleértve idei 13. pontszerző megmozdulását is, valamint a másik runt ő hozta, Tulo nélkül fokozottan fontos lenne az ő minél nagyobb mértékű szerepvállalása. A másik két találatot jegyző emberünk a sor harmadik helyén beálló Gonzalez volt, aki szintén 2/4ezett. Most tért vissza pár meccs kihagyás után és azonnal élt a lehetőséggel, átlaga megint megközelítette a .300at. Spilborghs jegyezte a másik pontszerzésünket, ezzel 15 RBInál jár a szezonban, a balkezes dobók ellen mindig meg tud villanni, ez most sem maradhatott el. Karrierje első majorligás kezdő meccsét tudta le az újonc Nelson, furcsa módon 2B és SS helyett 3Bként kezdett és hét inninget töltött a pályán. Ezalatt megszerezte első ütését és első futását is a nagyok között. Ezen kívül a jobb szélső Hawpe, az elkapó Olivo és a leadoff hitter rookie 2B Herrera mind-mind egy ütést hoztak négy lehetőségükből és közben fejenként mindannyian két strikeoutba szaladtak bele. A sor legalján ütő Barmes szintúgy két SOt kapott, mellette egy sétát szorgoskodott össze. Csereként egyedül Stewart érkezett, egyetlen próbálkozásában dobás után esett ki, majd az utolsó két játékban a harmadik bázison játszott. Az újonc kezdő dobó Chacin több veresége után végre újra győzni tudott, méghozzá pontot sem kapott, idei negyedik győzelme közül már a harmadikat hozta shutouttal. A hetedik inning közben (6 és 2/3 játék után) cseréltük le, addig négy single találatot kapott és ötször sétáltak ellene, többször is nehéz helyzetbe került, de valamennyiszer remekül kijött ezekből, hiába nem játszott igazán jól, a fontos pillanatokban mindig észnél tudott lenni. Továbbá még öt SOt is vágott, újra azt a formát idézte, amit az első néhány meccsén csinált. Jelenleg 3.56os ERAval rendelkezik. Beimel hozta az utolsó kiesőt a hetedik inningben egy groundouttal, és már 0.76os az éves átlaga. Betancourt a nyolcadik menetet egy kapott single ellenére biztosan tudta maga mögött, és még egy strikeout is jutott neki. Belisle kapta meg a lehetőséget closerként, és üggyel-bajjal ugyan de hozni tudta idei első próbálkozásából az első savejét. Két ütést is elszenvedett, ellene született meg a meccs egyetlen duplája, egy futást is kapott, de végül megoldotta, még nem az igazi, de alakulóban van.

2. meccs, szerda: Rockies-Red Sox 8-6 walk-off
Szerda estére nem sokat változott az összeállításunk, mindössze S. Smith került vissza a bal szélre, mivel jobbos ütő következett, így Spilborghs inkább csere volt, valamint Stewart is elfoglalta a harmadik bázist Nelson tegnapi játéka után. Jimenez bár az előző napon kevesebbet edzett, mert kicsit betegnek érezte magát, tudta vállalni játékot és készülhetett a bostoni Lackey ellen. Nem is kellett csalódnunk, az első inningben Ubaldo két, ellenfele három strikeoutot vert rögtön, közben egy CarGo duplával mutatkoztunk be. A következő akciónkban először S. Smith vert be egy triplát, majd Olivo hazafutása két pontot ért számunkra, amivel már a meccs elején 2-0s vezetéshez jutottunk. Ezt követően a harmadik játékban elérte első ütését a vendég csapat, de aztán növelni tudtuk az előnyünket, miután Herrera, Helton, és Gonzalez ütéseivel kiesés nélkül feltöltöttük a bázisokat, majd Hawpe groundout közben beért az első futónk, aztán S. Smith egy sac fly RBI révén szállított újabb futást. Már 4-0ra vezettünk. Utána mi is gondba kerültünk, az első két ütőjük singlet hozott, majd 2out után Nava 2run RBI doublelal zárkóztak közelebb, de az utolsó játékost Ubaldo SOval tartotta vissza, csak 4-2re engedtük fel őket. Gyorsan növeltük megint a különbséget, amikor Barmes double után Ubaldo ütött egy RBI singlet. Az eseménytelen ötödik menet után azonban megint nem engedett elhúzni minket a Red Sox, és egy hit-by-pitch után ismét Nava pontjával voltak eredményesek, visszazárkózva megint két pont hátrányba. Sőt, a McDonald homerun által szerzett két ponttal kiegyenlítettek, majd a dobó duplája után Scutaro RBI singlelel már vezettek a hatodik közepén, ebben a menetben pályára lépett már a nagy visszatérő Street is tőlünk. Aki a hetediket is lehozta, mert az egy elszenvedett singlet egy double playel ártalmatlanítottuk. Ezután Morales 1in-1out erejéig szállt be, egy sétát engedett, majd Belisle két strikeouttal abszolválta a nyolcadik játékot, őt követően a kilencedikben Corpas hozta sikeresen a jelenését, viszont támadásban sorra nem mentünk semmire. Aztán a kilencedik játékban mégis felszakadtak a gátlások, miután a leaodff man Stewart solo monster shottal egyenlítettünk 6-6ra. A közönség teljesen lázba jött, és a 48 ezer talpon szurkolta végig innen a meccset. Következett egy Barmes single, aki Spilbo sac buntjával került a kettes bázisra, utána Herrera helyére behoztuk a PH Giambit, ő pedig beütötte a meccs nyerést jelentő walkoff HRt. Félelmetes jelenet volt! 8-6ra győzött a Rockies egy hihetetlenül fordulatos mérkőzésen drámai végjátékban.
- Az 5-2es előnyünkről bár fordított a Boston, a végén hihetetlen hajrában kiharcoltuk a győzelmet. Helton megint a siker egyik kovácsa volt, egyre megbízhatóbban játszik, ismét bepakolt két singlet, valamint egy futást is postázott. Stewart visszatért a kezdőbe és szintén 2/4es hatékonysággal zárt, az utolsó játékban az ő hazafutásával egyenlítettünk. Idei nyolcadik HRt lőtte, de csupán az elsőt hazai pályán, mellesleg már 31 pontot érő megmozdulása van a szezonban, itt lenne az ideje, hogy a több hetes hullámvasút után most végre elkapja a formát. Az elkapó Olivo is nagyon változó formában van mostanában, de ezúttal jó napot kapott el, bár csak egy ütése volt, az egy 2run HR lett, kereken a 10. homerunt lőtte az idényben, egyben 32 RBInál jár, és most pont .300as az átlaga, sajnos folyamatosan romlik. A hazafutásával S. Smitht küldte haza, aki előtte triplát vágott (a negyediket a szezonban), ezen kívül pedig egy biztonsági játék által ő is a 32. pontját jegyezte az évben. Gonzalez megint a harmadik pozícióban játszott, az első két beállásában ütött, a második kettőben kiesett, de egyre nagyobb felelősséggel kezdett el játszani, még ha annyira nem is jeleskedett, az erő benne van. Vele együtt a SS Barmes is négyből kettővel zárt, ráadásul mindkét pályára lépését futással fejezte be, beleértve az utolsó beérésünket is, közben védekezésben iszonyatosan magabiztosan játszott ezen a meccsen is. Az első ember Herrera a szokásos 1/4es napjával tartja a .250es kiegyensúlyozott hatékonyságát, egy jó közepes teljesítményre bármikor képes, viszont singlenél nagyobb ütése még mindig nem volt. Hawpe lett az egyedüli kezdő ütés nélkül, viszont egy biztonsági megoldással pontszerzést hajtott végre, amivel már 26 RBInál tart, lassan alakul az ő teljesítménye is. A hajrában lecseréltük, Spilborghs foglalta el a helyét, aki a kilencedik inningben egy sac bunttal segítette tovább Barmest. A nagyöreg Giambi egyetlen ütésre szállt be és a mennybe ment. A kilencedik menetben Barmesszal a kettesen jött be, és lőtt egy 2run walkoff HRt, a csapat idénybeli első walkoff győzelmét aratva, önmaga harmadik HRját lőtte és most 13 pontja van. Jimenez idei leggyengébb meccsét játszotta, az előző nap betegeskedett és bizonyára nem volt százszázalékos erőállapotban ezen a meccsen sem. Még így is sokáig jól tartotta magát, aztán a hatodik inning közben viszont nagyon elszállt, csak abban a játékban négy futást kapott, összesen pedig hat pontot vittek be ellene 10 ütésből. Ha a hajrában Stewarték nem egyenlítenek, vereséggel zárt volna, így megúszta, viszont egy RBI single által megszerezte a harmadik pontját az évben. Azért hét strikeoutot megint kidobott, bár ERA mutatója a szezonbeli eddigi legmagasabb pontjához ért, hiszen most 1.60as, de majd legközelebb javíthat. Street az első 2010es meccsén a körülményekhez képest egész jó volt, befejezte a hatodik játékot és végig csinálta a hetediket, ezalatt egy ütést és egy balk ítéletet szenvedett el, de egy strikeoutot is osztott. Morales egyetlen kiesést postázott a nyolcadik felvonásban, és közben egy sétát is engedett, őt Belisle követte, aki két strikeoutnak köszönhetően oldotta meg azt a framet, újra magabiztos passzba kezd jönni. Corpas a kilencedik inningben ismét a régi önmagát idézte, bár két out után beszedett egy ütést, nagyon a lényegen nem változtatott, biztosan tette a dolgát, és kis szerencsével a győzelmet is ő szerezte, az idei második W betűt kapta a neve mellé.

3. meccs, csütörtök: Rockies-Red Sox 11-13 tíz inningben
A csütörtök esti harmadik mérkőzésre teljesen megegyező felállással vágtunk neki, mint amellyel a szerdai napon is játszottunk, az egyetlen változtatás a dobó volt, hiszen a 25.1 inninges scoreless streakben lévő Hammel kezdhetett. Elég meggyőzően sikerült az első támadásunk, mivel kieső nélkül megtöltöttük a pályát, két sétával és egy Herrera leadoff singlelel, majd Hawpe 2run RBI singlenek köszönhetően ragadtuk magunkhoz a vezetést. Őt követően S. Smith sétájával megint bases loaded 0out lehetőségünk volt, de aztán jó védekezésével megúszta a Boston a további pontokat, így csak 2-0ra mentünk el a nyitó játékban. Aztán a következő meneteket magabiztosan hoztuk, de a negyedikben Hammel nagy sorozata megszakadt Pedroia hazafutásával, ráadásul a dobónk kicsit meg is zavarodtt, mivel a következő két embertől is beszedett egy-egy ütést, így kieső nélkül kerültek a pontszerző bázisokra. Ezt követően Cameron ütése két futást eredményezett, majd Matsuzaka RBIval ő is hazaért, a további lehetőségeket elhárítottuk, így is beszedtünk négy pontot egy inning alatt és 4-2re fordítottak a vendégek. Az alján lecseréltük Hammelt egy pinch hitterre, majd egy 3in-2out lehetőséget hagytunk kihasználatlanul CarGo által. A folytatásban a csere dobó Morales sem tudta megállítani a Boston rohamait, s az ötödik játékban egy sétát követően Beltre vert be neki egy 2run homerunt, ezzel már 6-2 volt az állás oda. A következő inninget Morales gond nélkül hozta, de közben támadásban újra egy loaded 0out lehetőséget tudtunk felmutatni két ütés és egy séta után, melyből először Helton küldött haza két embert egy single ütéssel, aztán CarGo találata után megint három emberünk tartózkodott a pályán, ami után Olivo RBI singlelel zárkóztunk még közelebb, őt követően pedig Stewart 2run RBI single már a vezetésünket jelentette, majd még Barmes is betűzött egy futást. Hat pontot szórtunk a hatodik inningben, ezzel 8-6ra már nálunk volt az előny. Ezután Beimel következett, de három ütőből kettő is pályára került ellene, így inkább Corpas próbálkozott, de Beltre megmozdulásából egy, Vartek révén további két futó ért haza, vagyis visszaszerezte a vezetést a Boston. A nyolcadik felvonásra Betancourt szállt be, aki szerencsétlenül engedte fel az első embert, mivel egy swinning strikekal meglett volna az out, de wild pitch lett az utolsó dobása, így jutott Nava az első bázisra, aztán Pedroia hazafutása ennek köszönhetően két pontos lett, már 11-8ra mentek. Utána S. Smith doublelal akcióztunk, Stewart sétált, Giambi pedig csereként érkezve bepakolt egy RBI singlet, de Mora fent hagyta a két embert a pontszerző bázisokon. A kilencedik framet Flores biztosan oldotta meg, majd az alján Helton és CarGo is ütéssel ment pályára, Hawpe pedig egy singlelel mindkettejüket befuttatta, ezzel a hajrában kiegyenlítettünk, ment tovább a meccs. Street érkezett a tizedik menetben, de beszedett egy singlet Scutarotól, majd Pedroia a napi harmadik HRját lőve 13-11es vezetéshez jutatta a vendégeket, amire nem volt válaszunk a végén, így ezt az őrült hullámvasút mérkőzést elvesztettük, de a seriest behúztuk.
- Egészen brutális változásokat tartogatott a meccs, többször is megfordult a vezetés, végül alul maradtunk nagy csapatában. Hihetetlen ütőpárbajt vívtak a csapatok, a mieink 18, a bostoniak 15 hitet értek el. Hawpe továbbra is nagyon elemében volt, hat beállásból a két találat önmagában nem nagy dolog, na de mindkettő két-két futást hozott, gyorsan elérte a 30 RBIt éves szinten, kezd egyre nagyobb formába lendülni. Ahogyan Helton szintén, a veterán 1B két-két ütést és sétát termelt, háromszor ért haza, és két pontot érő megmozdulást is feljegyezhetett. Gonzalez megint nagyon biztos kézzel lengetett, 2/5ös teljesítménye után már a leghatékonyabb ütő a csapatban, és két futással zárt, ezen kívül már a kilencedik rablását érte el. A legeredményesebb emberünk a leadoff hitter Herrera volt, miután három singlet jegyzett, kettő után hazaért, egyébiránt 2Bként kezdett, a hajrában SSként zárt, viszont mindkét lopási kísérletét lekapcsolták. Barmes 2/4nél tartott, amikor a nyolcadik inningben lehoztuk, így került a helyére Herrera a shortstop helyre, valamint a második bázisra kettőből kettő strikeoutot elszenvedő Mora. A LF S. Smith is ügyeskedett, kétszer ütött, de sétával és hit-by-pitchel egyaránt pályára tudott menni, rá is lehetett számítani. A 3B Stewart 1/5el végzett, közben két RBIt pakolt be egyetlen megmozdulásával. Olivo folytatja a gyengélkedését, hat próbálkozásból egyetlen találatot ért el, közben hét bázison hagyást vállalt a csapat 31éből. Csereként jött még Giambi, és hozott egy újabb pontot az egyetlen beállásakor. Spilborghs egy játékban kétszer is sorra került, az egyikben ütést és futást is elért. Nelson ütést szállított, Iannetta kiesett, a dobó Cook pedig bázisfutó volt Giambi helyén. Hammel jól kezdte a meccset, az első három inningben nem kapott pontot, és szinte érintetlen volt, a negyedikben viszont négy futást vittek be ellene. Végül összesen hét ütést szedett négy strikeout mellett, mire a negyedik inning támadó részében lekaptuk őt. Amit mostanában építgetett, szépen lerombolt, megint csa 4.31es ERA mutatója van. Morales hozta utána a következő két játékot, egy séta után egy 2run HRt szedett be, egyébként gond nélkül postázta a feladatát. Beimel a hetedik inningben két ütést szedett be egy out mellett, majd miután lehozták, mindkét futó beért, annyi futást kapott, mint eddig az egész évben. Corpas nem tudott védeni ebben a játékban, két kapott ütésével egy saját futója is pontot csinált ellene, ezzel már évi harmadik BSét kapta. Betancourt csak egy 2run HRal együtt tudta abszolválni a nyolcadik inninget, pedig elég magabiztosnak tűnt, de valahogy csak nem az igazi. Flores viszont mindenféle gond nélkül csinálta meg a kilencedik felvonást, senki nem lépett pályára ellene. Street a tizedik játékban lépett pályára, de nem tudott igazán magabiztos lenni, két ütésből két futást kapott, így idei második meccsén már meg is lett az első veresége.

A NL West állása:

1. San Diego Padres 42-30
2. San Franciso Giants 39-32
3. Los Angeles Dodgers 39-33
4. Colorado Rockies 38-34
5. Arizona Diamondbacks 28-45

A divízión belül rajtunk kívül csak a Padres tudta megnyerni a hét eleji párharcát a Tampa Bay ellen, a másik három csapat mind 1-2vel botlott, így közelebb zárkóztunk a Dodgersre és a Giantsre is. A hétvégén is folytatódnak az interleague seriesek, a SF fogadja a Bostont, a Dodgers a Yankees elleni csúcsrangadóra készülhet, a Tampához pedig most az Arizona megy, közben a Padres marad NLben, mivel a Florida ellen játszik legközelebb.

A Rockies egyre jobban kezd lendületbe jönni, két fontos párharcot nyertünk meg, most egy újabb kőkemény csata szerepel a programban, mivel az AL Westes Los Angeles Angelshez látogatunk a következő időpontokban: szombat 04:05, vasárnap 04:05, vasárnap 21:35. Jó lenne megint megcsípni pár meccset, hogy folytassuk a közelebb zárkózást az ellenfelekhez. GO ROCKIES!!!

Az elmúlt napokban került kitűzésre az NHL 2010/11-es alapszakaszának teljes menetrendje, ezáltal természetesen a Colorado Avalanche következő idénybeli programja is nyilvánosságra került.


















Az Avs rögtön a két 2010-es Stanley Kupa-döntős csapat ellen kezdheti a szezon, lévén a szezon első meccsét a címvédő Chicago ellen vívjuk október 7-én a Pepsi Centerben, majd legközelebb négy nappal később a Philadelphia-ban lépünk pályára a döntős Flyers otthonában, a Philadelphia 2010-es home opener-jén. Az utolsó meccsünket egyébiránt az elmúlt évi ligautolsó Edmonton ellen fogjuk játszani április 10-én.

A csapat a harmadik egymást követő évben fog pályára lépni minden egyes keleti csapat ellen, kilencszer idegenben, kilencszer hazai környezetben, ezen belül az Atlanta, a NY Islanders és a NY Rangers ellen két-két alkalommal, a többi 12 együttessel egyszer mérkőzünk meg. A szokásoknak megfelelően 64 mérkőzés szerepel a konferencián belüli menetrendben, minden egyes divízió ellenféllel fejenként hatszor találkozhatunk, a másik két divízió csapataival négy-négy találkozót vívhatunk.

Október 11-18-ig és december 3-11-ig egyaránt egy-egy ötmeccses idegenbeli túra vár az Avalanche-re, míg decemberben és januárban három alkalommal is sorozatban öt mérkőzést játszhatunk le hazai környezetben. A Colorado összesen 16-szor léphet pályára a Pepsi Centerben hétvégén (négyszer pénteken, nyolcszor szombaton, négyszer vasárnap).

A hazai mérkőzéseink kezdési időpontja magyar idő szerint általában 03:00 vagy 03:30 lesz, kivétel a vasárnapi 02:00-es meccsek, valamint a négy denveri délutáni meccsünk, melyekre a Közép-európai időzónában 21:00-tól kerül sor. Emelett 14 alkalommal fordulhat elő, hogy a csapat egymást követő két napon pályára fog lépni.

Az Észak-amerikai nagy ligák közül ezidáig csak az NFL jövőévi programja volt ismert, most látva az NHL-esek beosztását, megállapíthatjuk, hogy az Avs és a Broncos egyazon játéknapon két alkalommal fog pályára lépni az alapszakaszok küzdelmei alatt, miután december 19-én 22:15-től a Vadlovak Oakland-ben szállnak harcba, majd aznap éjjel 02:00-től a Lavinások a Montrealt látják vendégül; valamint az NFL utolsó játékhetében január 2-án, vasárnap este 22:15-től kerül megrendezésre a Broncos Chargers elleni rangadója az Invesco Field-en, míg 02:00-es kezdettel következhet az Avalanche hazai összecsapása a Canucks ellen.

Az NHL jövőévi All-Star gáláját január 29-én és 30-án rendezik Raleigh-ben a Carolina Hurricanes otthonául szolgáló RBC Centerben, ami miatt öt napig szünetelni fog az alapszakasz.
 
Szintén bejelentették az alapszakaszt megelező előidény programját, mely alatt hét felkészülési meccset játszhatunk, amennyit legutóbb 2003-ban bonyolítottunk le, miután három alkalommal lépünk pályára a Dallas ellen, s további kétszer-kétszer mérkőzünk meg a Los Angeles-szel és a St. Louis-zal.

Az előidény programja:

Szeptember 22., szerda, 02:00: St. Louis Blues - Colorado Avalanche
Szeptember 23., csütörtök, 03:00: Colorado Avalanche - Los Angeles Kings
Szeptember 25., szombat, 02:30: Dallas Stars - Colorado Avalanche
Szeptember 27., hétfő, 03:00: Colorado Avalanche - St. Louis Blues
Szeptember 29., szerda, 03:00: Colorado Avalanche - Dallas Stars
Október 1., péntek, 02:30: Dallas Stars - Colorado Avalanche
Október 3., vasárnap, 03:00 (Las Vegas): Los Angeles Kings - Colorado Avalanche

Az alapszakasz programja:

Október 8., péntek, 04:00: Colorado Avalanche - Chicago Blackhawks
Október 12., kedd, 01:00: Philadelphia Flyers - Colorado Avalanche
Október 13., szerda, 01:00: Detroit Red Wings - Colorado Avalanche
Október 16., szombat, 01:00: New Jersey Devils - Colorado Avalanche
Október 17., vasárnap, 01:00: New York Islanders - Colorado Avalanche
Október 19., kedd, 01:00: New York Rangers - Colorado Avalanche
Október 22., péntek, 03:00: Colorado Avalanche - San Jose Sharks
Október 24., vasárnap, 03:00: Colorado Avalanche - Los Angeles Kings
Október 27., szerda, 04:00: Vancouver Canucks - Colorado Avalanche
Október 29., péntek, 03:00: Calgary Flames - Colorado Avalanche
Október 31., vasárnap, 03:00: Colorado Avalanche - Columbus Blue Jackets
November 5., péntek, 03:00: Colorado Avalanche - Vancouver Canucks
November 7., vasárnap, 03:00: Colorado Avalanche - Dallas Stars
November 10., szerda, 03:30: Colorado Avalanche - Calgary Flames
November 13., szombat, 01:00: Columbus Blue Jackets - Colorado Avalanche
November 14., vasárnap, 01:00: Detroit Red Wings - Colorado Avalanche
November 16., kedd, 03:00: Colorado Avalanche - St. Louis Blues
Novemer 18., csütörtök, 03:00: Colorado Avalanche - San Jose Sharks
November 20., szombat, 03:00: Colorado Avalanche - New York Rangers
November 21., vasárnap, 02:00: Dallas Stars - Colorado Avalanche
November 25., csütörtök, 04:00: Vancouver Canucks - Colorado Avalanche
November 26., péntek, 03:00: Edmonton Oilers - Colorado Avalanche
November 28., vasárnap, 03:00: Colorado Avalanche - Minnesota Wild
December 1., szerda, 03:30: Colorado Avalanche - Atlanta Thrashers
December 4., szombat, 01:00: Carolina Hurricanes - Colorado Avalanche
December 5., vasárnap, 01:30: Tampa Bay Lightning - Colorado Avalanche
December 8., szerda, 01:30: Florida Panthers - Colorado Avalanche
December 11., szombat, 01:30: Atlanta Thrashers - Colorado Avalanche
December 12., vasárnap, 01:00: Washington Capitals - Colorado Avalanche
December 14., kedd, 03:00: Colorado Avalanche - Chicago Blackhawks
December 16., csütörtök, 02:30: Chicago Blackhawks - Colorado Avalanche
December 18., szombat, 03:00: Colorado Avalanche - Ottawa Senators
December 20., hétfő, 02:00: Colorado Avalanche - Montreal Canadiens
December 22., szerda, 03:30: Colorado Avalanche - Los Angeles Kings
December 24., péntek, 03:00: Colorado Avalanche - Minnesota Wild
December 28., kedd, 03:00: Colorado Avalanche - Detroit Red Wings
December 31., péntek, 03:00: Edmonton Oilers - Colorado Avalanche
Január 1., szombat, 03:00: Calgary Flames - Colorado Avalanche
Január 3., hétfő, 02:00: Colorado Avalanche - Vancouver Canucks
Január 5., szerda, 03:00: Colorado Avalanche - Buffalo Sabres
Január 7., péntek, 03:00: Colorado Avalanche - Phoenix Coyotes
Január 8., szombat, 21:00: Colorado Avalanche - New York Islanders
Január 11., kedd, 03:30: Colorado Avalanche - Detroit Red Wings
Január 13., csütörtök, 02:30: Chicago Blackhawks - Colorado Avalanche
Január 15., szombat, 02:00: Minnesota Wild - Colorado Avalanche
Január 19., szerda, 03:00: Colorado Avalanche - Vancouver Canucks
Január 21., péntek, 03:00: Colorado Avalanche - Nashville Predators
Január 22., szombat, 21:00: Colorado Avalanche - Boston Bruins
Január 25., kedd, 03:30: Colorado Avalanche - St. Louis Blues
Január 27., csütörtök, 03:00: Colorado Avalanche - Phoenix Coyotes
Február 2., szerda, 02:00: St. Louis Blues - Colorado Avalanche
Február 4., péntek, 03:00: Colorado Avalanche - Minnesota Wild
Február 5., szombat, 21:00: Colorado Avalanche - Anaheim Ducks
Február 8., kedd, 03:00: Phoenix Coyotes - Colorado Avalanche
Február 10., csütörtök, 02:00: Minnesota Wild - Colorado Avalanche
Február 12., szombat, 01:00: Columbus Blue Jackets - Colorado Avalanche
Február 13., vasárnap, 02:00: Nashville Predators - Colorado Avalanche
Február 15., kedd, 03:00: Colorado Avalanche - Calgary Flames
Február 17., csütörtök, 03:00: Colorado Avalanche - Pittsburgh Penguins
Február 20., vasárnap, 04:30: San Jose Sharks - Colorado Avalanche
Február 24., csütörtök, 03:30: Colorado Avalanche - Edmonton Oilers
Február 26., szombat, 22:00: Los Angeles Kings - Colorado Avalanche
Február 28., hétfő, 02:00: Anaheim Ducks - Colorado Avalanche
Március 2., szerda, 04:30: San Jose Sharks - Colorado Avalanche
Március 6., vasárnap, 04:00: Colorado Avalanche - Edmonton Oilers
Március 9., szerda, 02:00: Minnesota Wild - Colorado Avalanche
Március 12., szombat, 03:00: Colorado Avalanche - Anaheim Ducks
Március 13., vasárnap, 02:00: Nashville Predators - Colorado Avalanche
Március 17., csütörtök, 04:00: Vancouver Canucks - Colorado Avalanche
Március 18., péntek, 03:00: Calgary Flames - Colorado Avalanche
Március 20., vasárnap, 04:00: Edmonton Oilers - Colorado Avalanche
Március 23., szerda, 03:00: Colorado Avalanche - Columbus Blue Jackets
Március 25., péntek, 03:00: Colorado Avalanche - Toronto Maple Leafs
Március 26., szombat, 22:00: Los Angeles Kings - Colorado Avalanche
Március 29., kedd, 04:00: Anaheim Ducks - Colorado Avalanche
Április 1., péntek, 03:00: Colorado Avalanche - Nashville Predators
Április 2., szombat, 04:00: Phoenix Coyotes - Colorado Avalanche
Április 4., hétfő, 02:00: Colorado Avalanche - Calgary Flames
Április 6., szerda, 02:00: St. Louis Blues - Colorado Avalanche
Április 8., péntek, 02:30: Dallas Stars - Colorado Avalanche
Április 9., szombat, 03:00: Colorado Avalanche - Dallas Stars
Április 10., vasárnap, 21:00: Colorado Avalanche - Edmonton Oilers

Egy kicsit régen írtunk a Denver Broncos-ról, épp itt az ideje.

Az utolsó update óta volt pár érkező, pár távozó és sajnos 1 sajnálatos sérülés is, 1-2 Organized Team Activity (OTA) és egy minicamp is.



















Kezdjük az érkezőkkel:

- A draft után szinte azonnal jött a rutinos LB, Akin Ayodele. 8 NFL szezonja alatt játszott 128 meccset (104-et kezdőként) és soha nem hagyott ki egy meccset se, 2002 óta minden meccsen ott volt. 834 tackle-t, 9,5 sack-et, 7 INT-t és 10-10 forced és recovered fumble-t jegyzett eddig. Érkezésének valószínű oka az lehet, hogy a draft-on nem tudtuk megfelelően pótolni az elengedett Andra Davis-t és még nem 100%-os a bizalom Mario Haggan felé, hogy meg tudja majd oldani a DJ Williams melletti ILB posztot.

- Újra leigazoltuk a tavalyi szezont a csapatnál IR listán töltő Nick Greisen-t. Tavaly nagy reményekkel érkezett, de sajnos hamar megsérült, most kap egy újabb esélyt.

- Érkezett az ex-Jaguars OL Maurice Williams, aki 100 meccsen kezdett az utóbbi években a fal különböző pontjain, de ő később távozott is.

- Waiver-ről behúztuk a Packers-től Stanley Daniels-t, aki volt még a Jets és a Rams roster-én is. A Washington Egyetemen végzett OL játékos utolsó évében a LG poszton volt végig kezdő, kap egy lehetőséget, hogy megragadjon egy NFL csapatnál.

- Spencer Larsen idén kapott egy ellenfelet, de hamar el is vesztette, mivel az érkező Kyle Eckel hamarosan távozott is.

- Érkezett még egy 2008-as 3. körös pick is, a Patriots-nál fölöslegessé vált LB Bruce Davis, akit a Steelers draft-olt, majd el is engedett egy szezon után, mivel nem tudott alkalmazkodni a 4-3-as védelemhez.

- Végül még szintén waiver-en került hozzánk a Chiefs-től egy RB, Kolby Smith. A volt Louisville-i egyetemista Larry Johnson sérülése idején kezdett 6 meccsen a 2007-es szezon végén, végül 400 yard felett zárta a rookie szezonját, ám azóta kevés lehetőséget kapott.

Távozók:

A korábban érkezett Williams és Eckel mellett a tavalyi évet a PS-on töltő Braxton Kelley került wiaver-re egy sérülés miatt, valamint a punter versenyben vesztes A. J. Trapasso is. Fontos távozó még a Tim Tebow és Brady Quinn érkezésével 4. QB-vé visszacsúszó Tom Brandstater, ő azóta a Colts keretét erősíti.

A fent említett sajnálatos sérülés a Pro-Bowl LT-ünket, Ryan Clady-t érte, a barátaival kosarazott, amikor megsérült a térde, az orvosi vélemény szerint a legjobb esetben is csak a Training Camp (TC) végére térhet vissza, a legvalószínűbb, hogy csak a szezon elején állhat újra edzésbe. Egyelőre úgy tűnik, hogy a helyén Tyler Polumbus fog edzeni/játszani, mivel Ryan Harris-t inkább a neki megszokott RT pozícióban használjuk. Nagyon szerencsétlen a sérülés, főleg mivel a csapat egyik oszlopát veszítettük el, de én személy szerint már annak is nagyon fogok örülni, ha bármikor, de 100%-os állapotban vissza tud térni.

Jelen pillanatban a draft-on kiválasztott rookie-k közül a két hetedik körös (Syd'Quan Thompson és Jamie Kirlew), valamint a 3. körös J.D. Walton rendelkezik aláírt szerződéssel, a többiekkel még tárgyalnak, ahogy Elvis Dumervil szerződéshosszabbítása is terítéken van még, de még nem nagyon tudni, hogy mi lesz a megbeszélések vége. Fontos megemlíteni Chris Kuper szerződéshosszabbítását, a kiváló RG 6 évig kötelezte el magát, amiért elég szép summát (28 millió dolcsit, amiből 13 millió garantált) kap.

Az OTA-król és a minicamp-ről nem szolgálnék bővebb összefoglalóval, mivel annyira részletes elemzés nem is készült róluk a honlapon, csak 1-2 fontosabb részletre térnék ki.

Ami örömteli, az az, hogy már csak 2 fontosabb sérültünk van, az újonc Eric Decker már kivonul a társakkal edzésre, de még csak az elkapásokat gyakorolta, a futásokkal még nem terhelték meg a sérült lábát, a szezon után műtéten áteső Russ Hochstein pedig csak a TC-re fog felépülni. Visszatért viszont Harris, a sérülés miatt 1 évet kihagyó J.J. Arrington és el tudta kezdeni a munkát az 1. körös pic, Demaryus Thomas is, pedig őt igazán csak a TC-re vártuk.

Volt egy kis epizód a minicamp alatt, valamilyen nem publikus okból Robert Ayers 2 napig nem edzhetett a csapattal, majd az utolsó napon újra a társaival lehetett, JMD és ő is azt nyilatkozta, hogy "a helyzet magától megoldódott", de hogy mi volt a "helyzet", azt nem tudjuk. Helyette Jarvis Moss edzett az első csapattal, aki JMD szerint OLB poszton esélyes lehet az 53-as roster-re.

Egyelőre Orton tűnik a biztos befutónak a kezdő QB poszton, Tebow és Quinn körülbelül azonos terhelést kap mögötte (mellette).

Tim Tebow dobómozdulata meglepően jónak tűnik és elég pontos is, de azért még van mit gyakorolnia, Quinn keze biztosabb, ami a - nem sokkal - nagyobb rutinjának tudható be. A futóknál egyelőre a tavalyi Moreno-Buckhalter páros tűnik a biztosnak, viszont valószínű, hogy Moreno jut majd több szerephez, Arrington pedig mögöttük lesz 3rd down/goal-line back-nek. Larsen a jelek szerint idén már szinte teljesen csak FB lesz, ami talán jobb is, mert így nem oszlik meg a figyelme annyira. Az elkapóknál még elég kusza a helyzet, főleg mivel Decker még nem edzett.

Az OL az eddigiekben a Polumbus - Beadles - Walton - Kuper - Harris felállásban edzett, ezen Clady visszatérését kivéve maximum Hochstein felépülése változtathat, a veterán valamelyik újonc (Beadles vagy Walton) helyére pályázhat, bár Walton elég tuti befutónak tűnik a fal közepén.

A védőfalban 2 hely már biztosnak tűnik, Jamal Williams (aki nagyon jól érzi magát a neki eddig riválisnak számító Denver-ben) a NT posztot, míg Justin Bannan a LE posztot bérelte ki magának. A RE poszton eddig felváltva edzett a tavalyi kezdő Ryan McBean és az idén tavasszal New England-ből érkező Jarvis Green, a párharc kimenetele még kérdéses...

A LB sor edzésein szerencsére (a szerződés tárgyalások ellenére) részt vesz Doom is. Mellette biztos helye csak DJ-nek van, a másik két posztért még kemény harc lesz, amiben a Haggan-Ayodele és az Ayers-Moss párosok lesznek a résztvevők a jelek szerint.

A secondary-ben nincs igazán komoly harc, a négy kezdő (Champ - Dawkins - Hill - Goodman) helye biztosnak tűnik, de nagyon jókat hallani a tavaly újonc évében kicsit keveset mutató Alphonso Smith-ről, valamint a két újonc CB-ről, Thompson-ról és Perrish Cox-ról, utóbbi esélyesnek tűnik valamelyik visszahordó posztra is. Idén csak egy új S Nate Jones személyében, de a tavalyi tapasztalatok alapján nincs is rá szükség komolyabb betárazásra, a McBath - Bruton páros nagyon ígéretesnek tűnik.

A keretben egyetlen poszton nincs semmilyen harc, mivel Matt Prater-nek nem is hoztunk vetélytársat, ami a tavalyi teljesítménye alapján érthető is. Britton Colquitt nyerte a már előbb említett P csatát Trapasso ellen, így a TC-re már ő is nyugodtan készülhet. A visszahordásoknál, JMD-t idézve, ha ma kezdődne a szezon, akkor Royal lenne az abszolút kezdő, de TC alatt Cox még simán eléreléphet.

Nos, jelen pillanatban ezek a hírek Denver-ben. A Training Camp augusztus 1-én kezdődik általában napi 2 edzéssel, a kinti blogon kint van, hogy mely időpontok lesznek nyilvánosak, azokról, ha minden jól megy, akkor lesznek tudósítások, amikből itt is láthattok összefoglalókat, ha minden jól megy.

Javában tart a hosszú uborkaszezon az NHL-ben, de mivel már viszonylag régebben jelentkeztünk egy offseason alatti kiadással a Colorado Avalanche együttesével kapcsolatban, most ismét összefoglalnánk az aktuális történéseket az elmúlt hetek eseményeit illetően.

Először is még június első napjaiban hosszabbítottunk egy-egy évre szerződést két lejáró szerződésű korlátozatlan szabaügynökké váló hokissal, a kapus Peter Budaj-jal és a támadó David Koci-val, mindketten a tavalyi fizetésüket fogják kapni a 2010/11-es szezonban, a hálóőr 1.25 millió dollárt, a kiegészítő ember 575 ezret.

A szlovák portás mindössze 15 mérkőzésen kapott lehetőséget az elmúlt idényben, s csak 11-szer volt kezdő, ezalatt 5-5-2-es győzelem-vereség rekordot, 2.64-es kapott gól átlagot és 91.7 %-os védési hatékonyságot regisztrált egy shutout mellett. A rájátszásban egy mérkőzésre szállt be csereként. A 27 éves Budaj a Colorado első kiválasztottja (második kör, 63. pozíció) volt a 2001-es drafton. Sorozatban öt idényt töltött el az Avalanche színeiben, ezalatt összesen 86-70-23-at, 2.74-es GAA-t, 90.3 %-ot és nyolc shutout-ot jegyez 197 fellépésről. A klub történétében a harmadik legtöbb percet védte és shutout-ot szerezte, ezen kívül a negyedik a kapusok közötti házi örökranglistánkon a győzelmei számát illetően. A 2006/07-es szezonban 31 sikert termelt, egy évvel később húszat, míg újonc szezonjában is elérte a 90 %-os hatékonyságot 2.86-os kapott gól átlaggal. Ezen kívül több nemzetközi versenyen is részt vett Szlovákia válogatottjával, így a legutóbbi két Olimpián, a 2008-as és a 2010-es világbajnokságon, a 2004-es Világ Kupán, valamint a 2001-es és a 2002-es Junior VB-n, illetőleg 2000-ben az ifjúsági világbajnokságon, szinte valamennyi rendezvényen kimagaslóan sikeresen teljesített. Budaj aláíratásával a korábban pedzegetett cserekapus-ügy gyakorlatilag megoldódott, és már nem várható a piacról másik hálóőr érkezése.

"Peter a klub legértékesebb kapusa volt a klubnak az elmúlt öt szezonban. Sikeresen teljesít az NHL-ben, ezért szerettük volna megtartani őt egy újabb évre" - említette a Colorado menedzsere, Greg Sherman.

Koci eközben a tavalyi szezonban egyéni csúcsot jelentő 43 mérkőzésen játszhatott a Colorado-ban, a szezon első felében sok meccsen vetettük be, később eltörte a kezét, utána már jórészt csak tartalék volt. A hatalmas termetű pofozógép ezalatt 1 gólt szerzett, és a csapat második legtöbb kiállítást kapó játékosa lett 84 perccel. A cseh származású "jégkorongozó" 107 mérkőzésen lépett pályára NHL-es karrierje során, négy különböző csapat színeiben, a Chicago, a Tampa Bay, a St. Louis és a Colorado mezét viselve három pontot (2+1) szorgoskodott össze 381 perc kiállítás mellett.

"David keménységet és küzdőszellemet képvisel a csapatunkban, a tavalyi szezonban is nagyon jó erőben volt" - jegyezte meg a GM.


















Aztán viszonylag hosszabb ideig nem történt semmi új esemény, mígnem az elmúlt héten egy kisebb cserére szántuk el magunkat, s a mostanában jobbára csak a farmcsapatban vitézkedő T.J. Hensick-et a támadó Julian Talbot játékjogáért a St. Louis Blues-hoz irányítottuk, aki szintén AHL-es játékosnak tekinthető, továbbá szerződést hosszabbítottunk a tavaly a nagycsapatban is megforduló Kevin Porter-rel, valamint az AHL-csapatunk meghatározó egyéniségeivel, a center Philippe Dupuis-val és a hátvéd Ray Macias-szel.

Az új szerzemény, a 25 esztendős Talbot az elmúlt három szezont az AHL-es Peoria Rivermen együttesénél töltötte, ahol az újonc szezonjában 50 pontot vágott, egy évvel később 43-at, a tavalyi évadban pedig 17 gólt és 15 asszisztot szorgoskodott össze 76 mérkőzés leforgása alatt. A szerény fizikai adottságokkal rendelkező centert nem draftolták, 2008. tavaszán szabadügynökként került a Blues-hoz, miután 2002 és 2006 között összesen 220 pontot szórt az OHL-ben. A cserébe távozó Hensick az Avs harmadikkörös kiválasztottja volt 2005-ben, hatalmas tehetségként indult pályafutása, az egyetemi bajnokságban valamennyi szezonjában földöntúli produkciót mutatott be, mind a négy évében pont/meccs mutató felett zárt, majd a 2007/08-as idényben került a profikhoz, amikor az NHL-ben is bemutatkozhatott, s 11 pontot (6+5) szedett össze 31 találkozón. Rá egy évre, élete első teljes NHL-szezonjában 21 pontot (ebből mindössze négy volt gól) hozott 61 fellépéséről. A tavalyi idényben pedig az őszi feltűnése után Sacco-nál kegyvesztetté vált, mindössze hét meccsen játszott a nagyok között, hiába lett All-Star-tag az AHL-ben, és szórt 58 mérkőzés alatt klubrekordot jelentő 70 pontot (20+50) a farmligában. A 24 éves center egy ilyen szezon után bizonyára nem szeretett volna megegyezni a hosszabbításról a csapattal, ezért kellett a cseréje mellett döntenünk, s egy AHL-szinten masszív játékossal pótoltuk őt, még ha az ő tehetségéhez mérten Talbot nyilván sehol sincsen.

A hosszabbítók közül Dupuis a tavalyi idény nagy részét a Monsters-ben töltötte, ahol 35 pontra (16+19) volt képes 68 meccsen, közben négy alkalommal a Colorado mezét is magára ölthette, s november 4-én egy assziszt formájában megszerezte pályafutása első NHL-es pontját. A 25. életévében járó támadót 2008-ban szereztük meg a Columbus-tól egy cserében, azóta 12 meccsen játszott a nagycsapatban, jobbára a farmligában számítottunk rá, ahol rendre meggyőző teljesítményt hozott.

A 23 éves Macias a Colorado hatodik kiválasztottja (4. kör, 124. pozíció) volt a 2005-ös drafton. A teljes 2009/10-es szezont az AHL-ben töltötte, 52 meccs alatt 7 gólt és 17 pontot jegyezve. A 2008/09-es bajnokságban mutatkozott be az NHL-ben, s 6 meccsén egy pontot regisztrált. A tehetséges hátvéd a klub történetének valaha volt második kaliforniai születésű játékosa Parker után.

Porter idén márciusban lett megszerezve az emlékezetes Wolski-Mueller csere keretein belül, s ezt követően 16 mérkőzést játszhatott nálunk tavaly, melyeken három pontot szerzett. A 24 éves defenzív csatár ezen kívül a klub mind a hat playoff-meccsén pályára lépett, emellett 56 mérkőzést még az AHL-ben is játszott, melyeken 41 pontot kapart össze. Porter, a 2008-as egyetemi Hobey Baker-díj győztese, pályafutása során 54 mérkőzést számlál az NHL-ben, eközben 13 pontos (7+6). A tehetséges játékos kétirányú szerződést írt alá a következő szezonra, melynek értelmében az NHL-ben játszva 600 ezer dollár ütheti a markát.
















Jelen állás szerint a következő játékosainknak jár le a szerződése a hónap végén:

UFA: Clark, Salei, Tucker, Svatos, Yelle, Hendricks, Durno (a farmcsapatból: Fahey, Grahame, Haydar, Skinner, Willsie)
RFA: Stewart, Mueller, Yip, Quincey (a farmcsapatból: Burki, O'Neill, Peltier, Weiman)

Vagyis a következő bő egy hét még bőven tartogathat számunkra eseményeket a hosszabbításokkal kapcsolatban, mert nyilván ennyi játékost nem fogunk kiengedni a szabadügynök-piacra, annál is inkább, mert a fenti névsorban több olyan hokis is szerepel, akikre nyilvánvalóan szüksége van a klubnak.

Szintén a csapathoz kapcsolódik még az a hír is, hogy két 2009-ben draftolt hátvéd prospectünk, Tyson Barrie és Stefan Elliott meghívást kapott a kanadai junior válogatott nyári edzőtáborába, így van esélyük részt venni akár az év végén megrendezésre kerülő U20-as világbajnokságon.

Ne feledjétek, igencsak eseménydús hét elé néz a csapat, egyrészt kedden jelentik be a 2010/11-es alapszakasz teljes menetrendjét, másrészt csütörtökre virradóra tartják Las Vegas-ban az NHL idei díjátadó gáláját, ahol érdekeltségeink is lesznek, harmadrészt pedig pénteken és szombat kerül lebonyolításra a 2010-es Draft Los Angeles városában.

Az elmúlt hétvégén a Colorado Rockies együttese egy újabb hazai párharcot bonyolított le, és a Milwaukee Brewers ellen két szoros győzelemmel megnyertük a seriest az utolsó meccs elbukása ellenére.

1. meccs, péntek: Rockies-Brewers 2-0
Az első felvonásra több helyen is változott a felállásunk a mostanában megszokotthoz képest. Egy szomorú kényszerű cserét is végre kellett hajtanunk, mivel Tulowitzki csuklójában eltört egy csont így sérült listára kellett raknunk őt és nagyjából 6 hetes pihenő vár rá. A helyettese Barmes lesz SSként, a második bázisra pedig Herrerat neveztük a sor legvégén a dobó előtt. Ezzel Helton-Herrera-Barmes-Stewart infield négyest játszattunk, közben a külsősök között CarGo pihent kisebb térd sérülés miatt, így S. Smith-Spilborghs-Hawpe sorral nyomtuk. Az elkapó Olivo lehetett, és Hammel dobált neki kezdőként. A nyitó játékban rögtön gondjaink adódtak, két ütés és egy séta által loaded 1outot engedtünk a Brewersnek, de kihúztuk kapott pontok nélkül. Aztán az első támadásunkban rögtön megszereztük a vezetést, miután két kieső mellett Spilborghs single után Hawpe egy RBI doublelal hozta az első pontunkat. A következő inningben a magabiztos védekezést követően, melyet egy remek duplajátékkal zártunk le, Stewart és Herrera nyomult fel a szélső bázisokra, majd Hammel sac bunt RBIval értünk el újabb futást és már 2-0ra vezettünk. Aztán kicsit beállt ez a különbség, és a következő játékok nem hoztak sok izgalmat, bár a negyedikben megint a pontszerző bázisokról kellett levédekeznünk az ellenfél futóit. A játék képe továbbra sem változott, jónéhány inningen át maximum egy-egy ember került pályára egy csapatból, majd a hetedik menetet a Brewers csere dobója abszolválta, miközben nálunk még mindig Hammel tevékenykedett hibátlanul. A nyolcadik inning közben viszont egy kieső után elszenvedett egy singlet, így inkább lecseréltük őt, de a következő dobó Beimel ellen doublet értek el, így 1outnál két ember a második-harmadik területre egyaránt ellenfél került. Ekkor Betancourtot küldtük fel, aki visszatartotta a két futót, a harmadik kiesést egyenesen strikeouttal szórta, ezzel megtartottuk a 2-0s vezetésünket. A nyolcadik felvonás támadó része könnyedén lepergett, majd ezt követően jöhetett Corpas két pont előnyben, és bár 2out után egy singlet beszedett az utolsó ütőt egy strikeouttal küldte haza. Vagyis gond nélkül befejezte a meccset, megtartottuk a 2-0s előnyünket, amit még az elején szereztünk meg.
- A korai vezetésünket végig vittük, annak ellenére hogy nem paradéztunk, mindössze hat ütésünk volt, de a Milwaukee hiába vitt be tíz találatot, nem tudtak pontot csinálni ellenünk, összesen 19 bázisonhagyást könyveltek el. Hawpe végre nagyobb szerepet vállalt Tulo kiesésével, három próbálkozásából kétszer ütést szórt, közben megszerezte idei második double találatát, amivel a 23. pontot szállította a szezonban, jó lenne ha állandósítani tudná ezt a formát. Spilborghs a szezonban első alkalommal játszott center fieldert és először került ilyen magasra a sorban, most harmadikként üthetett, az 1/4nél és egy futásnál talán többet vártunk volna, főleg hogy két strikeoutot is beszedett. A 3B Stewart érte el a másik runt, szintén egyetlen ütést jegyzett a mérkőzésen, folyamatosan romlik az átlaga, már csak .261es. Herrera is hozott még egy találatot a sor nyolcadik helyéről, elég kiegyensúlyozatlan az ütőjátéka. S. Smitht próbáltuk meg leadoff hitterként, de 0/4el zárt, ahogyan a két strikeoutot jegyző Helton is a második pozícióban. Az elkapó Olivo és a 2nd baseman Barmes egyaránt három-három beállásból volt eredménytelen, de mindketten bemutattak néhány szép játékot védekezésben, Olivo egy második bázisra irányuló leszedést, míg Barmes egy nagy játékot hajtott végre egy groundout közben. Hammel folytatta az elképesztő produkciót, és zsinórban a harmadik győztes meccsét hozta le kapott pont nélkül, ezzel már majdnem 30 inninges futásmentes sorozatban van. Pénteken 7.1 inninget töltött a pályán, ezalatt bár nyolc ütést is kapott, mindegyik single volt, és elképesztően stabil volt akkor is, amikor néha szorongatott helyzetbe került. Mindössze két sétát vétett és négy embert búcsúztatott el SOval. Ez volt az idénybeli ötödik győztes mérkőzése, mely után az ERA statisztikája már 4.03asra módosult. Beimel a nyolcadik játékban egyetlen ütő ellen állt be, attól egy doublet kapott. Betancourt kapta a nem túl hálás feladatot, hogy 2in-1outról, amikor a szélső bázison voltak futók, befejezze a nyolcadik inninget, de végülis megoldotta a helyzetet, az egyik out ráadásul SO volt, ami még több önbizalmat adhat neki. Corpas már a kilencedik savet postázta az idényben, a kilencedik menetben két ember kiejtése után beszedett egy ütést, de egy strikeouttal lezárta az estét, és az átlaga is már 2.37es.

2. meccs, szombat: Rockies-Brewers 8-7
Másnap a második felvonásra kényszerű okokból megint változtatnunk kellett. Gonzalez ismét nem tudta vállalni a játékot, hiányában az outfielden bemutatkozott Mora, idén először játszott kívül, méghozzá a bal szélen, közben ismét Spilbo volt a center és Hawpe a jobb szélső. A belső négyes összetételében nem történt csere és Olivo is maradt az elkapó, csak annyi, hogy Herrera a pénteki nyolcadik hely után most elsőként üthetett, valamint a sorban Stewie és Olivo is helyet cseréltek egymással. Az aktuális dobó erre a találkozóra Francis volt. Az első akcióban rögtön az első két ütőnk singlet ért el, majd Hawpe kieséses játékából Herrera futása jelentette a vezetést a mieinknek. Ezt követően a harmadik menetben ismét Herrera ért el ütést, ami után végül a harmadik bázison hagytuk őt fent. Az ötödik inningben hamar két singlet is beszedtünk, majd egy duplajátékkal sikerült menteni a helyzeten, de Escobar RBI singlelel kiegyenlített a Brewers, így 1-1re álltunk öt felvonást követően. A folytatásban pedig a vezetést is megszerezték, miután egy single találat után Hart megmozdulása közben Helton mezőnyhibájából szerzett pontot az előző futó, Hart pedig a hármas bázison kötött ki kieső nélkül. Azonban nagyon jól megfogtuk itt az akciót, Francis egymás után két strikeoutot vágva fejezte be az inninget, így csak egy pont előnybe kerültek a vendégek. Francis egyre több ütést szedett be a néhány magabiztos első játéka után, és a hetedikben is hamar két doublet vittek be ellene, amiből az újabb pontot megint Escobar szerezte. Ezután a kezdő dobónk befejezte szombati fellépését, és érkezett Flores a bullpenből, aki egy kiesőt postázott, majd Belisle ellen Wells RBI doublelal tovább növelte előnyét a Brewers és már 4-1re mentek a hetedik menet közepén. Aztán jött a Brewersnél is az első csere dobó és Villanuevat alaposan megszórtuk. Először Olivo lőtt be egy solo HRt, amivel kicsit feljebb zárkóztunk, majd Barmes single után a csere ember S. Smith hazafutása már két pontot ért, ezzel gyorsan kiegyenlítettünk. A következő felvonásban kieső nélkül harcoltunk ki telipályát: Hawpe duplájával nyitottuk az akciót, majd Nelson bunt után került két futónk a két szélső bázisra, míg Stewart sétált. Ezt a helyzetet pedig Giambi biztonsági játékával értékesítettük, majd raádásul S. Smith ütésével két játékosunkat is haza juttattuk, közben egy hiba által S. Smith rögtön a hármas bázison kötött ki, ahonnan Herrera ütésével szerzett pontot. Vagyis már 8-4re elléptünk az utolsó menet előtt. A kilencedik inningre Corpas állt fel a dombra, és két kieső mellett beengedett két ütést, azután pedig Hart vágott be egy hárompontos hazafutást, feljöttek 8-7re. Moralest hoztuk, aki ellen sétát csináltak, majd inkább Betancourt következett, viszont beütöttek neki egy doublet, ezzel a kettes-hármas bázisra ember került, az üres elsőre pedig McGehee-t szándékosan sétáltatta, de aztán nagy nehezen lezárta a mérkőzést, és drámai körülmények között a Rox 8-7re behúzta a szombati derbit.
- Az est egyik főszereplője az újonc Herrera volt, aki végre megmutatta az igazi arcát, és a sorozatos gyenge mutatók után egészen elképesztő napot zárt, öt beállásból négyben ütést jegyzett, mindegyik single volt. Vagyis több ütést hozott szombaton, mint ezelőtt az egész évben, így átlagát is .250esre emelte, közben pályafutása első pontszerzését érte el az MLBben, ha így játszik, akkor a leadoff hitter kérdést is meg tudjuk oldani. Rajta kívül egyedül a csereütő S. Smith jegyzett több ütést, aki a hetedik inningben pályára lépve 2/2vel zárt, miután előbb egy 2run HRt lőtt, az idei 10. hazafutása volt, majd egy singlelel volt eredményes, amiben két futó ért be, de csak egy RBIt írtak be neki, a másik egy miss catch error miatt szerezhetett pontot. Nem mindennapi teljesítmény volt tőle a padról, át is lépte a 30 pontszerzést éves szinten. Hawpe az 1/4e közben két SOt is beszedett, de folytatja hatékony sorozatát, idei 15. dupláját és 24. RBIját termelte a meccsen. A sor második-harmadik helyén Helton és Spilborghs mindketten egy-egy ütéssel zártak több strikeout és négy-négy bázisonhagyás mellett, láttunk tőlük jobb meccset is mostanában, előbbi egy errort, utóbbi egy elkapott rablást hozott még. Olivo sincsen túl nagy formában, szintén négy LOBt és egyetlen találatot jegyzett, viszont az az ütése egy hazafutás lett, idén kilencedik alkalommal bombázott a korlát fölé. A kezdő shortstop Barmes három lehetőségből hozott egy ütést, majd a nyolcadik játékban bases loadednál Giambi helyettesítette őt, és a nagyöreg egy sac flyal megszerezte idei első pinch hitting RBIt. A végjátékban beállt Nelson is a mezőnybe, a 2B posztra, miközben Herrera ment SSnak, és a fiatal játékos élete első meccsén egy sac buntot jegyzett, ami után haza is tudott érni. Mora 0/2vel zárt szezonbeli első outfielden eltöltött meccsét, a vége felé S. Smith helyettesítette őt a bal szélen, míg Stewart szintén eredménytelen napot zárt, háromból két alkalommal strikeoutot kapott egy séta mellett. Francis nem kezdte rosszul a mérkőzést, az első négy inninget futás nélkül viszonylag magabiztosan lehozta néha egy-egy ütéssel, utána azonban egyre többször került bajba, három futást szenvedett el személyesen, majd a negyediket a lecserélése után kapta meg. 6 és 1/3 inninget töltött el a pályán, ezalatt 8 ütést hoztak rajta és öt embert búcsúzatott el strikeouttal. Jelenleg 3.43as az ERA hatékonysága, messze van tökéletestől mostanában. Flores mindössze egy ütőre szállt be a hetedik játékban, azt kiejtette egy flyoutnak köszönhetően. Belisle 1.1 framet hozott le, bár három ütést is kapott, ellene egyetlen pontot sem tudtak már bevinni. Kis szerencsével neki írták be a győzelmet is, a második Wt szerezte az évben, ami talán öbizalmat jelenthet neki, közben az átlaga is lejött 3.00 alá. Corpasnál nagyon rezgett a léc, amikor négy run előnyben beszállt a kilencedik inningben, két kieső mellett két singlet szedett be, majd egy 3run HRal egyetlen pontra felengedte a Brewerst. Az alkalmi closer három-három ütés és futás elszenvedésével zárt. Aztán Morales egy könnyű sétát engedett négy dobásból, majd Betancourt egy beszedett ütés és egy szándékos walkot követően egy nagyon izgalmas beállásban befejezte a mérkőzést, idei első savet jegyezte ezzel a sikerrel.

3. meccs, vasárnap: Rockies-Brewers 1-6
Az összeállításunk nem sokat változott szombathoz képest a másnap délutáni utolsó fellépésre, annyi történt a személyeket illetően, hogy Iannetta lett az elkapó és Giambi állt az első bázisra, a többiek maradtak a helyükön, beleértve a Mora-Spilbo-Hawpe outfielder hármast is. A sorban történtek kisebb cserék, Mora felkerült például a második pozícióba, Spilbo és Giambi elé, míg Iannetta a hatodik helyet foglalta el. Közben a mérkőzés soros kezdő dobója a veterán Cook lehetett az Apák napi összecsapáson. Elég nyugodtan kezdődött a meccs, aztán a második inningben Hawpe solo homerunnal ragadtuk magunkhoz az előnyt. Hamar jött a Milwaukee válasza, a következő menetben két séta után Hart ütésével voltak eredményesek, de több pontot nem tudtak bevinni, hiába volt két emberük pontszerző helyen egy kieső mellett. A következő játékok nem hordoztak magukban túl sok érdekességet, általában csapatonként legfeljebb egy futó került fel a bázisokra, de pontszerző lehetőség egyáltalán nem merült fel. A hatodik felvonásban a Brewersnek volt helyzete, de a 2in-1out szituációt nem tudták megoldani, bemutattunk egy jó védekezést, majd Cook adott egy strikeoutot. Ezt követően a menet alsó felében feltöltöttük a bázisokat anélkül, hogy egyetlen ütést is bevittünk volna, de végülis Stewart nem tudott élni a helyzettel. A hetedik akcióban hiába került pályára az első két vendég ütő, a következő hármat egyaránt el tudtuk búcsúztatni. Az ezt követő játékra már Beimelt küldtük ki dobni, aki egy ütés ellenére magabiztosan abszolválta a nyolcadik framet, viszont a támadójátékunkban mi sem mentünk semmire. Aztán Corpas ezen a meccsen is bizonytalankodott, két hit és egy walk elszenvedése után három futó volt ellene a pályán out nélkül, amiből Weeks egy 2run RBI doublet harcolt ki, majd után Hart szintén két embert jutatott haza egy duplával, már 5-1re vezettek. Dobót cseréltünk, de Rincon ellen Fielder is pontot szerzett, öt futást szenvedtünk el a kilencedik menetben, így 1-6 után már végleg eldőlt a mérkőzés, nem is tudtunk válaszolni a végén, ez maradt a végeredmény.
- Hiába volt sokáig döntetlen az állás, a végén Corpas nagyon megúszott és sima vereséggel zártuk a seriest, három ütésünk volt az egész meccsen, nyolc inning után még a Brewersnek is csak négy volt, a végére nyolccal zártak. A jobb szélső Hawpe ezúttal is megmutatta magát, első lehetőségéből beverte idei ötödik hazafutását, bár a következő három alkalommal mindig kiesett és három embert fent is hagyott, emellett egy gyönyörű elkapást is végrehajtott. A kivételesen kezdő 1B Giambi erejéből egy doublera futotta egy séta mellett, még mindig .200 alatt van az összesített hatékonysága. Ismét Herrera jutott szóhoz az ütősor legtetején, de a szombati parádé után vasárnap mindössze 1/4re volt képes, nyilvánvaló, hogy minden meccsen nem lehet négy ütése, de védekezésben egyre biztosabb, megint bemutatott egy remek vetődést. Több ütésünk nem is volt, még Iannetta tudott kiharcolni két sétát két out mellett, Stewart egy walkot jegyzett, miközben 0/3as hatékonysággal, két elszenvedett strikeouttal és négy futó bázisonhagyásával végzett, folytatódik tehát a hatalmas hullámvölgye ami az ütőjátékát illeti. Spilborghs egy hit-by-pitch mellett háromból semmit ért el, Mora hiába került fel a második helyre, nagyon gyenge 0/4et szállított. A shortstop Barmes is eredménytelen maradt, viszont védekezésben több remek megoldást láthattunk tőle, mint például a Giambival való összjátéka. Az egyetlen csereütőnk Nelson volt, aki a hetedik inningben Cook helyén egy lineoutba szaladt bele. Cook elég jó mérkőzést zárt, becsülettel lehozta a neki szánt hét inninget, még ha párszor bajba is került, rendre ki tudott jönni a szorult helyzetekből, csak egyetlen futást kapott. Emellett három ütést és négy sétát szenvedett el, valamint kiosztott 5 strikeoutot, összesített ERAját lehozta 4.82re, persze még mindig lehetne hova javítani. Beimel stabilan megoldotta a nyolcadik játékot, egy ütés mellett két SOval tartotta vissza a Brewerst, és már 0.77es ERA mutatóval rendelkezik. A kilencedikben viszont Corpas mindent elrontott, amit addig felépítettünk. Néhányszor bizonytalankodott mostanában, vasárnap pedig minden összejött neki, ötből öt ütő pályára ment ellene, és mind be is ért, vagyis három double találatot elszenvedve öt kapott futással zárt idei legrosszabb meccsén. Ez volt a negyedik veresége a szezonban, az átlaga is villámgyorsan felszökött 4.19re. Végül Rincon fejezte be a játékot, egy ütést kapott, amivel Corpas embere ért el runt, majd egy séta ellenére három strikeouttal lezárta a pocsék inningünket idei második meccsén.

A NL West állása:

1. San Diego Padres 40-29
2. San Franciso Giants 38-30
3. Los Angeles Dodgers 38-31
4. Colorado Rockies 36-33
5. Arizona Diamondbacks 27-43

Sérültek: Tulowitzki kiesése óriási érvágás, a klasszis legalább 6 hétig nem játszhat, ezzel ugrott számára az All-Star, hiába produkált élete legjobb első két hónapját, hiába vezetett posztján az összes fontos statisztikában. Sajnos, Young JR is még mindig inaktív, pedig Tulo kiesésével jól jönne. Gonzalez is a térdével bajlódik, kihagyta az egész hétvégi seriest, de várhatóan kedden újra játszhat, méghozzá a sor harmadik helyén. Street befejezte a túrát a Triple-Aben, és bár több gyenge meccse is volt, úgy gondolja készen áll a feladatra, kedden bizonyára aktiváljuk őt. A SP De La Rosa és a cseredobó Buchholz állapota egyaránt javult mostanában, mindketten a jövő héten kezdhetik meg a rehabilitációt a farmcsapatban, a kis mexikóit legkorábban július 7re várhatjuk vissza. Ezen kívül sérült még egy másik RP Daley is.

Bár nem zártunk tökéletes hétvégét így is javítani tudtunk a riválisokhoz képest, mert a divízióból csak a Padres tudta megnyerni hétvégi párharcát, és ők is csak két meccset hoztak a ligautolsó Baltimore ellen. A Dodgers söprésre került Bostonban, a Giants egy győzelmet szerzett Torontoban, bár ezzel is megszerezték most a második helyet. Mögöttünk az Arizona egyre jobban leszakadni látszik. A következő párharcokban csak a Giants marad a NLen belül, ők Houstonba mennek, A LAD újra összecsap az Angelsel az idegenbeli városi rangadón, a SD Tampába megy, a D'Backs pedig a Yankeest fogadhatja.

A Rockies aktuális programjában is egy nagy csapat szerepel, amikor három meccs erejéig a 2007es World Series győztes Boston Red Sox érkezik a Coors Fieldre a következő időpontokban: szerda 02:40, csütörtök 02:40, péntek 02:40. A félelmetes hangulat garantált lesz a stadionban, de a csapatnak nagyon nehéz dolga lesz Tulo nélkül, de reméljük sikerülhet győzelmet ünnepelnünk a bostoniak ellen is. GO ROCKIES!!!

Éppen a jól megérdemelt pihenőjüket töltik a Colorado Rapids labdarúgói, de a világbajnokság alatti kis szünet rövidesen véget ér, s a jövő hétvégén már újra meccset játszhatnak a nyugati csoport harmadik helyén tanyázó mieink. Az MLS alapszakasza lassan a feléhez közelít, és mivel most van egy szusszanásnyi időnk még a szünet alatt, kihasználnánk az alkalmat egy kis körültekintésre, hogy mi történt az első 11 találkozón, s mi várható a folytatásban.

A március végi rajt jól sikerült a csapat számára, s Cummings találatával 1-0-s sikert arattunk a Chivas USA vendégeként. Egy héttel később 2-2-es pontosztozkodás következett a Chicago elleni hazai szezonnyitó találkozón, ezen a fordulatos összecsapáson Cummings és Casey voltak eredményesek csapatunkból. A következő kanyarban a Toronto ellen arattunk magabiztos, 3-1-es sikert, Casey két gólt lőtt tizenegyesből, Larentowicz pedig egy mesteri szabadrúgásgólt tekert a kanadai kapuba. Az utolsó áprilisi mérkőzésen újabb siker jött, a New England otthonában két középpályás, Ballouchy és Mastroeni góljaival 2-1-re vertük a Revs-t. Aztán kisebb megtorpanás történt, s május 1-jén 1-0-s vereséget szenvedtünk San Jose-ban, majd négy nappal később ugyanilyen arányban a remek játékunk ellenére a tavalyi döntős LA Galaxy győzni tudott a Dick's Sporting Goods Park-ban. Két vereséget követően kellően felpaprikázódott a csapat, s a következő pályára lépés alkalmával egy Ballouchy-találatnak köszönhetően megtörtük a 11 éves nyeretlen szériánkat Washington-ban. A folytatásban a harmatos Seattle-t vertük hazai környezetben egy nagyszerű Casey-góllal 1-0-ra, majd egy héttel később ugyanilyen arányú sikert arattunk a két évvel ezelőtti bajnok Columbus felett, akik ellen tíz emberrel játszva vittük be a győztes találatot egy hajrábeli fantasztikus felhőfejes által a középhátvéd Moor jóvoltából. Hárommeccses győzelmi sorozat birtokában látogattunk június 9-én Chicago-ba, s a Fire ellen hasonlóan a korábbi hazai fellépéshez, ismét 2-2 lett a végeredmény, az elején Cummings góljával még vezettünk, majd Casey a 91. percben mentett meg egy pontot a fejesgóljával.

Emellett az elmúlt évekhez hasonlóan, idén is elbúcsúztunk a US Open Cup selejtezői alatt, miután az első körben még Thompson duplájával győzni tudtuk 2-1-re Kansas City-ben, a következő alkalommal 3-0-s pofonba szaladtunk bele New York-ban, így idejekorán elestünk a kupaküzdelmekben, de legalább teljes erőbedobással fókuszálhattunk a jóval nagyobb téttel bíró bajnokságra.
















Az eddigi eredmények:

Március 27., 03:30 Chivas USA - Colorado Rapids 0-1
Április 3., 22:00 Colorado Rapids - Chicago Fire 2-2
Április 11., 02:30 Kansas City Wizards - Colorado Rapids 1-0
Április 18., 23:00 Colorado Rapids - Toronto FC 3-1
Április 25., 01:30 New England Revolution - Colorado Rapids 1-2
Május 2., 04:00 San Jose Earthquakes - Colorado Rapids 1-0
Május 6. 03:30, Colorado Rapids - Los Angeles Galaxy 0-1
Május 16., 01:30 D.C. United - Colorado Rapids 0-1
Május 30., 03:00 Colorado Rapids - Seattle Sounders FC 1-0
Június 6., 03:00 Colorado Rapids - Columbus Crew 1-0
Június 10., 03:00 Chicago Fire - Colorado Rapids 2-2

A Rapids házon belüli góllövőlistáját hagyományosnak tekinthető módon 11 mérkőzés után Casey vezeti öt találattal, őt követi a háromgólos Cummings, valamint még egyedül Ballouchy szerzett több gólt, a marokkói középpályás ezidáig két alkalommal volt eredményes. Az asszisztok terén Casey, Ballouchy és Smith a legjobb, mindannyian két-két gól előkészítőjeként jeleskedtek, érdekesség, hogy legutóbbi mindössze négy meccsen 113 percet játszott, s az utolsó két mérkőzésén két asszisztot jegyzett. A tizenegy mérkőzést csupán két mezőnyjátékosunk játszotta végig, Wynne és Moor a védelem tengelyében dolgozva eddig mind a 990 percet a pályán töltötte. Ahogyan természetesen Pickens kapus is, aki 75.6 %-os védési hatékonyságával, 0.82-es kapott gól átlagával, hat győzelmével és négy shutout-jával egyaránt a liga legjobb kapusai közé tartozik.























A hátralévő program:
 
Június 27., 02:30 Houston Dynamo - Colorado Rapids
Július 5., 03:00 Colorado Rapids - New York Red Bulls
Július 10., 18:00 Toronto FC - Colorado Rapids
Július 18., 03:00 Colorado Rapids - Kansas City Wizards
Július 26., 04:30 Seattle Sounders FC - Colorado Rapids
Július 31., 22:00 Colorado Rapids - FC Dallas
Augusztus 8., 03:00 Colorado Rapids - San Jose Earthquakes
Augusztus 14., 22:00 Philadelphia Union - Colorado Rapids
Augusztus 22., 01:30 Columbus Crew - Colorado Rapids
Augusztus 29., 03:30 Colorado Rapids - Houston Dynamo
Szeptember 5., 03:00 Colorado Rapids - Chivas USA
Szeptember 11., 22:00 New York Red Bulls - Colorado Rapids
Szeptember 19., 03:00 Colorado Rapids - New England Revolution
Szeptember 26., 04:00 Real Salt Lake - Colorado Rapids
Szeptember 30., 03:00 Colorado Rapids - Philadelphia Union
Október 3., 23:00 Colorado Rapids - D.C. United
Október 9., 22:00 FC Dallas - Colorado Rapids
Október 17., 04:30 Los Angeles Galaxy - Colorado Rapids
Október 23., 23:00 Colorado Rapids - Real Salt Lake

A Rapids az első tizenegy mérkőzésén 10-10 pontot szerzett hazai pályán és idegenben egyaránt, kijelenthetjük tehát, hogy a szezon első harmada tökéletesen sikerült a mieink számára. Azonban mindenképpen hosszú út áll még előttünk, a további 19 mérkőzésen is hasonló mentalitással játszva kell küzdenünk, ha az idény végeztével is szeretnénk hasonlóan előkelő helyről integetni a világ felé.

Az MLS Nyugati Főcsoportjának állása (W-L-T):

1. Los Angeles Galaxy 10-1-2, 32 pont (13 meccs)
2. Real Salt Lake 7-3-2, 23 pont (12 meccs)
3. Colorado Rapids 6-3-2, 20 pont (11 meccs)
4. San Jose Earthquakes 5-4-2, 17 pont (11 meccs)
5. Houston Dynamo 5-7-1, 16 pont (13 meccs)
6. Seattle Sounders 4-6-3, 15 pont (13 meccs)
7. FC Dallas 3-2-6, 15 pont (11 meccs)
8. Chivas USA 3-8-1, 10 pont (12 meccs)

Tehát a nyugati harmadik helyről várhatjuk a folytatást, s elsőként jövő vasárnapra virradóra, 02:30-tól Houston-ban léphet pályára a csapat.

Közeleg az NHL idei draftja, ugyanis a 2010-es amatőr játékosbörzét június 25-26-án tartják a Los angelesi Staples Centerben, és bár a tavalyihoz hasonló kiemelt választási lehetőséggel most nem rendelkezik a Colorado Avalanche csapata, egy cseppet sem lesz mellékes miként fogunk válogatni a drafton, főleg az első kör 17. pozíciójában.

Az ezévi játékosválogató 1/1-es kiválasztási joga a ligautolsó Edmonton Oilers birtokában lesz, másodikként majd a Boston Bruins választhat, akik a Toronto lehetőségével élhetnek, miután az egy évvel ezelőtti emlékezetes Kessel-csere alkalmával gazdagodtak ezzel a cédulával, továbbá a harmadik pozícióban, szokásától eltérően, tehát igen előkelő helyen a Florida Panthers állhat fel a pódiumra játékost szólítani.

Ellentétben a 2010-es állapotokkal, idén nem rajzolódnak ki annyira egyértelműen az erőviszonyok a tehetségek között az élmezőnyben, csupán annyit vehetünk biztosra, hogy a két legnagyobb favoritnak Taylor Hall és Tyler Seguin tekinthető, de egyelőre nagy kérdés, hogy melyiküket viszi el az Oilers, s melyikük maradt a Bruins-nak, nagyon nehéz lenne jósolni. A bal szélső Hall közel kétszer annyi pontot jegyzett idén az OHL-ben, mint ahány találkozón pályára lépett, 106 pontjából ráadásul 40-et találat formájában szerzett a Windsor színeiben. Szinte hihetetlen, de így van, az ugyancsak OHL-ben szereplő Seguin darabra pontosan ennyi pontot szórt, igaz, neki mindehhez hattal több mérkőzésre volt szüksége.

Az Avalanche majd a 17. pozícióban húzhat első alkalommal, ezen kívül egy-egy eredeti lehetőségünk lesz a második (47. hely), a harmadik (77. hely), a negyedik (107. hely), az ötödik (137. hely) és a hetedik körben (197. hely), míg az ötödik körben lesz még egy további cetlink a tavalyi Ryan Smyth-cseréből kifolyólag az összetettbeli 139. pozícióban. Az idei hatodik körös lehetőségünkből a Carolina választhat, hiszen márciusban a cserestop napján ezt a pick-et és McNicholl-t küldtük a Canes-hez Yelle és Reed szolgálataiért cserébe. Vagyis a hét körben összesen hét alkalommal választhatunk, legalábbis ami a jelenlegi helyzetet illeti, mert cserék bármikor előfordulhatnak a draft közben, még ha tőlünk nem is kimondottan várhatóak.

Az elmúlt évek draftjait követően az Avs nagyon masszív, sokoldalú hátvédfalat hozott össze az utánpótlásbázisban, ezek a fiatalok egyre nagyobb erőkkel kopogtatnak az NHL kapuján, viszont túl sok juniorkorú támadóígéretünk nincsen, ezért mindenképpen igyekeznünk kéne, hogy ha lesz rá lehetőségünk, akkor legfőképpen szélsőre tudjuk váltani a legértékesebb lehetőségünket. Persze, azért nem ajánlatos felrúgni a hagyományos taktikát, mely szerint az aktuálisan bent lévő lehető legjobb játékost kell kihúzni.

A denveriek mostanában annyira tökéletes draftokat hajtottak végre, hogy a 2009/10-es szezonban a csapat keretében 14 saját magunk által kiválasztott játékos szerepelt, ami a legtöbb volt a ligában, és a tavalyi szezonban fellépő összes NHL-játékos közül 31 annak idején Colorado-draftjog volt, ami szintén a legjobb mutató egy klubtól. Jó lenne tehát folytatni ezt a sikeres választási sorozatot, és erre minden esélyünk meglehet, lévén a 17. hely környékére több igazán komoly tehetséget jósolnak. Minden azon múlik, hogy a minket megelőző tizenhat húzás során mely játékosokat választják ki, s mik kik közül hajthatjuk végre szelektációnkat. Esélyes lehet a támadók közül Granlund, Watson, Bjugstad vagy Howden bent maradása, a hátvédek közül Forbort, Merrill vagy McIlrath neve juthat éppen nekünk, akik a legígéretesebbnek tekinthetők. S éppenséggel nagy eséllyel még a draft két legjobb kapusának tartott, Campbell és Pickard is elérhető lehet, és azt tekintve, hogy Anderson mögött legfeljebb Cann tekinthető hosszútávon minőségi kapusnak a csapat kötelékében, nem lenne butaság elgondolkozni e két fiatalemberen, szerintem Campbellt egyenesen vétek lenne tovább hagyni, ha lecsúszna a 17. helyig, még ha mindig kicsit pocsékolásnak is tűnhet kapust draftolni egy elsőkörös pickből. Aztán a 47. pozícióban még reménykedhetünk benne, hogy csurran-cseppen egy hasznos játékos, akinek viszont mindenképpen szélsőnek kéne lennie, ha az első cédulából más posztra választunk.


















A 2010-es NHL draft első körének előzetes választási sorrendje:

1. Edmonton Oilers
2. Boston Bruins (a Toronto Maple Leafs eredeti pick-je)
3. Florida Panthers
4. Columbus Blue Jackets
5. New York Islanders
6. Tampa Bay Lightning
7. Carolina Hurricanes
8. Atlanta Thrashers
9. Minnesota Wild
10. New York Rangers
11. Dallas Stars
12. Anaheim Ducks
13. Phoenix Coyotes (a Calgary Flames eredeti pick-je)
14. St. Louis Blues
15. Boston Bruins
16. Ottawa Senators
17. Colorado Avalanche
18. Nashville Predators
19. Los Angeles Kings
20. Pittsburgh Penguins
21. Detroit Red Wings
22. Phoenix Coyotes
23. Buffalo Sabres
24. Atlanta Thrashers (a New Jersey Devils eredeti pick-je)
25. Vancouver Canucks
26. Washington Capitals
27. Montreal Canadiens
28. San Jose Sharks
29. Anaheim Ducks (a Philadelphia Flyers eredeti pick-je)
30. Chicago Blackhawks

Az elmúlt öt draft az Avs részéről:
- Jól emlékezhetünk rá, hogy a 2009-es drafton az első körben Duchene-t választottuk, a másodikban O'Reilly-t, s mindketten pazar újoncidényt futottak ebben az évben az Avalanche-nél, míg a másik 2. körös Elliott és a harmadik fordulós választás Barrie is hatalmasat domborított a WHL-ben, mindannyian óriási tehetségnek számítanak.
- 2008-ban elsőkörös lehetőség hiányában az 50. helyen kiemelt hátvéd Gaunce volt a top pickünk, s ebben az évben draftoltunk a közelmúltban profi szerződést kötő két további védő prospect-et, Chouinard-t és Holös-t.
- A 2007-es börze talán minden idők legeredményesebb Avs-draftját tartogatta, az 1/14-es lehetőségből az újonc szezonja előtt álló Shattenkirk-öt húztuk, a három második körös pick-ből a hátvéd Cohen, a kapus Cann és a támadó Galiardi akadt a horgunkra, előbbi kettő már az AHL-ben bontogatja szárnyait, legutóbbi pedig már az NHL-ben is bőven bizonyított.
- A 2006-os első kiválasztottunk (18. hely) az Avs-ben is nagy szezon futó Stewart volt, rajta kívül még az AHL-ben nemrég bemutatkozott Carman nevehető komoly fogásnak.
- Az azelőtti drafton pedig a második körben Stoa-t és Stastny-t szereztük meg, akiket szintén nem kell bemutatni senkinek.

Filip mock draft-ja a 2010-es börze előtt:

1. Edmonton Oilers - Tyler Seguin (C)
Szeretem a meglepetéseket, az Oilers azt okozhat, szerintem jobban is járnának a centerrel.
2. Boston Bruins - Taylor Hall (LW)
Az 1/1-ből kifolyólag nem kérdés, hogy a második választás Hall lesz.
3. Florida Panthers - Erik Gudbranson (D)
Bár a floridai géniuszokból bármi hülyeségét hajlandó vagyok kinézni, ha valaki képes lehet az elején egy hatalmas reach-re, azok ők, de inkább jöjjön egy papírforma-tipp, Gudbransson lehet a következő Bouwmeester-jük.
4. Columbus Blue Jackets - Cam Fowler (D)
A kedvenc védőm az idei felhozatalból, a CBJ szegényes hátsó alakzatába jól jöhet az elképesztően tehetséges Fowler.
5. New York Islanders - Brett Connolly (RW)
Bár az idei szezonban sokat kihagyott, nagyon tehetséges befejező szélső, pont egy ilyen kéne nekik Tavares mellé, bár lehet mást választanak, Connolly könnyen lejjebb csúszhat a sérülése miatt.
6. Tampa Bay Lightning - Nino Niederreiter (RW)
A svájci származású támadó az egész évben folyamatosan kúszott feljebb, és miután a VB-n is bizonyított, még előrébb várom, mint a legutolsó hivatalos listák, de el tudom képzelni azt is, hogy top5 pick lesz.
7. Carolina Hurricanes - Brandon Gormley (D)
A Canes-nek a védelemben elemi gondjaik vannak, Gormley hosszabb távra nyújthat komoly segítséget számukra.
8. Atlanta Thrashers - Ryan Johansen (C)
Amennyiben a Thrashers folytatja az elmúlt évek munkáját, szerintem Johansen jól beleillhet a képbe.
9. Minnesota Wild - Alexander Burmistrov (C)
Támadó pick-et várok a Wild-tól, és szerintem Skinner helyett be fogják vállalni a kicsi, de rendkívül energetikus oroszt.
10. New York Rangers - Jeff Skinner (RW)
Így a Rag$-nek juthat Skinner, aki az OHL-ben is egy Rangers nevű csapatban vagánykodott, s az idei szezont 50+40-nel zárta, még szép, hogy helye lesz az első tíz választás között.
11. Dallas Stars - Derek Forbort (D)
A Stars-nak inkább hátul kéne építkeznie, ezért hátvéd kiválasztása várható tőlük, lehet, hogy nem Forbort-ot viszik, de szerintem benne van a legtöbb kurázsi, ráadásul 6'4''-es magassága mellett már a 200 fontot ostromolja.
12. Anaheim Ducks - Emerson Etem (LW)
A tökéletes frigy: kaliforniai származású csatár a kaliforniai csapathoz, aki ha felnő a feladathoz, akár Selänne helyettese is lehet idővel.
13. Phoenix Coyotes - Vladimir Tarasenko (RW)
A Yotes-tól egy mohó pick-et várok, Tarasenko brutális, a KHL-ben is megmutatta már magát, de lesznek csapatok, akik pont a keleti konkurencia miatt nem merik majd bevállalni, a Phoenix viszont meghúzhatja ezt a lépést.
14. St. Louis Blues - Mikael Granlund (C)
A nagyszerű finn játékmester számára a Blues lehet az ideális tengerentúli állomáshely. Sokak szerint a draft legjobb európai hokisa, bizonyára így is van, ám a kis termete miatt semmiképp sem várnám őt az első tízbe.
15. Boston Bruins - Austin Watson (RW)
Az OHL egyik legjobb védekező csatára nagyon beleillene a Bocsok defenzív játékszisztémájába, be fogják húzni, még ha nála jobbat is választhatnának ezen a helyen, de a 2nd overall után bőven beleférne.
16. Ottawa Senators - Jonathon Merrill (D)
Óriási ütköző hátvéd, a tavalyi Cowen-pick után vele végképp új alapokra helyezhetnék a megújulás előtt álló Sens-védelmet.
17. Colorado Avalanche - Jack Campbell (G)
Amennyiben ez, vagy hasonló forgatókönyv menne végbe, én kihúznám Campbellt. Évek óta elképesztően magabiztosan véd a korosztályos amerikai válogatottban, jövőre szintet léphet, és néhány esztendőn belül a nagyok között is bevállhat, pont mire Anderson már igencsak korosodó lenne. A klub egyébként 1995-ben választott utoljára kapust az első körben.
18. Nashville Predators - Dylan McIlrath (D)
A Predators számára szintén elkerülhetetlen a hátsó alakzat tehetségekkel való feltöltése, kicsit a problémák szőnyeg alá söprésére emlékeztetne, ha csatárt húznának.
19. Los Angeles Kings - Quinton Howden (C)
A draft házigazdájának ideális választás lehet a WHL szorgalmas, ponterőssége mellett kiválóan védekező centere.
20. Pittsburgh Penguins - Mark Pysyk (D)
A Pens mostanában leginkább csatárhúzásokról vált híressé, itt az ideje, hogy egy tehetséges bekkel gyarapodjanak, Pysyk idővel alkalmas lehet a Gonchar-ék hagyta űr betöltésére.
21. Detroit Red Wings - Nick Bjugstad (C)
A minnesotai középiskolában nagy dolgokat véghez vivő Bjugstad jövőre már a város egyetemi csapatában folytathatja fejlődését, a Red Wings-nek jó szeme van a hasonló tehetségek kiválasztásához.
22. Phoenix Coyotes - Jarred Tinordi (D)
Ha az első alkalommal csatárt vártam tőlük, akkor másodikra kikapnak egy hátvédet, már pedig a bentlévők közül egyértelműen Tinordi-ban van a legtöbb potenciál, aki még vezetőképeségekkel is rendelkezik.
23. Buffalo Sabres - Riley Sheahan (C)
A Sheahan-hez hasonló nagydarab, komoly munkabírású játékosokat nagy becsben tartják a Sabres-nél, bizonyára remekül passzolna a csapathoz, főleg hogy tavaly a szintén félelmetes Kassiant húzták ki az első körben.
24. Atlanta Thrashers - Stephen Johns (D)
A védelem megerősítése is elengedhetetlen feladat az Atlanta számára, s főleg hogy 1/8-ra csatárt jósoltam, 24-ként Johns könnyen bejöhet a képbe, és egy biztosnak tűnő pick lehet.
25. Vancouver Canucks - John McFarland (C)
Könnyen elképzelhető, hogy előbb kihúzzák őt, de úgy jött ki nálam a lépés, hogy bent marad egy darabig McFarland, viszont az ilyen szorgalmas centerek, akik ráadásul még gólveszélyesek is, nagyon jól jönnek a Canucks-nak.
26. Washington Capitals - Calvin Pickard (G)
Kétségtelenül kapusgondokkal küzdenek a fővárosiak, ha nem szeretnének ezután is félmegoldásokból élni, akkor meg kell kockáztatniuk a kicsit sötét ló Pickard kiválasztását.
27. Montreal Canadiens - Tyler Pitlick (C)
Sokan hátvédet várnak a Habs-hez, szerintem Subban mellé most nem létkérdés, sokkal jobban megérné kivinniük egy támadót, mint például Pitlick-et.
28. San Jose Sharks - Evgeny Kuznetsov (C)
A sótlan Thornton és Marleau mellett/helyett elengedhetetlen lenne a SJS-nek egy komoly center végre, ha szeretnének kitörni az évek óta tartó kilátástalanságból. Kuznetsov a KHL-ben újoncként nem muzsikált rosszul, kérdés, hogy mikor és hogyan engednék el őt a tengerentúlra.
29. Anaheim Ducks - Brock Nelson (C)
A Ducks kissé egysoros csapatnak bizonyult az utóbbi években, Getzlaf mögé egy megbízható center lenne szükséges, akit talán éppen Nelson-ban találhatnak meg.
30. Chicago Blackhawks - Kirill Kabanov (LW)
A Stanley Kupa-győztes miért ne vállalhatná be a draft legnagyobb sötét lovát? Év elején még simán top10-esnek várta mindenki, a hosszú kihagyás után azonban odáig süllyedt, hogy könnyen az első körből is kimaradhat, de kétségtelenül nem mindennapi tehetségnek számít.

Még szűk egy hét van tehát hátra az idei NHL-es offseason egyik legfontosabb eseményéig, amely szokás szerint meghatározó lehet a következő évekre nézve. Addig várjuk olvasóink véleményét, esélylatolgatásait, akár az előzetes listákat is, s reméljük ezzel az írással sikerült egy kicsit jobban elkalauzolni az érdeklődőket az idei NHL draft legfontosabb tudnivalói között.

A draft első körét jövő szombatra virradóra, magyar idő szerint hajnali 1-től rendezik meg. Míg a további fordulók a második körtől kezdve szombaton, 19:00-s kezdettel kerülnek lebonyolításra, a liga fennállása óta ez lesz az első alkalom, hogy Los Angeles adhat otthont egy börzének.

A hét meccses küzdelem végén pénteken hajnalban fejeződött be az NBA nagydöntője, a címvédő Los Angeles Lakers 4-3as összesítésben győzte le a két évvel ezelőtti bajnok Boston Celticset.



















Az NBA történetének valaha volt két legeredményesebb csapatának küzdelme óriási sztárparádét ígért, hatalmas érdeklődés övezte valamennyi meccset az Egyesült Államokban, hiszen talán az egész mezőny két legnépszerűbb klubja csapott össze egymással. Az első hazai meccsüket hozták Kobe-ék, 102-89re nyertek, de a Boston még a Staplesben egyenlített egy 103-94es idegenbeli sikerrel. Ahogy a Celtics otthonába fordultak, először újra a Lakers győzött (91-84), de a negyedik-ötödik hazai összecsapást egyaránt behúzták a zöldek (96-89, 92-86), így 3-2es előnybe kerültek és egyetlen győzelemre voltak a bajnoki címtől. Így tért vissza a sorozat az Angyalok Városába, ahol azonban a hazaiak 89-67re zúztak és könnyedén életben maradtak. 3-3, a klasszikus finálé méltó módon fejeződött be, egy hetedik meccsel. A mindent eldöntő összecsapáson bár sokáig a Celtics állt jobban, a végén Bryant zsenialitása érvényre juttatta a Lakerst és 83-79es győzelmükkel ők ünnepelhették a 2010es bajnoki címet.

A Los Angelesi sztárcsapat fennállása során 17. alkalommal nyerte meg a ligát, az elmúlt tíz éven belül immár ötödik alkalommal értek fel a trónra. Ezzel a sikerrel pont beérték az eddig egyedüli rekordbajnok Bostont.

A döntő MVPnek ki mást, mint Kobe Bryantet választották meg, aki szokás szerint vállán vitte csapatát a döntőben is, és oroszlánként küzdött minden egyes mérkőzésen.

A Lakers az alapszakaszban is a nyugati első helyen végzett, de nem volt olyan meggyőző a teljesítményük, mint az elmúlt években. Aztán az első körben csak 4-2vel, szerencsés körülmények között mentek tovább a lesajnált Oklahoma City ellen. A főcsoport elődöntőben viszont klasszisként játszottak és söpörték a Jazzt. A nyugati döntőben újra nagy küzdelemre kényszerültek, de felül múltak az életveszélyes Sunst 4-2vel. Ezután következett a már említett finálé a Boston ellen.

A Denver Nuggets a négy alapszakasz meccs közül hármat is elvitt az LA ellen. November 13án 105-79 arányban lemészároltuk a későbbi bajnokot az év egyik legjobb meccsén, február 5én Anthony nélkül is 126-113ra szórtuk meg őket idegenben, majd a február 28ai idegenbeli 89-95 L után április 8án egy szoros meccsen 98-96ra még egyszer megvertük őket a Pepsi Centerben.

Lehet hiányérzetünk, hogy egy olyan csapat lett a bajnok, akiket idén többször is felül tudtunk múlni, ebből is látszik, hogy mekkora kár érte, hogy áprilisra elfogyott a csapatunk. Talán jövőre jobban kijön a lépés és megverhetjük Bryantéket végre a rájátszásban is.

A hét első felében egy újabb interleague seriest játszott le a Colorado Rockies csapata, amikor a Minnesota Twins otthonában léptünk fel három mérkőzésen, melyekből az első kettőt elvesztettük, majd az utolsót megnyertük.

1. meccs, kedd: Twins - Rockies 9-3
A nyitó találkozónak a szokásos belső négyessel vágtunk neki, Helton-Barmes-Tulo-Stewart, a külső hármasból Hawpe kapott pihenőt, hogy megpróbáljon formába jönni, helyette Spilbo játszott a jobb szélen, S. Smith a balon, a leadoff CarGo pedig közepén. Az elkapó ismét Olivo volt, míg a dobók közül Cook volt a soros, az AL csapat elleni seriesből kifolyólag szükség volt egy mezőnyposzt nélküli ütő játékosra, a DH ezúttal is Giambi volt a sor negyedik helyén beállva. Kezdésként két kieső után Tulowitzki hazafutásával ragadtuk magunkhoz a vezetést, majd néhány kósza Twins próbálkozást követően a harmadik játékban Barmes sétája után CarGo RBI triplelel került haza, akit viszont két ember is fent hagyott a hármas bázison. A negyedik felvonásban egy hosszú és eredményes Twins akciót szenvedtünk el, először is két ember került pályára, majd Cuddyer doublelal hozták az első pontjukat a meccsen, majd a haza felé tartó Morneau-t kiejtettük Helton játéka által. Aztán Young RBI singlet jegyzett, majd megtöltötték a bázisokat, ahonnan Punto egy 2run RBIval volt eredményes, majd Span szállította az újabb pontot, az ezt következő bases loaded lehetőségnél már lecseréltük a kezdő dobót és Morales foglalta el a helyét, akivel egy duplajáték segítségével lezártuk az inninget, viszont ekkor már 5-2re vezettek a hazaiak. Azonban a következő akcióban egy walk után Kubel 2run HRal tovább növelte előnyét a Minnesota, majd egy double találat után Span RBI singlelel már 8-2 volt a javukra. Ezután Helton hazafutása révén még próbáltuk életben tartani az utolsó reményeinket, közben pedig Flores dobójátéka is magabiztosra sikeredett, és ha kicsit nehezebben is, de az utána való menetet is abszolválta. A nyolcadik felvonásban Betancourt azonnal beszedett egy HRt Tolberttől, bár utána mindhárom ütőt leszedte, már 3-9 volt az állás. Ez maradt a végeredmény is, mivel az utolsó játékunkban már csak S. Smithtől láttunk egy ütést, így a korai vezetés ellenére végül nagyon sima vereséget szenvedtünk el az első találkozón.
- 14-6ra hozta az ütéseket a Twins, gyakorlatilag ehhez a negyedik frame elég volt, az ütéseik majdnem felét akkor szerezték. Helton folytatta a formába lendülését, a négy lehetőségből egyetlen ütése volt, de az a szezonbeli második HR volt tőle, továbbá a védekező játékban is hozott néhány remek megmozdulást. Tulowitzki két meccs kihagyás után visszatért kisebb sérüléséből, ezt azonnal egy hazafutással jelezte, mely a kilencedik volt a szezonban 33 pontszerzés mellett. Egyedül S. Smith ért el két találatot a csapatból, 2/4 két singlelel, ezzel tartja .268as átlagát. A leadoff hitter Gonzalez egy RBI triplával vétette észre magát, viszont három kiesése közül kettőt strikeouttal szenvedett el. Barmes megint jegyzett egy ütést, négy meccsen belül a negyedik doublet, ezzel 15öt lőtt az idényben, kedden 1/2es átlaga volt egy sétával. A többieknek nem volt sok sikerélményük, a hétvégén nagyszerűen ütő Spilborghs most csak 0/4et hozott, ahogyan az elkapó Olivo és a DH Giambi szintén, ráadásul utóbbi kettő egyaránt két-két SOt szedett be. Közben Stewart három beállásban maradt eredménytelen. Csereütő nem jutott szóhoz, interliga series révén nem kellett a dobók helyett embert küldeni, a kezdő ütők között pedig nem cseréltünk. Cook viszonylag sok ütést szedett be már a legelején, de az első három menetben még jól tartotta magát, aztán a negyedikben irtózatosan kitömték őt. Öt futást szenvedett el ebben az inningben, összesen 3.1 IPt tölthetett el a dombon, ezalatt kilenc ütést és öt pontot hoztak rajta, hamar kilátástalan helyzetbe sodorta a csapatot, és saját ERA mutatója is 5.15ösre szökött fel évi negyedik vesztes meccse után. Morales folytatta 1 és 2/3 inning erejéig, beszedett egy 2run HRt és összesen három futást három ütésből, szintén nem volt túl biztos formában. Flores viszont kicsit szokatlan módon két játékot is levitt, csupán egy ütés és egy séta rontotta hibátlan teljesítményét. A nyolcadik felvonást Betancourt töltötte le, egy HR ellenére a három outot biztosan postázta, de az ERAja még mindig csak 5.64es.

2. meccs, szerda: Twins - Rockies 2-1
Néhány poszton változtattunk a 24 órávak később esedékes második összecsapásra, közben egy kicsit a sorrendet is megbuherálta Tracy. A személyi változások: Hawpe visszatért a right fieldre Spilbo helyére, a 3B Stewart után most Mora volt, és elkapót is cseréltünk, a második meccsre Iannetta szállt be. Közben a sorban a DH Giambi visszacsúszott a hatodik pozícióba, azzal hogy Hawpe és Mora is közvetlenül elé került. A mérkőzésre nevezett kezdő dobó az újonc Chacin lehetett. Az első menetben bemelegítés gyanánt mindkét csapat egy-egy single találatot jegyzett, a mieink oldaláról Tulo volt eredményes. A következő védekezés alkalmával máris bajba kerültünk, Chacin kieső nélkül telipályát engedélyezett, ami után Valencia és Punto is egy-egy RBI singlelel talált be, közben CarGo hatalmas dobása után a második futó nem ért haza, majd remek védekezéssel nagy nehezen lezártuk a játékot, így még viszonylag olcsón, 0-2vel megúsztuk. Az ezt követő játékok kevés eseménnyel teltek, egynél több pályáralépést egyik gárda sem regisztrált ebben az időszakban. Az ötödik inning során két ütéssel nyomult bázisra a Twins, majd egy biztonságival mindkét futó pontszerző helyzetbe került, majd Chacin a szándékos sétáltatást követően egy fantasztikus Barmes-Tulo-Helton duplajáték segítségével élte túl ezt a nehéz pillanatot. Ezután máris dobót cseréltünk, a hatodik felvonásban már Belisle foglalta el a dobókört, hibátlanul látta el a feladatot, majd a következő menetet is abszolválta egy double találat ellenére gond nélkül. Végre lecserélték a 12 strikeoutot szóró minnesotai kezdő dobót, az első csere ember ellen pedig S. Smith vitt be egy duplát a nyolcadik felvonás elején, melyet egy hit-by-pitch követett Iannetta által, majd tovább kerültek a kettes-hármas bázisra, ahonnan S. Smith volt eredményes az elkapó Mauer pass ballja közben. Ezzel egy pontra fel tudtunk zárkózni a hajrában. Aztán Beimel egyetlen embert engedett pályára, biztosan hozta a maga fellépését. Az utolsó menetben viszont sajnos képtelenek voltunk kiegyenlíteni, Tulo, Hawpe, és Mora mind könnyen elbúcsúztak a Twins closer ellen, vagyis elvesztettük a második mérkőzést is, bár jóval inkább meccsben voltunk, mint az előző nap, csak 1-2es vereség lett a végéredmény, de megérdemelte a győzelmet a hazai csapat.
- Mindössze három ütésre voltunk képesek, közben 13 strikeoutot szenvedtünk el, bár a Twinsnek is csak 8 ütése lett, ami nem mondható igazán soknak. S. Smith a sor hetedik helyéről egy duplát jegyzett, az idei hatodikat, egy séta mellett és a csapat egyetlen pontját is az ő futásával szereztük. Gonzalez az 1/4es mérlegével most kereken .300as átlaggal rendelkezik, kedvezőtlen módon két strikeoutot is beszedett, viszont védekezésben csodálatos, megint bemutatott egy nagyszerű megmozdulást. Ezen kívül még Tulowitzki szállított egy hitet, közben egy SOt is ő kapott, és neki is romlik a hatékonysága, már csak .305nél tart. Helton felemelkedése durván megrekedt, az még hagyján, hogy 0/4ezett, de a négy out közül három SO volt. Ugyanilyen hatékonysággal zárt a két dobás utáni kiejtéssel végző Hawpe és a 3B Mora is, előbbi jegyzett egy kiváló elkapást. A poszt nélküli ütő Giambi megint halovány napon volt túl, háromból semmit jegyzett, és neki is benézett két strikeout. Az elkapó Iannetta szintén szürke volt, kettő beállásból két strikeoutot termelt. Barmes is impotens maradt, és mindkét próbálkozásakor idő előtt kiesett. Szerdán sem alkalmaztunk egyetlen csere ütőt sem, pedig lehet, hogy nem jártunk volna rosszabbul. Chacin most is elég bizonytalanul dobott, bár csak a második inningben szenvedett el futást, és a hét kapott ütésének a nagy részét is ebben a játékban vitték be ellene, ezen kívül többször is a kiváló védekezésünk mentette meg őt, amikor több embert is bázisra engedett egy-egy játékban. Végül öt IPt húzott ki a pályán, már a hatodik veresége volt a szezonban, az ERAja most 4.00s, folyamatosan romlik a remek kezdése óta. Belisle a hatodik-hetedik játékot kiválóan hozta le, a makulátlan mérlegét egyetlen ütés rontotta le, bíztató, hogy újra a megszokott formáját mutatta. Az utolsó menetben Beimel is viszonylag magabiztos volt, a három out közben egyetlen sétát engedélyezett, ezzel jelenleg 0.81es ERAt számlál az egész évet tekintve.

3. meccs, csütörtök: Twins - Rockies 1-5
Csütörtökön a délutáni órákban rendezték a párharc záró mérkőzését, ahol a szépítés volt a tét a mieink számára. Csak néhány helyen változott az összeállításunk az ezelőtti meccs után, az elkapó posztot Olivo visszafoglalta, míg Iannetta DH lett Giambi helyett, a bal szélre pedig visszakerült Spilbo a csapatba, rögtön a negyedik helyen a sorban, Hawpe hátra küldve egészen a hetedik pozícióig. Közben a dobó helyén Jimenez volt a soros, ezért joggal bízhattunk benne, hogy el tudja kerülni a csapat a söprést a Minnesota ellen. Az első inningben rögtön egy kemény rohamot nyitottunk meg, és Tulo triple után Helton szállította az első futásunkat, ezt követően előbb Olivo talált egy RBI singlet, majd Mora ütése nyomán újabb pontot értünk el, ezzel 3-0val kezdtük a mérkőzést. Első próbálkozásában a Twins egy doublet jegyzett, de szépíteni nem tudtak. A folytatásban sorra olyan játékokat láthattunk, amikor legfeljebb egy-egy futó került a bázisra, és mindkét csapat nagyszerűen védekezett, több kiváló duplajátékot mutattak be a felek, a 3-0s előnyünket pedig zavartalanul őriztük sokáig. Aztán a nyolcadik inningben történt változás, amikor Tulo egy hit-by-pitch után jutott fel a bázisra, Spilbo pedig hazafutást lőtt, amivel már 5-0ra léptünk el és szinte végleg bebiztosítottuk a győzelmet. A játék alsó felében Ubaldo először kapott a meccsen egymás után két ütést, amikor Harris doublet, Butera RBI singlet szórt. Az utolsó felvonás során Corpas gond nélkül teljesített, könnyedén megtartottuk az 5-1es előnyünket, így elkerültük a söprést és elvittük az utolsó meccs sikerét Minnesotaból.
- Spilborghs a kisebb kisiklások után visszatért a múlt héten mutatott gyilkos formájához, napi egyetlen ütése egy 2run HR lett, a szezonbeli hetedik hazafutását szerezte, miközben két futást postázott és újra .282es átlaga lett. A shortstop Tulowitzki szintén kitett magáért, ugyancsak két alkalommal ért be 1/2es hatékonyság mellett és az újabb pontszerzésével már 34 RBInál jár éves szinten. Érdekesség, hogy a tucatnyi double és jónéhány HR után a szezonban most először ért el triple találatot. Hawpe a kisebb hullámvölgyből kilábalva 2/3as lőlapot produkált csütörtökön, elég kiegyensúlyozatlan mostanában, nehéz kiigazodni rajta. Olivo az évi 29. RBIt hozta, miután négy beállás alatt egyetlen ütést termelt, ugyanilyen mérleggel zárt az ugyanúgy egy pontot elérő Mora, és a négy LOBal házon belül "legjobb" Barmes, aki legalább a szezonbeli első bázisrablását is elkönyvelhette. Helton egy ütést szerzett öt próbálkozásból, nem volt kimondottan jó napja, de legalább némi sikerélményhez jutott, hiszen egyszer haza is ért. Furcsa volt, hogy az alapesetben elkapó Iannettat jelöltük meg poszt nélküli játékosként, végülis két out mellett két sétára volt képes. Gonzalez viszont kifejezetten gyenge volt ezen a mérkőzésen, 0/4e mellett két strikeoutot is beszedett, idő előtt lecseréltük, a hajrában S. Smith játszott, de eredménytelen volt egyetlen lehetőségében. Volt még egy cserénk, Tulo helyét a végén Herrera foglalta el, aki 2Bt játszott és szintén 0/1et jegyzett. Jimenez bár viszonylag sok ütést kapott, összesen nyolcat, rendre nagyon jól kezelte a bázisra jutó embereket és a mezőnyjátékosok is hibátlanul védekeztek. Egyetlen futását a nyolcadik menetben szenvedte el, addigra kicsit elfogyott a koncentráció. A nyolc inning alatt négy strikeout és két séta került még a neve mellé idei 13. győztes meccse alkalmával, mely után most 1.15ös ERAval rendelkezik. Corpas néhány pihenőnap után először lépett pályára a seriesben, magabiztosan megoldotta a befejező játékot, bár a négy run fór miatt nem kapott savet, az ő átlaga jelen pillanatban 2.43as.

- Sérültek: Jó hír, hogy De La Rosa egyre jobb erőben van, nagyon szeretne már visszatérni és várhatóan túl sokat nem is kell kihagynia már, Cook vagy Chacin helyére ideális lenne. A closer Street ezt a hetet még biztosan a farmban tölti, hogy formába lendülhessen hosszú kihagyása után. Kedden Daleyt 15 napos DLre tettük kisebb váll sérülés miatt, helyette a Triple-Aből Rincont hoztuk fel. Sérült még a reliever Buchholz és az utility man Young Jr.
















A NL West állása:

1. Los Angeles Dodgers 38-28
2. San Diego Padres 38-28
3. San Franciso Giants 37-28
4. Colorado Rockies 34-32
5. Arizona Diamondbacks 26-41

Hihetetlenül szoros a csoport állása, az első három között most csak 0.5 GB a különbség, a Padres seriest bukott, a másik kettő 2-1re diadalmaskodott. Mi sem vagyunk annyira messze tőlük, de jó lenne lassan feljebb zárkózni. Közben a D'backs háromból hármat vesztett a héten, így egyre jobban leszakadnak. A hétvégén mind a négy ellenfél interleague seriest fog játszani. A Dodgers a Bostonhoz megy, a Giants a Torontohoz, a SD a ligautolsó Baltimoret fogadja, míg az Arizona Detroitba utazik.

Számunkra a folytatásban az NL Central középszintű együttese a Millwaukee Brewers követezik, akik ellen a season opener seriest idegenben elbuktuk, most hazai pályán javítanunk kell. A mérkőzéseket a következő menetrend szerint játszuk le velük: szombat 03:10, vasárnap 02:10, vasárnap 21:10. Bár a Brewers csak 28-38al áll, elég jó képességű együttes, nem mehetünk biztosra velük szemben, de győzelmekre van szükségünk. GO ROCKIES!!!

Bár a Colorado Mammoth idei szerepvállallása már régen befejeződött, a népszerű NLL-csapat játékosai a nyári bajnoki szünet alatt sem tudnak elszakadni a lacrosse-tól, és nem csak azért, mert közülük többen is tagjai egy-egy MLL-csapatnak, ahol jelenleg is zajlik az idény. Az elmúlt hétvégén rendezték meg ugyanis a Colorado Cup elnevezésű junior versenysorozatot a Dick's Sporting Goods Park-ban, ahol néhány Mammoth-játékos is érdekelt volt, méghozzá trénerként vállaltak szerepet.

A vasárnapi nagydöntőben a pontzsák Brian Langtry és a csapatkapitány John Gallant által irányított Denver All-Star csapata 12-6-ra diadalmaskodott az idei év legeredményesebb Mammoth-játékosa, Jamie Shewchuk Colorado Mountaineers együttese felett, ezzel a sikerrel a győztes együttes kvalifikálta magát a télen Floridában megrendezésre kerülő Dick's Sporting Goods Tournament országos döntőjébe.

A Mammoth kapitánya, az alkalmi vezetőedző Gallant a következőket mondotta a meccs után: "Nem tudom már melyik játékosom, de valaki, öt gólt lőtt... A győzelem kulcsa a csapat jó labdatartása volt, nagyon tehetséges fiatalok alkották a csapatunkat, többen is nagyon szép dolgokat műveltek támadásban, meg voltam elégedve a képességeikkel. Az első félidő nem sikerült túl jól, a srácok inkább egyénieskedtek, és ez meg is látszott az eredményen, utána viszont nagyon jó, összetett játékra voltak képesek, és könnyen eldöntötték a meccset a javunkra. Néhányan nagyon tehetséges játékosok, lesznek akik, biztosan szép karriert fognak befutni a jövőben, de egyelőre még a téli nagydöntőre koncentrálunk."

És hogy milyen érzés volt a Mammoth-csapattárs ellen edzősködni? "Mindig is olyan volt a mentalitásom, hogy egy meccsne soha nem akarok veszíteni, nem ismerem ezt a szót. Mindig kell egy kis izgalom, egy kis stressz, anélkül nem az igazi egy mérkőzés, csak a játékosaimra és a győzelemre koncentráltam, nem arra, hogy ki áll az ellenfél kispadja mögött."

Ezzel egyidőben a csapat fiatal hátvédje, Matt Wilson, az NLL történetének első Dél-afrikai játékosa szülőhazájában tartózkodik a labdarúgó világbajnokságon, ő tehát sokkal inkább pihenéssel tölti a szabadidejét, annál is inkább, mert egy súlyos sérülés után lábadozik.

A Mammoth játékosai számára a nyár a hasonló különlegességekből fog állni, miközben többen még a sportág nyitottpályás major bajnokságában (MLL) próbálnak szerencsét, néhányan a denveri együttes színeiben. Mi pedig jobbára az Outlaws-ra koncentrálunk, de természetesen egy-egy komolyabb horderejű Mammoth-esemény kapcsán a továbbiakban is jelentkezni fogunk külön írásainkkal.

Több héten át szavazhattak a Colorado Avalanche szurkolói a csapat hivatalos honlapján a klub 2009/10-es szezonbeli legszebb pillanataira, miután az oldal szerkesztői jóvoltából a 32 legszebb jelenetsort egyenes kieséses rendszerben megversenyzetették és párharconként választhattak közülük a látogatók, hogy melyiket ítélik a legkedvesebb momentumnak a mögöttünk hagyott esztendőből.


















Végül a győztes Matt Hendricks rávezetéses gólja lett, melyet a Buffalo Sabres elleni büntetőpárbaj tizenegyedik körében szerzett, és ezzel a találattal nyertük meg az adott mérkőzést. A 29. születésnapját a napokban ünneplő csupaszív támadó tulajdonképpen az elmúlt szezonban robbant be köztudatba, első teljes NHL-szezonjában hihetetlen küzdeniakarásával minden Avalanche-szurkoló szívébe gyorsan belopta magát, talán főleg ennek köszönhető a fölényes sikere ezen a választáson is. Hendricks az idényt 16 ponttal, kilenc góllal zárta 56 fellépése után, a nyáron lejár a szerződése, de bizonyára a következő szezont is a denveri csapatnál kezdheti meg.

A döntőben Kyle Cumiskey félelmetes, Atlanta elleni hosszabbításos gólja maradt alul Hendricks megmozdulásával szemben, ami emlékezetes módon mindössze kilenc másodperccel a ráadás megkezdése után született, ezzel rekordgyorsaságú hosszabbításos találat lett a klub történetében. Cumiskey számára ugyancsak a 2009/10-es idény hozta meg az igazi áttörést, az elmúlt idények vegetálását követően ebben a szezonban a védelem alapembere lett, 61 meccsen léphetett pályára, csak sérülések miatt hiányzott, ezalatt húsz pontot (7+13) szedett össze, és még töbet várhatunk tőle az ősszel kezdődő következő bajnoki kiírásban.

A 2009/10-es idény legszebb megmozdulása, Matt Hendricks büntetőgólja:


A voksolás elődöntőjében búcsúzott el a hosszú küzdelemsorozattól Duchene playoff-ba jutást eredményező büntető gólja a Vancouver ellen, amivel bebiztosítottuk helyünket a rájátszásban, valamint Wilson ütközése a St. Louis-os Oshie ellen, mely az újonc bekk több tucatnyi csontropogtató bodicsekkje közül talán a legszebben kivitelezett darab volt.

Ezen kívül még a negyeddöntőben szerepelt Anderson kapus egyik legnagyobb bravúrja, Duchene első NHL-es találata, Wolski varázslatos cselsorozat utáni gólja, valamint egy másik brutális Wilson-ütközés. A teljes tábla direktlinkünkön keresztül tekinthető meg.

Tehát szép jelenetekben a 2009/10-es idény sem szűkölködött, elég csak arra gondolnunk, hogy e szavazás vége felé, az utolsó néhány körben már többször is mennyire nehéz döntést kellett meghoznunk, a sok kedves momentum közül rendre nem volt könnyű a választás, a srácok rengetegszer örvendeztették meg a szurkolóikat más-más, de még is nagyszerű cselekedeteikkel. És remélhetőleg a 2010/11-es bajnokságban még több szép jelenetre kerülhet sor, s a csapat is tovább tudja folytatni fejlődését, hogy egyre magasabbra és magasabbra emelkedve az Avalanche rövid időn belül visszafoglalhassa az NHL trónját.

A második helyezett megmozdulás, Kyle Cumiskey hosszabbításos találata:
 

A hétvégén egy interliga series szerepelt a Colorado Rockies menetrendjében, amikor a Toronto Blue Jays együttese érkezett hozzánk Denverbe, és végülis mindhárom meccs más-más jellegű volt, de egy dolog közös volt bennük, mindet megnyertük.

1. meccs, péntek: Rockies-Blue Jays 5-3 hat inningben
Az első meccs az eredeti időponthoz képest két órával később kezdődött el egy esőszünet miatt, bár így is esőben kellett játszani 30 ezren kint voltak a stadionban. Az összeállításunkat tekintve Olivo volt az elkapó, a belső négyes Helton-Barmes-Tulo-Mora, az outfielden pedig Hawpe, CarGo, és Spilbo játszottak. A dobó Jimenez lehetett, és hazai interliga párharc révén DHt nem kellett neveznünk. Az eseménytelen első játék után a másodikban Overbay RBI triplájával került előnybe a Toronto, aki a sétával bázisra jutó társát küldte haza 2outnál. A menet alján gyorsan válaszoltunk, Spilborghs hazafutásával egyenlítettük ki az állást. Aztán még ugyanebben az inningben Olivo jegyzett ütést, akit Barmes doubleja repített be a pontszerző területre. 2-1re vezettünk két menet után. Ezt követően Hill homerunnal vette vissza a vezetést az ellenfél, mert előtte megint volt egy séta, így két pontos volt a HR. A negyedik felvonásban Ubaldo egy sétát és egy singlet is beszedett, egyetlen kieső mellett ember volt a két szélső bázison, de egy Tulo-Barmes-Helton duplajátékkal óriási mentést produkáltunk. Ezután érkezett az egyenlítést jelentő pont, Olivo RBI singlelel volt eredményes Spilbo double után. Izgalmas támadó mérkőzést láthattunk, négy menet után 3-3as eredménnyel. A következő akcióban CarGo vágott be egy hazafutást, amivel újra lépéselőnybe került a Rockies. A hatodik játékot Ubaldo ügyesen oldotta meg, egy double után két embert strikeoutolt, aztán a veszélyes Overbayt sétálni engedte, majd Olivo hibája után a RISPbe kerülő két futó ellen az üres első bázisra engedte az aktuális ütőt, aztán pedig a 3in-2out szituációt lehozta. A játék alsó részében mi is hasonló helyzetbe kerültünk, Mora és Spilbo ütései után Barmes kapott direkt walkot, loaded 1out lehetőséghez jutva, amikor Ubaldo helyén a pinch hitter S. Smith sac fly RBIt tűzött, így 5-3as előnybe kerültünk, majd CarGot kiszórták. A hatodik játék végén 5-3nál eső miatt ismét félbeszakadt a játék, majd nem sokkal később befejezettnek nyilvánították a találkozót, így a győzelmet a mieink szerezték meg.
- Kicsit szerencsénk volt, hogy korábban lett vége a meccsnek, de akkor is megérdemelten nyertünk, kilenc ütést szereztünk a Toronto ötöt. Spilborghs hatalmasat játszott, idei legjobb játékát mutatta be, mindhárom beállásából ütést jegyzett, mindhárom alkalommal több bázist haladt előre, belőtte évi negyedik hazafutását és az ötödik-hatodik dupláját, plusz két futást is elért. A sorban mögötte játszó Olivo is összekapta magát, 2/3nál tartott a meccs végén, szintén egy pontot érő ütéssel, mellyel .320ra emelte fel az átlagát, közben mondjuk megvolt a szezonbeli negyedik pass ballja. A leadoff hitter Gonzalez is átérezte a meccs súlyát, már a kilencedik HRt ütötte a szezonban, amikor megszerezte a győztes pontot az ötödik játékban. Két ütése volt, a másik két lehetőségekor egyaránt SOval búcsúzott, szóval még nem az igazi. Barmes egy séta mellett 1/2t termelt, idei 12. duplájával egy RBIt is szállított. Még egy ütése volt Moranak is, aki megint magabiztosan játszott, nyugodtan lehet rá számítani kezdőként is egyre gyakrabban. A sor három előkelő helyén a három nagyágyú zárt találat nélkül, Helton és Hawpe ráadásul 0/3azott, Tulowitzki legalább jó volt egy sétára, ami után már hetedik alkalommal ért el bázisrablást, és az átlagát is tartja .300 felett. Egyetlen csereütőnkre került sor, a hatodik játék végén S. Smith egy sac fly RBIval biztosította be a győzelmet, egyben a 28. pontszerző akcióját termelte a bajnokságban. Jimenez a szezonbeli legrosszabb játékát hozta, de sok dobó a majorban szeretne csak fele ilyen "rosszul" játszani, önmagához képest volt most mérsékeltebb. A két órás várakozás kicsit megviselte, és ebben az esőben nagyon nehéz dolga volt, nem tudott a megszokott erősségben dobálni sem, de így is nagyot küzdött, és arra képes volt, hogy lehozza az újabb győzelmet. Végig csinálta a hat inninget 106 dobással, idén először szenvedett el egy meccsen három futást, abból kettőt egy 2run HR eredményezett, egyébként most is csak öt ütést kapott öt séta (kettő direkt) mellett, és közben kiosztott hat strikeoutot. Az ERA aránya visszament 1.16ra, közben pedig a győzelem-vereség statisztikája már 12-1es.

2. meccs, szombat: Rockies-Blue Jays 1-0
Másnap az előre tervezett időpontban el tudták kezdeni a mérkőzést, kedvezőtlen hír volt, hogy kisebb lágyék sérülése miatt Tulo kihagyta az összecsapást, helyette Barmes ment át shortstopba, a starter 2B pedig Herrera lett, akit a sor nyitó emberének tettünk meg, közben CarGo lett a harmadik ütő, aki eddig Tulo volt. Ezen kívül a harmadik bázist Stewart visszafoglalta Moratól, a többi helyen a tegnapi összetétel érvényesült, vagyis Spilbo is maradt a kezdőben. A Toronto első embere rögtön egy doublet vállalt, de utána magabiztosan lehoztuk a játékot, majd egészen harmadik menet aljáig nem is láthattunk egyetlen bázisra lépést egyik csapattól sem, akkor Barmes talált egy kósza singlet. A következő akcióban Helton egy duplával jeleskedett, de később egy duplajáték áldozata lett, majd az ötödik felvonásban ütéshez jutott az ellenfél is, de végülis 2outnál a kettes bázison lévő futó elé Hammel engedett egy szándékos sétát, utána pedig lezárta az inninget. A hatodik frame során egyetlen sétát harcolt ki a Toronto, amit Olivo rablás lekapcsoló megmozdulása tett semmissé, majd támadásban Hammel walk és Helton single után elfoglaltuk a két szélső bázist egy kieső mellett, és CarGo biztonsági ütése jelentette a napi első pontunkat. Ezt követően még Hawpe is kiharcolt egy sétát, de Spilbo single után Helton nem ért már haza, egy dobás után kiesett a negyedik bázis felé tartva, ezzel csak 1-0s vezetést tudtunk szerezni, de legalább előnyhöz jutottunk. Hammel továbbra is nagyon magabiztosan dobott, miközben a Blue Jays SP Morrow folytatta a bizonytalankodást, és a hetedik menetben Olivo doublet vágott neki, ami után lecserélték, Barmes intet walkot kapott, Hammel egy sac bunttal tovább tolta a két futót a pontszerző helyekre, de Herrera nem tudott élni a lehetőséggel. A nyolcadik menetet egy single és egy walk jóvoltából tette izgalmassá a Blue Jays, de csak az első két bázisig jutottak el, Hammel remekül fogta meg a további próbálkozásokat. Az alsó részben CarGo hiába jutott el a harmadik területig, a 2in-1out helyzet után két játékosunk is strikeoutot szenvedett el, maradt az 1-0 az utolsó felvonás előtt. Corpas ideje következett, és bár két kieső után elszenvedett egy singlet, gond nélkül be tudta fejezni a játékot, kiharcoltuk ezzel az 1-0s győzelmet és bebiztosítottuk a series megnyerését.
- Nagyon színvonalas harcot vívtak egymással a dobók, a két csapat összesen csak 10 ütést vitt be. Nálunk egyedül Helton jegyzett több találatot, 2/4el tüzelt, közben megszerezte idei tizedik dupláját mely kis híján HR lett, viszont mindkét alkalommal elég szerencsétlenül esett ki futóként, az átlaga még mindig .246nál szerénykedik. Gonzalez szálította a meccs egyetlen pontját, szezonbeli 38. RBIt szerezte egy sac fly után, egyébként a három beállásból egyszer volt eredményes, ezzel most kereken .300as hatékonysággal bír, egyben elérte idei kilencedik bázislopását. Barmes shortstopként is megállta a helyét, végrehajtott egy remek megmozdulást védekezésben, közben egy ütést és egy sétát is elért. Az elkapó Olivo és a kezdőben bent ragadó bal szélső külsős Spilborghs hoztak még egy-egy ütést, de amellett előbbi három, utóbbi két alkalommal búcsúzott strikeout után közben mindketten két-két embert hagytak fent a bázisokon. Hawpe bár eredménytelen maradt két próbálkozásból is, további két alkalommal sétát harcolt ki. Stewart hazai gyengélkedése tovább tartott, egy walk mellett 0/2t ért el szombaton. A leadoff hitter Herrera volt kivételesen, de a formája a szokásos eredménytelenség volt, mind a négy beállásakor kiesett, összesen négy embert engedett pályán maradni, közte egy két futós pontszerző lehetőséget. A kezdő dobó Hammel szezonbeli, sőt talán egész pályafutása legjobb meccsét játszotta le. Mindvégig nagyon egyben volt a játéka, nyolc inning alatt csak három ütést engedélyezett az ellenfélnek, abból is kettő single volt, valamint a három séta mellé feljegyzett hat strikeoutos kiejtést, és egy remek elkapást is megcsinált. Sorozatban a második meccsét hozta le kapott pont nélkül, az utolsó három találkozón mindössze egy futást vittek be ellene, remek formára talált végre a gyászos rajt után. Győzelem-vereség mutatóját ezzel 4-3-asra javította, míg az ERAja már 4.53as. Ezen kívül támadásban egy sétával jeleskedett, ami után éppen ő jegyezte a győzelmet jelentő futást. Csak egy cseredobóra volt szükség, a kilencedik inningben a closer Corpas egy single ellenére stabilan zárta le a meccset, ezzel már évi nyolcadik sikeres savejét mutatta be, közben az átlaga is már 2.50es.

3. meccs, vasárnap: Rockies-Blue Jays 10-3
Vasárnap délután rendezték a párharc utolsó meccsét, melyre a szombati összeállításához képest csak az elkapó poszton változtattunk, és a harmadik meccsen Iannetta volt a catcher, vagyis Tulo ezt a meccset is kihagyta. Az infielden megint a Helton-Herrera-Barmes-Stewart négyessel játszottunk, kívül pedig ismét a Spilbo-CarGo-Hawpe trió kezdett, miközben a soros dobó Francis volt. A nyitó felvonásban bár két futót is felengedtünk a pályára, Francis megoldotta a helyzetet, majd jött az első emlékezetes akciónk. Kezdésként az első három ütőnk mindegyike talált egy singlet, CarGo ütése már pontot is eredményezett, majd két kieső után egy sétával feltöltöttük a bázisokat, Iannetta pedig egy 2run RBI singlet helyezett el a telipálya mellett, aztán még Barmes is vágott egy RBI doublet, ezzel rögtön 4-0s vezetésre tettünk szert. Nem sokkal később a harmadik tetején megkezdte a felzárkózást a Blue Jays, két ütést követően két ember foglalt helyet a pontszerző bázisokon, majd egy kiesés közbeni játék révén szerezték meg az első pontjukat, aztán Gonzalez szépített, majd egy Herrera hiba közben újabb ember ért be, vagyis 4-3ig visszajöttek. A játék alsó felében Spilborghs tüzelt be egy solo homerunt, az igazi akciót pedig még csak ezután indítottuk el. Két emberünk is bázisra jutott ütések által, majd Barmes elhelyezett egy újabb RBI doublet, az őt követő Francis pedig egy biztonsági játék során szerzett pontot. Három inning után 7-3ra vezettünk, és a Toronto már lecserélte a kezdő dobóját. Két menettel később Spilborghs leadoff triple vezette a támadást, de végülis nem tudott beérni, két ember is strikeoutot kapott, majd Barmes szándékos sétáltatását követően a dobónk ellen zárták le az akciót. A következő alkalommal Helton single után CarGo vágott be egy két pontos hazafutást, kezdett végleg tetemessé válni az előnyünk, majd biztos, ami biztos alapon Spilborghs lőtt egy újabb hazafutást, s már 10-3ra húztunk el. A hajrában még a formába lendülni igyekvő Morales is megkapta a lehetőséget, csak egy ütést tudtak hozni rajta, majd a kilencedik inningben Belisle léphetett a dombra, aki bár két embert is felengedett a pályára, végül befejezte a fellépését kapott futás nélkül, így a 10-3as győzelem maradt a végeredmény.
- Gyakorlatilag már az első inningben eldöntöttük a meccset, bár a Blue Jays még visszazárkózott, később végleg bebiztosítottuk a sikert és fölényesen győztünk. A párharc első meccse után megint Spilborghs volt a nyerőember, három ütést termelt öt lehetőségből, lőtt két hazafutást és egy triplát, így már hat homerunnál tart a szezonban, ebből hármat csak ezalatt a series alatt szerzett. Fantasztikus formát kapott el, és gyorsan .300 közelébe került. Vele együtt a rutinos Helton is 3/5öt hozott, mindhárom single találat volt, kettő után haza is ért, ez a teljesítmény biztosan jót fog tenni az önbizalmának, és talán megkezdheti a felzárkózást. Gonzalez a szezonbeli 10. hazafutást szórta egy 2run HRal, most már egyedüli listavezető a csapatban, három újabb ponttal pedig már 41 RBIja van, két ütést termelt. Barmes az első két beállása során egyaránt RBI doublet jegyzett, amivel elérte a 14 duplát és a 31 futást érő megmozdulást éves szinten, szokatlanul eredményes meccset zárt. A backup catcher Iannetta is végre kitett magáért, fokozatosan egyre jobb formába kezd lendülni a borzasztó rajt és a Triple-A szereplés után, a vasárnapi 2/4es hatékonyságával már .200 közelébe jutott az átlaga és egy kétpontos megmozdulása is akadt. Az ütősor első embere Herrera egy singlet jegyzett még a meccs elején, a következő négy próbálkozásakor nem tudott találatot felmutatni. Stewart sem alkotott maradandót, egy ütést és egy sétát ért el, mindkét bázisra jutását beéréssel zárta, és a három out közül csak egy volt SO. A kezdőcsapatból egyedül a RF Hawpe nem tudott találatot szerezni, egyetlen walkot hozott a nyolcadik játékban a 0/4 mellett. Egy csereember szállt be ütni, S. Smith viszont csak egy strikeoutot kapott. Francis a mérkőzés első felében több ütést is bekapott, a harmadik inning kifejezetten pocsékul sikerült számára, mindhárom futást akkor szenvedte el, és az öt elszenvedett ütéséből hármat is ebben a játékban értek el ellene. Később azonban egyre stabilabb lett, és alig engedett torontoit a bázisok közelébe, az utolsó tíz ütőt elbúcsúztatta, és kibírt hét inninget a pályán, közben két walk és négy strikeout. A szezonbeli második győztes meccse volt a vasárnapi két korábbi vereség után, míg ERA mutatója jelenleg 3.29es. A nyolcadik inningben Morales jutott szóhoz, és egy double elszenvedése mellett könnyedén hozta a maga játékát. Belisle már jóval nyögvenyelősebb volt, beszedett egy ütést és egy sétát, volt egy wild pitch is, de két strikeout segítségével túltette magát a problémákon, és befejezte a meccset.

A NL West állása:

1. San Diego Padres 37-26
2. Los Angeles Dodgers 36-27
3. San Franciso Giants 35-27
4. Colorado Rockies 33-30
5. Arizona Diamondbacks 26-38

A divízióban visszavette a vezetést a Padres, miután a Seattle ellen diadalmaskodtak a hétvégén, a Dodgers pedig söpréssel bukta az LAi rangadót az Angels ellen. A Giants háromból háromszor verte az Oaklandet, ezzel maradtak előttünk, a D'backs pedig meglepetésre a Cards ellen győzött többször is. A Blue Jays Denverből San Diegoba veszi az útját, a LAD Cincinnatibe megy a Redshez, a SF a Baltimore ellen folytathatja a menetelést, míg az Arizona egy újabb nagy halat fog ki, hiszen Bostonba látogatnak.

A Rockies nagyon jó formát kapott el a hétvégén, végre a csapat tudásához méltóan teljesített, azonban a programban egy újabb kemény párharc következik, ugyanis a hétfői pihenő nap után keddtől a Minnesota Twins otthonában lépünk fel három meccsen: szerda 02:10, csütörtök 02:10, csütörtök 19:10. Bízzunk benne, hogy sikerül folytatni a jó szereplésünket. GO ROCKIES!!!

Lassan két és fél hónap telik el a 2010-es MLB-idény alapszakaszából, vagyis közeleg a reguláris bajnokság félideje, a Colorado Rockies jelenleg éppen 62 mérkőzésen van túl, vagyis még kereken további száz fellépés vár baseballosainkra az alapszakaszban, ennek apropóján készítenék egy kis számvetést, valamint megosztanám néhány gondolatomat a csapatunk eddigi szerepléséről.




















Ezidáig korántsem lehettünk maradéktalanul elégedettek az összprodukcióval, még ha kétségtelenül tudjuk, jó erőben van a csapat, és kifejezetten erős együttesünk van, a több váratlan, általában kiscsapatoktól elszenvedett vereség által mindössze alig vagyunk ötvenszázalék felett, ami biztosan kevés a playoff-hoz. Ugyan a szezonban nem voltunk még rájátszást érő helyen, aggódalomra nincs semmi okunk, a hátrányunk minimális, főleg azt tekintve, hogy milyen sok meccs van még hátra, de egyfajta ébresztőfújásnak felfoghatjuk az elmúlt két elvesztett párharcot, amikor a Nemzeti Liga talán két leggyengébb csapata, az Arizona és a Houston ellen hullajtottunk el jónéhány papírforma győzelmet (2-5-ös összesítéssel zártuk a két seriest). Jim Tracy azonban profi menedzser, javítást vár a csapattól már most, külön kihangsúlyozta, nem akarja megvárni az augusztust és a szeptembert, győzelmeket akar szerezni már most, júniusban, hogy javítsunk a helyzetünkön. A srácok pedig úgy látszik, kezdik komolyan venni a mester szavait, az elmúlt napokban két értékes sikert arattak a komoly erőket felvonultató Toronto együttese ellen.

Kis túlzással azt is mondhatjuk, a Rockies eddigi szezonja egyetlen emberről szólt, Ubaldo Jimenez-ről. A dominikai dobó első 13 kezdőmérkőzéséből 12 alkalommal győzelmet aratott, ezzel, valamint az 1.16-os ERA-statisztikával, messze a legjobbnak számít az egész bajnokságban, hihetetlen formában kezdte az évet, ellentmondást nem tűrően napjaink legjobb formában lévő dobójátékosa a baseballvilágban, végre állandósítani tudja a kegyetlen dobásait és mentális problémái sincsenek. Viszont rajta kívül nem sok játékosunk lehet megelégedve magával, rengeteg olyan teljesítménnyel találkoztunk eddig, amelyek egy-egy ember valós tudásától elmaradnak.

Ki mással is kezdhetnénk a sort, mint az első bázisember Todd Helton-nal, a Rockies emblematikus figurájával, aki karrierje leggyengébb szezonkezdetét produkálta idén, és azóta is csak fel-fellángolásai vannak, a 17-esünktől két és fél hónap alatt egyetlen hazafutás, tizenegy pontszerző ütés, és mindössze .246-os ütési hatékonyság iszonyatosan kevés az elmúlt években megszokotthoz képest. Sajnos, nehezen találja a támadójáték ritmusát, pedig az ő magára találása kulcsértékű lehetne az egész csapat számára. A 2B Clint Barmes csak a szokásost hozza, semmivel sem tud konzisztensebb ütő lenni, mint korábban volt, a jelenlegi .219-es átlag csapnivaló, viszont legalább négy HR mellett már 29 RBI-t képes volt összeszorgoskodni. A hármas posztot elfoglaló Ian Stewart-tól bár idénre kiugró szezont vártunk, és a rajtja pazarul sikerült, az utóbbi hetekben egyre inkább kezd visszaszürkülni a tavalyi középszintű formájába, de az átlagát még mindig .265-ön tartja, ami előrelépés esetében, az már kevésbé, hogy hazai pályán mennyire impotens, az egyik legrosszabb ütőnk a Coors Field-en, hét hazafutása közül mindegyiket idegenben érte el, és a 30 RBI jelentős része is Denvertől távol született meg, viszont az eddig is minőségi védekező játékát még komolyabb szintre tudta fejleszteni. Ha már az infield-en nézünk szét, a shortstop Troy Tulowitzki-t se hagyjuk ki a sorból, hagyományosan lassú kezdőként tőle már nem lepődtünk meg a mérsékelt rajton, még így is talán pályafutása legkomolyabb kezdését produkálta, bár nyilvánvalóan ennél sokkal többet tud, egyelőre egy-egy jó periódusra futotta erejéből, az az igazán nagy durranással még ezidáig adósunk maradt. 8 HR, 32 RBI és .307-es hatékonyság látható a neve mellett, valamennyi kategóriában az egyik legjobb Rockies-osnak mondhatja magát, 44 beérésével pedig kiemelkedően házi listavezető, viszont ha valóban MVP-szezont remélünk tőle, akkor epekedve várjuk a még komolyabb szárnyalást.

A külső mezőny emberei közt a tavalyi év második felében jókora hullámvölgybe kerülő Brad Hawpe az idei szezont megint magabiztosabban kezdte, a .282-es hatékonysága nem tekinthető rossznak, viszont a mindössze négy hazafutás és 22 pontot érő megmozdulás már sokkal inkább csiszolásra szorulandó számadatok, szintén egy olyan játékos, aki korántsem adja tudása legjavát, komolyabb húzóembernek kéne lenne, ehhez pedig többet kell vállalnia. Az igazi mélyrepülő ezen a poszton egyértelműen Dexter Fowler, aki a tavalyi kiváló újonc idénye után ebben a szezonban semmi extrát nem tudott mutatni, .216-os átlagteljesítményét követően pedig a közelmúltban leküldtük őt a farmcsapatba, hogy igyekezzen összeszedni magát, jó lenne, ha a lendületét vissza tudná nyerni, mert egy évvel ezelőtt igazán üde színfoltja volt az együttesnek a játéka, és a Rockies-nek szüksége van erre a nyegle srácra. Ryan Spilborghs gyakorlatilag az első két hónapot végig lazsálta, viszont júniusban nagyon jó formát kapott el, éppen ideje volt már, hogy mutasson valamit, bár még mindig csupán tíz pontszerző ütésnél jár négy hazafutás mellett, átlaga pedig .276-os, de még a 100 ütési lehetőséget sem érte el. Carlos Gonzalez és Seth Smith ugyanakkor a legeredményesebb hazafutói a csapatnak, mindketten 9-9 HR-t lőttek eddig. A venezuelai rakéta ihletett formában kezdte az évet, ahogyan tavaly a rájátszást befejezte, nyilván azonban észveszelytő teljesítményt nem tudta tartani végig, becsúszott neki is néhány hullámvölgy, az ominózus két elvesztett series alatt hatványozottan gyenge volt, viszont most hétvégén a Blue Jays ellen ismét kitett magáért. Jelenleg .300-as átlaggal bír, 38 RBI-val és nyolc bázisrablással egyaránt a csapat legeredményesebbje, ami elsőszámú ütőként különösen elismerésre méltó. Smith-ről is essék néhány szó, egyre többször volt idén kezdő, már majd' 150 beállásnál tart, bár nehezen tud kiegyensúlyozottan teljesíteni, a legjobb szerepköre attól tartok, hogy számára még mindig a csereütő posztja, és heti néhány kezdőmérkőzés, az átlaga most .264-nél pang, viszont a 28 RBI igazán szép produkcióra vall.

Elkapóposzton a télen hatalmas fogadkozásba kezdő Chris Iannetta elképesztően pocsékul kezdett, hamar elvesztette a kezdőhelyét, majd egy egész hónapot a Colorado Springs farmcsapatában töltött el, a visszakerülése óta sem az igazi, de már láthatunk bíztató jeleket a játékában, azonban a cserehelyről nehezen fog tudni előrelépni, ha nem kezd el sürgősen javítani a .167-es átlagán. Főleg, hogy Miguel Olivo az első két és fél hónap egyik legjobb ütője volt a csapatban, a télen igazolt ex-Royals elkapó bár hajlamos meggondolatlanul cselekedni, és sok strikeout-ot szed össze, nagyon masszívan ütve folyamatosan remek hatékonysága van, .318-cal most is a legjobb a csapaton belül, emellett ráadásul nyolc hazafutást, négy triplát és 28 pontot is hintett már. Ráadásul a védekező játékával is meg lehetünk elégedve, aligha gondoltuk volna az offszezon során, hogy leigazolása ekkora jelentősséggel fog bírni, most mégis kijelenthetjük, hogy a csapat egyik meghatározó emberének számít, abszolút feledteti a csupaszív Torrealba hiányát.






















A kiegészítő emberek közül a veterán Giambi-nak az idei első ütése nagyon nehezen akart megszületni, azóta pár interligás meccsen is szépen teljesített, valamint elszórtan volt néhány kimagasló mérkőzése, melyek segítségével .211-re tudta emelni az átlagát, de a két homerun és a tíz RBI nem sok tőle, és kezdő 1B-nek is igen meredek megoldás. Mora viszont nagyon jól beválni látszik infielder-tartalékként, ha szükség van rá, gyakorlatilag bármelyik belső poszton bevethető, és néhány ütésre bármikor képes, hosszútávon bizonyára nem lenne ennyire eredményes, ez a szerepkör viszont kiválóan fekszik neki, 86 AB után .291-es az átlaga, dolgos zongoracipelő, aki nem sziporkázik, de becsülettel hozza, amit tud. Az ifjú Young Jr is megkapta a lehetőséget néhány alkalommal, de egy sérülés miatt május közepe óta nélkülöznünk kell őt, addig .250-nel ütött három RBI-t, rutintalanságából adódóan elég szertelen, sokat kell még tanulnia. Helyette mostanában a masszív védekezéséről híres Herrera tevékenykedik, 2B és 3B helyeken egyaránt lehetett már kezdő, de az offenzív játékban egyelőre semmit sem mutatott. Iannetta száműzetése alatt a csere elkapó Phillips volt, aki azon a hat mérkőzésen, amikor szóhoz jutott, .294-es teljesítményt szállított, egyáltalán nem vallott szégyent.

Eközben a dobó posztjainkat leginkább a felfordulás szóval lehetne találóan jellemezni, Jimenez kivételével a többiek jócskán sebezhetőek, ráadásul Ubaldo mellett csak Aaron Cook volt aktív végig az eltelt két és fél hónap alatt. A rutinos dobó teljesítménye egyelőre legfeljebb közepes, a tavalyi hullámzó formáját idénre sem tudta kijavítani, jelen állás szerint 2-3-as győzelem-vereség mutató és 4.76-os ERA jellemzi, de túl sok előrelépést nem is várhatunk tőle. Jason Hammel-re is még viszonylag sokat számíthattunk, csak két hetet kellett kihagynia egy kisebb lágyék probléma miatt, ami ha lehet ilyet mondani, még jó hatással is volt a teljesítményére, a borzalmas első négy meccs után ugyanis nagyot fordult körülette a világ a május közepei visszatérése óta, mind a négy győzelmét a második periódusa alatt érte el, ráadásul az utolsó három meccse alatt összesen egyetlen pontot szenvedett el, a legutóbbi két alkalommal shutout-ot hozott. Végre rendben van fejben, sokat jelenthet számára, mert lehet önbizalma, így most 4-3-as a W-L és 4.53-as az ERA, bár még mindig van hová fejlődnie. A mexikói bal kezes De La Rosa csak az első négy meccsen léphetett pályára, ebből hármat megnyert, az egy súlyos veresége miatt azonban az átlaga neki is csak 3.91-es, április vége óta viszont sérült, és legkorábban is csak június végére remélhetjük visszatérését. Helyette a klub legnagyobb fiatal dobótehetsége, Jhoulys Chacin kapta meg a lehetőséget, aki az első mérkőzéseken mutatott kirobbanó formája óta folyamatos visszaesésben van, bár kétségtelenül nagyon ügyes dobó lehet belőle, egyelőre még szemmel láthatóan túl nagy falat neki, hogy hosszútávon kezdő legyen az MLB-ben, de bizonyára a fejlődése szempontjából hasznos lesz neki ez az időszak. Jelen pillanatban három győzelem mellett öt veresége van 4.04-es ERA-val. A kezdőötös utolsó embere jelenleg Jeff Francis, aki másfél év kihagyás után május közepén térhetett vissza a pályára. A kanadai dobó a hosszú rehabilitáció ellenére remekül vette fel a ritmust, bár azóta volt néhány gyengébb meccse is, még vissza kell rázódnia az MLB világába, jó úton halad, az 1-2-es W-L és a 3.45-ös ERA dacára. Amíg sérült volt, a legtöbb esetben Greg Smith helyettesítette őt, aki a nyolc kezdő mérkőzésén egyetlen győzelmet tudott felmutatni, néhány alkalommal ráadásul kifejezetten ellátták a baját, kevésnek bizonyult a posztra, végül 6.23-as futás elszenvedési átlaggal távozott a farmba, ahol később meg is sérült. A fiatal Esmil Rogers-nek is jutott két kezdés, valamint egy darabig a bullpenben betöltötte a long man szerepét, s adott esetben akár két-három inninget is kapott egy mérkőzésen csereként, sokat bizonytalankodott, de bíztató jeleket is láthattunk a játékában, számára is első sorban a rutinszerzés szempontjából volt kedvező a kirándulás a profik világába, végül 5.32-es ERA mellett élete első major győzelme megszerzésével került vissza a Sky Sox-ba.

A cseredobók körét sem kímélték meg a sérülések, ami viszont még bosszantóbb, hogy több olyan emberünk is gyengélkedett, akiktől sokkal jobb teljesítményt vártunk volna előzetesen. A legnagyobb problémát kétségtelenül az elsőszámú closer, Huston Street nélkülözése jelenti, aki az egész évben nem játszhatott még egy offszezonbeli váll sérülés miatt, a liga egyik legjobb befejező specialistájának pótlása pedig alapjában véve forgatta fel az egész bullpent, de rövidesen most már tényleg számíthatunk a visszatérésére. Eleinte Franklin Morales-re hárult a feladat, hogy helyettesítse Street-et, de hat lehetőségből mindössze három save-et tudott hozni, közben három vereséget szenvedett el és az ERA statisztikája is elég magasra szökött, majd sérülés miatt néhány hétig hiányzott, visszatérése óta kicsit magabiztosabb, de már nem closerként számítunk rá, most 3.46-nál tart, tőle ettől kétségtelenül többre lenne szükség. Az aktuális alkalmi closer-helyettest Manuel Corpas személyében találtuk meg, aki az esetek többségében magabiztosan képes megtartani a vezetést a mérkőzések utolsó inningjében, alkalmanként pedig akár több játékot is képes lehozni. 8/10-es hatékonysággal oldotta meg eddig a save-lehetőségeit, közben 2.50-es a futási átlaga, helyenként a 2007-es kiegyensúlyozott formájára emlékeztetett, remekül élt a Street kiesése okozta lehetőséggel, és még lesz további alkalma a bizonyításra. Rafael Betancourt tavaly a bullpen legbiztosabb pontja volt, most később kezdte a szezont egy kis sérülésből kifolyólag, és nehezen is találta a ritmust, sokszor bizonytalankodott rá nem jellemző módon, csak júniusban tudott egyre nagyobb magabiztossággal játszani, ahogy megszokhattuk tőle, így csupán 5.48-as ERA-t regisztrál jelen esetben. A fiatal Matt Belisle a Spring Training időszak nagy felfedezettje volt, s a remek formáját az MLB-szezonra is át tudta menteni, több hosszú kapott pont nélküli sorozatot is jegyzett, legutóbb viszont az Astros ellen a hét elején egymást követően két alkalommal vesztette el a meccset a hajrában, éppen egy hosszú shutout streak-et megszakítva. Nem mindig képes még a magabiztos teljesítményre, de bőven bíztató az a 42 strikeout-ot, amit kiosztott ezidáig, messze a legtöbb SO-t dobja a bullpen-ből, például még a SP Cook-ot is megelőzi, közben egy győzelmet és három vereséget regisztrál a 3.32-es ERA mellett. Matt Daley közel másfél hónapon át bírta kapott futás nélkül, aztán viszont több gyengébb meccse is volt, melyek után egy röpke felzárkóztató kirándulásra kapott beutalót a Triple-A-csapatunkba, visszatérése óta lassan újra felszálló ágban van a formája, kellene is még javítania a 3.74-es átlagán. A bal kezes tartalék Joe Beimel kevéssel a rajt után került aláírásra, így kicsit később csatlakozott a csapathoz, a legelső meccsén kapott egy futást, majd közel 20 meccsen át tartotta magát, amikor legközelebb újra mattolni tudták őt, ami azt jelenti, hogy 0.84-es ERA-val a legjobb átlaga van az egész csapatban. A legtöbb esetben csak néhány ütő ellen állítjuk be őt, és nem tölt el a pályán egy teljes inninget sem, akkor azonban rendszerint kiválóan használható, kifejezetten stabil produkcióra képes, Tracy nagyon jól eltalálta a számára ideális szerepkört. Hozzá hasonlóan Randy Flores is csak egy-két ütő ellen használatos, a csapatből ő bírta a legtovább futás nélkül, azóta egyre többször megsebzették, de összességében még mindig hatékonynak tekinthető 3.55-ös ERA-val is. Egyetlen inning erejéig láthattuk csak szerencsére a mindig életveszélyes Rincont idén, azóta a farmcsapatunk szurkolóit riogatja, míg Buchholz most már lassan másfél éve bajlódik sérüléssel, de előbb-utóbb bizonyára ő is meggyógyulhat, bár vannak kételyeim, hogy miként fogja összeszedni magát a kívánt szintre.

A dobók között is vannak tehát problémák, de a rotationt De La Rosa, a bullpent pedig Street visszatérése foghatná össze, hiszen két nagyon fontos láncszemet kell nélkülöznünk esetükben, nem csoda, hogy a csapatunk megérzi két ilyen komoly játékos hiányát, ezért túl nagy krízist nem látnék ezeken a posztokon, egyszerűen csak kettejükre szükség van, és utána nagy eséllyel szép lassan helyre rázódhatnak a dolgok. Persze, törekedni kell rá addig is, hogy a többiek minél jobbak legyenek, ahogyan az imént elhangzott, néhány embertől kimondottan többre lenne szükségünk.

Nagyvonalakban ez a helyzet most, nem sokkal az All-Star szünet előtt, a fő következtetés szerint, nem kell pánikba esnünk, de kétségtelenül be kell látnia a csapatnak, hogy többre van szükség tőlük, és ennek megfelelő komolysággal javítani kell a formánkon. Nekünk pedig nincs más választásunk, mint bízni a srácokban, hogy rövidesen el tudják kapni a tavaly bemutatott lendületüket, s egy újabb élvezetes menetelésbe kezdve idén is ki tudjuk harcolni a részvételt az MLB rájátszásában. Természetesen a Denver Sports Blog olvasói biztosan nem fognak lemaradni a Rockies legfontosabb eseményeiről, ezután is a megszokott módon, valamennyi párharcról összefoglalókat olvashattok, és ahogy egyre élesebbé válik a helyzet, még több kiadással igyekszünk majd jelentkezni a baseballcsapatunkkal kapcsolatosan.

A hétközbeni mérkőzésén is megtartotta veretlenségi szériáját a Colorado Rapids labdarúgócsapata, miután az MLS legutóbbi csonka fordulójában a Chicago Fire otthonában 2-2-es döntetlent harcoltunk ki, ezzel zsinórban már a negyedik meccsen nem találtunk legyőzőre. A világbajnokság miatt legközelebb csak június 26-án fog pályára lépni a csapat, de az alapszakasz harmadánál rendkívül jó pozícióból várhatjuk a folytatást.


















Szerda este a chicagói Toyota Park-ban egy keleti csapat ellen készültünk egy igazán nagy mérkőzésre, melyre 13 ezren annak ellenére is kilátogattak, hogy a vendéglátó város jégkorongegyesülete aznap éppen Stanley Kupa-döntőt játszott. A denveriek soraiból hiányzott az elmúlt fordulóban kiállított csapatkapitány Mastroeni, helyette az újonc LaBauex karrierje első MLS-startját tudhatta le a középpálya centrumában. A Rapids kezdő felállása a következőképpen alakult a 4-5-1-es hadrend szerint: Pickens - Wynne, Baudet, Moor, Earls - Cummings, Ballouchy, LaBaeux, Larentowicz, Clark - Casey. Öt perc után azonban máris változtatnunk kellett, miután a hetek óta vádlisérüléssel küzdő Baudet mégsem érezte elég jó erőben magát a játékhoz, a francia középhátvédet Palguta helyettesítette. Akadt is néhány zavar a védelmünkben, a Chicago több helyzettel kezdte a mérkőzést, egyszer a felső keresztlécet is eltalálták. Aztán bő tíz perccel később Ballouchy szerzett labdát az ellenfél térfelén, ellépett vele a jobb szélen, majd Casey-t ugratta ki maga előtt, aki a tizenhatos sarkáról középre gurított, a lendületből érkező Omar Cummings pedig nagyjából 13 méterről a hálóba helyezett. Nem örülhettünk sokáig, két perc múlva ugyanis egy 16-os vonaláról megítélt szabadrúgást tűztek be a kapunkba egy sorfalon balszerencsésen megpattanó lövésből. A folytatásban is jobbára a Fire veszélyeztett, gyakran igencsak beszorultunk a saját térfelünkre, nem is tudtuk kihúzni a szünetig kapott gól nélkül, Pickens hiába mutatott be többször is bravúrt, a ráadás pillanataiban, egy nagyon szép akció végén Pappa szerzett újabb gólt. A félidőben így a házigazdák 2-1-re vezettek, közben a szünet alatt a kissé szürke LaBaeux helyére Thompson érkezett, hogy serkentse a középpályánkat. Ezt követően a házigazdák többször adták át a területet a mieink számára, próbálkoztunk is becsülettel menni előre, de a masszív védekezésükkel nem igazán tudtunk mit kezdeni, csak elvétve adódtak kisebb lehetőségeink az egyenlítésre. Húsz perccel a vége előtt Ballouchy pazar keresztlabdája után Cummings bombázta telibe a hosszú oldali kapufát, amikor már csak a kapussal állt szemben. Tíz minutum maradt hátra a játékidőből, amikor egy Clark-Smith cserét hajtottunk végre. A hajrában elkeseredett rohamokat vezettünk az egyenlítés érdekében, Cummings nagyon élt, egymaga eldöntöthette volna a mérkőzést, de valamennyi kísérlete elakadt a chicagói kapusban. Már letelt a rendes játékidő, amikor egyszercsak mégis megtört a jég, Earls végzett el egy rövid bedobást az ellenfél térfelének közepén, ahonnan a csereként beszálló Smith ívelt keresztbe, egyenesen a hosszú oldaln helyezkedő Conor Casey fejére, aki elegáns találatot bólintott a hálóba. A 91. percben szerzett egyenlítő találattal tehát a mérsékeltebb játék ellenére ismét elcsíptünk egy pontot.

- Az újra gólt szerző Casey immár az ötödik találatát szerezte a szezonban, és egy gólpasszt is adott, változatlanul a házi pontlista éllovasa maradt. A jamaikai Cummings harmadik alkalommal volt eredményes az idényben, közben Ballouchy a második, a hátvéd Earls az első asszisztjának örülhetett a szezonban.

- Az igazi nyerőember mégis megint Jamie Smith volt, aki a múlt hétvégi fellépéshez hasonlóan, ezúttal is csereként beállva jegyzett elképesztően fontos gólpasszt egy csodálatos keresztlabdát követően.

Videóösszefoglaló a mérkőzésről:

Gary Smith vezetőedző véleménye:

"Be kell látnunk, az első félidőben a Chicago volt a jobb csapat, sok nagy helyzetük volt, azt hiszem, egyedül Pickens teljesítményével lehetettünk elégedettek, aki kiváló védésekkel tartotta a szoros eredményt. Kicsit talán fáradtabban kezdtük a mérkőzést, néhány napja még egy nagyon harcos mérkőzést játszottunk, kevés időnk volt a regenerálódásra, nem tudtunk igazán frissen játszani eleinte. Biztos vagyok abban is, hogy némileg már a szünet lebegett a srácok szeme előtt, ez sem volt túl szerencsés. De a második félidőbeni játékunk kiválóan bizonyította a csapat erejét, képesek voltunk a lagymatag kezdés után váltani, felpörögtünk a mérkőzésre, és nem érdemtelenül szereztünk pontot. Büszke vagyok a csapatomra, hogy az utolsó pillanatokig küzdöttek, meg is lett az erőfeszítéseink gyümölcse. Örülök, hogy Conor egyre többször találja meg a hálót, és kezdi visszanyerni a formáját, nagyon tetszett a mai játéka, kítűnő volt. A második félidőben a társak is egyre többször segítették őt, és nagyobb energiával vetettük bele magunkat a játékba. Elégedett vagyok ezzel az egy ponttal, mert alaposan megharcoltunk érte, örömmel tölt el a tudat, hogy a csapatom képes hasonló küzdésre, de ezt már korábban is bizonyítottuk, hogy van spiritusz ebben a Rapids-ben. Izgalommal várjuk a folytatást, most egy kicsit pihenünk, utána folytatjuk a további küzdelmeket, mert még hosszú út áll előttünk."

Az MLS Nyugati Főcsoportjának állása (W-L-T):

1. Los Angeles Galaxy 10-1-2, 32 pont (13 meccs)
2. Real Salt Lake 7-3-2, 23 pont (12 meccs)
3. Colorado Rapids 6-3-2, 20 pont (11 meccs)
4. San Jose Earthquakes 5-4-2, 17 pont (11 meccs)
5. Houston Dynamo 5-7-1, 16 pont (13 meccs)
6. Seattle Sounders 4-6-3, 15 pont (13 meccs)
7. FC Dallas 3-2-6, 15 pont (11 meccs)
8. Chivas USA 3-8-1, 10 pont (12 meccs)

A mi mérkőzésünk napján találkozott a konferencia két éllovasa egymással, és a címvédő RSL elvette a Galaxy veretlenségét, ezzel egy kicsit közelebb is zárkóztak hozzájuk. A mieink a stabil harmadik helyről várhatják a folytatást, nem vagyunk sokkal lemaradva a szomszédvárról, és a rájátszás-pozíciónk is biztosnak tekinthető. A kéthetes szünet után egy igazán nehéz mérkőzés vár ránk, június 27-re, vasárnapra virradóra ugyanis 02:30-tól a Houston Dynamo otthonában fogunk fellépni.

Hétfőtől csütörtökig négy napon keresztül játszott a Colorado Rockies a NL utolsó Houston Astros ellen, és az első sima győzelem után a következő három meccset mindet elszórakoztuk, így hiába egyértelműen jobb csapat vagyunk az Astrosnál, szégyenszemre elbuktuk ellenük ezt a hazai párharcot.

1. meccs, hétfő: Rockies-Astros 5-1
Az első mérkőzést nagy reményekkel kezdtük, hogy a múlt hétvégi arizonai series vesztés kijavítsuk a gyengélkedő Astros ellen. A kezdő csapatban ismét Olivo volt az elkapó, eközben a belső pályán a Helton-Barmes-Tulo-Mora négyest láthattuk, tehát az otthon harmatos Stewart kimaradt a csapatból, a harmadik külsős pedig CarGo és Hawpe mellett Spilbo volt a bal kezes dobó ellenfél miatt. Nálunk Hammel állhatatot a dombra. És rögtön kicsit bizonytalanul kezdett, az első inningben egy singlet és egy walkot is kapott, de megúsztuk a helyzetet, közben tőlünk Spilbo mutatkozott be egy sétával. A második menetben az Astros első két ütője egyaránt ütést ért el, de egy Tulo-Helton double playel kitakarítottuk pályát, majd Hammel egy strikeoutot osztott ki, aztán egy kieső közben Olivo és Mora is singlet ért el, majd Barmes single találata után mindkét futó hazaért, két inning után tehát 2-0s előnyre tettünk szert. Ezt követően a harmadik felvonásban egy Keppinger walkot egy újabb duplajátékkal semmisítettünk meg, majd tőlünk először Spilbo egy doublet, Tulo egy singlet termelt, amivel a két szélső bázison helyezkedtünk el, jött Hawpe, aki Spilbot bejuttatta a pontszerző területre, majd helyet foglalt az egyes bázison, de a kettesre tartó Tulo kiesett. Aztán egy caught stealing és egy strikeout jóvoltából elhárította a veszélyt az Astros, de így is 3-0ra vezettünk már. A következő játékot könnyedén abszolváltuk védekezésben, majd Mora és Barmes révén termeltünk ütéseket, akiket Hammel tolt tovább egy sac bunttal a kettes-hármas bázisokra, de két kieső mellett CarGo képtelen volt ponttal befejezni az akciót. Az ötödik frame tetejét Hammel biztosan abszolválta annak ellenére, hogy a dobó hozott ellene egy singlet, majd újra akcióba lendültünk Spilbo és Hawpe egy-egy bázist érő ütéseivel, aztán előbbit rablás közben lekapcsolták, közben Hawpe eljutott a kettes bázisra, így Olivot inkább szándékosan sétálni engedték, de tovább már nem jutottunk el. Nem tudtunk növelni ebben a játékban sem az előnyünket, de így is magabiztosan vezettünk. A hatodik inning eseménytelenül telt el, majd a hetedikben is csak egy single történt a Houston részéről, továbbra is gond nélkül tartottuk a három pontos előnyt. A nyolcadik játékra is fent maradt Hammel érthetetlen módon, el is fáradt már, az első három ütőből kettő pályára került ellene, ami után lecseréltük, és Beimel dobójátéka mellett megoldottuk a helyzetet. Ezt követően az Astros első cseredobója ellen megadtuk a kegyelemdöfést a vendégeknek, először Hawpe talált be egy duplával, majd Olivo RBI triplelel már pontot is szereztünk, melyet Helton sac fly RBIval újra megtettünk. Vagyis 5-0ra húztunk el és végleg eldöntöttük a meccset. Az utolsó inningre Daleyt hoztuk dobónak, aki két out után három ütést is beszedett, az utolsóból Blum RBI singlelel szépített az Astros, majd két futóval pályán adta át a terepet Corpasnak, a closer pedig egy SOval lezárta a mérkőzést. A végén kicsit bizonytalankodtunk ezt leszámítva végig magabiztosan játszva húztuk be az első meccset 5-1el.
- Végre hoztunk egy magabiztos győzelmet egy kis csapat ellen, végig uraltuk a játékot, 11 ütéssel simán győztünk. A siker kulcsa talán Barmes 2run double volt, aki 2/4el zárta a mérkőzést, továbbra is pocsék átlaggal üt, de már a 28. pontszerző ütését termelte a hétfői meccsen. Az elkapó Olivo egy gyengébb találkozó után újra jól nyomta, három beállásból kétszer talált és egy sétája is volt, bevágta idei negyedik tripláját amivel egy pontot is szerzett, majd utána hazaért ő is, ráadásul két futást jegyzett, közben a hatékonyságát már .317esre javította. Hawpe négyből két ütést hozott, köztük az idénybeli 11. doublet és egy kiesés közbeni játék során még RBIt is jegyzett, lassan a pontjai számát is szépen emeli a .278as átlaga mellett. Két ütést vágott a 3B Mora is, ezzel a kevés lehetőség miatt viszonylag könnyen .300 közelébe ért összesítésben. Az utolsó inningre védekezésben Herrera foglalta el a helyét. Spilborghs negyedszer vágott doublet a szezonban, végül 2/3al végzett, egyre jobban elkapja a ritmust. Tulowitzki egyetlen ütéssel hallatott magáról, de elég csendes napja volt most, viszont volt egy nagy játéka védekezésben. Helton ismét a hatodik volt a sorban, három játékban is kiesett, közben egy biztonsági játék által pontot is elért, mindössze 11 RBInál tart az évben. Gonzalez sem sokat tűnt fel, mind a négy beállásakor kiesett, közben három embert hagyott fent a bázisokon. Hammel idei harmadik győzelmét aratta, egyben a harmadikat is a Coors Fielden. Az első hét inningben kifejezetten jól játszott egy-két kisebb megingástól eltekintve, a nyolcadikra kicsit elhamarkodott döntés volt fent hagyni, és többet hibázott, de végülis lehozta kapott pont nélkül a játékát. 7.1 IPt töltött el a pályán, ezalatt hat ütést mutattak be rajta 3-3 walk és strikeout mellett. Győzelem-vereség statisztikáját 3-3asra, ERA mutatóját 5.23asra javította ezzel a meccsel. Beimel a nyolcadik játékban egyetlen ütő ellen jött be két futóval a pályán, 7 dobásból lerendezte egy duplajátéknak köszönhetően. Az utolsó menetet Daley magabiztosan kezdte két outtal, utána viszont három ütést és egy futást beszedett, így Corpasnak nem lehetett szabadnapja, egy emberre be kellett lépnie, aki SOval kiszórt, ezzel hozta idénybeli hetedik savejét.

2. meccs, kedd: Rockies-Astros 3-4
Pontosan 24 órával később folytatódott a párharc a második felvonással, amikor csak bal szélsőt váltottunk, kedden S. Smith játszott Spilbo helyett. Még a 3B Mora is bent maradt a kezdőben Stewart kisebb sérülése miatt a sor hetedik pozíciójában. Az aktuális kezdő dobónk pedig a bal kezes Francis lehetett. Jól kezdődött számunkra a mérkőzés, mert a leadoff single után egy duplajátékkal meghiúsítottuk az Astros első támadását, majd gyorsan megszórtuk a vendégeket. Az első két ütőnk azonnal találatot jegyzett, CarGo és S. Smith egy-egy singlelel foglalt helyet az első két bázison, majd Tulowitzki egy 2run RBI doublet vágva mindkettejüket haza küldte. Hamar megszereztük az első pontjainkat, majd még az őt követően Hawpe is RBI singlet postázott, utána viszont Olivo strikeout lett, Helton ellen pedig duplajátékot mutattak be, vagyis be kellett érnünk az első játék utáni 3-0s vezetéssel. A második menetben egyik oldalon sem jutott fel senki a bázisokhoz, ahogy a védekező játékunk a következő alkalommal is makulátlan volt, Francis alig 31 dobásnál járt három felvonás után. Támadásban pedig CarGo jegyzett singlet, de utána egy DPvel leszedték őt, majd Tulo és Hawpe is ütést mutatott be, de Olivo ellen megmentette a 2in-2out helyzetet az Astros. A negyedik inningben az eddigi legveszélyesebb Houston támadás következett, Keppinger megint lőtt egy duplát, majd Manzella RBI single eredményezte a vendégek első futását a keddi napon. Még ugyanebben a menetben volt egy újabb single, amit duplajátékkal védekeztünk le, vagyis csak egyetlen pont szépítését engedtük nekik. Aztán a menet alsó részében Mora doublet ért el, majd a hármas bázisra is eljutott, Francis pedig egy sétával az egyesre, azonban CarGo fent hagyta mindkettejüket. Az ötödik játékban csak egy-egy ember került fel az első bázishoz, nálunk Tulo egy hit-by-pitch révén, majd duplajátékkal esett ki, tartottuk a 3-1es vezetésünket ahogy haladtunk egyre jobban előre felé. Francis a hatodik menetet is gond nélkül tudta le háromból három kiesővel, majd megint voltak lehetőségeink, de Olivot az ütése után rablás közben elkapták, majd Mora sétált, egy balk ítélettel tovább került a kettes pályára, így Barmest is sétálni engedték, de pontot nem tudtunk szerezni. Ezt követően viszont még közelebb zárkózott az Astros, Lee double után Michaels találatával jöttek fel 3-2re, mi viszont közben találat nélkül maradtunk. A nyolcadikra dobót váltottunk, Belisle viszont egy out mellett beszedett egy ütést, majd egy balkot is kapott, ami után egy bunt playel az egyes és a hármas területet foglalták el. Morales érkezett, aki ellen Berkman forceout játéka közben beért a legelső futó, ezzel kiegyenlítettek, utána Betancourt kárára Lee vert be egy RBI singlet, mielőtt egy strikeouttal befejezte volna az inninget. Így a nyolcadik közepére 4-3ra fordítottak. Eközben támadásban nem jutottunk semmire, háromból három játékosunk kiesett, de Betancourt is könnyen lehozta a kilencedik menet tetejét, hogy aztán egy pontos hátrányban próbálkozzunk még a legvégén. Azonban nem sikerült egyenlítenünk, mindössze a pinch hitter Stewart harcolt ki egy walkot, aki helyett Herrera érkezett futónak, de nem juthatott tovább, mivel Giambi és CarGo is hamar flyoutot kapott. Így aztán 3-0s vezetésről 3-4 lett a vége, elég komoly pofont szenvedtünk el.
- Hihetetlen hogy mennyire elkönnyelműsködtük a meccset, eleinte csak nekünk voltak ütéseink, a végére 10-9re ebben is jobb volt az NL utolsó Astros. Tulowitzki volt a legeredményesebb játékosunk, a három pontból kettőt ő szállított egy 2run RBI double formájában, ami idei 16. duplája volt. A keddi mérkőzést 2/3as hatékonysággal zárta, közben átlépte a 30 pontos határt is. Hawpe nevéhez fűződött a harmadik RBI, szintúgy két ütést szerzett, de négy beállásból, kezd újra jó formát elkapni, és már .285ös az átlaga. Gonzalez az első két beállásában singlet szerzett, utána a következő háromban mindig kiesett, többször fontos pillanatban, így három bázisonhagyásig jutott el, annyira nem lehet büszke magára. Az alkalmi starter 3B Mora idei negyedik doublet szerezte egy séta mellett 1/4el lengetett, jól helyettesítette Stewartot, aki csak a végén szállt be PHként, amikor sétált. Olivo termelt még egy találatot, de mellette háromszor is strikeouttal búcsúztatták el és három LOBt is elkönyvelt. S. Smith is csak a legelején jegyezte egyetlen ütését, aztán 1/4re futotta tőle, kezd elfogyni a lendülete. Helton változatlanul a hatodik helyen játszott, kedden is folytatta gyengélkedését, mind a négy beállásánál kiesett, egy SO is befigyelt. Barmes egyetlen sétát ért el két out mellett, majd a kilencedik inningben Stewart az ő helyén pinch hittelt. Volt még egy jelenése Giambinak is, de rögtön kiesett a záró felvonásban, míg Herrera bázisfutó volt a végén, de nem haladt előrébb az egyes mezőről. Francis nagyon magabiztosan kezdte a meccset, az elején kiváló volt, utána már időnként kapott ütéseket, de összességében is jól teljesített. A hét inninget hét kapott ütéssel és két elszenvedett futással zárta le, távozásakor még vezettünk. A mérkőzés után az ERA statisztikája 3.45öt számlál. Belisle vitte el a balhét és kapta meg a vereséget, rég láttuk már őt ennyire besülni, a nyolcadik menetben egyetlen out mellett két-két ütést és futást vitt el, megszakadt a hosszú érintetlen sorozata, és idén másodszor kapott L betűt. Morales egy embert ejtett ki a nyolcadik játékban, a Belisle által felengedett ember ellene ért be, ezért neki írták be a blown savet, az idei harmadik volt tőle. Betancourt fejezte be a nyolcadik inninget egy ütést kapva, és Belisle másik emberét beengedve, majd a kilencedik játékot már biztosabban tolta le. 1.1 IP alatt egy ütés mellett egy Kt jegyzett.

3. meccs, szerda: Rockies-Astros 2-6 extra inningben
A harmadik mérkőzésre Tracy rendesen felforgatta az összeállítást az előző naphoz képest az infielden csak Tulo játszott a helyén, körülötte a 1B Mora lett, a 2B Herrera, a 3Bbe pedig visszatért Stewart, közben elkapót is váltottunk, így Iannetta guggolhatott. A külső hármas összetétele nem változott, csak annyi, hogy S. Smith leszorult a sor hatodik helyére, a második pozícióban pedig a fiatal Herrera üthetett CarGo után. Az aktuális kezdő dobó pedig nem más, mint Cook volt. A keddihez képest jóval nyugodtabban kezdődött a meccs, az egész első inningben csak egy sétát jegyezhettünk fel a Houston révén. A második menetben a meccs első ütését is bemutatták a vendégek, de egy duplánál többre nem mentek, nem úgy a mieink, ugyanis Mora egy double után S. Smith RBI singlelel szerezte meg a vezetést, aki rögtön a kettesen kötött ki, majd egy groundout közben a hármasra került, ahol viszont fent hagytuk őt Stewart által, így csak 1-0s előnybe kerültünk. A következő játék eseménytelenül pályára lépés nélkül telt, utána Berkman singlelel nyitott az Astros, de magabiztosan hoztuk a következő három kiejtést, majd támadásban Hawpe mutatott be egy singlet, melyet a Mora elleni duplajátékkal semmisítettek meg. Az ötödik játékban váratlan derült égből villámcsapásként jött egy komoly támadás a vendégektől, az első két ütő egyaránt singlet jegyzett, aztán a dobó egy biztonsági bunttal tovább küldte őket a kettes-hármas bázisra, ahonnan Bourn révén RBI singlet értek el, majd egy dupla játék közben, amíg az első két bázison lévő embereket kiszórtuk, addig Manzella hazaért, ezzel tehát 2-1re fordítani tudtak a texasiak. A menet alsó felében akár jöhetett is volna válasz tőlünk, S. Smith egy ütés, Iannetta pedig egy séta által foglalt helyet az első két bázison kieső nélkül, de aztán előbbit leszedték, a következő két ütőt pedig kiejtették, így nem volt esélyünk sem az egyenlítésre. A hatodik inningben Cook stabilizálta magát és újra magabiztosan kiejtette az első három játékost, majd a következő alkalommal Herrera vágott egy singlet, aztán Hawpe küldte haza őt egy RBI doublelal, így kiegyenlítettünk 2-2nél. A következő játékot három groundouttal abszolváltuk, még mindig Cook volt a dobónk, majd tőlünk Stewart jegyzett ütést, de többre nem jutottunk, maradt a döntetlen. Közben Cook helyett pinch hitter volt Helton, majd a nyolcadik menetre Beimel váltotta, és simán elbúcsúztatta az Astros ütősor legfelső három emberét. Ezt követően Tulo szórt egy duplát két kieső után, majd Hawpeot inkább direkt sétálni hagyták, Mora ellen így is lezárták az inninget. A kilencedik felvonást Corpas kapta, és egy single ellenére biztosan abszolválta feladatát, majd támadásban Iannetta ütött egy singlet, aztán tovább került a kettes bázisra, ezért Giambi kapott egy intentionally walkot, majd CarGo ellen megoldották a 2in-2out helyzetet. Vagyis az alap kilenc inning 2-2vel zárult. Aztán Belisle volt a következő dobó és megint bajba került, hamar beszedett két ütést, majd egy strikeout után 2in-2outnál engedett egy szándékos sétát, bases loadednál viszont Leetől egy grand slam homerunt szenvedett el, amivel 2-6ra elmentek. Ezután még Morales is beszedett egy singlet, de négy pontos hátrányból vártuk a támadó inningünket, amiben két kieső után még Hawpe elért egy singlet, de ez már csak búcsúra volt jó, a végeredmény maradt a 6-2es vereség, két nap alatt két nagyon égő zakó a gyenge Astrostól.
- Újabb gyászos teljesítmény, és megint elbuktunk egy nyerhető meccset közel három óra játék végén. Egyetlen pozitívum, hogy Hawpe kezd nagyon jó ritmust elkapni, a szerdai 3/4es napja már az igazi önmagára emlékeztette őt. Szerzett egy újabb RBIt, már 21 pontos a szezonban, a 12. dupláját ütötte, az átlaga pedig .298asra módosult, így tovább, lehet hogy hamarosan 1Bként fogjuk látni. A másik multi hitter ember S. Smith volt, övé volt a másik pontszerzés is két ütésből, a hatodik helyre lekerülve is otthonosan érezte magát. Iannetta 1/3as lőlappal zárt, nem az igazi, de alakul a teljesítménye, egy sétát is jegyzett, egyre többet tud hozzátenni a csapat játékához. Stewart folytatta a vergődését hazai pályán, már csak nyolcadik volt a sorban, 1/4ezett és négy embert hagyott bázison. Mora az első bázison is megállta a helyét védekezésben, támadásban évi ötödik doublet szórta öt beállásából, közben 5 LOBt számlált, hát so-so, a sok lehetőség nem feltétlenül jelent jó teljesítményt is. Tulowitzki sorozatban három strikeoutot kapott, majd bevert egy újabb duplát, aztán 1/5t jegyzett a kicsit kaotikus meccse végén. Herrera második ütő lehetett, nem szolgált rá igazán, most sem domborított nagyot, egyetlen találatot jegyzett az öt lehetőségéből, szezonbeli első ütését szerezte. A leadoff hitter Gonzalez hullámvölgye is tovább tart, a 0/5ös nap után le is esett .300 alá az átlaga, az évben talán legelső alkalommal, valamit ki kell találni vele is, talán lejjebb rakni vagy kihagyni pár meccsről. Cook nagyon magabiztosan játszott az ötödik inningbeli megingását leszámítva, amikor mindkét futását megkapta, azon kívül szinte helyzetet sem engedett az ellenfélnek. Hét játék alatt öt ütést kapott és csak egyetlen sétát vétett, megkockáztatom idei legjobb meccsét láthattuk tőle, közben az ERA mutatója már 4.76osra javult egy kicsit. Beimel könnyen lezárta a nyolcadik inninget, ezzel tartja 1.00 alatti ERAját. Corpas a kilencedik frameben egyetlen 2out singlet szedett be, de egy strikeoutja is volt, gond nélkül oldotta meg a helyzetet. Belisle viszont megint becsődölt, két ütéssel és egy szándékos sétával megtöltötték a bázisokat ellene, majd egy grand slamet lőttek neki, négy runnal zárta a meccset, ennyit az elmúlt másfél hónapban összesen nem kapott. Egymás után két napon betlizett nagyot, pedig szép sorozata volt előtte, idei harmadik veresége volt, már csak 3.32es az ERA statisztikája, jót tenne neki egy kis kihagyás. Morales is beszállt a végét, egy ütés után kiejtette az utolsó embert a tizedik játékban.

4. meccs, csütörtök: Rockies-Astros 4-5
A párharc negyedik meccsére Tracy megint megkeverte a kártyáit, Helton meglepetésre a sor második helyén került vissza az összeállításban, közben az elkapó is újra Olivo volt. Az infieldben még Barmes, Tulo, Stewart játszott, a külső pályán a szokásos S. Smith-CarGo-Hawpe trióval nyomtuk. Közben a dobó poszton az újonc Chacin volt kezdő. Komoly dobó csatával kezdődött el a meccs, mindkét csapat dobója kitett magáért az első inningben, Chacin kettő SOt, Oswalt rögtön hármat jegyzett. A második játék már nem így történt, mivel Chacin sokkal sebezhetőbb volt, kapott egy walkot, majd Stewart egy dobó hibával borzolta a kedélyeket, két emberrel a bázison Quinteiro lőtt RBI doublet, majd Manzella biztonsági játékával újabb futást harcolt ki a vendég csapat, akik gyorsan 2-0ra elmentek. A második Rockies támadásban sem volt semmi eredményünk. A következő frameben végre megvolt az első pályára lépésünk egy Barmes séta jóvoltából és a dobónk is hibátlan volt. Utána ismét könnyen hoztunk egy védekező jelenetet, majd megkezdtük a felzárkózást, amikor Helton és Tulo egymás után singlet vágott és out nélkül helyet foglaltak a pontszerző bázisokon. Hawpe groundot közben beküldte egyiküket, a másik pedig utána S. Smith sac fly RBIból szerzett pontot, vagyis 2-2re egyenlítettünk. Nem kellett sokat várni a válaszra, és a következő inning első houstoni ütője Quintero máris hazafutást lőtt, majd még egy hit-by-pitch után a futó hármas bázisig elment, ahol befejeztük a menetet. A következő támadásban viszont csak két kieső után értünk el egy singlet a dobónktól. A hatodik inning megint balhés volt számunkra, hamar két sétát engedtünk, majd egy singlelel töltötték fel a bázisokat két out mellett, ahonnan Manzella 2run RBI single révén szereztek pontokat és már 5-2re vezettek. Kezdett megint kínossá válni a helyzetünk, a játék alsó felében is csak egy Hawpe sétát tudtunk felmutatni. Ekkor cseréltük le a dobónkat, a hetedik felvonásban Flores könnyedén ejtett ki három ellenfelet, majd Olivo singlet mutatott be, de többre nem jutottunk ismét. A nyolcadikban Daley hasonló eleganciával dolgozott, majd támadásban is mutattunk végre valamit, az első három emberünk ütött, CarGo és Helton is single, ami után Tulowitzki lőtt egy RBI singlet. Aztán a pinch hitter Spilborghs single találata után 3in-1out helyzet állt elő, amiből Olivo egy kiejtés közbeni játékkal szerzett pontot, tovább közeledtünk 4-5re a játék végén. Ezt követően a kilencedik menetet is Daley kapta, és ezt is simán megcsinálta, közben a PH Giambit Herrera helyettesítette a hármas bázison, majd az utolsó akcióban simán kiszórták a legelső három emberünket, így egy ponttal megint kikaptunk, sorban három vereség az Astrostól, ha nem is szégyen, de közel volt ahhoz ez a párharc.
- A leginkább megint Tulowitzki volt jó erőben, 2/4es hatékonysága mellett már a 32. pontot érő megmozdulását jegyezte fel egy RBI singlelel, .309 az átlaga, az a gond, hogy kevesen tudnak felnőni mellé. Helton meghálálta a bizalmat és a második ütőhelyről szintén két ütést vállalt két futással együtt, pozitívum volt tőle ez a meccs, fontos lenne a csapatnak, hogy összeszedje magát. Volt még egy ütése az elkapó Olivonak, de a három kiesése közül kettőt strikeout formájában szenvedett el. Gonzalez egy singlet termelt, de az újabb 1/5el megint elég szerényen játszott, neki is volt két SO. Hawpe bár ütés nélkül maradt a három beállásában, egy újabb RBIt megint termelt, változatlanul felszálló ágban van. Hozzá hasonlóan S. Smith is egy kiesés közbeni játék alatt jegyzett pontot, akit a végén az 1/1ező Spilborghs váltott. A két léhűtő Stewart és Barmes menetrend szerint 0/3akat hoztak ismét, előbbi két SO mellett ráadásul az idei ötödik errort is elérte, utóbbi egy zseniális vetődést mutatott be védekezésben. A végén szinte már minden csereembert beküldtünk, Giambi, Iannetta, Mora mind ütés nélkül maradt egy lehetőségében, míg Herrera csak a mezőnyben játszott a harmadik bázisember posztján. Chacin tulajdonképpen nem játszott rosszul, de rutintalanságából még mindig adódnak problémái. Hat inninget játszva öt futást kapott mindössze négy ütésből, közben nyolc strikeoutot is kiosztott, valamint elérte élete első majorligás ütését. Ez a mérkőzés már az ötödik veresége volt a szezonban, míg az ERA mutatója most 4.04es. Flores hatból hat strike dobással intézte el a hetedik inninget, még egy SOja is volt. Az utolsó két menetet Daley magabiztosan hozta le, újra a jó formáját mutatta, amire már rég volt, példa most viszont nem engedett ellenfelet a pályára és két SOt dobott.

A NL West állása:

1. Los Angeles Dodgers 36-24
2. San Diego Padres 35-25
3. San Franciso Giants 32-27
4. Colorado Rockies 30-30
5. Arizona Diamondbacks 24-37

A divízió élén változás történt, a Dodgers a Cards elleni söpréssel megelőzte a Padres, közben a másik három ellenfél mind két győzelmet és két vereséget szedett össze a hét első napjaiban. Hétvégén jön egy interliga series, a Dodgers LAi rangadót vív otthon az Angelsel, a SD a Seattlet fogadja, a SF az Oaklandet, az arizona viszont NLen belül maradva a St. Louis ellen meccselhet.

Az összes NL West csapat hazai szériát játszik hétvégén, így lesz nálunk is, mivel az Amerikai Ligából a Toronto Blue Jays látogat a Coors Fieldre, jó kis rangadó következik három meccs: szombat 03:10, vasárnap 02:10, vasárnap 21:10. Ideje lenne mostmár rendesen összekapni magunkat, talán kedvező lehet, hogy versenyképes ellenfél következik. GO ROCKIES!!!