Az előző heti baltimore-i vendégjátéknak „hála” elég sok hiányzóval várta a kiváló formában játszó New York Jets (4-1) csapatát a Denver Broncos (2-3) múlt vasárnap. Bár az első hírekhez képest javult a helyzet, hiszen felépült kisebb agyrázkódásából Demaryius Thomas, valamint újra hadra fogható állapotban volt végre Knowshon Moreno is, előtte pedig újra Spencer Larsen lehetett a FB. Hiányzott viszont Brian Dawkins, Robert Ayers, Andre Goodman, Darcel McBath és Wesley Woodyard, rajtuk kívül a 45-ös keretből még Chris Clark és Eric Olsen maradt ki.




















A mérkőzésnek különleges hangulatot adott, hogy a Broncos vezetősége megegyezett Denver város polgármesterével és ezt a napot nevezték ki az idei szezon Orange Sunday-évé, amikor is minden szurkolót arra kérnek fel, hogy viseljen valami narancssárgát a ruházatában, ami egy hatalmas összefüggő narancstengerré varázsolta az INVESCO Field @ Mile High stadiont.

Josh McDaniels úgy tűnik kezd rászokni az első támadási lehetőség átadására, most is Broncos nyerte a feldobást és a Jets kezdhetett. Így tehát a védők léphettek először pályára, sok olyan játékossal, aki még idén nem volt kezdő és Ayers kiválása miatt alapból a 4-3-as felállásban:

DE: Kevin Vickerson, Justin Bannan
NT: Jamal Williams
DT: Marcus Thomas
OLB: Mario Haggan, Jason Hunter
ILB: DJ Williams
S: Renaldo Hill, Nate Jones
CB: Champ Bailey, Perrish Cox




















Az előzetes hírek szerint még Bruton lett volna a kezdő Dawkins helyén, de végül Jones kapta a lehetőséget. A meccs egyik pikantériáját a hosszú évekig San Diego-ban együtt játszó Jamal Williams – Ladanian Tomlinson páros első ellenfélként való találkozása adta, volt egy kis barátságos üzengetés is a hét közben. Az első támadásnál egyből a volt-MVP futott, de LT-t a Champ-Haggan páros -1 yard-on megfogta és mivel a második NFL évében járó QB, Mark Sanchez első két passza rossz lett, 3&out után jöhetett az első punt, ami után Royal egy szép, 32 yard-os visszahordással a Jets 40-re tette az első Broncos drive indulási helyét. Jöttek Orton-ék az alábbi összeállításban:

QB: Kyle Orton
RB: Knowshon Moreno
WR: Jabar Gaffney, Brandon Lloyd, Eddie Royal
LT: Ryan Clady
LG: Russ Hochstein
C: J.D. Walton
RG: Chris Kuper
RT: Zane Beadles

Valami, eddig még tisztázatlan okból, Ryan Harris helyén Beadles edzett a hét nagy részében RT-ben és mint látható a kezdőbe is ő került be. Nincs hír sérülésről, valószínűleg Harris formájával nem lehettek elégedettek JMD-ék, amire mondjuk az előszezonban történt nagyobb kihagyás is rányomhatta a bélyegét. Nem indult jól a drive, Walton ellen fújtak be egy false start-ot, de mivel Orton passzából Royal 10 yard-ot hozott, úgy tűnt, hogy nem is lesz gond, sőt amikor Moreno elindult a 2&5 után előre, akkor még inkább bíztató volt a helyzet, de sajnos 13 yard megtétele után kiverték a kezéből a labdát, amit a Jets védelme a 17-es vonalon fel tudott szedni. Újabb 3&out jött a Jets-től, amit egy 5 yard-os DJ sack zárt le, saját 31-éról jöhetett a punt utén a Broncos. Úgy tűnt, hogy újra egy false start miatt kényszerül hátra a csapat, de Bart Scott egy fölösleges durvaság miatt kapott egy 15 yard-os büntetést, amit minden esetben érvényesítenek, még akkor is, ha volt a másik oldalon szabálytalanság. Saját 46-ról kezdhetett tehát valójában támadni a hazai csapat. Sajnos azonban ez se segített, két sikertelen passz között egy 4 yard-os Buckhalter futásra tellett csak, Colquitt az endzone-be rúgta a punt-ot, így a 20-ról jött a Jets.

A CBS bemondói épp elemezték a 2&7-es play előtt, hogy bár Sanchez még nem dobott interception-t, de volt már pár helyzet, ahol éppenhogy megúszta, amikor kissé megzavarta a blitz az ifjú tehetséget és a teljesen üresen álló Jason Hunter-nek passzolt, aki gyorsan el is indult a Jets endzone felé karrierje első labdaszerzésével. Egészen a 18-ig jutott vele a 32-ről, ott levitték a védők, de sajnos a visszahordás nem lett érvényes, mivel Haggan-re fújtak a bírók egy fölösleges durvaságot, így csak a 33-ról jöhetett a drive. Egy 1st down meg is lett, de sajnos amikor a 7-ről jött a 3&1, akkor a védelem jól kitalálta merre akar Buckhalter futni, -3 yard lett belőle és egy jöhetett Prater egy 27 yard-os FG-ra. Ő jött is, csak a Lonie Paxton long snap nem jött, megpattant a földön a hátra passzolt labda és így nem lehetett megkísérelni a mezőnygólt, Prater-nek rá kellett vetődnie a játékszerre, saját 23-as vonalán kapta vissza a labdát a vendégcsapat még mindig 0-0-s állásnál. Beindult a Jets támadósora, egymás után hozták a 1st down-okat. Le is pörgették a negyedből hátralévő 6:34-et, egy 0 yard-os Tomlinson-futással fejezve be a játékrészt 2&10-nél. Az első negyed után az eredmény tehát -> 0-0.

A negyedek közti szünetben úgy látszik sikerült a tökéletes play-t kiválasztani a vendég oldalon, mivel egy 32 yard-os TD passzal nyitották a játékrészt, Braylon Edwards kapta el Sanchez passzát Champ-et megverve 1-az-1-ben, aki nem kapott segítséget a safety-ktől -> 0-7. Touchback után a 20-ról jöhettek a narancssárga-kékek és Orton végre elkezdte megdolgoztatni az elkapókat, vagyis először leginkább csak az egyiket, mégpedig az utóbbi időben kicsit kevesebb szerepet kapó Gaffney-t, pedig rajta a liga talán legjobb CB-e, Darell Revis védekezett. Mire a drive eljutott a Jets 5-ös vonaláig, addigra Gaffney-nek 3 elkapásból 59 yard-ja gyűlt össze. Több meccse kihagyás után Tim Tebow ismét pályára lépett ebben a drive-ban, először Royal end-around futásánál még csak a handoff volt az övé, de utána egy 2 yard-os futást is jegyzett, majd mikor 1&goal jött az 5 yard-ról, újra rá került a futás sora és meg is hálálta JMD bizalmát, a jobb oldal felé elfutva beszaladt az endzone-ba, megszerezve ezzel első NFL TD-ját, amit remélhetőleg még nagyon sok fog követni az elkövetkező években -> 7-7.





















JMD, ha már elkezdte, akkor folytatta is tovább a meglepő play-ek sorát, teljesen sokkolva a Jets-et egy onside kick-et rúgatott Prater-rel, aki tökéletesen kivitelezte ezt a nehéz rúgást és sikerült is megszerezni a Broncos-nak a labdát, Nate Jones vetődött rá, aki elől a play után rövid időre lent maradó Larsen takarította el az egyetlen eszmélő vendégjátékost. Sajnos Hochstein holding-ja a drive első play-énél (ami egyébként egy 7 yard-os futás lett volna) hátrább tolta csapatot és bár egy védő holding miatt egy 1st down meglett, de a félpályát mégse sikerült átlépni, így egy hosszú Colquitt punt után saját 20-as vonalán kezdhetett támadni a Jets. Egy érdekes akció jött, bár főleg a bírók tették érdekessé, NFL szinten meglepő két offensive pass interference büntetést fújtak be, amiből általában maximum egy szokott lenni egy meccsen, de legtöbbször még egy sem. Mindkettőt Champ Bailey ellen követték el , aki azért egy kicsit rá is játszott. Végül így csak saját 25-ös vonaláig jutott el a new york-i csapat, az újabb punt után 5:08-al a vége előtt saját 21-éről kezdhetett támadni tehát a Broncos. A támadásról azt hiszem elég annyit mondani, hogy 4:06-nál már újra a Jets kezdett akcióba. Úgy tűnt, hogy a vendégek vezetéssel kívánják zárni a félidőt és erre egészen 0:48-ig volt esélyük is, hiszen akkor már a hazai csapat 28-as vonalán jártak és ez a magaslati levegő miatt bőven FG távolságon belül van már egy NFL kicker-nek. De a vezetés megszerzésének reményéről le kellett mondani Rex Ryan HC-nak és csapatának, mégpedig a Broncos 7. körös újoncának, Syd’Quan Thomspon-nak hála, aki nagy játékintelligenciáról tanúbizonyságot téve leleste Sanchez passzát és a 35-ös vonalig robogott vissza vele.
39 másodpercet kaptak Orton-ék, hogy végül ők szerezzék meg a vezetést az első félidő végén. A denveri QB harmadik próbálkozásra jó passzot adott Royal-nak, eljuttatva csapatát a Jets 41 yard-jáig, ahonnan három rossz passz után 2 másodperccel a vége előtt Matt Prater karrierje leghosszabb, 59 yard-os FG-ját értékesítette, nagyon magabiztosan, ezzel beállítva a félidei eredményt is -> 10-7.





















A Broncos kezdte a második félidőt és meglepő módon eddig az NFL-t elkapott yard-okban vezető Lloyd-nak még nem volt elkapása, igaz a rajta védekező Cromartie nem sokkal tekinthető rosszabb CB-nek, mint Revis, de valamiért tőle Orton jobban félt. Eddig. A drive második play-e már feléjük ment, Cromartie pedig csak szabálytalanul tudta megakadályozni az elkapást, 19 yard-os büntetést kapott érte, pár play-el később (amik között egy 5 yard-os Tebow-futás is volt), pedig már meglett Lloyd első elkapása is, még ha csak 6 yard-os is, de az is elég volt egy 1st down-hoz 3&3-nál. Maroney futott egy 9 yard-osat a következő play-re, viszont rögtön utána -4 sikerült csak, „hála” az ex-Bronco Trevor Pryce-nak. A drive végén így Prater jött újra, a félidő végi 59-hez képest gyerekjátéknak tűnő 49-es FG-ra, de híven régi önmagához, 50-en belülről kevésbé veszélyes, mint 50-en túlról, a FG a jobb oldali oszlop mellett elszállva sikertelen lett.

Jó helyen kapta a labdát a Jets, két futással gyorsan hoztak is egy 1st down-t, de Marcus Thomas szezonbeli első sack-je nehéz helyzetbe hozta őket és nem is tudták megoldani, csak a Broncos 38-as vonaláig jutottak előre. Nick Folk-on volt a sor, hogy ő is új karriercsúcsot állítson be egy 56 yard-os FG-al és nem is remegett meg a lába (Érdekes módon és azóta is megmagyarázatlanul, csak 9 emberrel állt fel a Broncos a mezőnygólnál, amit szerencsére a Jets játékosai nem vettek észre, mert egy trükkös futással könnyen TD-t szerezhettek volna) -> 10-10. A következő drive-ban Orton futva megoldott egy 3&7-et, de később sajnos egy 3&2-t nem sikerült. Szerencsére a Jets egy 3&out után hamar visszaadta a labdát, kapott tehát még 2:59-et a negyed vége előtt a Broncos a támadásra. Ki is használták gyorsan, bár ehhez kellett egy kis bírói segítség is: egy 29 yard-os Lloyd-elkapás után (amit hiába challenge-elt Ryan) adtak még 15 yard-ot fölösleges durvaságért, ám a visszajátszáson látszott, hogy a védő nem sisakkal ütközött először, szabályos szerelés volt, még ha kicsit kemény is. A 17-ről jöhetett 1&10-el a hazai csapat és második próbálkozásra már sikerült Orton-nak egy jó passzot adnia, méghozzá Demaryius Thomas-nak, az újonc elkapó az endzone-ban csinált egy szép elkapást, amit talán érdemes lett volna visszanézetnie Ryan-nek, de mivel ezt nem tette, ezért -> 17-10.

Úgy tűnt, hogy gyorsan válaszolni fog a Jets, ugyanis Sanchez egy 41 yard-os passzal nyitotta az újabb vendég drive-ot, majd a következő play-ben az elkapó Santonio Holmes már 14 yard-al előrébb is járt. Ám ekkor (érthetetlen módon) nekiszaladt az őt blokkoló elkapóval éppen keményen birkózó Perrish Cox-nak és elejtette a labdát, amire Hill gyorsan rávetődött, így az utolsó negyedet egy Broncos-támadás nyitotta 2&9-el, a harmadik negyed végén az eredmény -> 17-10. Az utolsó negyed egy -8 yard-os sack-el indult és ezzel meg is adták a csapatok az alaphangot a következő percekre, 3&out 3&out-ot követett, míg végül 10:43-nál a Jets a saját 46-os vonalán el nem kezdett támadni. Egy hosszú Sanchez-passz nyitotta ezt a drive-ot, amit két futás után újabb 1st down követett a Broncos 20-as vonalán, 2&10-nál pedig egy Tomlinson futott TD-t, sajnos elég könnyen bejutott az endzone-ba a kissé már fáradó védelem ellen - >  17-17.

Újra döntetlennél kellett elkezdeni támadni a denveri csapatnak és két play-el gyorsan 33 yard-ot mentek előre, mielőtt egy Beadles false start vissza nem űzte őket a saját térfelükre. 1&15-ből 3&11 lett, amit Orton passzal akart megoldani, de végül futnia kellet, viszont 13 yard-ot tudott szaladni, ami hozta a 1st down-t. Két Tebow-futás után 3&5 jött, de sajnos ezt nem sikerült megoldani, viszont ezúttal a 48 yard-os FG-nál Matt Prater nem hibázott -> 20-17. 3:55 perce maradt a Jets-nek válaszolni és el is indultak a 20-ról előre. Sanchez kér 3rd down-t is az egyébként kiválóan védekező és ezekben a helyzetekben se hibázó Cox-on oldott meg, így a 2-minute-warning után 1&10-e volt a vendégeknek a saját 48-as vonalukról. 4 yard-ot még tudtak hozni az első play-el, de utána 4&6-ig semmit. Ekkor Sanchez kimenekült a blitz elől a zsebből és utolsó elkeseredésében előrehajította a labdát Holmes irányába. A WR-nek rövid lett a labda, visszafordult, elvesztette az egyensúlyát és elkezdett hátraesni, a rajta védekező Hill pedig hátranyúlt, hogy érezze merre van Holmes és pechére az ujjai pont a sisakrácsba akadtak bele és egy kicsit meghúzta oldalra az elkapó fejét, amit a bírók egy defensive pass interference vétségnek könyveltek el és a labdát a 2 yard-os vonalon a Jets-nek adták. Ők gyorsan ki is használták a lehetőséget a lelkileg összetört Broncos védelem ellen és Tomlinson második futott TD-ával átvették a vezetést -> 20-24.

1:13 alatt kellett TD-t csinálni a Broncos-nak és egy ideig még lehetett reménykedni, hiszen Gaffney és Lloyd elkapásai után 1&10 jött a New York 48-as vonalán, de ebből végül 3&6 lett, aminél az újonc Walton snap-je nem lett jó és a labda elpattant Orton-tól, aki ahelyett, hogy rávetődött volna, megpróbálta felszedni, de ebben végül egy védő megelőzte. Ez után a Jets egy térdeléssel lepörgette a maradék 35 másodpercet és így a végeredmény -> 20-24.

Videóösszefoglaló a mérkőzésről:



A legfontosabb denveri egyéni statisztikák a mérkőzésről:

Orton: 14/34 sikeres/összes passz, 209 passzolt yard, 1 passzolt TD
Moreno: 12 próbálkozás, 48 futott yard, 1 elvesztett fumble
Tebow: 6 próbálkozás, 23 futott yard, 1 futott TD
Buckhalter: 6 próbálkozás, 20 futott yard
Maroney: 7 próbálkozás, 18 futott yard
Buckhalter: 5 próbálkozás, 13 futott yard
Gaffney: 6 elkapás, 81 elkapott yard
Lloyd: 4 elkapás, 74 elkapott yard
Royal: 3 elkapás, 37 elkapott yard, 1 punt return, 32 visszahordott yard
Thomas: 1 elkapás, 17 elkapott yard, 1 elkapott TD
Prater: 2/3 FG (59 yard, 48 yard), 2/2 XP
Colquitt: 6 punt, 39.7 yard AVG
D.J. Williams: 8 tackle, 1 sack
Cox: 7 tackle, 1 kikényszerített fumble
Jones: 6 tackle
Hunter: 2 tackle, 1 INT
Thompson: 1 tackle, 1 INT
Hill: 1 tackle, 1 megszerzett fumble

Josh McDaniels vezetőedző véleménye:
"Mindenek előtt dícséret illeti a csapatomat, mert a sok sérülés ellenére, akik játékra készek voltak, hatalmasat küzdöttek, és mindent megtettek a sikerért. Ma ennyit tudtunk csinálni, nem mondom, hogy nem vagyok bosszús a történtek miatt, mert az utolsó pillanatokban vesztettük el a meccset. Megpróbálkoztunk több trükkös játékkal, az onside kick-et azért vállaltuk be, mert a Jets talán a legalkalmasabb ellenfél rá, hogy egy ilyen esetben megszerezzük a labdát, így mindenképpen szerettem volna egyszer megpróbálni ennek a lehetőségét. Tim játszatásával igyekeztünk egy kicsit eltérni a futójátékunk eddigi sémájától, amikor a két futó mellé beküldtük őt, még inkább meg tudtuk osztani a védelem figyelmét, hogy éppen melyikük fogja kapni a labdát. Egyelőre passzjátékokat valóban nem hívtunk neki, de ki tudja mit hoz a jövő, egy próbát megért, és szerintem néhány egészen tetszetős játékot hajtott végre, beleértve egy touchdown-t is, valószínűleg a jövőben is számolni fogunk hasonló meglepetésjátékokkal. Komoly hiányérzetem van egy ilyen vékony vereség után, de nem érünk rá sajnálkozni, az esélyeink még mindig nem rosszak. Sőt, úgy érzem, abszolút a saját kezünkben van a sorsunk, az utolsó tíz mérkőzésünkből hatot a saját divíziónk csapatai ellen fogunk lejátszani, ahol eldönthetjük a kérdéseket a magunk javára. Izgatottan várom a folytatást, gyakorlatilag most kezdődik az alapszakasz legizgalmasabb része, hiszen a közvetlen riválisaink ellen harcolhatunk."




















Gyászos játékhetet zártak az AFC West divízió csapatai, ugyanis nem csak a Broncos, hanem szerencsére mind a három riválisunk vereséggel zárta legutóbbi mérkőzését. Közülük a legnagyobbat a San Diego koppant, miután 20-17-re maradtak alul a lesajnált St. Louis-zal szemben; az Okland 12-7-re kapott ki az idénybeli első győzelmét arató San Francisco-tól; míg a Kansas City óriási küzdelemben hagyta el vesztesen Houstont egy 35-31-es fiaskót követően. A következő körben a Raiders éppen az Invesco Field-re látogat, miközben a Chargers soros ellenfele a Patriots lesz, a Chiefs pedig a Jaguars ellen mérkőzhet meg.

Az AFC West divízió állása a 6. játékhét után (W-L):

1. Kansas City Chiefs 3-2
2. Oakland Raiders 2-4
3. San Diego Chargers 2-4
4. Denver Broncos 2-4

Sajnos ez egy nagyon fájó vereség lett, ami valamilyen szinten várható volt a sok sérült miatt, de mivel a Broncos talán egész szezonban most játszott a legjobban, ezért különösen rossz egy ilyen egyéni hiba miatt veszíteni. Sajnos újra lett sérült a csapatnál, Kevin Vickerson és Eddie Royal is idő előtt fejezte be a meccset, Royal nem is edzett a héten, Matthew Willis pedig sérültlistára került a napokban, mivel a lábfejében eltört egy csont, ami műtétet igényel. Champ is összeszedett egy-két kisebb sérülést, ő csütörtökön már edzett, remélhetőleg a Raiders ellen bevethető lesz.

A védelem mutatott végre nagyon biztató dolgokat is, ahogy a futójátékunk is, amin nagyot dobott Tebow bevetése és ha még passzolna is, akkor még könnyebben megennék a védelmek, hogy nem ő fog futni. Orton még mindig nagyon jól játszik, a támadófal is mintha adott volna életjeleket. A rookie CB párosunk, Cox és Thompson, elég jól vizsgáztak, szép jövő áll előttük és a csapat előtt is, ha továbbra is így folytatódik a fejlődésük.

A schedule első nehéz részén túl vagyunk, most jön két könnyebbnek tűnő meccs, először a Raiders ellen otthon, majd a Webley-ben a 49ers ellen, utána pedig a BYE week jön. A Raiders úgy néz ki, hogy Kyle Boller, a harmadik számú QB, vezetésével lép majd pályára vasárnap, a másik két QB sérült.
Nyerni kell, nincs mese...