A Colorado Avalanche zárkózása az elmúlt napokban véget ért, az utolsó négy meccs közül kettőt nyertünk meg, de két vereséget követően utoljára ismét győztesen hagytuk el a pályát. A deadline napján újabb cserét kötöttünk, két depth csatárnak intettünk búcsút több ígéretes fiatal leigazolása érdekében. Most már kialakult az a keret, mellyel neki vágunk a rájátszás kiharcolásának, reméljük sikerrel tesszük.























Február 27-én volt az idei trade deadline az NHLben és a cserestop előtti órákban a csapat újabb üzletet kötött. Két alsó soros csatárt T.J. Galiardit és Daniel Winniket egy 7. körös draft lehetőséggel együtt összecsomagoltuk és a San Jose Sharkshoz küldtük, helyettük jött a fiatal agilis támadó Jamie McGinn, illetve még két prospect csatár az AHLes Mike Connolly és az OHLes Michael Sgarbossa. Winnik távozása lehet érzékenyebb, támadó létére hasznosan védekezett és PKban is sok időt kapott, Galiardi viszont nem találta a közös hangot Saccoval és sokat mellőztük. Az érkezők közül McGinn már azonnal használható és jó kis erőcsatárnak tartják, Connolly a Monstersbe csatlakozott, Sgar egyelőre a junior bajnokságban vitézkedik és jövőre érkezhet a profik közé. Elsőre nem tűnik egyenrangúnak a csere, használható NHLes játékosokért project playerek jöttek, de ha a két fiatal beválik és McGinn hozza a rettegett formáját, akkor még jól is elsülhet ez a csere.

Aznap máris játszottunk és az Anaheim Ducks ellen 4-1-re győztünk hazai környezetben.
Az új fiú McGinn még nem érkezett meg a csapathoz, csak Porter és Barrie voltak a tartalékok, a kapuban ismét Varlamov kapott lehetőséget.
Az első harmadban kissé rozsdásan mozogtunk és jobbára az Anaheim akarata érvényesült, a helyzetek dacára mégse tudtak gólt szerezni. Ehelyett tíz perc elteltével Downie kapu elé lőtt korongja Cody McLeod botján irányt változtatva kötött ki a kaliforniai ketrecben, kis szerencsével betaláltunk. Az alárendeltebb játék ellenére tehát megszereztük a vezetést és a második harmad is sokáig hasonlóan alakult, a Ducks jóval többször veszélyeztetett. Nem sokkal a menet vége előtt góllá érett a vendégek fölénye, emberelőnyben játszva Ryan jobb oldali lövése csúszott el Varlamov lábvédője mellett egyenesen a kapuba. Az utolsó felvonás döntetlennel indult és fél perc után visszavettük az előnyt, a Ducks képtelen volt felszabadítani a saját harmadában, Landeskog bejátszását a jó ütemben érkező Ryan O'Reilly vágta be a kapu torkából. Alig telt el két perc és újra elbizonytalanodott a vendég védelem, a kettő az egy elleni kiugrást Stastny elegáns előkészítéséből Matt Duchene zárta le találattal. Már 3-1re léptünk meg és a végére az Anaheim egyre jobban elkészült az erejével, a két góllal alaposan a kedvüket szegtük és innentől már ők is a meccs végét várták. Az 55. percben Jay McClement állította be a végeredményt egy takarásból megeresztett távoli lövéssel, nagyon szép győzelmet szereztünk a liga egyik legjobb formában lévő csapata ellen.
Sorozatban a negyedik győzelemmel pontszámban beértük az aktuális 8. helyezettet. A Landeskog-O'Reilly-Downie sor megint szép estét futott, a center a 16. gólját szerezte a szezonban, mindkét szélsője két-két asszisztot adott. Duchene 13szor volt eredményes, a visszatérése óta meglévő mérsékelt formáját egy pompás ziccer találattal próbálta feledtetni. A védelemből Hejda és Wilson kettőse emelkedett ki, mindketten +3at regisztráltak és a cseh két gól is előkészített. Varlamov szinte hibátlanul védett, talán fogható lövésből kapta a gólt, de ennyi belefért, a többi 27 kapujára tartó próbálkozást biztosan hárította.

Két nap pihenés után csütörtökön játszottunk legközelebb, de sajnos kellemetlen meglepetés ért bennünket, a Columbus Blue Jacketstől 2-0s hazai vereséget szenvedtünk.
Ezen a meccsen mutatkozott be McGinn az új csapatában, helyette a hát sérüléssel bajlódó Kobasew került ki az összeállításból a két megszokott healthy scratch mellé. A kapuban a múltkori jó szereplésen felbuzdulva újra Varlamov állt.
Megint gyengén muzsikáltunk az elején és pontatlanul játszottunk az egész első harmadban, kevés igazi lehetőséget tudtunk kialakítani Mason ketrece előtt. A játékrész egyetlen gólját is a vendégek szerezték Nikitin PPGvel, így korán hátrányba kerültünk. A második harmadban már egyre többször voltak jó periódsuk a játékunkban, de továbbra se tudtunk zökkenőmentesen játszani és hátul sebezhetők voltunk. A 36. percben újra sokkolt minket a Blue Jackets, O'Reilly adta el a korongot a saját zónában, folytatódott a vendég támadás és a végén Tyutin hatalmas gólt vágott Varlamov kapujába. Másodpercekkel a folytatást követően Landeskog került összetűzésbe Jack Johnsonnal, az újonc játékos karrierje első verekedését tudta le az NHLben. Később még McLeod és Dorsett is egymásnak estek, de lényegi változás nem született, 2-0ra vezettek az utolsó harmad előtt a vendégek. A záró menetre szépen felpörgött a csapat és egy kapura játszottunk, nagyon igyekeztünk, de sajnos inkább csak kapkodtunk és ilyen pontatlan játékkal nem lehetett esélyünk vissza jönni a meccsbe. A szépítés nem sikerült, lőtt gól nélkül győzött le bennünket a CBJ a Pepsi Centerben.
Kellemetlen vereséggel ért véget a győzelmi széria, a 33-28as lövési fölény ellenére elvesztettük a liga utolsó csapat elleni hazai meccset. Kissé felelőtlenül játszottunk, a támadások pontatlanok voltak, védekezésben pedig többször hibát vétettünk, ami zakót eredményezett. Varlamov 26/28as hatékonysággal zárta az estét, nem tehetett semmiről, a mezőnyjátékosoknak kellett volna felnőniük mellé, góllövés nélkül nem lehet érvényesülni.

Szombaton az NHL egyik legnagyobb kirakatcsapatát fogadtuk Denverben, a Pittsburgh Penguins ellen viszont 5-1re kikaptunk, megint kezdtünk elindulni a lejtőn.
Nem változott az összeállítás, változatlanul Kobasew, Porter, Barrie voltak létszámon felül, közben a back-to-back első napja révén Giguere foglalt helyet a gólvonalon.
Az első minutumokban biztatóan játszottunk, de semmire nem mentünk vele, gólt nem tudtunk szerezni, aztán rövid idő alatt a vendégek kétszer is betalálták. Az első tíz perc vége felé Asham óriási gólt ragasztott, Engelland pedig J. Staal finom bejátszását továbbította a hálóba. A két gólt érthetően sokkolta a csapatot és nem is nagyon találtuk a ritmust ebben a harmadban. Balszerencsénkre a folytatás se sikerült jobban, a második felvonás alatt is csak kihagyott helyzetekig jutottunk. Ezt követően ahogy az első játszmában, úgy most is kis különbséggel két gólt szereztek a pingvinek, ezzel kezdett eldőlni a meccs. A harmadikat Malkin szerezte közelről egy lecsorgó korongból, a negyediket Park ütötte, a büntetőpadról visszatérve pont ziccerben léphetett ki. 0-4ről nem maradt esély a folytatásban és nem túl nagy meggyőződéssel támadtunk a továbbiakban. Azért bő tíz perccel a vége előtt még egy becsület gólt szereztünk, Matt Hunwick kotorta be közelről a sokadik lecsorgó pakkot. Mégsem miénk volt az utolsó szó, a befejező percekben mindent megpróbálva még hat mezőnyjátékossal rohamoztunk, de Sullivan üres kapus góljával alakult ki az 5-1es eredmény.
Nagyon megvertek minket a végére, szerencsétlenek voltunk és nem tudtunk élni a helyzetekkel a meccs első felében. Nem segítette a dolgunkat, hogy a Penguins párosával lőtte a gólokat, könyörtelenül kihasználták a csapat hátsó instabilitását. Két meccs alatt egyetlen gólt ütöttünk, azt is Hunwick személyében egy hátvéd szerezte. Giguere csak 23 védésig jutott és négy gólt szenvedett el, de nem túl sok beleszólása lehetett ebbe a meccsbe.




















Másnap javítottuk a két kisiklást és 2-0ra győztünk a Minnesota Wild otthonában vasárnap este.
Downie az előző nap kellemetlen váll sérülést szedett össze, pont a Wild ellen kellett nélkülöznünk, a helyére az AHLből Connollyt hoztuk fel, aki NHLes debütálására készült. A kimaradók a szokásos nevek voltak, a kapuba visszakerült Varlamov.
Még javában kóstolgatták egymást a csapatok, másfél perc után rögtön megszereztük a vezetést, pár másodperc különbséggel két lövésünk is lepattant a védőkről, harmadszorra viszont Jamie McGinn már be tudta tuszkolni a korongot a kapuba. Tovább folytatódtak a veszélyes denveri támadások és 8 perc elteltével újra bevettük az ellenfél ketrecét, egy emberelőny alatt ismét Jamie McGinn helyezkedett jól és csapott le a szabadon maradt korongra. Az első harmad egyértelmű Avs fölénnyel telt, a lövésekben 17-11el álltunk jobban. A második játékrésztől egyre jobban aktivizálta magát a Wild, de hiába igyekeztek, nem tudtak visszajönni a meccsbe. Szokás szerint minden aljasságot bevetettek, de ez a játék gyilkos taktika általában csak akkor szokott működni, ha vezetnek, hátrányból visszajönni jóval nehezebb vele. Mást viszont nem tudnak, hiába erőlködtek, minden balul sült el számukra, Clutterbuck egyenesen megsérült kötözködés közben. A két korai gól kitartott a végéig, Varlamov lehúzta a rolót, értékes idegenbeli győzelmet arattunk back-to-back estén.
McGinn megszerezte az első találatait a csapatban, két kísértetiesen hasonló lesipuskás gólt szerzett, mindkétszer Mueller és Elliott asszisztáltak neki. Mueller a legutóbbi visszatérése óta talán most játszott a legjobban, látható volt az igyekezet a játékán, 7 lövést vállalt, egyikből se született gól. Varlamov hibátlanul állta a lövéseket, 30ból 30 védéssel már a negyedik SOt hozta az évben, lassan kezdi összekapni magát. Nem játszottunk túl jól, de a könnyen jött előny megnyugtatta a csapatot és biztosan megőriztük a vezetést a meccs végéig.

Az Észak-nyugati divízió állása (W-L-OT):

1. Vancouver Canucks 41-17-8, 90 pont
2. Colorado Avalanche 32-29-4, 72 pont
3. Calgary Flames 29-25-12, 70 pont
4. Minnesota Wild 28-28-10, 66 pont
5. Edmonton Oilers 25-33-6, 56 pont

A közeljövő programja:

Március 7., szerda, 03:00 Colorado Avalanche - Minnesota Wild
Március 9., péntek, 02:00 Nashville Predators - Colorado Avalanche
Március 10., szombat, 21:00 Colorado Avalanche - Edmonton Oilers

Ezen a héten megint közvetlen vetélytársakkal fogunk játszani. Ahhoz hogy versenyben maradjunk a PO harcban, mindenképpen győzelmek kellenek, különösen a két gyengébb divízió ellenfelet kéne hazai környezetben két vállra fektetni a következő napokban.