Finisébe érkezett az NBA alapszakasza, a Denver Nuggets azonban nem dőlhetett hátra, mert komoly harcban vagyunk a rájátszásért és a lehető legjobb helyezés megszerzéséért. Több meccset is közvetlen riválissal szemben vívtunk meg az utóbbi időben, ezért sok izgalmas találkozó van mögöttünk. Lássuk, hogyan alakultak az eredmények.






















Összefoglalónkat egy Houston Rockets elleni meccsünkkel kezdjük. A csapat Koufos-szal kezdett center pozícióban, a többi poszton nem voltak meglepetések. Nagy lendülettel kezdett a Rockets, eltelt az első játékrész fele, mire sikerült utolérnünk őket. A második negyedben is megmaradt a Houston fölénye, de különösebb előnyt nem tudtak szerezni. Az áttörést a harmadik felvonás hozta, nagyszerűen játszottunk ebben a negyedben 37 pontot szereztünk és megfordítottuk a mérkőzést. A negyedik negyed elején még tovább tudtuk növelni a különbséget eldöntve ezzel a találkozót, 101:86-ra győztünk. Másfél negyednyi remek játékkal sikerült viszonylag simán behúzni ezt a nagyon fontos mérkőzést. Sok gyors indulás és betörés jellemezte a játékunkat, az ellenfelünk inkább távolról próbálkozott pontokat szerezni. A csapat legjobbjai Afflalo és Lawson voltak, mindketten 20 pontot szereztek. Faried 11 lepattanóval és 10 ponttal zárta a mérkőzést. A cserejátékosok közül Miller és Brewer játszottak jól, nekik is nagy szerepük volt a sikerben.

Az első Houston Rockets elleni meccsen elért győzelem csak akkor ért valamit, ha idegenben is sikerül őket megvernünk. A mérkőzésnek nagy tétje volt, ezért komoly csatára lehetett számítani. A kezdőcsapaton nem változtatott Karl. Az első negyed első felében kiegyenlített játék volt, majd a második felétől kezdett ellépni a Rockets. A második negyedben sikerült az egyenlítés, de a szünetet a Houston tölthette előnyben. A harmadik játékrész ezúttal is a miénk volt, sikerült megfordítani a mérkőzést. Az utolsó felvonás nagyon izgalmasan alakult. Szorosan, fej-fej mellett haladtak a csapatok. Az utolsó percen belül Lawson hármasával négy pontos előnyt szereztünk, de pár másodperc múlva közelebb zárkózott a Rockets. Ez után mindkét oldalon voltak kihagyott lehetőségek, főleg Scola kimaradt ziccerét lehet említeni. Afflalo büntetőjével 105:102-re módosult az állás, a hazaiak egyenlítési kísérlete kimaradt, így maradt ez a végeredmény, oda-vissza vertük a riválist.  Ezen a meccsen sokkal kevésbé tudtunk dominálni a palánk alatt, helyette inkább távolról szereztünk több fontos pontot, 50%-al értékesítették a játékosaink a hárompontos dobásokat. Afflalo és Lawson ezúttal is élen jártak a pontszerzésben, 26-, illetve 25 egységgel. A padról Miller jól osztogatott, 13 gólpasszt osztott szét a társak között, Harrington pedig egy lepattanó híján dupla-duplát ért el.

A soron következő összecsapásunkra a Los Angeles Clippers ellen került sor. Hazai környezetben fogadtuk a Clipperst, Kenyon Martin tehát ismét a denveri csarnok parkettjén kergette a kosárlabdát, igaz, ezúttal már piros mezben. A meccset jól kezdtük, egy jó első negyedet követően magabiztosan vezettünk. Sajnos a második felvonás elején nem kellett sok és az előny nagy részét ledolgozták a vendégek. A pihenőt követően rákapcsoltak Paulék és fordítottak rögtön a harmadik negyed elején, az utolsó felvonásra döntetlen állással érkeztek meg a felek. A fordulat az utolsó negyed negyedik és nyolcadik perce között következett be, ekkor az öt pontos előnyünkből öt pontos hátrány lett. A hajrában még próbálkoztunk és az esélyünk is megvolt, de pont az ex-nugget Martin megmozdulásai döntötték el a találkozót, egy kosárral, majd egy blokkal szomorította a denveri drukkereket. A végeredmény 104:98-as vereség lett. A csapat vezére Lawson volt, 24 pontot szerzett a találkozón, a kezdőcsapat három másik tagja 12-, míg a meccsek óta formán kívül játszó Gallinari csak 4 egységig jutottak. A cserék közül Harrington és Miller 14 és 12 pontot értek el. Meglehetősen szerencsés volt a vendégcsapat, különösen a hármasok mentek nekik jól, ha ebben a játékelemben sikerült volna egy kicsit is közelíteni hozzájuk talán másképp végződött volna mérkőzés.






















Az előző mérkőzésen elszenvedett vereségünket a Phoenix Suns otthonában javíthattuk ki. Jól kezdtünk, de a hazaiak is tartották lépést, sőt Gortat révén fordítottak is. A második negyedben is rengeteg pont esett, mindkét csapat inkább a támadásra koncentrált, a nagyszünetben minimális előnnyel mentünk. A harmadik felvonást ezúttal is remekül indítottuk, elléptünk a Sunstól és megnyugtató előnyre tettünk szert. A negyedik negyedben nem kellett különösen megerőltetni magukat a játékosoknak, csak az előny megtartására kellett figyelni. A Suns sem törekedett minden idegszálával arra, hogy megfordítsa a találkozót, így elég sima, 118:107-es sikert arattunk. Rengeteg pontot szereztünk az indulásainkból, ebbe messze felülmúltuk a hazai csapatot. A Suns nem tudott megfelelően védekezni a gyors, energikus támadásainkkal szemben. Lawson 29 ponttal ismét a csapat legjobbja volt, 10 gólpasszával együtt ez egy dupla-duplát is ért csakúgy, mint Faried esetében, aki 18 ponttal és 14 lepattanóval vette ki a részét a sikerből. 

Fontos találkozó várt a Nuggetsra az Orlando Magic ellen múlt vasárnap. A floridai gárda nélkülözi legnagyobb sztárját, ezért elvárható a győzelem, különösen hazai pályán. Az első negyedben nyugodt mederben csordogált a játék, ez a második játékrészre sem változott sokat. A nagyszünetben döntetlen volt az állás. A harmadik negyedben egy kicsit felpörgettük a tempót, rögtön sikerült is magunkhoz ragadni a kezdeményezést. A vendégcsapat nagyjából az utolsó negyed felééig volt lőtávolságban, innentől már csak a közönségnek játszottunk, elsősorban McGee zsákolásait csodálhatták a kilátogató nézők. Meglepően simán 101:74-re söpörtük be a győzelmet. A Magic nagyon erőtlen játékot nyújtott, igaz Nelsont már a meccs elején elveszítették a vendégek. Semmi megerőltetőre nem volt szükségünk, hogy megszerezzük a győzelmet, átlagos teljesítménnyel is fölényesen sikerült mindez. A csapatból öten lépték át a 10 pontos határt, McGee és Gallo 17-17 ponttal voltak a legeredményesebbek. Miller 11 asszisztja és Faried újabb dupla-duplája, ami még említést érdemel.























Pont jókor jött egy lazább mérkőzés az Orlando ellen, mert a következő fellépésre az Oklahoma City Thunder ellen került sor, ráadásul idegenben. Az első negyedben sok pont esett, nagy volt az iram. A második játékrészben sem hagyott alább a lendület, mi diktáltuk a tempót és a szünetig nem kevesebb, mint 64 pontot rámoltunk be a vendéglátóknak. A harmadik negyedben megfordult az állás, feljavultak a hazaiak, támadásban eléggé visszaestünk ebben a szakaszban. A záró periódus elején visszavettük a vezetést, amit sikerült is megőrizni a találkozó végéig, 106:101-re nyertünk Oklahomában. Duranttal és Westbrookkal továbbra is meggyűlik a bajunk rendesen, szerencsénkre rajtuk kívül most talán csak Ibaka tudott pluszt hozzátenni a játékukhoz. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a Thunder talán taktikázott is ezen a találkozón, azzal ugyanis, hogy kikaptak tőlünk, pont minket kerülnek el a rájátszás első körében. Visszatérve a csapat teljesítményéhez, a legeredményesebb játékosunk megint Lawson volt 25 ponttal, rajta kívül még hatan érték el legalább a 10 pontot.

A rájátszásban már biztos helye van a csapatnak, egyetlen kérdés maradt már csupán, hogy ki lesz az ellenfelünk az első körben. Az OKC legyőzése megnyitotta az utat a Lakers felé. Ehhez győznünk kell az utolsó mérkőzésen ma a Timberwolves ellen. Én jobban örülnék a Lakersnek, hiszen ellenük talán jobbak az esélyeink, másfelől nem is lenne annál jobb, mint a Lakers testén keresztül bejutni a második körbe.

Az Észak-nyugati divízió állása:

1. Oklahoma City Thunder 47-19 (66 meccs)
2. Denver Nuggets 37-28 (65 meccs)
3. Utah Jazz 35-30 (65 meccs)
4. Portland Trail Blazers 28-37 (65 meccs)
5. Minnesota Timberwolves 26-39 (65 meccs)

A közeljövő programja:

Április 27., péntek, 02:00 Minnesota Timberwolves - Denver Nuggets