A várakozáson aluli rajtot követően szép lassan felvette a szezon ritmusát az Air Force Falcons egyetemi futballcsapata, és a Calhoun-legénység nyolc forduló után öt győzelemmel rendelkezik, vagyis papíron már csak egyetlen siker hiányzik a sorozatbeli hatodik bowl-részvételhez.



A legutóbbi helyzetjelentésben az első négy meccs eseményeiről számoltunk be, azóta első alkalommal október 6-án, szombat délután, a rivális hadászati intézmény Navy Midshipmen csapatával ütköztünk meg hazai környezetben. A Légierő természetesen esélyesnek számít ellenük minden évben, de a két akadémia közti éles rivalizálásból kifolyólag soha nem lehet könnyen elintézni a Haditengerészet elleni csörtéket, ilyenkor a papírforma mit sem számít, egy meccsen bármi megtörténhet, pláne az egyetemi futballban. A kék-fehérek remekül kezdték a mérkőzést, rögtön az első támadást TD-vel fejeztük be, Dietz átadását követően a végzős elkapó Coleman mutatott be egy 38 yardos catch-t a vezetés megszerzéséért. Hamar visszafogtuk a Navy első drive-ját, majd ahogy visszakerült hozzánk a labda, ismét kiváló támadást vezettünk, de sajnos a végén megtorpantunk, és Herrington 27 yard-ról el tudta hibázni a mezőnygólt. Aztán a második játékrész legelején egy sikeres FG-vel zárkózott a vendég csapat, majd kisvártatva az ellenfél térfelén haladva a másodéves Hart vesztette el a labdát, a fumble-t követően pedig új erőre kapott a Navy, és a megállíthatatlan akció végeztével át is vették a vezetést a napi első TD-jükkel. Egyre zaklatottabban játszottunk, és a következő két labdabirtoklásunk egyaránt fumble-lal végződött, először MacArthur, majd Getz ejtette el a játékszert, így az első félidő végén 10-7-re a vendégek mentek. A harmadik negyedben inkább a védelmek villogtak, egy támadást leszámítva nem is tudott egyik csapat sem közel kerülni a másik célterületéhez, a kivételt viszont egy futásokra épülő AFA-támadás jelentette, melyet Getz 21 yardos vágtájával zártunk, és fordítottunk vele 14-10 arányban az utolsó negyed előtt. Nem tudtuk leszakítani a Midshipmen-t, és a záró felvonás első akciójában újra mezőnygólt harcoltak ki, majd a saját térfelünkön egy trükkös play-t hajtottunk végre, és az elkapó Strickland passzából újra Coleman szerzett TD-t, összesen 54 yard-ot haladva. Kezdett eldőlni a találkozó, hiszen kilenc perccel a vége előtt 21-13-ra húztunk el, de még mindig nem nyugodhattunk meg, rögtön hatalmas hajszába kezdett a Navy, és a TD-t követő sikeres két pontossal egyből ki is egyenlítettek. Hat és fél percünk volt a rendes játékidőből, de a félpályánál punt-ra kényszerültünk, aztán az ellenfélnek is fel kellett szabadítania, az utolsó fél percben még támadhattunk, és eljutottunk egy mezőnygólig, de nem meglepetésre Herrington 51 yard-ról képtelen volt betalálni az utolsó másodpercekben. Maradt a döntetlen és hosszabbításra került sor, majdnem sikerült kivédekezni a Navy első akcióját, de a 1st&1 play-nél kikényszerített fumble-t a vendégek szedték össze az end zone-ban, ráadásul a mieink akciója az ellenfél 21-esénél elakadt, így 28-21-es vereséget szenvedtünk a hadi rangadón. Dietz 8/12-es hatékonysággal passzolt 90 yardot, de a fontos pillanatokban megint szerényen muzsikált. Cody Getz újra 200-nál is több futott yardot szorgoskodott össze, és a csapat egyetlen földi TD-jét regisztrálta, miközben Drew Coleman négy elkapása közül kettő touchdown-nal végződött, mindkettő hatalmas játék volt. A némileg váratlan vereség után 2-3-as mutatóra estünk vissza, és kétségkívül komoly javulásra volt szükség a továbbiakban a céljaink megvalósítása érdekében.






















Egy hét múlva ugyancsak fontos meccs állt a csapat előtt, hiszen a konferencia-rivális Wyoming Cowboys-hoz látogattunk, és egy újabb fiaskó ideje korán megpecsételhette volna a csapat sorsát. Az első negyed első fele eseménytelenül telt, majd a hajrában egy hosszú támadás végén a Cowboys megszerezte a vezetést, de két pontosra mentek és elhibázták azt, így a mieink fordulhattak 7-6-os előnnyel, miután Dietz dobta meg Strickland-et egy 41 yardos TD-passzal. A rövid szünet után rámenősen támadtak a házigazdák, és hamarosan visszavették az előnyt egy újabb TD-vel, ekkor már a two-point conversion-t sem hibázták el, ráadásul rövidesen Lee fumble-je után újra eredményesek voltak, és már két touchdown-nal álltak előttünk. A következő coloradói támadásban újra egy nagy play jelentette az áttörést, Deitz passza után ezúttal MacArthur robogott be az end zone-ba, az összjáték mintegy 46 yardot ért, próbáltunk keményen kapaszkodni. A félidő előtti másodpercekben a Cowboys még egyszer újra odaért a tűz közelébe, és nem tudtuk kivédekezni az akciót, a 42 yardos mezőnygól értékesítésével már 14-24 volt a lemaradásunk, nem éppen kecsegtető helyzetben mentünk a szünetre. A harmadik negyedet újra a Wyoming kezdhette labdabirtoklással, sajnos ismét nem tudtuk megakadályozni őket, hogy lőtávolba kerüljenek, és a közeli FG értékesítésével immár 13 pontosra hizlalták a differenciát. Ezt követően mindkét csapatnak punt-olnia kellett, majd a mieink dolgát tovább nehezítette, hogy Getz-t bokasérülés miatt elveszítettük, azonban Dietz és Cobb futásaival haladtunk előre, és Jon Lee 2 yardos TD-jével közelebb is tudtunk zárkózni a negyedik negyedet megelőzően. A záró játékrész elején a mieink lendültek támadásba és a hosszú-hosszú drive-ot a backup QB Kale Pearson közeli beérésével fejeztük be, az extra point által pedig bravúros módon, egy pont lépéselőnybe kerültünk. Maradt 7 perc a meccsből és hirtelen a Wyoming-nak lett sürgősebb, de gyorsan elhibázták a negyedik kísérletüket, a hátralévő időt pedig a futásainkkal tökéletesen lepörgettük, és nem adtunk már lehetőséget a házigazdáknak a válaszra. A végeredmény tehát 28-27 lett a javunkra, elképesztő küzdelemben nyertük meg a második félidőt, és Connor Dietz végre kiélezett meccsen is jól tudott játszani, a végzős irányító 7/9-es passzhatékonysággal összesen 141 yardot dobott és két TD-passzt regisztrált, közben majd' 100 yardot tetve meg futva, a csapat legjobbjaként. Annak ellenére harcoltuk ki a győzelmet, hogy mindössze 230 yardot futottunk, a szezonban a legkevesebbet, és ezzel a sikerrel azonnal megmentettük a szezont.

Következő alkalommal egy hazai csörte várt a csapatra, a szerény képességű New Mexico Lobos ellen teljes joggal várt mindenki magabiztos győzelmet a Falcons-tól, ám okulva a korábbi leckékből, cseppet sem szabadott félvállról venni az ellenfelet. Mégis pocsékul kezdtünk, és eleinte sokkal inkább a Lobos volt aktívabb, az első támadásukat egy értékesített mezőnygóllal zárták le, majd a gyors punt-ot követően egy közeli TD-vel is eredményesek voltak. Korai 0-10-ről kellett visszazárkóznunk, mindezt meg is tettük egy futásokra épülő drive végén, Cobb 1 yardos vetődésével reagáltunk. Az első negyed után 7-10-es hátrányban voltunk, majd a második játékrész elején 4th down-nal próbálkozott a mieink térfelén a vendég csapat, de Means a földbe döngölte az ellenfél irányítóját. A következő akcióban mi is megpróbáltunk egy cseles játékkal, 4th & 8-nál punt-hoz álltunk fel, de a punter Baska passzt készített elő, azonban azzal a lendülettel hatalmas interception-t dobott, meglepve talán még a csapattársait is. Kicsit kaotikussá vált a mérkőzés, a fordulatoknak viszont még korántsem volt vége, a Lobos a mieink vörös zónája előtt adott interception-t, a végzős linebacker Alex Means pedig a megszelídített játékszert 65 yard-ért TD-re hordta vissza, és 14-10 arányban átvettük a vezetést a félidő idejére, mivel a UNM kihagyta a legvégén a távoli mezőnygól kísérletet. A második félidő legelső coloradói támadása fumble-lal ért véget Strickland hibájából, a Lobos akcióját viszont képtelenek voltunk feltartóztatni, és három pont révén visszavették az előnyt a következő TD-vel. Ezután újra megkaptuk a labdát, és Dietz vezérletével tökéletesen előrehaladva, újra touchdown-t tudtunk szerezni, ezúttal az alkalmi első számú RB Cobb volt eredményes egyetlen yard-ról. Hamarosan ismét mi támadhattunk, szépen nyomultunk előre és a negyedik negyed első másodperceiben harmadszor is Cobb futott be közvetlen közelről. 28-17-re vezettünk már, de a vendég együttes nem adta fel és a soron következő akcióban egy 37 yardos futással jutottak az end zone-ba, a két pontos kísérletüket viszont tökéletesen hiúsítottuk meg. Ezt követően MacArthur fumble-t vétett a félpálya környékén, majd a saját 12-es vonalunknál Means gátolta meg a Lobos negyedik kísérletét, ami gyakorlatilag döntő fontosságúnak bizonyult. Innentől a maradék négy minutumban már nem volt nehéz dolgunk, megtartottuk a labdát, és a 28-23-as előny kitartott a végsőkig. Megszereztük tehát a negyedik győzelmünket, s 1-0 után először pozitív lett a mutatónk. Dietz négyből négy passzal 61 yardot ért el és közel ugyanennyit futott is. Némi meglepetésre az elkapó Ty MacArthur futotta a legtöbbet a csapatból 94 yard-dal, és mellette négy elkapást is fel tudott mutatni. Wes Cobb 17 carry-ből három 1 yardos TD-t repesztett, a csapat valamennyi földi beérését ő jegyezte, összesen mintegy 82 yardig jutva. Means az interception return TD-vel a győzelem egyik legfőbb sikerkovácsa lett, emellett számtalan elképesztően fontos szerelést mutatott be, vitathatatlanul a védelem alapembere volt.

Legutoljára múlt pénteken volt jelenésünk a Nevada Wolf Pack elleni hazai konferencia-mérkőzés keretein belül, akik ellen kifejezetten fontos és izgalmas összecsapásra számíthattunk, hiszen mindkét csapat 3-1-gyel állt a Mountain West-en belül. Nagy lendülettel indítottuk a találkozót, de az első akciót megakasztották a nevadai red zone közelében, a senior K Parker Herrington lába kivételesen nem remegett meg, és magabiztosan bevágta a FG-t 45 yard-ról. A vendégeket pár play alatt punt-ra késztettük, ám ahogy visszakerült hozzánk a labda, Dietz rögtön elvesztette azt, így a Farkasok bőven a coloradói térfélről kezdhettek el nyomulni, és el is vitték a játékszert a végzónáig. A változatos első negyed végül AFA vezetéssel ért véget, mert a soron következő remek drive-unkat DeWitt 8 yardos vágtájával zártuk. A második negyed újra hazai labdabirtoklással kezdődött, és végül a ritka passzaink egyike több mint sikeres volt, Strickland 46 yardos elkapással robogott be a nevadai felségterületre a tíz pontos előnyért. Aztán a vendégek következtek és percek alatt TD-vel válaszoltak, ám a mieink sem voltak restek, Dontae Strickland másodszor futójáték jóvoltából volt eredményes, majd újabb három perc múlva a vendégek ünnepeltek TD-t, de a szünet előtti utolsó szó mégis a miénk volt, a Dietz és MacArthur közti 29 yardos összjáték touchdown-t jelentett, a vendégek pedig az utolsó percben már képtelenek voltak messzire eljutni. A mérkőzés csakúgy lüktetett, az őrült adok-kapok végén féltávnál a Falcons 31-21-es előny birtokában vonulhatott le az öltözőbe. A szünet után kicsit csendesedtek a kedélyek, a Nevada elszalasztott egy negyedik kísérletet, aztán jócskán a saját térfelünkön vesztettük el a labdát Lee révén, mely turnover után a vendégek három pontra közelítettek meg bennünket. Szerencsére a csapat nem esett kétségbe, rövidesen vezettünk egy hosszú drive-ot a földön, végén Cobb regisztrált szokás szerint 1 yardos TD-t. A záró negyed elején a vendégek mezőnygólra kényszerültek, ennek sikeres abszolválásával még 31-38-ra kapaszkodtak vissza. Ismét sokáig birtokolhattuk a labdát, futásokkal haladtunk végig az egész pályán, a közeli bevetődés pedig ezúttal Dietz nevéhez fűződött. Immár két TD-különbséggel vezettünk, végleg eldőlni látszott a találkozó, főleg hogy az ellenfél következő drive-ja korai véget ért, a mieink pedig Herrington napi második sikeres mezőnygóljával állították be a 48-31-es végeredményt. Getz távollétében az ugyancsak senior Wes Cobb karrierje legeredményesebb meccsét zárta 152 yard megtételével, de Jon Lee (96) és Ty MacArthur (76) sem szűkölködtek, előbbi ráadásul az elkapásokból is kivette a részét. Fantasztikus offenzív játékkal diadalmaskodtunk, kereken 600 yard-unkkal voltunk képesek lepipálni a Nevada gárdáját, az újabb fontos skalppal pedig a bowl-szereplés kapujába kerültünk négy fordulóval az alapszakasz befejezése előtt.

A Mountain West konferencia állása (conf W-L, overall W-L):

1. Boise State Broncos 4-0 (7-1)
2. Fresno State Bulldogs 4-1 (6-3)
3. San Diego State Aztecs 4-1 (6-3)
4. Air Force Falcons 4-1 (5-3)
5. Nevada Wolf Pack 3-2 (6-3)
6. New Mexico Lobos 1-3 (4-5)
7. Colorado State Rams 1-3 (2-6)
8. UNLV Rebels 1-3 (1-8)
9. Hawaii Warriors 0-4 (1-6)
10. Wyoming Cowboys 0-4 (1-7)

Egyetlen győzelem szükségeltetik még a 2012-es Bowl-szezonban való részvételhez, mindezt a hátralévő négy játékhéten mindenképpen illő lenne begyűjteni, még úgyis, hogy már csak idegenbeli mérkőzések vannak hátra a programból. Az Army elleni hadi összecsapáson a Commander-in-Chief trófea-remények életben tartásáért kell küzdenünk, a másik három fellépés pedig igazi, MWC-n belüli rangadó lesz.

A Falcons hátralévő menetrendje:

November 3., szombat, 18:00 Army Black Knights - Air Force Falcons
November 10., szombat, 21:30 San Diego State Aztecs - Air Force Falcons*
November 17., szombat, 03:30 Hawaii Warriors - Air Force Falcons*
November 24., szombat, 21:30 Fresno State Bulldogs - Air Force Falcons*