Az elmúlt hetek kőkemény konferencia-mérkőzésein semmi siker nem termett a Colorado Buffaloes egyetemi futball-csapatának, sajnos a mieinket a Pac-12 legjobb csapatai szó szerint agyba-főbe verik. A tavalyi bemutatkozó évhez képest semmit nem tudtunk javulni, s négy fordulóval a vége előtt továbbra is mindössze egyetlen győzelemmel szerénykedünk.



Az első négy meccsből hármat elvesztettünk, az egyetlen sikert a Washington State elleni idegenbeli bravúr jelentette számunkra, melyet követően némi önbizalomtól felvértezve láthattuk vendégül szeptember végén a UCLA Bruins együttesét. Természetesen nem mi voltunk a találkozó esélyesei, de váratlanul jól kezdtünk, és bőven pontszerző területen jártak már a Bocsok, amikor Poston sack-jét követően labdát szereztünk, de sajnos támadásban továbbra is impotensek voltunk. A második kaliforniai labdabirtoklást nem úsztuk meg kapott TD nélkül, de az első negyedben legalább több pontot nem szenvedtünk el. A rövid szünet után viszont másodszor is átgázoltak a védelmünkön, melyre az első valamire való Buffs drive-val tudtunk reagálni, Webb tökéletes passzokat osztott, végül a senior WR Dustin Ebner-t játszotta meg egy TD-t érő átadással 17 yard-ért. Sajnos, több értékelhető megmozdulásra egy jó darabig nem voltunk képesek, nehéz helyzetbe kerültünk, és a saját red zone-unkból kellett puntolni, O'Neill 49 yardos felszabadítása ellenére a UCLA a hazai térfélről kezdett akcióba, és pár perccel a félidő előtt 21-7-re módosították az eredményt. A harmadik negyedben jó darabig csak a punterek voltak foglalkoztatva, majd több adódó lehetőséget is elszalasztottunk: Jones harmadik és negyedik nekifutásra sem tudott 1 yardot összekaparni; kisvártatva pedig egy remek elkapást követően a freshman TE Hobbs vesztette el a játékszert jócskán az ellenfél térfelén. A Bruins sem játszott hibátlanul ekkortájt, kihagytak egy 44 yardos FG-t, amivel adódott sanszunk a felzárkózásra, de aztán egy újabb TD-játék jóvoltából egyre tetemesebbé fajult a különbség. A negyed hajrájában a kapkodás hevében Webb a saját térfelén vétett interception-t, a labdaszerzést pedig pár pillanat alatt TD-ig vitték a vendégek, mint ahogyan a következő akcióban is csak az end zone-unkban álltak meg. A legutolsó coloradói drive-ra a cseresorunk állt ki, a sophomore QB Hirschman és a freshman RB Abron vezérletével csak úgy faltuk a yardokat, végül egy 31 yardos átadásból a senior TE Nick Kasa volt eredményes a szépítésért, mellyel beállítottuk a 14-42-es végeredményt. A Bruins minden téren felülmúlta a csapatot, mindenben csak egy kevéssel voltak a jobbak, a sok kicsi összeadódása viszont pont ekkora különbséget jelentett a végeredményben. Webb 184 yardot passzolt egy-egy TD és INT mellett, Hirschman is szóhoz jutott a végén. A kritikán aluli futójáték mellett viszont a passzok érvényesültek, McCulloch például hét catch-ből 69 yardig jutott.

Ezt követően volt esedékes a bye week, legközelebb október 11-én, egy csütörtöki mérkőzésen fogadtuk a szintén jóval erősebb Arizona State Sun Devils gárdáját. A kezdés ezúttal is ígéretesen sikerült, ha azt vesszük, hogy a kötelező punt-ok mellett az ellenfelet csak egyszer engedtünk keresztül jutni a védelmünkön, és a TD után blokkoltuk a jutalomrúgást, így a nyitó játékrészt követően csak 0-6-ra álltunk. A folytatásban rögvest kivédekeztünk egy 4th down-t a saját térfelünkön, és a turnover on downs-t követően kezdett akcióból Jones robogott be közelről a pontszerző területre. Nem sokáig örülhettünk a kósza vezetésnek, az ASU öt percen belül két villámakcióból volt eredményes, és máris 20-7-es előnyre tettek szert. A félidő előtti minutumokban azért vezettünk még egy ígéretes támadást, melynek végén Webb a mostanság legnépszerűbb célpontnak számító Nick Kasa-t találta meg egy 20 yardos átadással. Raáadásul a kickoff-ot követően kecsegtető szituációban szereztünk labdát, így az utolsó 24 másodpercben még össze tudtunk hozni egy mezőnygól kísérletet, melyet Oliver 37 yard-ról magabiztosan értékesített. A szünet alatt csak 20-17 volt az állás a vendégek javára, vagyis bőven biztató helyzetből várhattuk a második félidőt. A két program közti jelentős tudásbeli különbség azonban hamar végképp megmutatkozott, az ASU képes volt újítani, a mieink viszont nem. Ennek eredményeképpen a vendégek rögtön egy 100 yardos kickoff return TD-t hajtottak végre, majd legközelebb önerőből vezettek egy pontszerzéssel záruló remek drive-ot, mellyel már 34-17 arányban dupláztak le bennünket. Az osztásnak pedig még nem volt vége, a mieink egyre vérszegényebbé váltak a labda mindkét oldalán, így a záró negyedben a Sun Devils további 17 megválaszolatlan pontot szerzett, és a végére 51-17-re ütöttek ki bennünket, a teljes második félidő alatt nem tudtunk pontot összehozni. Mindössze 255 yard-ra voltunk képesek a vendégek majd' 600-ával szemben, Webb 41 passzkísérletének a fele volt rossz és csak 180 yard-ot ért el, Hirschman egyetlen dobása pedig a hajrában pick lett. Az újból impotens futójáték mellett a levegőben Kasa 71 yardot szállított, és az egyetlen TD-t is neki köszönhettük. Nem sokat segített a közel két hetes szünet, a biztató első félidő ellenére lelombozó fiaskót szenvedtünk.

A következő fordulóban sem számíthattunk több sikerélményre, mivel legközelebb az aktuális 10. kiemelt USC Trojans vendégei voltunk, és tényleg csak a túlélés, illetve a minél kisebb különbségű vereség kiharcolása lehetett reális cél a meccset megelőzően. Barkley-ék nem is teketóriáztak, nem egész hat perc alatt szerzett három TD-vel minden kérdést eldöntöttek, ehhez persze a mieink gyámoltalan játéka is kellett, az első két labdabirtoklásunk idejekorán turnover-rel zárult: Webb interception-t, Powell fumble-t vétett. A negyed második felében produkáltunk egy épkézláb támadást, és bár az end zone-ban megtorpantunk, Oliver 27 yardos rúgásával 19-3-ra be tudtunk jelentkezni a mérkőzésbe. Sőt, a menet végén Pericak sack-et követő labdaszerzésével további életjelet adtunk magunkról, és újra eljutottunk egy sikeres mezőnygólig, Oliver lába 37-ről sem remegett meg. Ennek ellenére csak átmenetileg tudtuk egy cseppet megzavarni a trójaiak egyeduralmát, akik a félidő hátralévő részében további két TD-vel gyarapították az előnyüket, és 33-6 arányban vezettek a hosszú pihenő idején. A második félidőt rögtön egy interception-nel nyitottuk, míg a hazaiak egy újabb passzjátékot követően voltak eredményesek közvetlen közelről. Tovább folytatódtak a kaotikus támadásaink, a következő drive-nak a Webb elleni sack vetett véget, a negyedik elején pedig a kezdő QB újabb pick-et hintett. Az USC szép csendben rövid idő alatt újabb tíz pontot rajzolt hozzá a különbséghez, a TD és a FG közti próbálkozásunk pedig a csere irányító Wood labdavesztésével zárult. A végére teljesen elvesztettük a fonalat, a második félidő egészen kilátástalanra sikeredett, az egyetlen jó dolog, ami történt velünk, az a mérkőzés vége volt, hogy nem lett 50-6-nál is nagyobb mértékű az újabb zakónk. Webb a három interception közben 210 yardot tudott passzolni, a végén Wood 4/6-os hatékonysággal találta meg a társait, mindketten nagyon bizonytalanok voltak. Hosszú idő után először értünk el 100 yardot a földön, bár 2.5-ös play-enkénti átlaggal erre egy cseppet sem lehettünk büszkék. A másodéves Will Oliver mindkét mezőnygólját értékesítette, a csapat valamennyi pontját neki köszönhettük, gyakorlatilag az egyetlen ember, aki említést érdemel erről a meccsről.



Október 27-én hasonló kilátásokkal, félve utaztunk a sokak által BCS Championship-részvételre is esélyesnek tartott Oregon Ducks-hoz. Hamar kiderült, hogy a Bölények valóban teli alsóneművel léptek pályára Eugene-ben, ezzel szemben a házigazdák az első három drive-jukat három TD-vel fejezték be, közben ráadásul a Jones által elvesztett kickoff-ból is végrehajtottak egy fumble return TD-t, így egy negyed alatt teljesen kilátástalan helyzetbe kerültünk 0-28-cal. S mi több, a Ducks a második játékrész során sem rontott a százszázalékos helyzetkihasználásán, további háromból három labdabirtoklásból szereztek TD-t, az újabb sikeres visszahordással sem maradtak adósak, ezúttal egy punt return-ből voltak eredményesek, miközben a mieink legalább nem produkáltak közvetlen labdavesztést, csak valamennyiszer pár snap után punt-olnunk kellett. Egy félidő alatt 56-0-s hátrányba kerültünk, a találkozó innentől kezdve barátságos sörmeccsbe csapott át, és a második 30 percben az ellenfél nyugodt szívvel adhatott lehetőséget a cseréknek és a kevesebbet pályán töltő játékosoknak. A szünet után Hirschman vette át a karmesteri pálcát, aki azonnal ráncba szedte az offense-t, ügyes passzaival jól haladtunk előre, és 1 yard-ról Powell vállalt beérést. Nem sokkal később jócskán az ellenfél térfelén Jered Bell kényszerített ki és hordott vissza egy fumble-t, nem volt már nehéz dolgunk, hogy Powell 20 yardos haladásával újabb TD-t szerezzünk. Kezdtek egész szépen alakulni a dolgaink, igyekeztünk menteni a menthetőt, de a két Buffs TD-re a Ducks is válaszolt két bejutással, a második ráadásul Hirschman csúnya labdaeladását követően történt. A záró játékrészben már nem történt semmi említésre méltó esemény, a végeredmény maradt 70-14 az Oregon javára, elszenvedtük tehát a hetedik vereségünket a szezonban, egyben a negyediket öt konferencia-meccsen belül. Esélyünk sem volt a 8-0-val rajtoló Ducks ellen, a két QB Webb és Hirschman együttesen sem érték el a 100 yardos határt, viszont az újonc fullback Christian Powell 121 yard mellett két TD-t vállalt, végre újra a tőle remélt formában tudott játszani, még ha ennek a nagy részét a már lefutott második félidőben is tette.

A Pac-12 konferencia állása (conf W-L, overall W-L):

Északi csoport:
1. Oregon Ducks 5-0 (8-0)
2. Oregon State Beavers 4-1 (6-1)
3. Stanford Cardinal 4-1 (6-2)
4. Washington Huskies 2-3 (4-4)
5. California Golden Bears 2-4 (3-6)
6. Washington State Cougars 0-5 (2-6)

Déli csoport:
1. USC Trojans 4-2 (6-2)
2. UCLA Bruins 3-2 (6-2)
3. Arizona State Sun Devils 3-2 (5-3)
4. Arizona Wildcats 2-3 (5-3)
5. Utah Utes 1-4 (3-5)
6. Colorado Buffaloes 1-4 (1-7)

Szerencsére már csak négy meccset kell lejátszani ebben az évben, és a menetrend legnehezebb részén lassan átlendülünk, az utolsó három ellenféllel szemben reményeink szerint lehetnek reális esélyek akár a győzelemre is, a szép búcsúban még igenis lehet bízni. Egyébként túl sok előrelépés nem tapasztalható az építkezés kezdetét jelentő tavalyi évhez, ennyi első-, és másodéves játékossal azért nagyon nehéz mit kezdeni, de a becsületünket még valahogy vissza kéne szerezni, és az sem kizárt, hogy ennek érdekében a továbbiakban a két transfer QB helyett Hirschman-t láthatjuk majd legtöbbször a fal mögött.

A Buffaloes hátralévő menetrendje:

November 3., szombat, 19:00 Colorado Buffaloes - Stanford Cardinal*
November 10., szombat, 18:30 Arizona Wildcats - Colorado Buffaloes*
November 17., szombat, TBD Colorado Buffaloes - Washington Huskies*
November 23., péntek, 21:00 Colorado Buffaloes - Utah Utes*