Egy kivételtől eltekintve a Colorado Avalanche megint csak veszíteni tudott a legutóbbi kiadásunk óta, lassan biztosak lehetünk abban, hogy a 2013as csonka szezonban is a bajnokság leggyengébb csapatai között van a helyünk.



Március 23án a Dallas Stars vendégeként szenvedtünk 5-2es sima vereséget. Hejduk és Landeskog játékára kisebb sérülések miatt nem számíthattunk, a védelemből Zanon volt felesleges ember. A texasiak hazai környezetben esélyesek voltak, de arra talán a vérmes Stars szurkolók se számítottak volna előzetesen, hogy fél perc alatt vezetéshez fognak jutni Roy találatával. Ráadásul később is átjáróház volt az Avs védelme, Varlamov se tudta megállítani az ellenfelet, a 25. percre negyedszer mattolták és a kapuscsere mellett döntöttünk. A középső etapban lassan ébredeztünk és a harmad vége felé egy PP alatt O'Reilly keresztpasszából P.A. Parenteau vágta be a becsület gólunkat. A szünet után másfél perccel újra betaláltunk, Paul Stastny kemény távoli lövése kötött ki váratlanul Lehtonen kapujában. A végeredményt Jagr wrap around találata állította be, ezzel Gigueret is felavatták, pedig a coloradoi cserekapus addig tökéletesen védett, így is 15/16al zárt 35 perc alatt, Varly 11 védéssel távozott a második harmad elején. Hiába volt több kapura lövésünk a meccs második felében esedékes fölényünknek köszönhetően, a Stars korai négy gólos vezetését nem tudtuk veszélyeztetni, könnyedén kikaptunk tőlük az American Airlnes Centerben.

Másnap hazatértünk, de javítani nem sikerült, a Vancouver Canucks ellen 3-2re vesztettünk a Pepsi Centerben. Varlamov előző gyengébb meccse után most Giguere kezdett, mindhárom előzőnapi tartalék lehetőséghez jutott, Jones, Palushaj, O'Byrne ültek ki a lelátóra. Megint nem kezdtük jól a meccset, öt perc alatt hátrányba kerültünk Garrison PP góljának köszönhetően, de szerencsére hamar jött a válasz, egy 2on1 kiugrás során Parenteau passzát Jamie McGinn értékesítette. A kanadaiak fölénye ellenére tartottuk magunkat, de a második harmad alatt még kétszer betaláltak: Raymond EJ kíséretében hatalmas erővel bombázott a hálóba; aztán egy szép összjáték végén Burrows fonákkal kínált be egyet. 1-3 után próbálkoztunk becsülettel, de kevés gólhelyzetet tudtunk teremteni Schneider kapuja előtt, végül az 58. percben egy kettős előnyt használtunk ki, P.A. Parenteau középre adni kívánt korongja az egyik Canucks védő korcsolyájáról jutott a hálóba. A befejezés pillanatait így még szorossá tudtuk tenni, de az egyenlítés elmaradt. Jiggy 27 védéssel telibe 90%on zárt, Parenteau 1+1ezett, O'Reilly mindkét gólnál előkészítő volt.

Ezt követően egy rövid idegenbeli túra utaztunk divízió rivális csapatokhoz és elsőként 4-3as zakót kaptunk a Calgary Flamesnél. Varlamov visszafoglalta a ketrecet, a védelemből Hejda volt a soros kimaradó, a támadók közt Jones mellett a sérült Stastnyt kellett nélkülözni. Ahogy megszoktuk, gyengén indult számunkra a mérkőzés és a nyitó harmad derekánál rövid idő alatt két gólt kaptunk be. Először Kobasew kiállítása közben Hudler volt eredményes PPből, majd az előre húzódó Begin piszkált be egy találatot. Az első harmadot két gólos hátránnyal zártuk, a folytatásban pár perc után Jamie McGinn kipattanóból szerzett góljával zárkóztunk feljebb, de 12 szekundum alatt Cammalleri állította vissza a két gólos differenciát. A 30. percben a csapatkapitány Gabriel Landeskog a sarokból húzott a kapu felé egy korongot, ami szerencsésen a hálóban kötött ki. Pár perc múlva viszont megint Cammalleri stabilizálta a különbséget, így két harmad után 2-4re álltunk. A befejező felvonásban egyre jobb ritmusban játszottunk, többet támadtunk és egy szépítő találatot is sikerült összekovácsolni, Ryan O'Reilly emberelőnyből volt eredményes, ám sajnos közelebb már nem zárkóztunk. Varlamov 23 hárítás mellett négy gólt kapott.

Újra back-to-back estén léptünk pályára a Vancouver Canucks ellen, megint nem volt szerencsénk és 4-1re kikaptunk tőlük. Jones és Stastny maradtak ki, a védelemből O'Brienre nem számítottunk. Szokás szerint öt perc alatt hátrányba kerültünk, H. Sedin lövésébe Burrows piszkált bele eredményesen. Később egyre többet támadtunk és a második harmadban is nagy erőket mozgósítottunk az egyenlítésért, de sokáig nem jártunk sikerrel. Aztán a harmadik harmad elején csak betaláltunk, Parenteau gyönyörűen tört előre a saját harmadából az ellenfél alapvonaláig, ahonnan visszapasszolt és Matt Duchene vágta be a kihagyhatatlan helyzetet. Pár perc múlva kihagytunk egy PP lehetőséget, majd az 52. percben D. Sedin találatával újra a Canucks került lépéselőnybe, a hajrában hiába igyekeztünk, a hazaiak két üres kapus góllal biztosították be a győzelmet H. Sedin és Higgins révén. Duchene a 13. gólját, Parenteau a 20. asszisztját szerezte, Varlamov 18 lövésből 16ot hárított, a mieink viszont 33 próbálkozás közül csak egyszer jártak túl Schneider eszén.

Szombaton egy meccsre hazatértünk és ennek örömére 1-0s győzelmet arattunk hirtelen halálban a Nashville Predators felett. Nem változott az összeállítás, a meccs főszereplője pedig a két kapus volt, Varlamov és Rinne. A rendes játékidő alatt egyetlen találat nem esett, a Preds közelebb állt a gólhoz, több lövésük és több PPjük volt, de 0-0 lett az eredmény 60 perc után. A hosszabbítás viszont alig 50 másodpercig tartott, Zanon távoli lövése után a kipattanót Tyson Barrie közvetlen közelről pofozta be a hálóba, így hosszabbításban megszereztük a két pontot és véget vetettünk a négy meccs óta tartó nyeretlen szériának. Semyon Varlamov 34 védésével már a szezonbeli harmadik shutoutot regisztrálta, Barrie másodszor volt eredményes NHLes karrierjében, első győztes gólját szerezte.



A következő utunkat a Central divízió felé vettük és a Detroit Red Wings otthonában 3-2re maradtunk alul. Stastnyt és Hejdukot IRre tettük, Van der Gulik és Malone jöttek fel, Jones, Kobasew, O'Brien voltak scratchek. A nyugodt első harmad vége felé egy belepiszkálásból Abdelkader vette be Varlamov kapuját, majd a középső felvonás első felében Cleary és Brunner is beköszöntek, az orosz kezdő kapus féltávnál 10/13as statisztikával lett lerántva. 0-3 után nem sok esélyünk maradt, azért a befejező felvonásban próbáltuk menteni a becsületünket és a 46. percben Jamie McGinn emberelőnyből talált be, majd az utolsó pillanatokban Matt Duchene kotort be közelről egy lecsorgó korongot, így még a finisben levihettük a kapust, de az egyenlítés sajnos elmaradt. Duchene 14. alkalommal volt eredményes, McGinn pont fele annyi találatnál jár. Érdekes volt, hogy megint több lövésünk volt az ellenfélnél, mégis viszonylag simán vereséget szenvedtünk.

Egy nappal később a Nashville Predators vendégeként 3-1re vesztettünk. Nem változott az összeállítás, csak ahogy megszokhattuk back-to-back mérkőzés révén Varlamov pihenőt kapott és Giguere kezdett. Az első két harmadban nem esett találat, egyenlő erők küzdelme zajlott, egyáltalán nem játszottunk alárendelt szerepet, ötletes volt a támadójáték. A harmadik felvonás első percében még a vezetést is meg tudtuk szerezni, Matt Duchene a saját harmadából nagyszerű szólóba kezdett, kicselezett három Predsest, majd Rinne kapujába helyezte a ziccert. Bő hét percig tartott a denveri előny, akkor viszont Malone jutott a kiállítás sorsára, a PPt pedig Hornqvist közeli begyömöszölős találattal használták ki. Sokáig maradt az 1-1es állás, végül a győztes gól bő egy perccel a rendes játékidő előtt érkezett meg Legwand jóvoltából, aki a kapu mögött összeszedett koronggal fordult be zavartalanul. Kétségbeesetten próbálkoztunk az egyenlítésért, ám Gaustad üres kapus gólja állította be a végeredményt. Duchene szépségdíjas találata már a 15. volt tőle az évben, Parenteau 22szer jegyzett előkészítést, bármi is történik, ennek a párosnak fantasztikus idénye van. Giguere sokáig remekül tartotta magát, a végére 37 lövésből 35öt hárított, nem sokkal 95% alatt zárt.

Az Észak-nyugati divízió állása:

1. Minnesota Wild 21-12-2, 44 pont (35 meccs)
2. Vancouver Canucks 19-11-6, 44 pont (36 meccs)
3. Edmonton Oilers 15-13-7, 37 pont (35 meccs)
4. Calgary Flames 13-17-4, 30 pont (34 meccs)
5. Colorado Avalanche 12-20-4, 28 pont (36 meccs)

A közeljövő programja:

Április 6., szombat, 03:00 Colorado Avalanche - Detroit Red Wings
Április 7., vasárnap, 03:00 Phoenix Coyotes - Colorado Avalanche
Április 9., kedd, 03:00 Colorado Avalanche - Calgary Flames
Április 11., csütörtök, 04:00 Anaheim Ducks - Colorado Avalanche
Április 12., péntek, 04:30 Los Angeles Kings - Colorado Avalanche
Április 13., szombat, 21:00 Colorado Avalanche - Vancouver Canucks
Április 16., kedd, 03:00 Colorado Avalanche - Columbus Blue Jackets

Már csak 12 meccsünk van hátra a szezonból és immár nem csak nyugaton, hanem az egész ligában utolsók vagyunk. Bár nem játszunk rosszul teljes meccseken, de képtelenek vagyunk kiegyensúlyozottak lenni, mintha abszolút nem nyerő típus lenne a csapat és nagyban az edzői stáb hiánya. Lassan kénytelenek vagyunk a dolgok jó oldalát nézni, hogy talán ez a gyenge szereplés a jó draft pozíció mellett Sacco kirúgásához vezethet.