Sűrű volt a Denver Nuggets április hónap eleji programja. Elseje óta, tíz nap alatt hat mérkőzést játszott a csapat. Ebben az időben több komoly rangadóra is sor került, hiszen pályára léptünk többek között a Dallas, a Lakers és az Oklahoma ellen is.



















E hónap első napján Sacramentóban szerepelt a csapat. Ez a mérkőzés amolyan felfogható volt amolyan visszavágónak is, hiszen két nappal korábban is összecsaptak a csapatok, akkor a Kings látogatott Denverbe. A mérkőzés elején egy kicsit beragadt a felek, sem támadásban sem védekezésben nem találtuk a ritmust. A második negyedben már javult a játékunk, rögtön a negyed elején sikerült feljönni a hazaiakra. Az egyenlítés után a vezetést is sikerült átvennünk, de a szünetre a Kings mehetett három pontos előnnyel. A nagy fordulatot a harmadik játékrész hozta. A szünet után nagyon elkaptuk a fonalat, Nené, Afflalo, Gallinari és Martin remeklésének köszönhetően megfordítottuk az állást, és az utolsó felvonást megelőzően tíz pont fölé tornáztuk az előnyünket. Az utolsó negyed első felében tovább nőtt a különbség, így a vége már sima volt. 99:90-re magabiztosan nyertünk Sacramentóban. A kezdő magas embereink, Martin és Nené is jól játszottak. Nené 12 ponttal és 12 lepattanóval dupla-duplát jegyzett, Martin 14 ponttal vállalt részt az újabb győzelemből. A cserepadról ezúttal Felton volt kimagasló, a Kinckstől érkezett irányító, 17 pontot szerzett a mérkőzésen, Andersen játékát is érdemes kiemelni, 10 ponttal és 3 blokkal szintén remekül teljesített.

A sacramentói összecsapás után maradtunk Kaliforniában, a következő fellépés azonban sokkal nehezebbnek ígérkezett. A soron következő ellenfél a Los Angeles Lakers volt, Kobe-ék remek formában várták a mérkőzést, hiszen sorozatban kilenc győztes találkozó volt a hátuk mögött. Afflalo nem tudta vállalni a játékot, a pótlására Chandler került be az első ötösbe. A mérkőzés első negyede szoros játékot hozott, egyik csapat sem tudott ellépni a meccs elején. A második játékrész végén a Lakersnek volt egy jobb időszaka, ennek köszönhetően a hazaiaknak sikerült néhány pontos előnyt kicsikarniuk. A nagyszünetben rendeztük a sorainkat, majd a harmadik menetben ledolgoztuk a hátrányunkat. Ebben a negyedben aztán fej-fej mellett haladtak a csapatok, az utolsó negyedre pedig döntetlennel fordultak. A mérkőzés utolsó öt percén belül sikerült érvényesíteni az akaratunkat. Ebben az időszakban elléptünk egy kicsit a hazaiaktól. A hátralevő percekben a Lakersnek nem sikerült egyenlíteni, bár Odom váratlan hárompontosa még izgalmassá tette az utolsó másodperceket. A mi részünkről Martin gondoskodott róla, hogy ne legyen esélye a Lakersnek, mikor Nené kihagyott büntetőjét visszapöckölte a gyűrűbe, eldöntve ezzel a találkozó kimenetelét. Szoros mérkőzésen, nagy csatában 95:90-re győztünk a Lakers otthonában. A csapatból három játékos emelkedett ki. Gallinari volt legjobb pontszerzőnk, 22 ponttal, de a lepattanók és a labdaszerzések tekintetében is hasznosan játszott. Martin igazi vezérként lépett pályára, 18 ponttal és 8 lepattanóval zárt, a végén pedig kulcsfontosságú volt az a visszapiszkált büntető. A padról ezúttal is Felton volt a legjobb, a triplái nagyon fontosak voltak, összesen 16 pontig jutott.

A kaliforniai kitérő után, múlt kedden a csapat visszatért Denverbe, ahol egy elég fontos mérkőzés várt Karl fiaira, hiszen a csoport rivális és nagy valószínűséggel a rájátszás első körének ellenfele, az Oklahoma City Thunder vendégszerepelt a Pepsi Centerben. A meccs elején Durant tarthatatlan formában játszott, az ő vezérletével a Thunder már az első negyedben tíz pont fölé növelte az előnyét. A második negyed végére sikerült magunkra találnunk és közelebb zárkózni a vendégekhez, Lawson jó megoldásaink köszönhetően a szünetre már csak egy pont előnye maradt az oklahomaiaknak. A harmadik játékrészben kiegyenlített küzdelem zajlott, egy-egy jobb időszaka mind a két csapatnak volt ebben a felvonásban, így aztán a negyedik negyed előtt maradt a döntetlen közeli állás. A záró negyed elején a vendégek nagyon oda tették magukat és alaposan leszakítottak minket. A negyedből hátra lévő hat perc már csak arra volt elég, hogy kozmetikázzunk az eredményen, végül 101:94-re vereséget szenvedtünk. A csapat legjobbja Lawson volt, 28 pontot szerzett, sok fejtörést okozott vendégeknek a játéka, gyönyörű betörései voltak. Rajta kívül csak Gallinari és Martin voltak azok, akikkel maradéktalanul elégedettek lehettünk. Nené játékát nagyban megnehezítette Perkins és ezúttal a padról sem érkeztek váratlan teljesítmények, hogy a gyatra büntetőzésről már ne is beszéljek. Ezzel a vereséggel megszakadt a csapat hat meccses veretlenségi szériája.























Másnap már Dallasban volt jelenésünk, amikor a Mavericks ellen léptünk pályára. Afflalo továbbra sem volt bevethető, de rajta kívül is voltak hiányzóink, így elég nehéz meccsnek néztünk elébe. A találkozó első percei kiegyenlített játékot hoztak, majd az első negyed vége felé átvettük az irányítást. A második negyedben is inkább a mi játékunk érvényesült, magabiztosan tartottuk a vezetésünket, a nagyszünetre tíz pontos előny birtokában vonulhattunk. A fordulás után beleerősített a Mavs, és a harmadik negyedben megkezdték a felzárkózást. A negyedik negyed már szorosan alakult, a Dallas keményen próbálkozott az egyenlítéssel, de álltuk a sarat. Az utolsó percekben a hazaiak egyenlítettek, de a kulcsfontosságú percekben ezúttal JR Smith lépett elő, és főleg neki köszönhetően visszavettük a vezetést, amit a lefújásig sikerült megtartanunk. Az utóbbi időszakban hozzászokhattunk, hogy Karl jóval bővebb rotációt alkalmaz a mérkőzések során, mint korábban. Ezúttal viszont csak nyolc játékosunk lépett pályára, ők viszont minőségi játékkal rukkoltak elő. Mindenki szerzett pontot a pályára lépők közül, ráadásul csak hárman maradtak tíz pont alatt, ők mindannyian kilenc egységet tudtak felmutatni ezen az estén. A legeredményesebb JR Smith volt, 23 ponttal és 5 lepattanóval. Martin és Chandler játéka is figyelemre méltó volt, de Nené 15 lepattanójáról is érdemes megemlékeznünk. Szép győzelem volt, egy erős ellenfél otthonában.




















Nem kellett sokat várni a lehetőségre, hogy visszavágjunk a Thundernek a néhány nappal korábbi vereségért, pénteken ugyanis Oklahomában csapott össze a két rivális. A mérkőzést nagyon jól kezdtük, rögtön egy 8-0-s futással nyitottunk. Hamar érkezett azonban a válasz a hazaiak részéről, gyorsan egyenlítettek, majd a vezetést is átvették. Az első negyed végén döntetlen állt az eredményjelzőn. A második játékrész elején Duranték egy magasabb fokozatba kapcsoltak, ezzel a tempóval nehezen tudtuk tartani a lépést, és hamar leszakadtunk. A negyed végére aztán felvettük a kesztyűt és sikerült közelebb kerülni a szünetig. A harmadik felvonás elején elkezdtünk közelebb kerülni, a negyed második felében aztán a Thunder ismét felpörgött, így a különbség a negyed végére még tovább nőtt. A záró etap elején nem sikerült jelentősen lefaragni a hátrányból, így a mérkőzés gyakorlatilag eldőlt. A végeredmény 104:89-lett, elég simán nyertek a hazaiak. Gyenge mérkőzésünk volt, a csapatban leginkább átlagos és gyenge teljesítmények voltak. Lawson nem tudta megismételni az előző, Oklahoma elleni jó játékát, de Chandler és Smith is nagyon gyengén szerepeltek. Dicsérhető volt Gallinari és Martin játéka. Az olasznak egyetlen lepattanó kellett volna a dupla-duplához, Martin pedig 13 lepattanóval és 14 ponttal el is érte azt. Nené 18 pontja és 9 lepattanója sem volt rossz, a jók között említhető még a padról Felton, 17 ponttal. Igazából nem volt komoly tétje ennek a mérkőzésnek, legalábbis a mi szempontunkból nézve és a Thundertől ki lehet kapni, de az látszik ez alapján a két mérkőzés alapján, hogy elég kemény párharcra kell készülnünk a rájátszás első körében, ha Durantékkal kerülünk szembe.

A rangadók sorozata után egy könnyűnek ígérkező mérkőzés következett az elmúlt hétvégén, hazai pályán fogadtuk a Minnesota Timberwolvest. Sérülések miatt Chandler és Andersen is távol maradt a mérkőzéstől, a megüresedő kettes posztot Forbes töltötte be a kezdőben. Az első negyedben elég kényelmesen játszottunk, így tudta tartani a lépést a vendég alakulat. A második felvonásban viszont már felpörgettük a tempót és fokozatosan leszakítottuk a Wolvest. A szünetben bőven tíz pont fölötti előnyünk volt, amit a fordulás után hamar húsz pontosra növeltünk. A harmadik negyed Ty Lawsonról szólt, a fiatal irányító vezérletével már ekkor eldöntöttük a mérkőzés sorsát. A negyedik negyednek több mint harminc pontos előnyből vágtunk neki, ezért nagyrészt már csak a cserék kerültek pályára. Végül egy nagyon könnyed győzelmet arattunk 130:106 arányban. A mérkőzés nagyon sima volt, ám sokak számára valószínűleg hosszú ideig emlékezetes marad majd. Mégpedig azért, mert ezen a mérkőzésen Ty Lawson NBA rekordot állított fel, hiszen sorozatban 10 hárompontost értékesített a mérkőzésen. E mellett még új egyéni pontcsúcsot is öntött, 37 ponttal, valamint 7 lepattanót és 6 asszisztot is szerzett. Rajta kívül nagyszerűen játszott még Felton és Smith is, előbbi 14 gólpassz miatt emelkedett ki, JR pedig 18 pontig és 8 lepattanóig jutott.  

Kemény mérkőzések vannak a csapat mögött, és úgy gondolom, hogy elégedettek lehetünk a teljesítményükkel, hiszen legyőztük a Lakerst és a Mavst is idegenben. Igaz, belerondít a képbe az a két zakó, amit az Oklahoma ellen szenvedtünk el, ám ezen a két mérkőzésen talán a taktikázás is belejátszott az eredmény alakulásába, főleg a második esetében tartom ezt elképzelhetőnek. Már csak két találkozó maradt az alapszakaszból, aztán kezdődik a rájátszás. Az alapján a teljesítmény alapján, amit a csapat az elmúlt hónapban nyújtott, úgy érzem, bárki is legyen az ellenfelünk az első körben, annak nagyon nehéz dolga lesz ellenünk.

A közeljövő programja:

Kedd, 03:00 Goledn State Warriors @ Denver Nuggets
Csütörtök, 02:00 Denver Nuggets @ Utah Jazz

Az Észak-nyugati divízió állása:

1. Oklahoma City Thunder 54-26 (80 meccs)
2. Denver Nuggets 49-31 (80 meccs)
3. Portlad Trail Blazers 47-33 (80 meccs)
4. Utah Jazz 37-43 (80 meccs)
5. Minnesota Timberwolves 17-63 (80 meccs)